Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-27 / 73. szám
4 KÉPÚJSÁG 1986. március 27. Sz. Volkova: A halk kismozdony Amint besötétedett, és a hold végigfektette az úttesten ezüst sínéit, alig hallhatóan — tűk, tűk, tűk, tűk — megérkezett a városba a halk, éjszakai kismozdony. Tűk, tűk, tűk — végigfutott az utcákon, és elvitte a városból a bánatot, a gondot és a keserűséget. Sok összegyűlt egy nap alatt, nagyon sok, a mozdony pedig kicsi volt. Mit tehetett? Felsóhajtott, gyűjtötte tovább a rakományt — tűk, tűk, tűk —, szállította és szállította, amíg a hántásnak a perpatvarnak és a bánatnak nyoma sem maradt a városban. Beköszöntött a reggel. Az emberek felkeltek és mosolyogtak. Ragyogott az tg, madarak és léggömbök szálltak a város felett. Mintha soha nem ismerték volna a bajt, keserűséget, kellemetlenségeket. Este pedig — tűk, tűk, tűk — ismét megérkezett a kismozdony a hold ezüst sínéin. Es mindennap így ment ez. Elhordta a bánathegyeket, a viszály magvait. Magatok is tudjátok milyen nehéz dolgok ezek. Hát még az idegen bánatot, keserűséget, gondot cipelni milyen nehéz! A kismozdony is kezdett belefáradni. Amikor már nagyon elfáradt elhatározta: sehova nem megyek. Aludni fogok. Egész nap és egész éjjel. Lefeküdt, s rögtön meglepte az álom. Egy kislányt látott, amint áll az ablaknál. Nem az ő bánatát vitte el tegnap? Most mintha együtt let volna a város minden bánata. A kismozdony messze- messze vitte őket. Aztán az öreg nénit látta meg a kismozdony. Emlékezett rá, nehéz bánat gyötörte. Olyan súlyos, hogy alig bírta felemelni. És most a néni sem bánkódott, fényes és cirógató volt a tekintete. Sétálni vitte a kisunokáját. Íme, itt van a két barát. Kezet nyújtanak egymásnak. Nemrégen még civakodtak. Milyen sértő szavakat mondtak egymásnak! A kismozdony mind elhordta őket. A kislány mosolyogva áll az ablaknál. A nagymama kedvesen néz az unokájára. A barátok egymásra nevetnek. Kéklik az ég. Madarak és léggömbök szállnak a város fölött. S hirtelen, álom volt ez, vagy sem, valaki felsírt. A kismozdony felébredt. A hold magasan állt már az égen, ezüst sínéi fénylettek a fűben. Milyen sokáig aludhatott, nem került-e bajba valaki ezalatt! Gyorsan-gyorsan végig- száguldott a városon — tuíe, tűk, tűk —, csattogtak a holdfény-síneken a kerekek. De olyan halkan, hogy senki nem hallotta meg a kattogásukat. Es senki nem látta a sötét éjszakában, hogyan járja az utcákat az éjjeli kismozdony. Az emberek aludtak. Reggelre úgy eltűnt minden bánat, gond keserűség, mintha nem is létezett volna. Beköszöntött a reggel. Ragyogott az ég, madarak és léggömbök szálltak a város felett. ÁTANYl LÁSZLÓ fordítása Mit kell ladnunk a mandulákról? A gégészeti osztályokon jelentős százalékban végeznek torok-, illetve garatmandu- La- (orrmandula) műtéteket, mely a betegség gyakori előfordulásából ered. Ez a tény, valamint a garatgyűrű nyirok elemeiről nyert ismereteink teszik szükségessé hogy ismertessük ezeknek a beavatkozásoknak javallat-:, it, illetve röviden elemezzük ellen javallatait. A száj- és garatüreg egymással szabadon közlekedik. A két üreg közti átmenetnek megfelelően, az úgynevezett torokszorosban találhatók a torokmandulák két- két garatív között. A garatüreg felső szakasza az orrgarat, mely felnőttéknél körülbelül diónyi, gyermekeknél kissé tágalbb üreg, mely az orr mögött helyezkedik el és közvetlen ösz- széköttetésben áll az úgynevezett szájgarattal. Gyermekeknél az orrgarat boltozatán a hátsó falon található a garat, vagy másként orrman- dula. A megnagyobbodott orr- mandula sokszor idült gócként szerepel, az ornünagben pedig pangás révén idült gyulladást tarthat fenn. Okozója lehet még arcüreggyulladásoknak. Az orrmandula tízéves kortól fokozatosan megkisebbedik és felnőtt korra rendszerint elsorvad, tehát a Plibertás utá'i már nem észleljük. Az orrmandl u Lám ű té1 e t három éves kor alatt is elvégezhetjük, mert az előbbiekben felsoroltak miatt indokolt esetben igen jó hatású lelet. A torok- és garat nandu- iák a tápcsatorna és a légutak nyirokszövetének részei, jelentős szerepük van a szervezet védekező mechanizmusában. A torokmandulák védekező szerepét ismerjük, részt vesznek a szervezet ellenanyagképzésében, fontos feladatuk van a szervezet általános ellenállóképességének megteremtésében. Az elhangzottak miatt tehát ezen nyirokszervek eltávolításának javallata kellő körül tökintést igényel. Ez sokszor a gyermekorvos, a körzeti orvos és a fül-orr-gé- gész közös döntésén alapul. A torokmandulák eltávolítása esetén szigorúbbak a javallatok, mivel a védekező mechanizmusban jelentősebb szerepe lehet, mint az orrmanduláknak. Kétségtelen, hogy a torokmandulák gyakran gócként szerepelhetnek, mert egyrészt sok fertőzésnek vannak kitéve, másrészt bő vér — és nyirok — összeköttetés révén, az egész szervezet keringésébe gyorsan bekapcsolódnak. A torokmandulák eltávolításának indikációjában nem a megnagyobbodás a mértékadó, hanem inkább a klinikai tünetek, melyeket előidéz. Ilyen lehet a légzési vagy nyelési panasz, ha két éven át évente négy-öt alkalommal van magas lázzal járó tüszős mandulagyulladása a gyermeknek. Nem indokolt gyermekeknél a mandula eltávolítása a gyakran visszatérő vírusfertőzéshez társuló, úgynevezett torok angina esetén, asthmás kisdedeiknél, vagy ha a nagy mandula nem okoz légzési, illetve nyelési nehezítettsé- get. Nem szabad műtétet végezni járványos időszakban, lázas betegség esetén, védőoltás előtt, illetve utána 4—6 hétig. Felnőtt beteg esetén is hasonló feltételek alapján végezhető el a mandulaműtét. Ebben az életkorban gyakoribb, — mint helyi szövődmény — a mandula körüli tályog. Ha a heveny mandulagyulladás nem gyógyul meg, akkor a masszív fertőzés következtében a folyamat átlépi a mandula határát, és a mandula körüli szövetek gyulladását okozza, tályogképződéssel. Ilyen eseteikben a mandulák eltávolítása egyértelműen, indokolt, még abban az esetben is, ha a betegnek addig mandulagyulladása nem volt. A mandulák idült gyulladása fülbe sugárzó fájdalmaikat, ide- gentestérzést is kiválthatnak. A bornló hámcsaipok szájbűzt érzékeny egyéneknél étvágytalanságot, emésztési zavarokat okozhatnak. A véráramba jutó mérgező anyagok fáradtságot, : ossz közérzetet, kisebb, nagyobb hőemelkedést idézhetnek elő. A lobos mandulákból a szervezetbe jutó kórokozók — többek között ízületi megbetegedést, szívbelhártya- gyulladást, vesegyulladást, a kültakaró betegségeit, hajhullást akozhatnak. Gyakran okoz panaszokat az idült garathurut, melynek hátterében vashiányos vér- szegénység, erős dohányzás és orrbetegség állhat. Ezeket a panaszokat a beteg általában mandulagyulladásnak véli, de ilyen esetekben a mandulákat eltávolítani nem szabad, a kezelés mikéntjét az orvosnak kell eldöntenie. A therápia lényege ezekben az esetökben az idült inger megszüntetéséből, — dohányzás, alkohol, kémiai stb. ártalmak —, gyógyszeres kezelésből áll. dr. Hornyák Rozália a megyei kórház fül-orr-gége szakorvosa Mellényes pulóver Hozzávalók: (92 centiméteres melllbőséghez) 65 dkg mackóbarna Firenze félgyapjú fonal, 3,5-es kötőtű, körikötőtű. Kötésminták: Patentminta: 1 sima, 1 fordított váltakozásával kötjük. Rizs alapminta: 1. sor: 1 sima, 1 fordított, 2. és minden további sor: simára fordított, fordítottra sima szemet kötünk. Szempróba: 13 szemx22 sor = 10 can. Munkamenet: az eleje-háta részeket azonos szem- és sorszámmái, mintával kötjük. A munkát 57 szemre kezdjük, patentmintával, egyenesen haladó öldalszé- lefkkel 48 cm-t kötünk. A munka középrészén 37 szemet, az aLapszemnek megfelelően lefogyasztunk. A kezdő és befejező oldalszélen, a megmaradó 10—10 szemmel, folyamatosam patentmintával 5 cm magas pántrészt kötünk. Végül a szemeket lefogyasztjuk. Ujja-oldalrész: a munkát a csuklórészen 26 szemre kezdjük. Patentmintával 4 cm magas kezdőrészt kötünk. A következő sorban, minden 2. szemre 1 új szemet szaporítunk (37), majd a munkát rizs-alapmintával folytatjuk. Mindkét oldalszélen, minden 4. sorban szaporítunk 7x1, majd váltakozva egyszer minden 2. sorban, egyszer minden 4. sorban 15x1 minden 2. sorban 5x3 szemeit szaporítunk (111). Ezután egyenesen haladó oldalszélekkel folytatjuk a munkát. A kezdéstől számított 51 am elérése után a szemeket egyenként lefogyasztjuk. Betét, gallér: 37 szemre kezdjük, rizs-alapmintával, 7 am-<t kötünk, két azonos szem- és sorszámú darabot kötünk. A 2x37 szemet könkötőtűre vesszük, az aidais zéleken, találkozási részeken, mindkét danában elfogyasztunk, oldalamként 1—1 szemet, 70 szemmel, körbe haladó rizsmintás sorokkal 14 an magas nyalkrészt kötünk. Végül a szemeket az alapmintának megfelelően lefogyasztjuk. összeállítás : a részeket alapszínű és alapvastagságú fonallal összevarrjuk. Az eleje-háta mellé nybetétrészt a szélszem kihagyásával varrjuk az ujja oldalszél befejező sorához. P. V. Bélyeggyűjtőknek Bélyegkiadási elvek Angliában A szigetországban bélyeg megjelentetését néhány kritérium alapján mérlegelik. A kiadvány emlékeztessen: jelentős évfordulóra, nemzeti vagy nemzetközi mértékben rangos eseményre, angol részvételre a világ dolgaiban, különösen a művészet vagy a tudomány terén Angliára és különböző nézőpontból az ottani életre. Végül de nem utolsósorban csak olyan bélyeget adnak ki, amely előreláthatólag biztosítja a fila- telista eladásból tervezett bevételt. A bélyegbizottság figyel bizonyos tiltó hagyományokra is. Nem jelenhet meg bélyegen: félreérthető vagy viszályt keltő ábra, kiváltképpen olyan, ami politikai vagy egyházi tekintetben sérelmezhető, élő személy képmása, kivéve a királyi család tagjait 50 évnél, vagy ennek többszörösénél gyakrabban évfordulóra utaló megemlékezés. A bélyegkiadás felelősei évekre előre és visszatekintve megszabják a témák arányát, és a megfelelő mértéket egy adott éven belül is fenntartják. A hazai bélyegkiadási irányelv öt évre szól, kiterjed minden apró részletre. A terjedelmes előírás (sokszor éppen a túlszabályozás miatt) gyakorta ütközik az élettel. ~f1 2-^64tr-n ! V2 I e I eje L 8 ! háta 1/2 ujja oldalré^ 18 10 + 9454-----33------kf4-1«-IVirágládák az erkélyen Itt a tavasz. Ha még nincs virágládánk az erkélyen, akkor lássunk munkához! Az erkélyládák mérete függ az adott helytől, az ablak vagy erkélykorlát méretétől. Szélessége 15—20 cm, mélysége 20 cm legyen. A láda faanyagának vastagsága 1,5 om-nél ne legyen kevesebb. A kellő méretek azért fontosak, mert a keskeny, ••!- esi ládákban csak sínylődnek a növények. A láda aljára 2—3 kis lyukat kell fúrni a felesleges, pangó víz elvezetésére, de a lyukat fedjük le cserépdarabkával. A Ládákat gondosan impregnáljuk, kívülről a környezethez illő színűre mázoljuk. Legszebb a fehér vagy a fa natúr színében meghagyott virágláda. Az erkélyre, a korlátra szerelt virágládákat biztonságosan rögzítsük! Mielőtt elültetjük a növényieket, meg kell ál lapítanunk, mennyi fényt kap az erkély vagy loggia. Ha keleti vagy déli fekvésű, természetesen sokkal többet, de bizonyos növények (fukszia, bokros begónia, sarkantyú- ka) az északi vagy nyugati fekvésen is jól érzik magukat. Azt is el kell döntenünk, milyen célt szolgál majd az erkély: van aki munka után, esténként ott szeret pihenni. Ebben az esetben érdemes valamilyen illatos növényt — díszdohányt, rezedát, estikét — ültetni. Sonkafözés ősi húsvéti ünnepi étrend a gyenge bárány, a főtt tojás, a sonka és a kalács. Ezek közül a tojás kötődik legrégebben a tavaszi ünnephez. A húsvéti bárányka úgyszintén a pogány kori áldozati állat hagyományának továbbélése. A sonkával pedig alighanem az ünnepet megelőző hosszú böjtöt akarták ellensúlyozni. Erre utal a tréfás kiszehajtó mond óka, almit a böjti ételek kivitelekor, a zsíroslak feltalálásakor kántálnak: „Haj, ki ki- sze, haj! / Jöjj be, sódar, jöj j !” Gyakorlatias szemmel nézve, a tavasz beálltával ideje lett a sódar elfogyasztásának, mielőtt a melegtől megavasodna, és — bármilyen jól pácolt, jól füstölt is — megkukaicosodna. Ez természetesen főleg a házi ölé- sű és füstölésű, otthoni, szép sonkákba vonatkozik. Ám a húsvéti sonka elfogyasztása utóbb áttevődött a hentes- árugyárlakban előállított son. kákészütményekre is. A házi főzésre váró, nyers sonka kiszemelése bizonyos körültekintést igényel. A ki- csontozafilan hátsó sonkánál például a húsnak hézag nélkül kell a csontra tapadnia; ha elvált a csonttól, talán a féreg is kikezdte. A kötözött sonkánál viszont az elbar- nult kövérje fenyeget némi avassággal. A kötözött vagy csontos sonka diarabat a főzés előtt 5—6 órával ajánlatos langyos víziben alaposan megmosni, majd friss, langyos vízbe beáztatni. Ez arra jó, hogy a füstölés során kiszikkadt rostok megduzzadjamak, vizet vegyenek fel — eleve fellazult állapotban kezdjenek főni, másrészt a felesleges ső kiázzék a húsból. Mi. után nem tudható, hogy a sonka mennyi sót tartalmaz, a főzés megkezdése után 15 —20 perccel ajánlatos a levét megkóstolni. Ha az ehetetlenül sósnak bizonyul, le kell önteni róla, friss vízzel újból főni tenni. (Igaz, a sós vízzel a hús levét is el- öratjük, de a só töménysége miatt az úgysem lenne használható.) A füstölt búsok nagyon lassú főzést kívánnak. A lobogva fövő lé ugyanis szétroncsolja azokat a szinte láthatatlan zsírszöveteket, amelyektől a hús laza, leveses. Ne böködéssel próbáljuk megállapítani, hogy puha-e a hús. Ennek legbiztosabb jele, ha a hús és a csont elválik egymástól, illetve, ha a kötözött sonka madzagja a húsról lebamlilk. A legfontosabb tudnivaló: a füstölt sortfca csakis akkor lesz szaftos, ’könnyén, szépen szeletelhető, ha a főzővizében hagyjük teljesen kihűlni, megdermedni. (Saját levéve! megszívja magát. Ha melegen akarjuk tálalni, akkor is ki kell hűtenünk a szeletelés előtt, és szeletelve melegítsük fel a saját levében. A húsvéti sonka közkedveltségének egyik oka, hogy hidegen, melegen tálalható, laktató kínálnivaló. Az ünnepre készülődés egyszerűsítése érdekében sokan eleve belefőzik a káposztába, babba, amelynek igencsak használ a sonlka íze. Eltekintve attól, hogy az élhetetlenül sós sonka a főzeléket is elrontja, más okból is célszerű ezzél a gyakorlattal szaki tani. Más a puhulás! ideje a babnak, káposztának, mint a sonkának. Amaz már szétfőtt, lesül, amikor emez még kemény. Az sem utolsó érv a sonka magában főzése mellett, hogy főzővizét leszűrve, kisebb adagokba széttöltve, a mélyhűtőben „füstölt jég” formájában tárolhatjuk, és burgonyaleves vagy pörkölt ízesítéséhez hónapok (múltán 'is felhasználhatjuk. NYERGES AGNES
