Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-27 / 73. szám
1986. március 21. IniÉPÜJSÀG 5 Erdő, rőt, szántó Belvízhelyzet a megyében Február második felében és március elején 30—35 milliméter csapadék hullott hó formájában megyénk jelentős részén. A vetéseket hosszú ideig 30—35 centiméter hótakaró borította, mely március közepén indult folyamatos «olvadásnak. Az olvadás utáni időszakban mintegy kétezer hektár területen alakult ki belvíz, azóta ez a helyzet jelentősen javult. A víz alá került területnek egynegyed része őszi vetés volt. A belvíz elvezetése néhány helyen nehézségekbe ütközik az elvezető patakok, csatornák magas vízszintje miatt. A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság adatai szerint a Sió—Sárvíz mentén szántó, erdő, rét, legelő van belvíz alatt, összesen 265 hektár területen. A Szek- szárd-bátai öblözetben a gátőrök jelentése szerint 85 hektár van víz alatt, itt elsőfokú belvízvédelmi készültság van érvényben, mely megfigyelő szolgálatból és szivattyúzásból áll. Tegnap reggel a Duna vízszintje lehetővé tette, hogy innen gravitációs úton juttassák a területen lévő vizet a Dunába. A Sió—Nádor öblözetben másodfokú a készültség, itt is megfigyelő szolgálatot tartanak, nyolcvan ember dolgozik a töltésmagasításon. Az elmúlt években a Sárvíz térségében nem volt ilyen magas belvíz, de ez az állapot sem takar semmi rendkívüli helyzetet. A belvízelvezetés munkáit folyamatosan végzik a szakemberek, ezeken a területeken várhatóan két-három hét múlva kezdhetik meg a tavaszi munkákat a gazdaságok, szövetkezetek. Szőlőmetszési bemutató Faddon A faddi kertbarátkor szervezésében március 22-én metszési bemutatót tartottak. A mintegy 60 főnyi érdeklődőnek először a meghívott előadó, dr. Domonyai Péter, a Szekszárdi „Aranyfürt” Termelőszövetkezet főága- zatvezetője tartott rövid ismertetőt a szőlőtermesztés helyzetéről, az értékesítés lehetőségeiről. Ezután gyakorlati bemutató következett dr. Dobos István gondosan művelt szőlejében. Az érdeklődőkkel az egyes művelési módok kialakítását ismertette az előadó. A bemutatót borverseny követte, eredményt késő este hirdettek. Tizennyolc fajta bor került „nagyító” alá, melyből hét aranyérmes lett. Két termelő, Antus István és Pesti István 2—2 aranyérmes borral is büszkélkedhet. A program közös vacsorával zárult. <kz) A Borsodi Vegyi Kombinát felvételt hirdet TARGONCAVEZETŐI MUNKAKOR BETÖLTÉSÉRE. Jelentkezni személyesen lehet a munkaügyön, Szekszárd, Palánki u. 6. sz. (465) A Duna—Tisza Közi Állami Építőipari Vállalat Déli Generál Üzemigazgatósága felvételt hirdet: GAZDASÁGI OSZTÁLYVEZETŐI munkakör betöltéséire. Feltétel: közgazdasági egyetem, vagy pénzügyi és számviteli főiskolai végzettség, 5 éves szakmai és vezetői gyakorlat. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: DUTÉP Déli Generál Üzemigazgatóság, Baja, Dr. Alföldi J. u. 2—4. sz. alatt ez üzemigazgatónál. Tel.: 12-933. (124) Komposztkészítés - házilag A legolcsóbb szerves anyag Szerves trágyát nem köny- nyű szerezni. Gonddal és nem kis költséggel jár a szállítása, s gyakran a minősége sem kifogástalan. Elöbb- utóbb minden kerttulajdonos felismeri a komposztkészítés előnyeit. Szerencsére egyre kevesebben vannak olyanok, akik elégetik a leikaszáit füvet, az őszi avart. Tény, hogy a saját készítésű komposzt- föld a legolcsóbb szerves anyag. Sokan azért idegenkednek a komposztkészítéstől, mert a telep nem válik éppen díszére a kertnek. Igaz, hogy a komposzttelepet nem szokás a kert legszebb, legszembetűnőbb részében kijelölni, de nem kell okvetlenül eldugni sem. Mélyen fekvő területekre, ahová a csapadékvíz összefolyik lehetőleg nem kerüljön a kerti szerves anyag. A helyét nem szükséges sem kikövezni, sem lebetonozni. Jó, ha árnyékos helyre kerül, például fűzfa alá. Sokan gödröt ásnak a szerves anyagnak. Ez sem a legjobb megoldás, mert nehézkes a félig érett komposzt átforgatása. Az épülő komposzthalmot legjobb deszkakeretek közé rakni. A kazal szélessége és magassága a másfél métert ne haladja meg, hosszúsága elvileg bármilyen lehet, s elsősorban a rendelkezésre álló szerdves anyag mennyiségétől és a terepadottságoktól függ. A túl széles és magas kazal hátránya, hogy óhatatlanul kialakul a halmon belül egy levegőtlen rész, a szerves anyag itt inkább rothad, mint korhad. A komposzttelepre hordhatunk minden szerves hulladékot, a lehullott lombot éppúgy, mint a lékaszált füvet, a konyhai hulladékot, a még fel nem magzott gyomnövényeket, az aprított kukorica- szárat és szőlővenyigét, fanyesedéket, szőlőtörkölyt. A fahamu igen értékes anyag, a komposztat káliumban gazdagítja, éppígy sókat ér az állati vér; a toll, a mésztör- melék is. Nem való a kom- posztkazalba a felmagzott gyom, az állati kártevőktől és gombabetegségektől fertőzött őszi lomb, a műanyag- és üvegcserép, ezek ugyanis csírázásgátló anyagokat tartalmaznak, amelyek az érett komposztföldbe is kimutathatók. A gombabetegségekkel erősen fertőzött lombot pedig a legjobb elégetni, hamuja már nyugodtan belekeverhető a kazalba. A különböző eredetű anyagoké' rétegesen helyezzük el. A legjobb kétarasznyi vastagságú rétegeket kiala- tani. Korábban az egyes rétegek közé, az érés meggyorsítása céljából nitrogén műtrágyát is kevertek. Az újabb kutatások azonban inkább a nyúl- és a baromfitrágyát javaisolják n&trogénforrásul, amelyek komposztálás nélkül egyébként sem használhatók fel. A rétegeket az öntözőcső végére szerelt finom öntözőrózsával mérsékelten öntözzük meg. Soha ne adjunk annyi vizet, hogy az a kazal alján csurogjon, mert ezzel egyrészt kilúgozunk egy csomó értékes anyagot, másrészt a túl sók víz levegőtlenné teszi a komposzthalmot. A kazal ugyan folyamatosan épül, térfogata az érés előrehaladtával mégis jelentősen csökken. Mihelyt elérjük a 120—130 centiméter magasságot, a kazlat fedjük be tenyérnyi vastagon földdel. Ha a kazal lapos, száraz helyen van, indokolt hullámpapírral takarni, hogy a felső rétegek ne száradjanak ki. Az összerakás utáni harmadik hónapban keverjük át alaposan a kazlat vasvillával, hogy minél egységesebb legyen az anyag. A kamposzt érése több tényezőtől is függ. Minél gondosabban aprítottuk föl a szerves anyagát — például a nyesedéket, kukoricaszárat, esetleg papírhulladékot —, minél egyenletesebb az egész kazal nedvességtartalma, s minél gondosabb a forgatás, annál hamarabb kapunk egységes komposztföldet. 6—12 hónap alatt a komposzt felhasználásra érett. A házi készítésű komposzt- nak nagy előnye, hogy használata során nem kell tartani túladagolástól, ha gondosan készítettük, nem lesznek káros mellékhatások, mint például az egyoldalú műtrágyázás esetében. Kiváló talajtakaró anyag, virágföld, gyepitakaró. Késő ősszel még a hó lehullása előtt a gyepet érdemes 1,5—2 om vastagon érett kamposztfölddel takarni. A komposztföld igen jó a levegőtlen, kötött talajok szerkezetének, tápanyagkészletének és laza homoktalajok javítására is. Laskagomba farönkön Majdnem minden kertben akad árnyékos, esetleg északi lejtésű sarok, amely rendezetlen, és semmivel sem hasznosítják. Rendszerint itt gyűjtik össze a használatból kikopott szerszámokat, esetleg a kerti hulladékot, olykor a gyom is magasan felveri. Az ilyen sötét zúg jól hasznosítható például rönkös laskagombával. A rönkös laskagomba oltásának ideje április közepétől május végéig tart. Az első dolgunk beszerezni a friss, egy hónapnál nem régebbi döntésű fát, amely lehet nyár, bükk, tölgy, dió, gyertyán, kőris, fűz vagy juhar. A puha- és keményfák egyaránt alkalmasak, fontos azonban, hogy még gombával — például taplókkal — ne legyenek fertőzöttek. A fát közvetlenül az oltás előtt fűrészeljük föl 30—35 cm-es rönkökre. Az oltógödör, amelynek mérete a fa mennyiségétől füg, lehetőleg sík területen, vagy enyhe déli, délkeleti lejtőn legyen. Az oltógödör szélessége 1, mélysége 1,5 méter lehet, a hosszát a fa mennyisége szabja meg. Az alját vízszintesre, az oldalfalakat függőlegesre készítik. Különösen fontos a gödör aljának vízszintes kialakítása, mert a rönköket úgy kell függőlegesen egymásra illeszteni, hogy felületük közé egyenletesen, 1 cm vastagon jusson az oltóanyag. Gombacsírát több helyen is árusítanak, így például a csepeli Duna Tsz, a Gödöllői Afész gombatermesztő szakcsoportja, és számos magán- termelő foglalkozik oltóanyag-előállításai. Minden esetben szerepeljen a megrendelőn, hogy rönkös laskagomba oltóanyagát kéri a kiskert-tulajdonos.; Egy üvegben 5 liter oltóanyag van, ez 2—2,5 mázsa fára elegendő. A csírát, amelynek vivőanyaga valamilyen gabonaszem, vagy őrölt kukoricacsutka, esetleg fűrészpor, tiszta kézzel szét kell morzsolni közvetlenül a leoltás élőt. Majd ezután, az első rönksor alá, az elsimított földre szórunk 1 cm vastagon csírát. Erre helyezzük az első rönköket, s ezekre a többit, úgy, hogy lehetőleg pontosan fedjék egymást. Minden egyes vágásfelületre azonos mennyiségű oltóanyag jusson. Amikor a verem megtelt, tiszta, élősködő gombával nem fertőzött deszkapallókat, vagy rönköket fektessünk a verem fölé. Erre húzzunk ugyancsak tiszta, még más célra nem használt fóliát, nádtakarót, majd végül a kiásott föld egy részével bak- hátszerűen szigeteljük a vermet, hogy hőmérséklete belül 15—20 fok legyen az átszövetés egész ideje alatt. Ez 3—5 hónapig tart, attól függően, hogy puha- vagy keményfát választottunk-e. Szeptember végén nyissuk meg a vermet. Szerencsés esetben, ha mindent pontosan végeztünk, kellemes gombaillatot érzünk a rönkök szélére kifutó micé- liumtól. A rönköket szétválasztjuk. A tökéletes átszö- vődés jele, ha a rönkök viszonylag nehezen választhatók szét egymástól. A kert árnyékos zúgában helyezzük ki a rönköket egymástól 20—25 cm távolságra, és 50 cm-es sortávolságra, úgy, hogy kényelmesen tudjuk szedni a gombát. A rönköket kétharmad részükig ássuk a földbe. Száraz őszön időnként alaposan öntözzük meg őket. A gomba először apró, sötétszürke kis gömböcskék formájában jelentkezik, később kiterülő, féltölcséres alakot vesz föl. Szedésre akkor a legjobb, ha begöngyölt széle kezd kisimulni. Éles, tiszta késsel, vagy egyszerűen kézzel szed. jük le az általában november közepére kifejlődő gombát. Egészen a tartós fagyokig szedhető saját fogyasztásra, vagy értékesítésre a közkedvelt csemege. A keményfák 4—6, a puhafák 3—4 éven át teremnek, az őszi időszakban. Gyakran tavasszal is előjön a késői laskagomba. Kékesszürke kalapjából a legkü. lönbözőbb, ízletes gombaételek készíthetők. Tavaszra várva... Gépeink, eszközeink karbantartása Egyre több kiskertben használnák .már motoros kapát, kistralktort, permetezőt vagy fűnyírót. A kisgép azonban csak akikor válik igazán segítőtárssá, ha megfelelően (használjuk, és a karbantartásról sem feledkezünk meg. A motort mindenekelőtt alaposan takarítsuk meg, tisztogassuk le. Azután gázolajjal kenjük (be, hogy a tárolás alatt a rozsda ne tegyen kárt. Érdemes az apró, lepattagzott festékhiány dkat rozsdamaróval kezelni, és újrafesteni. A hengert olajozzuk meg a gyertyanyílás on keresztül, néhány köbcenti tiszta motorolajjal. Kitűnő e célra az Arol 2 t. Forgassuk meg kézzel a motort kétszer-háromszor, hogy az olaj a hehger falát és a dugattyút egyenletesen 'bevonja. A gyertyát azután csavarjuk vissza, de ne szorítsuk meg. A levegőszűrőt tisztogassuk ki a berafcódott portól. Ne feledkezzünk meg a meghajtóház olajszintjének ellenőrzésiéről sem. A meglazult csavarokat húzzuk meg, és néhány csepp olajat csöppen tsünk rájuk. A kisgépéket lébetőleg száraz, fagymentes helyen tároljuk tavaszig. A kapatestekről és az ekékről is szedjük le a föl- tekeredett gyomokat, 'kaparjuk le a rárakódott földet. A munkaeszközök alapos megtisztítása után az ekét és a rotációs kapatesteket vékonyan zsírozzuk vagy olajozzuk he. A fűnyírók karbantartásánál Is a legfontosabb az alapos tisztítás. A forgókésről és a döbház alsó feléről szedjük le a rárakódott fűmaradványokat, födtapadt földet. Ha a kés éle csorbult vagy tompa, célszerű még az elraktározás előtt megélezni vagy megéleztet- ni. A kést azután zsírozzuk le, és így tegyük nedvességtől védett helyre. A motort a már ismertetett módon tá. roljuk. Sok .kiskertben megtalálható ima már a motoros permetező. A legfontosabb karbantartás ebben az esetben is az alapos tisztogatás. De nemcsak a küllemét gondoz. zUk, hanem takarítsuk ki a gyertyát is, húzzuk meg a csavarokat. A szórópisztolyt szereljük szét, a lapkákat vagy fúvókáikat takarítsuk ki, a csavarmenetét nagyon vékonyan olajozzuk meg, s csak így tekerjük vissza. A kézi működtetésű permetezőket is mossuk át. Szedjük szét, és az apróbb fémes alkatrészeket nedvességet át nem eresztő papírba csomagoljuk el. J Alig több mint 300 hektár van már csak víz alatt A bemutató résztvevői
