Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-27 / 73. szám
1986. március 21. NÉPÚJSÁG 3 Érdekeltségi viszonyok, vállalkozási formák a téoszekben A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek, különösen az utóbbi években, sokat tettek belső érdekeltségi rendszerük korszerűsítéséért; a jól bevált megoldásokat el kell terjeszteni és az újabb módszerek bevezetését is fel kell karolni — ezt állapította meg a TOT elnöksége, amely szerdai ülésén a tsz-ek érdekeltségi viszonyait, és a közös gazdaságokban alkalmazott vállalkozási formák hatásait elemezte. A testület elé terjesztett írásos anyag megállapította: a központi elvonások növekedése, továbbá az anyag- és energiaköltségek emelkedése a tsz-eket arra is késztette, hogy a keresetszabályozást — új belső érdekeltségi formák kidolgozásával és alkalmazásával — tovább korszerűsítsék. A szövetkezetek többnyire a költségek csökkentésében kínálnak a korábbinál nagyobb anyagi érdekeltséget dolgozóiknak. Magának a nagyüzemi érdekeltségnek mozgástere — az ár- és költségviszonyok kedvezőtlen alakulása miatt — szűkösebb lett, ami megnyilvánul abban is, hogy újabban kevesebb lehetőség nyílik a termelői alapok bővítésére. Esetenként — bizonyos szövetkezetcsoportokban — a vagyon felélése vált jellemzővé. Az üzemekben több mint 10 százalékkal nőtt egy év alatt a nullára leírt állóeszközállomány, és csökkent az állat- állomány értéke. Még az eredményesen gazdálkodó szövetkezeteknél is kevesebb nyereség-tartalékot sikerült felhalmozni a termelés bővítésére, a dolgozók érdekeltségének fokozására. Ily módon az a helyzet jött létre, hogy a dolgozók érdekeltségét a legtöbb helyen csak a fejlesztési munka visszafogása árán tudják fenntartani vagy fokozni. A tsz-ekben a fizikai dolgozók mintegy 75 százaléka teljesítménybérben dolgozik, s ez az arány magasabb, mint az iparban vagy az építőiparban. A teljesítménybérezés ösztönző hatása azonban nem évényesül kellőképpen, mivel a normakövetelmények nem az üzemi elképzelésekhez igazodtak, hanem a keresetszabályozás által kínált lehetőségek szerint alakultak. Ebben a tekintetben az elmúlt év változást hozott; a módosított szabályozás nagyobb lehetőséget kínál a teljesítmény-követelmények reálisabb meghatározásához. Az elnökség figyelmeztetett arra, hogy különösen kedvezőtlen az állattenyésztésben foglalkoztatottak helyzete, mivel itt többnyire a teljesítménybérezés sem megfelelő, emellett nehezek a munkakörülmények és a munkaidő-beosztás is kedvezőtlen. A tsz-ekben széles körben terjednek el az új munka- végzési formák, és teret kapnak a kisvállalkozások is. Mindez mérhető eredményeket hozott, de — mutatott rá az elnökség — a kedvező hatást mérsékelték a kereset- szabályozásban még mindig meglévő korlátok. A tsz-ekben dolgozók munkajövedelme a VI. ötéves terv elején közeledett az iparban dolgozókéhoz, az elmúlt három évben azonban a folyamat ellenkező előjelűvé vált. Ebben számos tényező, például az ismétlődő aszály is szerepet játszott, jelentősen csökkent ugyanis a szövetkezetek jövedelme. 1986-ban — mutatott rá az elnökség — az érdekeltséget fokozó intézkedések ellenére is lazulhat a szövetkezetek jelentős részében a keresetek és a termelés kapcsolatának összhangja. E helyzet feltárására, elemzésére a közeljövőben a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának erőfeszítéseket kell tennie. Tovább kell elemezni, hogy az új keresetszabályozási formák miként hatnak a termelésre, különösen a mukaigényes ágazatok létszámigényére, a technikai haladást ösztönző műszaki fejlesztésre, az innovációra. Az érdekeltséget fokozó új vállalkozási formák tapasztalatait széles körben kell közzétenni, nem feledkezve meg az ellentmondások, a helyenként jelentkező jövedelmi torzulások, aránytalanságok megszüntetéséről, felszámolásáról sem. A testület figyelmeztetett arra, hogy az eddiginél jobban ki kell használni a közös és háztáji gazdaságok közötti munkamegosztásban rejlő lehetőségeket, s az anyagi kapcsolatokat jobban a kölcsönös előnyök elvére kell építeni. Egyesülési közgyűlés Döbröközön Tegnap délelőtt Döbrökö- zön a kultúrházban tartotta meg egyesülési közgyűlését a Döbröközi Zöldmező és a Gyulaji Új Barázda Termelőszövetkezet tagsága. Az ösz- szejövetelen részt vett Cserép Imre, a Dombóvári Városi Pártbizottság első titkára, Horváth József a Tolna Megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének titkára, valamint Kelemen István a megyei tanács mező(TUDÓSÍTÓNKTÓL) Tegnap tartotta március havi ülését a Fogyasztási Szövetkezetek Tolna Megyei Szövetségének elnöksége, dr. Kálmán Gyula elnökletével. Részt vett az elnökség munkájában. Bőle Dezső, a SZÖVOSZ elnökségi főosztályának vezetője is. Első napirendként a testület jóváhagyta a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a legutóbbi ülés óta tett főbb intézkedésekről szóló jelentést, majd megvitatta a VI. ötéves káderfejlesztési és képzési tervet. A VI. ötéves terv időszakában igen élénk volt a kádermozgás a fogyasztási szövetkezeteknél. A felső vezetők 52 százaléka, a középvezetők 42 százaléka cserélődött. Oka a felső vezetői állomány nyugdíjazásában és a gyorsabb ütemű minőségi cserékben keresendő. Az utánpótlás egy részét belső forrásokból oldották meg. Itt elsősorban a saját nevelésű fiatal szakemberekre esett a választás. A vezető funkciók pályázat útján történő betöltése még nem vált gyakorlattá. A káderutánpótlásból vezetői funkcióba kerültek többsége megállja a helyét, eleget tesznek a velük szemben támasztott követelményeknek. Az előterjesztők részletesen bemutatták a képzési, továbbképzési tervek alakulágazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetőhelyettese. A tagság a két termelőszövetkezet egyesülése mellett döntött és a Zöldmező Mgtsz név megtartása mellett maradt. A központ Döb- röközön lesz. Ezek után megválasztották elnöknek Staudt Jenőt, valamint a vezetőség, az ellenőrző bizottság, döntő- és nőbizottság tagjait. sát is. Az áfészek 5 év alatt mintegy 1800 fő beiskolázását biztosították. A takarékszövetkezetek is túlteljesítették képzési tervüket. Ez eredményezte, hogy az állomány mintegy 90 százaléka rendelkezik az előírt végzettséggel. Az elnökség a bekövetkezett kádermozgást, a képzettség, végzettség megszerzésére tett erőfeszítéseket kedvezőnek ítélte meg. Felhívta a szövetkezetek figyelmét a — vezetői utánpótlás tervszerűbbé tételére, — a felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek számának növelésére, — az idegen nyelvi oktatás kiszélesítésére. Az előterjesztést a vitában és az összefoglalóban elhangzott kiegészítésekkel elfogadta. A következő napirend keretében az elnökség megvitatta a „Takarékszövetkezetek 1985. évi tevékenysége és az 1986. évi üzletpolitikai célkitűzések” című előter. jesztést, amihez Triber Dezső titkárságvezető fűzött szóbeli kiegészítést. Utolsó napirendként döntött a testület a szövetség tisztújító küldöttközgyűlésének összehívása tárgyában. Jóváhagyta a napirendeket, a beterjesztett beszámolókat azzal, hogy az elhangzott észrevételek figyelembevételével terjeszti a küldöttközgyűlés elé. SZOBOSZLAI JENŐ Számítógépek a mezőgazdaságban Üj elektronikus számítógépeket mutatott be szerdán a SZOT-szállóban a Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési és Számítástechnikai Közös Vállalat (MÜSZI). A nagy teljesítményű gépekhez programokat és rendszereket is kínál a vállalat. Kaszap László, a MÜSZI fejlesztési főmérnöke elmondotta, hogy tíz éve foglalkoznak az elektronikus számítástechnika mezőgazdasági alkalmazásával; eddig mintegy ezer komputert helyeztek ki a gazdaságókba, és korszerű programokkal is segítették az ügyvitel gépesítését, illetve a termeléssel kapcsolatos adatok nyilvántartását, a folyamatok irányítását. A vállalat most új gépkategóriát kínál; az Egyesült Álla- mok-beli IBM komputer-családhoz tartozó típusok lényegesen nagyobb teljesítményre képesek mint elődeik. A felhasznált alapgép „sebessége” sokkalta nagyobb az eddigieknél, és így szinte korlátlan számú munkahelyet kapcsolhatnak össze a géppel. A gép által teljesített, vezérelt programok az átfogó, több területre szóló irányítást is lehetővé teszik. A vállalat nemcsak külföldi gépeket forgalmaz, illetve kínál bérletbe a termelőknek, egyre- másra jelennek meg a hazai gyártmányú, szintén IBM- alapú berendezésék. A MÜSZI, amint a bemutatón elhangzott, 3—5 évre bérbe is ad berendezéseket, amelyek bizonyos idő eltelte után a bérlő tulajdonába mennek át. Ily módon a kellő anyagi erővel nem rendelkező üzemek is hozzájuthatnak a korszerű elektronikához. Vállalkoznak arra is, hogy — meghatározott részesedés ellenében — számítógépeket biztosítanak anélkül, hogy használatukért fizetni kellene; a MÜSZI a képződő nyereségből kér megfelelő részesedést. Lehetőség van arra is, hogy ákár 20—30 százalékkal csökkentsék a takarmányozás vagy más munkafolyamatok költségeit, Ülést tartott a MÉSZÖV elnöksége Miben dönthetnek? (I.) A vállalati tanács, azaz a VT A vállalatok, üzemek többségében önálló döntési körbe került a gazdálkodás, akkor amikor az irányítási formák között választhattak. A közgyűlés, illetőleg a küldöttgyűlés, a vállatai tanács — a VT — valamint az igazgató általános vezetésével működő vállalati formák között lehetett választani. Ezek funkciója lényegében azonos: a gazdasági szabályzók keretei között önállóan, kockázatot vállalva, saját felelősségüket felmérve és adottságaikat kihasználva demokratikus formában gondolkodjanak, és gazdálkodjanak. Kétrészes sorozatunkban a vállalati tanács munkájával foglalkozik. A VT tagjainak választása Több helyütt vizsgálódtunk, s úgy tűnik a forma megfelelő, alkalmas a szellemi energia, a dolgozók észrevételeinek, látásmódjának maximális kihasználására. Számos üzemben tapasztalható, hogy már a vállalati tanács megalakulásakor a kollektív irányítás és felelősségvállalás következtében olyan végtelenül egyszerű, kézenfekvő, értelmes sokszor évék óta már-már fel sem merülő kérdés lényegét érintették, akkor mikor először együtt gondolkodtak. A vállalaiti tanács tagjainak számát a vállalat szervezeti és működési szabályzata határozza meg. A tagok száma ötvennél több nem lehet. A vállalati tanács tagjai: az igazgató, a vállalatvezetés képviselői, a dolgozók választott küldöttéi. A vállalati tanács minden tagját egy szavazat illeti meg. A vállalat szervezeti és működési szabályzata határozza meg, hogy a vállalati tanácsnak a vállalatvezetés képviselőiként mely szervezeti egységek vezetői a tagjai, A vállalatvezetés képviselőinek egy részét az igazgató jelöli ki és menti fel, ezek számát a vállalat szervezeti és működési szabályzata határozza meg, számarányuk azonban a vállalatvezetés képviselőinek egyhanmadánál több nem lehet. A dolgozók választott küldötteinek számát a szervezeti és működési szabályzat állapítja meg, de számarányuk a vállalati tanács létszáma felénél kevesebb nem lehet. A szervezeti és működési szabályzat rendelkezik arról, hogy a vállalati tanácsba a dolgozók küldötteiket vállalati gyűlésen vagy szervezeti egységenként, illetve több szervezeti egységnél összevontan tartott gyűlésen választják meg. Ha a választás nem vállalati gyűlésen történik, a szervezeti és működési szabályzatban meg kell határozni azt is, hogy mely szervezeti egységek választanak egy, illetve több küldöttet. A választásban a vállalattal munkaviszonyban álló minden dolgozó részit vesz. A küldötteket öt évre választják. Küldöttnek az választható meg — ha a szervezeti és működési szabályzat másképpen nem rendelkezik, vagy egyéb feltételeket nem állapít meg —, aki a vállalattal legalább hat hónapja munkaviszonyban áll, kivéve ha a vállalatot hat hónapnál rövidebb időn belül létesítették. A hat havi időtartamba a vállalat jogelődjével fennállott munka- viszonyt be kell számítani. A küldött tevékenységéről évente beszámol választóinak. A választók a küldöttet felmenthetik. A küldöttek jelölésének, megválasztásának, felmentésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzat állapítja meg. A vállalati tanács tagjai közül — a szervezeti és működési szabályzatban megbatározott időtartamra — elnököt és elnökhelyettest választ; az igazgató a tanács elnökévé és elnökhelyettesévé nem választható. A vállalati tanács elnöke — akadályoztatása esetén az elnökhelyettes — hívja össze és vezeti a tanács üléseit. A vállalati tanács döntési jogköre A vállalati tanács ülésein a -tagok csak személyesen vehetnék részt. Az ülésen tanácskozási joggal részt vesz a vállalati pártszervezet, a szakszervezet és a KISZ-szervezet képviselője. A tanács ülésére tanácskozási joggal más is meghívható. A vállalati tanács iákkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak legalább kétharmada, ezen belül a dolgozók küldötteinek háromnegyede részt vesz. A döntéshez kétharmados többség szükséges, a szervezeti és működési szabályzat más esetekre is minősített többséget írhat elő. Egyéb ügyökben a tanács döntéseit szavazattöbbséggel hozza; szavazategyenlőség esetén az elnök — akadályoztatása esetén az elnök- helyettes — szavazata dönt. Az igazgató megválasztásának, valamint felmentésének kérdésében a vállalati tanács titkos szavazással dönt. A szervezeti és -működési szabályzat a titkos szavazás más eseteit is meghatározhatja.-A vállalati tanácsot évente legalább egyszer, valamint akkor is össze kell hívni, ha tagjainak egynegyede az ok megjelölésével kéri. A vállalati tanács működésére vonatkozó részletes szabálydkat a szervezeti és működési szabályzat állapítja meg. A vállalati tanács hatáskörébe tartozik: a vállalat középtávú és rövidtávú tervének meghatározása; a vállalat mérlegének és eredménykimutatásának jóváhagyása; a vállalat tevékenységi körének jelentős módosítása; a vállalat beruházásaira, hitelfelvételre, kötvénykibocsátásra, szervezeti egységnek, pénznek és termelőeszköznek az átadására, átvételére vonatkozó jelentős- döntések meghozatala; a vállalat szervezeti egysége önálló vállalattá alakulásának, leányvállalat létesítésének, valamint gazdasági társaság, ban és társulásban való részvételének az elhatározása; a vállalat szervezeti és működési szabályzatának megállapítása, ennek keretében az elkülönült szervezeti egységek meghatározása; a munkaerő foglalkoztatására vonatkozó jelentős döntések meghozatala; a vállalat által felhasználható jövedelem elosztási elveinek meghatározása. A vállalati tanács feladata az igazgató -megválasztása, beszámoltatása, felmentése, minősítése és munkájának értékelése, továbbá a tanács elnökére ruházott jogok kivételével — az igazgató felett az egyéb munkáltatói jogolk gyakorlása; a vállalat általános vezetésének a dolgozók közgyűlésre vagy küldöttgyűlésére való átruházása; a vállalat szétválásának, más vállalattal való egyesülésének elhatározása, döntés azokban a kérdésekben, amelyeket minisztertanácsi rendelet vagy határozat a hatáskörébe utal. Bevétel, kiadás A demokráciát gyakorolni -kell minden üzemben, önállóan döntenek a vt-tagok számos kardinális kérdésben, s nem mindegy, hogyan. Az éves mérleget éppúgy ismernie, tudnia és értenie kell a vt munkás, fizikai dolgozó tagjának — akit magúiknak választottak a munkahelyi közösségek — mint a főkönyvelőnek. Az éves mérleg 25 oldalas, a végrehajtási, 'kitöltési utasítása pedig 90 öldal terjedelmű. Minthogy még a speciális szakemberek többsége sem járatos a közgazdasági felsőfokú ismeretekben, az üzemek többsége teljesen egyszerű, és áttekinthető módszert igyekszik alkalmazni a vállalat gazdálkodásának ismertetésére. Ennek a lényege: a mérleget olyan formában adják közre, amely mindenki számára érthető. Sok helyütt olyan ez, mint a háztartási napló: egyik oldalán a bevétel, a másikon a kiadás, s végül az eredmény. Mostanában a vállalati tanácstagok egy-egy üzemen, üzemtípuson belül továbbképzésen vesznek részt. A nagy vállalatok többsége erre különös hangsúlyt fektet, hisz nem mindegy a döntések minősége, s az sem, hogy a vállalati tanács tagjai, akiket a dolgozók érdekük teljes képviseletében maguk, nak választottak, hogyan, s milyen minőségben vállalják föl egy-egy üzem gondját, felelősségét, és jövőjét. D. VARGA MÁRTA A szervezeti és működési sz abályzat alaposan és részletesen leírja a tennivalókat
