Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-27 / 73. szám

2 Képújság 1 1986. március 27. Gorbacsov és Bendzsedid megbeszélése Javaslat a Földközi-tenger békéjének elősegítésére Mihail Gorbacsov és vendége Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára szerdán Moszk­vában megbeszélést folytatott Sadli Bendzsedid algériai el­nökkel, az FLN-párt főtitká­rával. A találkozón a kétoldalú kapcsolatok legfontosabb kérdéseit, s a mindkét felet különösen érdeklő, kiélezett regionális problémákat vitat­ták meg. Nagyra értékelték a két baráti ország és népeik között kialakult kapcsolatokat. Rá­mutattak arra, hogy a szovjet és az algériai vezetők talál­kozóit, a kétoldalú tárgyalá­sokat mindig a kölcsönös bi­zalom, egymás megértése és a kölcsönös rokonszenv jel­lemzi. Mihail Gorbacsov éles bí­rálatban részesítette az Egye­sült Államok Líbiaellenes provokációját és javasolta, hogy a szovjet, illetve az amerikai hadiflottát kölcsö­nös alapon vonják ki a Föld­közi-tengerről. Kijelentése azon a díszva­csorán hangzott el, amelyet az SZKP KB, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának El­nöksége és a szovjet kor­mány a Kreml Nagy Palotá­jában Sadli Bendzsedid al­gériai elnök, a Nemzeti Fel- szabadítási Front (FLN) fő­titkára tiszteletére adott. Az Egyesült Államok cse- lékedetei kihívást jelentenek A központi bizottság poli­tikai beszámolójáról é^Cseth. szlovákia társadalmi-gazda­sági fejlődésének öt évre, il­letve a század végéig terje­dő távlati programjáról szó­ló vitával folytatta munkáját szerdán Csehszlovákia Kom­munista Pártjának XVII. kongresszusa. A küldöttek véleményt mondanák a párt szervezeti szabályzatában ja­vasolt .módosításokról is, amelyek a változó, bonyolul­tabbá váló helyzetben miaga­a világ közvéleményének egésze ellen, az általánosan elismert civilizált kapcsola­tok lábbal tiprását jelentik. Ez a politika regionális vi­szályokat provokál, veszélyez­teti a nemzetközi békét és biztonságot — jelentette ki az SZKP KB főtitkára. A tények kétségbevo óhatatla­nul bizonyítják: nem vélet­len incidensről, hanem előre kitervelt és átgondolt „bün­tető” akcióról van szó — mondotta Mihail Gorbacsov A Szovjetuniónak elvben nincs szüksége arra, hogy hadiflottáját állandó jelleg­gel a Földközi-tengeren tart­slabfo követelményeket tá­masztanak a párttagsággal szemben. Az eddig elhangzott felszó­lalásokban méltatták az el­múlt tizenöt év alatt elért eredményeket, sokan beszá­molták szűkebb környezetük és munkaterületük helyzeté­ről, tovább adták a másutt is hasznosítható, de eddig csak szűkebb körben alkalmazott bevált 'megoldásokat. Kriti­kusan elemezték a még fel­lelhető hiányosságokat, a sa, erre csak egyetlen egy ok miatt kényszerül. Nevezete­sen azért, mert a 6. amerikai flotta a szovjet határok köz­vetlen közelében tartózkodik. Ez a flotta atomtól tetű raké­tákkal van felszerelve, és ve­szélyezteti a Szovjetuniót, a Szovjetunió szövetségeseit és barátait. Ha a Földközi-tengertől több ezer kilométernyire lé­vő Egyesült Államok kivon, ná innen flottáját, úgy, vele egy időben, ezt megtenné a Szovjetunió is. Készek va­gyunk haladéktalanul tár­gyalásokat kezdeni erről a kérdésről. gyorsabb fejlődést gátló aka­dályokat. Egy érdékesség: az 1545 kongresszusi küldött között kétszázan fiatalabbak har­mincöt évesnél, de 43-an még a háború előtt léptek be a pártba. Jan Lizák a CSKP megalakításának évében, 1921-ben lett a párt tagja, és részt vesz a tanácskozáson Gusttta Fuoilkova, Julius Fu- cik, a mártírhalált halt új­ságíró özvegye is, aki 1924 óta tagja a CSKP-raak. PANORÁMA BUDAPEST Az alkoholbetegségek meg­előzésének és gyógyításának kérdéseivel foglalkozott szer­dai ülésén az Országgyűlés szociális és egészségügyi bi­zottsága. Ebből az alkalom­ból a képviselők a választott téma egyik szakmai intéz­ményébe, a Fővárosi János Kórház-Rendelőintézet Pszi­chiátriai Osztályára, Pesthi- degkútra látogattak. Az itt szerzett személyes tapaszta­latok alapján vitatták meg az alkoholizmus miatt felvető­dött problémákat, keresve azok megoldásának módjait. MOSZKVA 75 esztendős korában el­hunyt Lev Szmirnov. az is­mert szovjet jogász, a nürn­bergi és a tokiói per résztve­vője — jelentették be szer­dán Moszkvában. Nekrológ­ját a párt- és az állami veze­tés tagjai írták alá. BUKAREST Az Agerpres román hír- ügynökség nyilatkozatban ítélte el a közelmúltban vég­rehajtott amerikai földalatti atomkísérletet. PÁRIZS A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága két­napos ülésen vitatta meg a nemzetgyűlési- tartományi vá­lasztások tapasztalatait. Ha­tározatában leszögezte : a párt irányvonala az újabb választási visszaesés ellenére változatlan marad. A KB je­lentését a 142 tagú testület öt tartózkodás mellett fogad­ta el. TOKIÓ A japán kormány szerdán elhatározta, hogy tovább erő­síti az amúgy is rendkívül szigorú biztonsági intézkedé­seket a fővárosban és kör­nyékén. Előző nap ugyanis merénylők gyújtórakétákkal támadást intéztek a tokiói amerikai nagykövetség, vala­mint a császári palota épüle­te ellen. Felszólalások a CSKP kongresszusán Vélemények, nyilatkozatok az amerikai-líbiai konfliktusról Dusán Cskrebics az Ikarusban (Folytatás az 1. oldalról.) saját felségterületének tekin­tett öbölbe. A hadügyminisz­térium az első és a második napon egyaránt hat-hat líbiai rakéta kilövését jelentette, a miniszter azonban végül is nem erősítette meg ezt, arra hivatkozva, hogy a jelenté­sek nem egyértelműek. A líbiai gyorsnaszádok megsem­misítését az Egyesült Álla­mok által nemzetközi víznek tekintett térségben viszont azzal indokolta, hogy azok (60 kilométernyire) „ellensé­ges szándékkal” közelítették meg az amerikai flottát. Erre ugyan nem tudott közvetlen bizonyítékokat előterjeszteni, csupán arra hivatkozott, hogy „előzőleg rakétákkal tüzeltek már amerikai repülőgépek­re”. Röviden nyilatkozott ame­rikai tudósítóknak — akik egyébként korlátozás nélkül végezhették tevékenységüket — Moarner el-Kadhafi ál­lamfő is. Kijelentette: az ország népe folytatja önvé­delmi harcát a behatolás el­len s kész megvédeni hazá­ját. Közölte azonban, hogy ha az amerikai erők elhagy­ják a. Szidra-öblöt, nem éri őket támadás. A Líbiában maradt kisszámú amerikairól szólva, leszögezte: nem esik bántódásulk, óikét vendégek­nek tekintik. Az amerikai sajtó jelentése szerint Líbia haditengerészetének főpa­rancsnoka nyílt táviratban közölte az amerikai egység parancsnokával, Kelso ten­gernaggyal: ha újabb táma­dást hajtanak végre az or­szág ellen, súlyos csapást mérnek rájuk. Washingtoni közlések sze­rint szerdán — közép-európai idő szerint a délutáni órákig — nem történtek újabb hadi­események Líbia térségében. Az amerikai flotta egységei változatlanul a Szidra-öböl közelében tartózkodnak, sőt, egyes jelentések szerint re­pülőgépeik behatoltak az öbölbe, de újabb összecsa­pások nem következtek be. * Számos nemzetközi jogi szakértő véleménye szerint Líbiának joga van megvédeni érdekeit a saját gazdasági övezetében. Az Egyesült Államok a nemzetközi vizek szabadsá­gára vonatkozó elvre hivat­kozik, és azt úgy értelmezi, hogy a Szidna-öibölben, illet­ve fölötte hajózási és átrepü­lési jogot élvez bármely or­szág. De még a tengerjogi egyezmény 88. cikkelye ás ki­mondja, hogy a nemzetközi vizek használata csak a bé­kés célokat szolgáló tevé­kenységekre korlátozódhat. Vaszílij Szafironesuk szov­jet nagykövet, országa állan­dó ENSZ-képvSselőjének he­lyettese szerint azt az elvet, amellyel Walters amerikai ENSZ-küldött a mostani ame­rikai támadást igazolni pró­bálta, csak akkor lehet alkal­mazni, ha a nemzetközi hajó­forgalmat bizonyítottan ve­szélyeztetné a Földközi-ten­geren Líbiának az az állás­pontja, hogy a Szidra-öböl egészét sajátjának tekinti. Valójában — mondta Szaf- roncsuk — az Egyesült Álla­mok „a nemzetközi hajózás önjelölt vSlágcsendőréként” viselkedik és katonai nyo­mást fejt ki egy szuverén ál­lamra, pusztán azért, mert nem szereti annak politiká­ját. A hazánkban hivatalos ba­ráti látogatáson tártokodé Dusán Cskrebics, a Szerb Szocialista Köztársaság el­nökségének elnöke kíséreté­vel együtt szerdán Fejér me­gyével ismerkedett. A láto­gatásra elkísérte Szabó Im­re ipari minisztériumi állam­titkár, Györke Sándor, ha­zánk belgrádi és Mi lován Zi- dar, Jugoszlávia budapesti nagykövete. Az Ikarus székesfehérvári gyárában Barts Oszkárné, a Fejér megyei pártbizottság Haitiben szerdától meg­szüntették az éjszakai kijá­rási tilalmat, amely a Duvá- lier-diktatűra bukása óta volt érvényben — közölte a Fort-au-Prince-i rádió. Ez volt az egyike azoknak a kö­veteléseknek, amelyeket a hétfői tömegtüntetések részt­vevői zászlójukra írtak. A New Yorkban tartózko­dó Kátya Licserva kedden el­mondta: ha beszélhetne a Biztonsági Tanácsban, azt mondaná, hogy „játékokra és ne bombákra költsék a pénzt”. A 11 esztendős, sző­ke szovjet kislány arról is szólt, hogy tolmácsolná a szovjet gyerekek békevágyát, s hozzátette: úgy véli, az Egyesült Államokban élő gyerekek hasonlóan éreznek. Kátya Liesevát, aki Sa­mantha Smith amerikai kis­lány 1983-as szovjetunióbeli látogatását viszonozva, egy hete tartózkodik az Egye­első titkára és Bállá Károly igazgató fogadta a vendége­ket. Tájékoztatták a delegá­ciót a megye fejlődéséről, va­lamint az évente 14 ezer au­tóbuszt előállító nagyvállalat tevékenységéről. Ezután gyárlátogatás következett, majd a vendégek megtekin­tették az üzemben készült legújabb típusú autóbuszo­kat. A látogatás délután a 15 ezer hektáron gazdálkodó Agárdi Mezőgazdasági Kom­binátban folytatódott. E tüntetések során nyolc ember megsebesült. A meg­mozdulások során polgári kormányzat bevezetését, a korlátozó intézkedések meg­szüntetését és a Duvalier embereinek távozását is kö­vetelték. sült Államokban. Virendra Dtayal, az ENSZ-főtitkár ka­binetfőnöke a béke követe­ként üdvözölte kedden a vi­lágszervezet székhelyién, Ja­vier Pérez de Cuéllar irodá­jában. A kislány látogatása­kor ott tartózkodott Vja- cseszlav Usztyinov főtitkár­helyettes is. Kátya 'találkozott Jurij Duibinyinnal, a Szovjetunió állandó ENSZ-képvisettőijével és Vernon Walters amerikai küld öttségvezetővel, majd megtekintette a Biztonsági Tanács és a közgyűlés ülés- t nmét. Tüntetések Haitiben Kátya Licseva az ENSZ-ben Mai kommentárunk Időzített incidens Valószínű, ritkán fordul elő, hogy egy segélyt előbb engedélyezzenek — mint ahogy ezt egyáltalán kérjék! Márpedig a jelek szerint pontosan ez történt a Was­hington által most Hondurasnak folyósított húszmillió dolláros rendkívüli katonai segély esetében, amelynek szándékát a hét elején jóval korábban nyilvánosságra hozták fehér házi források, mint hogy azt hondurasi részről hivatalosan előterjesztették volna. A hondurasi segély háttere ennél sokkal fontosabb — ám korántsem tisztázottabb — tényező. A washingtoni indoklás szerint a milliók hirtelen átutalását a nicara- guai csapatok „betörése” következtében kialakult vál­sághelyzet indokolja. Amerikai vádak szerint ugyanis a managuai kormányerők sorozatos támadásokat intéz­tek a kontrák hondurasi területen lévő támaszpontjai ellen, s „további zászlóaljak állnak készenlétben” a határtérségben. Nem támasztja alá az amerikai állítá­sokat az az ellentmondásosság sem, amivel a teguci- galpai vezetés reagált. Megfigyelők szerint azonban a legújabb Managua- ellenes lépéseknél nem is annyira a kissé átlátszó in­doklás vagy a megalapozottság körüli kérdőjelek az igazán érdekesek, hanem az egész „behatolás-válság” időzítése. A nicaraguai hadsereggel szemben felhozott vádak ugyanis — aligha véletlenül éppen annak a vitának az előestéjén tetőztek, amelyeket a szenátus szerdán kezdett a kontráknak nyújtandó segély ügyé­ben. A képviselőházban múlt héten elszenvedett sza­vazási vereség után a Reagan-adminisztráció a jelek szerint a hondurasi események kapcsán így akarja a maga javára fordítani a hangulatot, s megnyerni indít­ványának az ingadozó szenátorokat. Az igyekezetei cseppet .sem befolyásolja az a határozott tagadás, amellyel Managua az egész „határincidens” ügyét ke­zeli. A Fehér Ház szándéka nyilvánvaló, hiszen ameny- nyiben a kontrák segélyezésének javaslata a szenátus­ban is hajótörést szenved, akkor — legalábbis hivata­los, a kongresszus által jóváhagyott formában — lehe­tetlennek tűnne egy újabb menetben kierőszakolni a vitatott százmillió dollárt. SZEGŐ GÁBOR Nora Astorga, Nicaragua EN SZ-képviselője New York­ban határozottan cáfolta azokat az amerikai vádakat, hogy nicaraguai csapatok be hatoltak volna hondurani te­rületre. (Telefotó) Tanácsülés Pakson Napirenden: 1986 költségvetési és társadalmi munka terve Tegnap délután ülést tar­tott a Paks Városi Tanács. A lejárt határidejű tanácsi határozatok végrehajtásáról szóló jelentés után a tanács­ülés megtárgyalta, majd ha­tározati rangra emelte a vá­ros 1986. évi társadalmi mun­ka tervét. Paks idei társadal­mi muraka terve 73 millió 630 ezer forint, amiből a lakos­sági társadalmi munka vég­zés felmérés alapján a szenny- és csapadékvíz-elve­zetés, út-járda építés és par­kosítás jelentkezett fokozott igényként. Lakossági erőből 6 millió 790 ezer forint érték­ben terveznek szennyvízveze­ték-építést, útépítést 40 mil­lió 500 ezer forint értékben. Útépítéshez a tanács anya­got biztosít azokban az ut­cákban, ahol a lakosság ál­dozatvállalása a legnagyobb. A járdaépítések ehhez ha­sonlóan történnek, a tervek szerint közel két és fél mil­lió forint értékben. Parko­sítás igénye elsősorban az új lakótelepi részeken jelentke­zett, amihez fűmagot, cseme­tét ad a tanács. Két szabad­idős központ kialakítását tervezik a Duna-parti telepü­lésen, a lakótelepi Ürge-me­zőn, illetve az épülő tanuszo­da és a vele szemben fek­vő Duna-parti részen — je­lentős, tízmillió forint érté­kű társadalmi munkával. Ezt követően az 1986. évi költségvetési tervet fogadta el a tanácsülés. A fejlesztési terv pénzügyi fedezeteként 129 millió 38 ezer forint áll rendelkezésre. A Tolna Me­gyei Tanácstól igényelhető céltámogatással történő be­ruházások közül a legjelen- tősehb a szakmunkásképző és szakközépiskola. Erre az évre tervezik az oktatási épület és a működését biz­tosító közműrendszer befe­jezését. Harmadik napiren­di pontként a város kereske­delmi és vendéglátóipari el­látása helyzetének előterjesz­tése következett. A tanács­ülés bejelentésekkel ért vé­get.

Next

/
Thumbnails
Contents