Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-25 / 71. szám
1986. március 25. NÉPÚJSÁG 3 Törvény a sajtóról írta: Németh Jenő, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese A nemzeti lűggetlenségért és a tár- ... sadalmi haladásért vívott küzdelmeinktől immáron két évszázad óta elválaszthatatlan a szabad sajtó gondolata, az írott szó erejének, becsületének joga, hogy aktív részese legyen a magyar nép felemelkedéséért folytatott harcának. 1848 és 1919 is ezt akarta megvalósítani. A beteljesülés azonban két másik évszámhoz kötődik. 1945-höz és 1986-hoz. A felszabadulás, a nemzeti függetlenség és a béklyó nélküli társadalmi haladás valós feltételeit teremtette meg. Az új magyar sajtótörvény megszületéséhez pedig a párt immár három évtizedes, töretlen politikája, a szocialista törvényesség megszilárdulása és továbbfejlesztésének igénye, valamint a szocialista demokrácia erősítésének szükségessége vezetett el. Sajtónk az elmúlt évtizedekben is a nép sajtója volt — a szavak legnemesebb értelmében —, mint ahogy az új sajtótörvényben foglaltak is jelen voltak mindennapi életünkben. A Magyar Szocialista Munkáspárt tájékoztatáspolitikája és alkotmányunk alapjog-szintű megfogalmazásai — miként az alacsonyabb jogszabályok is — a legfontosabb teendők egyikének tartották a szocialista politikai nyilvánosság megteremtését, működtetését, melyhez a nyílt, nyitott és a nép ügye, a haladás iránt elkötelezett sajtó éppúgy hozzátartozik, mint a társadalom tájékoztatásának kötelessége. A magyar sajtó ezeknek a feladatoknak megfelelően pontos, gyors és hiteles közléseivel, a valóság fényeinek tükrözésével, az összefüggések érzékeltetésével és cselekvésre ösztönző közhangulat formálásával szolgálta pártunknak a nép érdekeit képviselő politikáját. Az 1986. évi 11. törvény tehát tulajdonképpen a kor követelményeinek megfelelően összegez és előre tekint, összegzi több évtizedes társadalmi-politikai fejlődésünk eredményeit, és figyel szocialista jövőnk követelményeire. Megfogalmazódott ez azokban a rendkívül széles körű társadalmi réteg- és szakmai vitákban is, melyek nem kis szerepet játszottak a törvény készre formálásában. Az eszmecserékben sokszínű vélemények hangzottak el, a többségi egyetértés mellett esetenként tükröződtek bennük szorongások, félelmek és aggodalmak, ellentétes érdekek és kívánságok. Az új magyar sajtótörvény azonban több dologban is különbözik elődjeitől. Mindenekelőtt abban, hogy szocialista hazánk és társadalmunk legalapvetőbb tájékoztatási érdekeit, a tájékoztatás demokratizmusának fejlesztését szolgáló tényezőket sikerült a törvénybe kodifikálni. Szelleme, minden paragrafusa — o tiltásokban is — a legtágabban értelmezett emberséget tükrözi. Nemcsak arra ad lehetőséget, hogy véleményét és gondolatait a sajtó útján mindenki szabadon közölhesse, hanem meg is gátolja antihumánus eszmék, emberiség- ellenes lázálmok, nemzeti és társadalmi érdekeinket sértő elképzelések terjesztését. Nemcsak a sajtó feladatait fogalmazza meg — tájékoztatáspolitikánk elveinek és gyakorlatának megfelelően —, hanem kimondja az állampolgárok jogát is a tájékoztatáshoz, a felvilágosítási kötelezettség előírásával is segítve ezeknek az egymással összefüggő követelményeknek az érvényesülését. Végül pedig nemcsak deklarálja a jogokat és kötelezettségeket, hanem biztosítja is, hogy azokkal élni lehessen, normák alapján, egészen a bírói védelemig. Ezek a lényegi vonások bizonyítják, hogy a szocialista Magyarország népképviselete újabb jelentős törvényt szentesített döntésével. Olyat, ami nemcsak a hírlapírók, a televíziósok, vagy a rádiósok ügye, hanem az egész társadalomé. Ezekből a lényegi vonásokból következik igazán közügyvolta, ezekből adódóan igazán szocialista sajtótörvény. Bár a törvény csak szeptember 1-én lép hatályba, a végrehajtására vonatkozó kormányrendelettel együtt, gyakorlati próbája máris elkezdődik. Elsősorban a közvélemény és a politikai-társadalmi vezetés közösen érheti el, hogy a paragrafusokat ne használhassa senki se bástya, se lövészárok gyanánt. Vagyis ne bújhassanak mögé azok, akik a felvilágosítás megtagadásával kívánják kivédeni a társadalom nyilvánosságát és ellenőrzését. De ne támadhassanak azok sem, akik önző célokra óhajtják kihasználni a törvény adta lehetőségeket. Az előkészítés — a viták és egyeztetések — során gyakran elhangzott, hogy a sajtó túl nagy hatalomhoz jut, mert mindenbe beleszólhat, mindent „kiteregethet". Akik így vélekednek, nemcsak a törvény szándékait, hanem politikánkat is félreértik. A sajtó nem a hatalomhoz, hanem társadalmunk érdekeinek szolgálatához kapott feltételeket. A politikai nyilvánosság egyik jelentős fórumaként az állampolgárokat segíti, hogy alkotó módon tudjanak élni jogaikkal. És segíti azokat is a köz véleményének — egyeztetésének vagy bírálatának — továbbításával, akiket éppen a közösség hatalmazott fel vezetői teendőik ellátására. Aki tehát késlelteti, akadályozza vagy megtagadja a sajtó felvilágosítását, valójában azok felvilágosítását tagadja meg, akiknek a bizalmából vezetővé vált. Ugyanakkor a saít°ra — és minden ----------------- újságíróra is — a korábbiaknál nagyobb felelősséget ró a társadalom és a politika elkötelezett, immár törvénnyel szabályozott szolgálata. Felelősséget az anyaggyűjtésben, a vélemények továbbításában és a tapasztaltak megítélésében is, hogy az eszme és a politika iránti hűség kifogástalan etikai magatartással, tudásszomjjal és felkészültséggel párosuljon. Sajtónk csak ezeknek a tulajdonságoknak a birtokában tud küldetésének megfelelni. K iváló boltok Szavaztak Tegnap délelőtt ülést tartott a Fogyasztók Tolna Megyei Tanácsa, a HNF megyei bizottsága székházában. Korsós István elnök ismertette a „Fogyasztók Kiváló Boltja” pályázat eredményeit, majd döntöttek a címek odaítéléséről. Az eredmény a következőképpen alakult. Szekszár- don a fogyasztók városi tanácsa a 43-as, a 13-as és az 50- es számú boltot javasolta. Mivel a 13-as ABC esetében A sütőipar helyzetét és a fejlesztésének lehetőségeit vitatta meg az ÉDOSZ elnöksége hétfői ülésén. Nagy László, a MÉM élelmiszeripari főosztályvezetője elmondotta, hogy az elmúlt tíz évben az ágazat alapvető sizak- mai gondjait lényegében sikerült megoldani ; összesen közel négymilliárd forint értékű állami támogatás szolgálta a fejlesztést. A VI. ötéves terv időszakában mindent egybevetve — saját forrás, hitel stb. — csaknem 4,4 milliárd forint jutott új üzemek építésére, a régiek felújítására, korszerűsítésére. Korábban 20—22 óra is eltelt a sütés és az értékesítés a vásárlók szabálysértés miatt kizáró ok állt fenn, helyette a 104-es bolt kapja a címet. Bonyhá- don a 36-os és a 410-es, Dombóváron a 3-as és a 302-es, Dunaföldváron a 2-es, Pakson az 1-es és az áruház élelmiszerosztálya, Simontornyán a 18-as, Tamásiban a 26-os számú bolté az elismerés. Tolnán a 4-es számú üzlet nyerte a pályázatot, a 11-es számú pedig a helyi fogyasztók tanácsa elismerő levelét kapja. időpontja között, a fejlesztések nyomán ez 10—11 órára mérséklődött, s optimális esetben 4—5 óra alatt eljut az áru a boltokba. A VII. ötéves terv időszakában nemcsak az új üzemek építésére kell jelentős összegeket fordítani, hanem a 10—15 éves létesítmények átfogó felújítására is. Gondot okoz, hogy a fejlesztésre előirányzott összegekből 1986- ban csak kevés új gépet lehet beszerezni, mivel a hazai élelmiszergép-gyártás nem készít nagyobb számban sütőipari berendezéseket, az importtermékek megrendelése és átvétele között pedig gyakran 2—3 év is eltelik. Számítógép az üvegházban Számítógép keveri, adagolja a tápol'datot, a vizet s irányítja a technológiai folyamatok egy részét a Sárszentimi- hályi Állami Gazdaság ino- tai üvegházaiban. A komputer fő feladata az energiaárak, s az egyéb kiadások növéke- déséből adódó veszteségek mérséklésére bevezetett költségtakarékos, de ugyanakkor rendkívül nagy technológiai pontosságot követelő új eljárások vezénylése. A primőr paradicsom termesztésénél az idén először kőzetgyapotos, vízkultúrás módszert alkalmaznak amellyel várhatóan 30 százalékkal csökkenti a hőenergia felhasználását, s 40 százalékkal növelhetik a termés mennyiségét. Az eljárásnál a termőföldet szabvány méretű edényekbe adagolt .kőzet gyapot, tőzeg és perlit helyettesíti, a növényék táplálékát pedig a számítógép által adagolt tápoldat biztosítja. A módszernek több előnye van: a megfelelő idő- ban adagolt táplálék a szokásosnál intenzívebb, gyorsabb növekedésre serkenti a növényeket, s mivel magasabb hőmérsékletet csak a gyökérzetnél kell biztosítani, energia taka rékosságot is lehetővé tesz. A magasba nyúló indákon 7—8 „emeleten” is érlelődnék a bogyók, s nem ritkák a 11—12 paradicsomból álló- „fürtök” sem. Sütőipari fejlesztések Pincehely - Ozora - Tolnanémedi Társulás a lakosság ériekében Tóth András és felesége, Kneisz Magdolna, Ozorán a Vas Gereben utca 12. számú kétszintes családi ház fiatal lakója. Befejezetlen még az építkezés, lakhatási engedély is kell még. Hozzájuk hasonló házaspárt számtalant említhetnék, akik a lakásépítéshez szükséges hivatalos okmányok beszerzésével járó kálvárián túl vannak. Esetük azonban éppen az ellenkezőjét példázza. Ök azért, hogy megkezdhessék a terveik megvalósítását, alig tettek néhány lépést. — Hogyan is kezdődött? — Amikor összeházasodtunk — emlékeznek szinte egyszerre — már akkor elhatároztuk, hogy építeni fogunk. Ezen a helyen állt egy öreg ház. Ide képzeltünk egy újat. Szabó János tervezővel beszéltünk, ő rendezte a bontáshoz, később az építéshez szükséges valamennyi iratunkat. A bontási engedély nyomtatványán is fel kellett tüntetni az épület pontos helyét, jellegét, hogy lakóvagy egyéb, földszintes vagy emeletes. Mindent. Azt is, hogy van-e villany és vízvezeték, gazdasági épület. Na és természetesen, hogy a megszűnt helyére 2 éven belül kívánunk-e újat építeni. Mi kívántunk, típusterv alapján. Akik már építettek korábban. ők mesélték nekünk, hogy az engedélyekért Tamásiba kellett utazni, aztán néhány hét múlva megkapták, de ez él is húzódott. A mi esetünkben ez három- négy nap alatt megtörtént. — Biztosan volt jó ismerősük és segített. — Nem! Amióta itt helyben lehet intézni ezeket az ügyeket, azóta meggyorsult, lerövidült az idő. Ezt mások is tanúsíthatják... Ozorán maradva hallgassuk meg Katona István, a helyi termelőszövetkezet elnökének véleményét a községek közötti műszaki társulásról: — Gazdaságunk az elmúlt két évhen elég sokat építkezett. Ismert, hogy ilyenkor hány helyről kell különböző engedélyt kérni. Az a tény, hogy községen belül megoldhatók ezek, mindenképpen jó dolog. Üzemanyagtárolót, takarmánykeverőt, hús- és kenyérboltot építettünk, vagy említhetem az Enyingi utca elején kialakított családi ház építésére alkalmas telkeinket. Ezek mind, mind nagyon sok adminisztratív intézkedést igényélték. Tudjuk, hogy ez rengeteg időbe kerül. Azt is, hogy az idő pénz. Ha azt mondom, hogy időt nyertünk azzal az emberről, aki hetente kijár Pincehelyről, akkor azt Is kijelenthetem, hogy valahol pénzt is megtakarítunk. A másik tény, hogy egy segítő szándékú fiatalember, aki szaktanácsaival megelőz olyan dolgokat is, ami korábban bírsággal járt. Egy példát említek csak: kömyezetvédelmi előírásokra hívta fel figyelmünket időben ... Pincehelyen, a tanács műszaki osztályán Kollár József építési előadót kell keresni. ö a szóban forgó társulás ügyintézője. — Mikor és hogyan, milyen feltételekkel kötöttek együttműködési megállapodást? — A pincehelyi nagyközségi, az Ozora és a Tolnanémedi községi tanácsok éppen két évvel ezelőtt, 1984. március 21-én a Tanácstörvény 12. paragrafusában leírtaik szerint megállapodtak, hogy az építési, közsógren- dezési, településfejlesztési, lakás- és kommunális, vagy vízügyi feladatokkal összefüggő szakigazgatási hatásköröket, a jövőben közösen létrehozott műszaki Igazgatási társulás útján gyakorolják. A társulás pincehelyi székhellyel működik, és a megállapodó tanácsok működési területén illetékes. Ozora községben páros számú héten, Tolnanémediben a páratlanokon van, csütörtöki napon ügyfélfogadás. — Milyen konkrét feladatai vannak? — Egy ügyrend foglalja magába ezeket, de sorolom. Az első fokú általános építési hatáskörök gyakorlása: építési, felújítási, átalakítási, bontási, bővítési, használatba vételi engedélyezések, építésrendészeti ellenőrzések, műemlékvédelmi feladatok, földtulajdon megosztásának engedélyezése, telephely-engedélyezés, telekadó, műszaki és egyéb nyilvántartások kezelése. A településfejlesztési célú kisajátítások műszaki jellegű előkészítése, földmérési alaptérkép készítésében való közreműködés. Árvíz- és belvízvédelmi, víz- korlátozási ügyek intézése. Tolnanémediben az elmúlt két éviben hét építési és használatba vételi engedélyt adtunk ki, Ozorán 19 bontásit és 21 építési és használatba vételit. Ezek így szám szerint nem tűnnek soknak. Községeikről van szó, ahol a „lakossá gmegtartó képesség" egyik apró feltétele lehet, hogy ügyes-bajos dolgaik kérdéseire helyben kaphatnak pontos választ. Legyintsünk bár, hogy nem nagy dologról van szó, de mindenképpen egy olyan példáról, amelyet más területeken is követhetnek, a lakosság érdekében. DECSI KISS JÁNOS A tejipar felkészült az ünnepi ellátásra Mint Koller Ferencitől, a Tolna Megyei Tejipari Vállalat főnökétől és Józian János kereskedelmi osztályvezetőtől megtudtuk, már a múlt hét elején, két héttel az ünnepek előtt megkezdték a felkészülést. így az ama termékek iránti igényeket, amelyek nem nálunk készülnek, időben felmérték. Folyamatosan történik az áru- beszerzés és a raktárakba való szállítás. A hosszabb szavatosságú, saját előállítású termékeket; a túrót, a tejfölt, a sajtféléket, valamint a vajat élő- gyártással biztosítják. A napi szavatosságú árukat, a tejet, a .kakaót és a tejteztot a rendelésnek megfelelően naponta szállítják ki. A megszokottnál három és félszer nagyobb tömegű áru szállításáról közösen gondoskodnak a Tejipart Szállítási Vállalattal. Az ünnepnapokon küllőn ügyeleti gépkocsikat is beállítanak. Hogy ne legyen torlódás, már az ünnepek előtti hét első napjaiban a megrendelések alapján kiviszik a boltokba a sajtféleségeket és a vajlat. Mindhárom üzemben (Dombóváron, Tamásiban és Szekszárdon), valamint a vállalat központjában külön ügyeletet tartanak az üzletek zárásáig. Amennyiben bárhonnan bármilyen tenmékfé- léből újabb mennyiséget rendelnének, annak a kiszállításáról is gondoskodnak. A kereskedelmi partnerek az ügyelet ideje alatt, szállítási torlódás esetén saját járműveikkel is jöhetnek az áruért, nem kell várniuk, míg a vállalat gépkocsijai felszabadulnak. Biztonságot nyújtanak az üzleteknek, boltoknak és a lakosságnak azzal is, hogy az ünnepek után megmaradt tejet ötvenszázalékos értékben visszavásárolják a boltoktól. Kollár József építési előadó Tóth Andrásék lakóháza Ozorán, a Vas Gereben utcában
