Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-25 / 71. szám

1986. március 25. 2 nËPÜJSÂG PANORÁMA Mihail Gorbacsav fogadta az íj francia külügyminisztert iMihail Gorbacsov, az SZKlP KB főtóiíkána hétfőn a Kremlben, Moszkvából való elutazása előtt fogadta Jean- Bernard Raimond-t, az új francia kormány külügymi. niszterét, aki minisztert ki­nevezéséig Franciaország szovtjetuniábeli nagykövete volt. A (konstruktív, szívélyes légkörben lezajlott találko­zón Mihail Gorbacsav mele­gen .köszöntötte Jean-Ber­nard Raimorad-it a felelősség­teljes posztra történt kineve­zése alkalmából, majd kife­jezte azt a meggyőződéséit, hogy a Szovjetunió és Fran. oiaország közötti hagyomá­nyos kapcsolat ók a jövőben is minden területen fejlődni fognák. Eze'k a kapcsolatok megfelelnék mindkét ország érdekeinek, s ma még na­gyobb jelentőségre tesznek szert, úgy az összeurópai fo­lyamat szempontjából, mint a fegyverkezési hajsza által szült problémák élessége és halaszthatatlansága miatt — mutatott rá az SZKP KB fő­titkára. Az új francia külügymi­niszter a francia külpolitika állandó elemét jelentő fran­cia—szovjet együttműködés fejlesztése mellett foglalt ál­lást. Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, a Szov­jetunió külügyminisztere hétfőn ugyancsak megbeszé­lést folytatott Jean-Bernard Ráimond-nal. (Folytatás az 1. oldalról.) val kell növekednie, méghoz­zá úgy, hogy a termelés anyag- és energiaigényessége lényegesen csökkenjen. A munka társadalmi termelé­kenységének kétharmadával kell nagyobbnak lennie. Gustáv Husák rendkívüli jelentőségűnek mondotta az ország részvételét a KGST 2000-ig szóló tudományos- műszaki komplex programjá­ban. — Népgazdaságunk dina­mikus fejlődése megköveteli a gazdasági tervezési és irá­nyítási rendszer állandó tö­kéletesítését, a gazdasági mechanizmus fokozatos át­alakítását. A szocialista gaz­dasági integráció érdekében figyelembe kell venni a A szovjet külügyminiszter a találkozón megerősítette: országa — az SZKP XXVII. kongresszusán kidolgozott külpolitikái stratégia egyik fő irányaként — változatla­nul a sokoldalú kapcsolatok fejlesztésére törekszik Fran­ciaországgal. Eduard Sevard­nadze kiemelte, hogy a jelen­legi nemzetközi helyzetben az építő szellemű szovjet— KGST-tagországok irányítási rendszereinek közeledési fo­lyamatát — mondotta. A CSKP KB főtitkára ezt követően a politikai rendszer tökéletesítésének időszerű kérdéseiről, a szocialista de­mokrácia elmélyítéséről be­szélt. A szónok aláhúzta: külpo­litikai tevékenységünkben szem előtt tartjuk a cseh­szlovák nép és a szocialista közösség alapvető érdekeit, mindazt, ami hozzájárul a társadalmi haladás és a béke erősítéséhez szerte a világon. Ez az irányvonal a szocialis­ta rendszer lényegéből fakad, hiszen a szocializmus, a tár­sadalmi haladás és a béke el­választhatatlan egymástól — mondotta beszédének záróré­szóben Gustáv Husák. francia politikai párbeszéd még nagyabb jelentőségre tesz szert az enyhülés meg­erősítése, a háborús veszély csökkentése és a vitás hely­zetek békés rendezése szem­pontjából. Hasznos eszmecserét tar­tottak több nemzetközi kér­désről, valamint a szovjet— francia kapcsolatokról. A délutáni ülésen a kong­resszus a második napirendi ponttal folytatta munkáját, a Központi Ellenőrző és Reví­ziós Bizottság jelentését Já­rási av Hajn elnök terjesztet­te elő. Ezután kezdődött meg a központi bizottság beszá­molója feletti vita. A CSKP XVII. kongresszu­sának mai ülésén várhatóan folytatódik a jelentés megvi­tatása. LUbamír Strougal, a CSKP KB Elnökségének tag­ja, miniszterelnök előter­jeszti a gazdasági és társa­dalmi fejlődés fő irányairól szóló dókumentumterveze- tet. Ugyancsak ma szólal fel a CSKP legmagasabb fóru­mán a lengyel, a magyar, az NDK-beli és a szovjet test­vérpárt küldöttségének veze­tője. BUDAPEST Görögország nemzeti ün­nepe alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Hrisz- tosz Szárcetakisz köztársa­sági elnököt. * Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Geor- gi Atanaszovnak, a Bolgár Népköztársaság Miniszterta­nácsa új elnökének. * Csehák Judit, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, az Alkoholizmus Elleni Állandó Bizottság elnöke hétfőn fo­gadta a közelmúltban meg­alakult Ifjúsági Egyesület az Alkoholizmus Ellen vezetőit. Mizsér Attila, az egyesület elnöke tájékoztatta Csehák Juditot az egyesület tervei­ről. PÁRIZS Hétfőn 10 órakor megnyílt a Francia Kommunista Párt KB kétnapos ülése. Napiren­den a belpolitikai helyzet áttekintése, a nemzetgyűlési és tartományi tanácsi válasz­tások és az új kormány meg­alakulása után. A beszámolót Paul Laurent tartja. VARSÓ Nem őrizték kellőképpen azt a felbecsülhetetlen ér­tékű lengyel ereklyetartó szarkofágot, amelyről a múlt héten lelopták az ezüst dí­szítő figurákat. Lengyel la­pok helyszíni tudósításaiból kitűnik, hogy a tetteseknek nem okozott különösebb ne­hézséget megközelíteni a gnieznói prímási bazilika ol­tára fölött négy oszlopon nyugvó barokk Szent Adal- bert-szarkofágot. A székes- egyháznak nincs riasztóbe­rendezése, s a templomban javítási munkák folynak. Emiatt helyenként a külső fa­lak is fel vannak állványoz­va. KAIRÓ Hoszni Mubarak köztársa­sági elnök hétfőn fogadta a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Egyiptomban tar­tózkodó küldöttségét, élén Pavel Gilasvilival, a Tanács Elnökségének elnökhelyette­sével, a Grúz SZSZK Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnökével. Megkezdődött a CSKP XVII. kongresszusa A normalizálás útján Kínai-szovjet gazdasági kapcsolatok Li Peng kínai miniszterelnök-helyettes, aki az ötvenes években a Szovjetunióban tanult, orosz nyelven és baráti öleléssel köszöntötte a pekingi repülőtéren Ivan Arhipovot, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettesét, aki legalább olyan jól ismeri Kínát, mint sokkal fiatalabb part­nere, Li Peng a Szovjetuniót. Feltűnően sok külföldi újság­író kísérte gondos figyelernimel ezt a szívélyes fogadtatást, amely talán előre vetíti, mi történi, vagy éppen mi nem történik az elkövetkező időkben a 'kínai—szovjet viszonyban. Ivan Arhipov ugyanis azért érkezett Pekingbe, hogy szovjet küldöttség élén részt vegyen az 1984-ben létrehozott Kínai— Szovjet Gazdasági, Kereskedelmi, és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság első ülésszakán. Ezt az ülést azonban az átlagosnál sókkal nagyobb fi­gyelem kisérte. Nem annyira gazdasági, mint inkább politikai jelentőséget tulajdonítottak néki. A Nyugat ugyanis arra a következtetésre jutott, hogy az elmúlt hónapokban bizo­nyos fokú pangás, 'lehűlés következett be Peking és Moszkva folyamatosan javuló viszonyában. Az tehát, hogy milyen eredménnyel végződik a vegyes bizottság ülése, igazolhatja, esetleg megcáfolhatja ezéket a feltevéseket. Azok, akik más szemszögből figyelik a kínai—szovjet ■kapcsolatok 'alakulásának valóban nem zökkenőmentes fo­lyamatát, bizonyosak voltak benne, hogy Ivan Arhipovna.k — vagy ahogyan a kínai vezetők megtisztelik — a kínai nép régi barátjának 'látogatása eredményes lesz. Az együttmű­ködési bizottság feladata ugyanis nem az volt, hogy újabb megállapodásokat dolgozzon ki, hanem az eddig megtett út felmérése és azoknak a módszereknek a megkeresése, ame­lyek segítségével nem csupán sínen lehet tartani Kína és a Szovjetunió gazdasági, műszaki és tudományos kapcsolata­it, hanem mindkét fél érdekében tovább is lehet fejleszteni azokat. Kínai és szovjet források egybevágóan arról tájékoztat­tak az MTI pekingi tudósítóját, hogy a vegyes bizottság két plenáris .ülésén és a szakértők 'külön találkozóin a kezdet­től fogva a kölcsönös megértés szelleme uralkodott, s mindkét fél a lehető legjobb eredmények elérésére törekedett a tár­gyalásokon. A múlt heti ülésszaknak viszonylag könnyű dolga volt, hiszen a hatvanas és a hetvenes évék stagnálása után a nyolcvanas évek eleje óta igen látványos fejlődés követke­zett be a .kínai—szovjet gazdasági és kereskedelmi kapcsola­tokban. 1983-ban 175 százalékkal nőtt a kereskedelmi for­galom az előző évihez képest, 1984-ben a növekedés 60 száza­lékos volt, s elérte a 60 százalékot tavaly is. Ez utóbbi már 1,9 milliárd dolláros összeget jelentett, s az idén megkötött árucsere-forgalmi megállapodás újabb jelentős emelkedést irányzott elő. Tavaly júliusiban öt évre szóló árucsere-forgal­mi és fizetési megállapodást írták alá Moszkvában Kína és a Szovjetunió .között, amely összesen 14 milliárd dolláros forgalmat irányzott elő. Ez a megállapodás nemcsak azért jelentős, mert távlatot adott a két ország közötti keres­kedelemnek, hanem azért is, mert több mint két évtized után először vették figyelembe a két ország ötéves terveinek célkitűzéseit a hosszabb távú együttműködés kidolgozásá­nál. Jelentős fejlemény, hogy a Szovjetunió vállalata a közre­működést 17, az ötvenes években szovjet segítséggel épült kí­nai nagyüzem korszerűsítésében, sőt vállalta a részvételt hét új nagyüzem felépítésében is. A hatvanas évek eleje óta első ízben dolgoznák tehát ismét szovjet szakértők Kínában, s a gazdasági, kereskedelmi és műszaki-tudományos együttmű­ködési bizottság létrehozásával mindkét fél elkötelezte ma­gát ezéken a területeken a tartós együttműködés mellett. A tények önmagukért beszélnek. A kínai—szovjet gaz­dasági és műszaki-tudományos kapcsolatok sínen vannak, jó úton haladnak, s a most megtartott tárgyalások eredmé­nyeként számos területen, .például a kultúra és az oktatás te­rületén, tovább szélesednék. Nyugati vélemények szerint a vegyes 'bizottság ülésszakának jelentőségét csökkenti, hogy — mint mondják — nem sikerült előbbre lépni Kína és a Szovjetunió politikai kapcsolatában. Ez csak részben igaz. Mert bár politikai kérdéseket nem vitattak meg a vegyes bi­zottság ülésein, azért kölcsönösen tájékoztatták egymást a kí­nai és a szovjet politika legfontosabb kérdéseiről. S vanniák, akik egyáltalán nem tekintik kizártnak, hogy Ivan Arhipov pekingi tárgyalásai egy lépéssel közelebb hozták egymáshoz Kínát és a Szovjetuniót azon az úton, amely előbb-utóbb el­vezet a teljes normalizáláshoz. ELIAS BËLA (Peking) Elhunyt Rácz Pál Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Rácz Pál elvtárs, az MSZMP Központi .Bizottságának volt tagja, a Magyar Nép- köztársaság New York-i állandó ENSZ-képviseletének ve­zetője hosszan tartó betegség után elhunyt. Rácz Pál elvtárs temetése 1986. március 28-án, pénteken 13.00 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Elhunyt eilvtársunk barátai, harcostársai, volt munka­társai 12.30 órától róhatják le kegyeletüket a Mező Imre úti temető fedett díszravatalozójában. Az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma Rácz Pál 1928. január 4-én született Bors községben, sze- gényparaszt családban. Ele­mi és középiskoláit Nagy­váradon, Kolozsvárott, illetve a felszabadulás után Buda­pesten végezte. Szülei, az er­délyi munkásmozgalom aktív tagjai révén már kora ifjú­ságában bekapcsolódott az illegális mozgalomba. Nagy­váradon és Kolozsvárott kü­lönböző illegális akciókban vett részt. 1944 őszén lett a párt tagja. 1945 elején Buda­pestre került, s újságíróként, illetve a MADISZ Országos Központjában MADlSZ-veze- tőként dolgozott, majd a Magvető című ifjúsági lap szerkesztője volt. 1948 októberében a Kül­ügyminisztériumba került, 1950-től 1955 végéig a berni, majd a belgrádi követségen dolgozott. Ekkor a washing­toni nagykövetségre kapott beosztást, és ott ENSZ-ügyek­kel foglalkozott. Magyaror­szágnak az ENSZ-be történt felvétele után a magyar ENSZ-képviselet felállítását készítette elő és az állandó ENSZ-képviselet tagja lett. Rácz Pál az 19S0-es évek végétől is számos fontos tiszt­séget töltött be, dolgozott a párizsi nagykövetségen, majd a Külügyminisztérium főosz- tályvezetőjeként. 1964-ben kairói nagykövetté, 1970-ben külügyminiszter-helyettessé nevezték ki, később belügy­miniszter-helyettes lett. 1974. januárjától ismét külügymi­niszter-helyettesi, majd kül­ügyi államtitkári posztot töl­tött be. 1975-től 1980-ig az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja volt. 1980-tól a Magyar Népköztársaság New York-i állandó ENSZ-képvi­seletének vezetője volt. Munkásságát számos ki­tüntetéssel ismerték el. Mai kommentárunk A nyolcszázadik Ki szelet vet, vihart arat. A régi mondás megint be­igazolódott: a hírügynökségek egybehangzó jelentései szerint amerikai politikusok, közéleti személyiségek, köztük vezető leszerelés-szakértők ítélték el a hétvégi nevadai atomrobbantást. Nem csoda. Mind a döntés időpontja, mind célja és jellege — érthetően — felháborítja azokat, akik a genfi csúcstalálkozó óta valóban éberen figyelik a világpolitika gerincét képező szovjet—amerikai kap­csolatok alakulását. Márpedig kell-e részletes magyará­zat annak a megállapításnak a margójára, hogy a múlt hét végén bekövetkezett — egyébként éppen a nyolc­századik — amerikai nukleáris kísérlet enyhén szólva is megnehezíti az új kezdet kibontakozását. Nézzük a koordinátákat. Az imént a sajátos időpon­tot említettük, és azok, akik valamennyire is figyelem­mel kísérik a világpolitika fejleményeit, jól tudják, hogy erre jó okunk van. A Szovjetunió ugyanis a kö­zelmúltban példátlan kezdeményezést tett: vállalta, hogy bizonyos időre egyoldalúan felfüggeszti nukleáris fegyverkísérleteit. Ezt az óriási — és pozitív — világ- visszhangot keltett elhatározást Mihail Gorbacsov ké­sőbb megfosztotta időbeli korlátáitól is. Az SZKP főtitkára ugyanis közölte: országa a jövőben is tartja magát egyoldalú kötelezettség-vállalásához — mind­addig, amíg az Egyesült Államok nem hajt végre ilyen robbantást. Nos, erre az újabb gesztusra válaszként — igencsak kiábrándító válaszként — következett a nevadai deto­náció, azzal a nem akármilyen bizonyítvány-magyará- zattal, hogy „a jelenlegi körülmények között a robban­tások szüneteltetése nem szolgálná a béke és a stabili­tás megvalósítását’’. Ezt — a Fehér Ház különös logi­kája szerint — nyilván a robbantások folytatása szol­gálja ... E veszélyes „logikát” szedte ízekre Hatfield szenátor­tól (aki az elnök pártjának tagja) Jim Wrightig, a kép­viselőház demokratapárti frakció-vezetőjéig számtalan amerikai honatya. Wright „tragikus lépésnek" nyilvá­nította a robbantást, megjegyezvén, hogy „most már aztán minden békekezdeményezés kizárólag a szovjet félhez fűződik”. Ronald Reagan ebben a politikai-lélektani közegben ismételte meg a New York Times-nak adott interjújá­ban az újabb csúcstalálkozó szükségességét, és a ko­rábbinál valamivel rugalmasabbnak mutatkozott az időpontokkal kapcsolatban. Csakhogy — ez a politikai abc-hez tartozik — egy csúcstalálkozót, hogy az való­ban öröm, és ne csalódás forrásává váljék, elő is kell készíteni. Méghozzá nem robbantásokkal. HARMAT ENDRE Ameri kan isták Az Európai A mer ikanist ák Szövetségének háromnapos nemzetközi konferenciája hétfőn megkezdte munkáját a Magyar Tudományos Aka­démia székházában. A tanácskozást Keith Smith, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykö­vetségének ideiglenes ügyvi­vője nyitotta meg, majd Be- rend T. Iván, az MTA elnöke köszöntötte a résztvevőket. A szimpoaion első előadá­sát Boldizsár Iván író. a Ma­gyar PEN Club elnöke tartot­ta „Megtalálni Amerikát: a magyar amerikakép változá­konferenciája sai az utóbbi 100 évben" címmel. Az eszmecsere első napján Kenneth Silverman New York-i professzor „Az irodalom és a művészet a gyarmatokon (1763—1789)” című referátuma hangzott még el. • Az European Association for American Studies (EAAS) az európai egyetemeken és más kutatóhelyeken működő amerikawista szakembereik nemzetközi szervezete. Két­évenként rendez tudományos eszmecseréket. Vendég és vendéglátó a. Kremlben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents