Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-25 / 71. szám
XXXVI. évfolyam, 71. szám. ARA: 1,80 Ft 1986. március 85., kedd. AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mai számunkból TÁRSULÁS A LAKOSSÁG ÉRDEKÉBEN (3. old.) LÁNYI PÉTER ZONGORAESTJÉRŐL (4. old.) HÖLGYEK A MAGYAR IFJÚSÁG KUPAÉRT (6. old.) ISKOLANAP AZ ÉTTEREMBEN ÉS A KONYHÁBAN (5. old.) K+F mérnökök A hazánkban működő 112 ezer aktív mérnök viszonylag jól elkülöníthető csoportját képezik azok a szakemberek, akik új ipari gyártmányok, vagy mezőgazda- sági termékek kifejlesztésén, illetve korszerűbb termelési eljárások, gépek és berendezések kidolgozásán munkálkodnak. Több okból is külön figyemet érdemelnek. Elsősorban: ott dolgoznak „közel a tűzhöz”, vagyis ahol és ahonnan a gazdaság modernizálását, megújulását remélhetjük, hogy behozhassuk a termelő- eszközökben, a termelőeljárásoknál tapasztalt lemara- dásainkat. Másodszor: a kutató-fejlesztő mérnököknek biztosított feltételek visszahatnak az oktatásra. Ha vonzó ez a pálya, egyetemeinken is előtérbe kerül az alkotó, innovatív típusú szakemberek képzésének igénye, a tanintézet igyekszik meg is felelni ennek a követelménynek. Harmadszor: új lépésváltásra kényszerül általában is a mérnöki munka, a modernizálás sodrába jutva korszerűbb kívánalmak fogalmazódnak meg a gyártáselőkészítés, az üzemfenntartás, a készletezés rutinfeladatai iránt is. De ne folytassuk a negyedikkel, hiszen a szakemberek tucatnyi előnyét sorolják még fel a K + F, vagyis kutató-fejlesztő mérnökök munkájának. És mégis ... Helyzetük nem áll arányban jelentőségükkel. Legutóbb a Figyelő című gazdaságpolitikai hetilap is továbbadta, hogy a műszaki, tudományos alkotó területeken dolgozó beosztott mérnökök jövedelme — persze, ami a főállásból származik — a legalacsonyabbak a többi mérnökfizetéshez viszonyítva. A magyarázat egyszerű: a vállalatok elsősorban a holnapra tekintenek, s a rövidtávú tervek megvalósításában kulcsszerepet játszó termelésirányítókat kívánják ösztönözni. Kétségtelen, ahhoz, hogy ők többet keressenek a szakmunkásoknál, szükség is van erre a bérpolitikára. Eközben viszont gondolni kellene a távolabbi jövőre is, arra, hogy mi lesz holnapután. A vállalatoknál be kell látni, olyan lesz az üzem, amilyennek a ma fejlesztői, kutatói azt megálmodják — persze, a nemzetközi termelési és piaci trendeket, a tudomány fejlődését figyelembe véve. És amilyen akkor lesz az üzem, ez határozza majd meg a lehetőségeket a szakmunkások, a termelésirányítók bérezésére, munkájuk anyagi elismerésére. Sőt, csak az! Hiszen alig remélhető, hogy a távoli jövőben is mentőkötelet dobhatunk a kis hatékonysággal, elavult módon működő üzemeknek. Hogy esetleg külső forrásokkal pótoljuk belső veszteségeinket. „Magad uram, ha szolgád nincsen” — ez jellemzi majd a viszonyokat, amelyek között helytállni csak úgy lehet, ha a felkészülésért felelősöket már ma is jobban megbecsülik. Sok helyütt már kapisgálni, hogy a K + F részlegekre jobban oda kell figyelni. Fontos, amit végeznek — mondják —, csakhogy igen nehéz előre megmondani, mennyi haszon lesz munkájukból. Az anyagi dotálásukhoz pedig ezt is jó lenne tudni. Valóban jogos igénynek mondható, amit a vállalati vezetők kívánnak. A válaszhoz azonban többet kellene foglalkozni a műszaki kutató-fejlesztő tevékenység közgazdasági értékelésével is; olyan számításokat szükséges végezni, amelyek megmutatják a ráfordítások és a keletkező haszon viszonyát. Mint a magyar közgazdasági szakfolyóiratok is jelzik (Turánszky Miklós tanulmánya például a Köz- gazdasági Szemlében), e gazdaságossági számítások elterjesztése és alkalmazása ma hazánkban igen nehézkes. A Nyugaton honos számítások közül tulajdonképpen egyik sem használható tökéletesen, lévén, hogy sokfajta termelési költség-szubvenciókat is tartalmaz, egyes árakat készakarva eltérítenek. Viszont az bizonyos. hogy a kutatók már ma is célul tűzhetik az olcsóbb, korszerűbb technológiákat!! gyártmányokat, anélkül, hogy tudnák, pontosan mennyivel kifizetődőbb eljárásokat, termékeket terveznek. Igazodni tudnak a követelményhez, hogy a kevésbé munkaerő- és energia- igényes termelést segítsék elő, a gépekhez kevesebb anyagot kelljen felhasználni, megoldódjon a teljes hulladékhasznosítás, az ipar és a mezőgazdaság „környezetbaráttá” váljon. Képesek-e erre a K + F mérnökök? Előképzettségük alapján bajosan. Hiszen közgazdasági ismeretekkel sajnos, nem halmozzák el nálunk a műszaki értelmiségieket az egyetemen. Vámos Tibor akadémikus jegyezte meg egyszer, hogy nem javult eleget a helyzet azzal az időszakkal szemben, amikor ők a műszaki egyetemeken úgy készítettek konstrukciós feladatokat, hogy az árakkal alig voltak tisztában. Az új gyártmányok, eljárások nem üzembe helyezésre, hanem tartós használatra, fogyasztásra születnek. Ehhez pedig köz- gazdasági műveltségre, ha nem általában humán műveltségre is szükség van. Ennek megszerzéséhez még nem nyújt elég alkalmat az egyetemi mérnök-közgazdász kiegészítő szak, s sok más továbbképzési forma. Ezek ugyanis nagyrészt egyéni érdeklődésre méretezett formák, vagyis a saját érdeklődéstől ösztönzött továbbtanulókat elégítik ki. A szintézist az általános alapképzésben kellene talán létrehozni. A leendő szakemberek szemléletének formálásával, az elméleti tárgyak iránti rokonszenv élesztésével. Az ilyetén felkészített fejlesztő és kutató mérnökeink bizonyára még eredményesebb, hasznosabb megoldásokkal sietnének a vállalatok, a termelő ember segítségére. KOMORN1K FERENC Megkezdődött a CSKP XVII. kongresszusa Gustáv Husák beszámolója A prágai Művelődési Palotában hétfőn délelőtt megkezdődött Csehszlovákia Kommunista Pártja XVII. kongresszusa. A tanácskozáson a párt 1 675 000 tagjánaík és tagjelöltjének képviseletében 1545 küldött vesz részt. A CSKP kongresszusán 108 országból 127 kommunista és munkáspárt, haladó baloldali mozgalom és nemzeti felsziabadítási szervezet delegációja van jelen. A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségét Németh Károly főtitkárhelyettes vezeti, a szovjet küldöttség élén Mihail Szolomencev, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB Pártellenőrzési Bizottságának elnöke áll. A csehszlovák nemzeti Himnusz elhangzása után Gustáv Husák nyitotta meg a CSKP legfelsőbb fórumának tanácskozását. A délelőtti ülésen Vasil Bilaík, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára elnökölt. A küldötték egyhangúlag elfogadták a tanácskozás ügyrendjét. Ezután Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára lépett a szónoki emelvényre, és előterjesztette a központi bizottság politikai beszámolóját. Gustáv Husák köszöntötte Gustáv Husák előadói beszédét tartja (Telelotó) a kongresszus küldötteit és külföldi vendégelt, majd többek között így folytatta: — A kongresszus előkészítését konstruktív, igényes erkölcsi-politikai légkör jellemezte. A párttagok és az állampolgárok százezrei tevékenyen bekapcsolódtak a XVII. kongresszus élé terjesztendő dokumentumokról indított vitákba. A CSKP a szovjet párt kongresszusából azt a tanulságot vonta le, hogy nem lehet megelégedni az elért eredményekkel, hogy a bírálatnak és az önlbírálatniak mindig polgárjogot kell biztosítani pártunkban, és nem szabad eltűrni semmit, ami árt a párt és a szocializmus hírnevének. Az elmúlt évek tapasztalatainak elemzésére .térve Gustáv Husák kiemelte: — A nemzeti jövedelem 81 százalékkal emelkedett az elmúlt 15 év alatt. Az ipari termelés 97 százalékkal, az építőipari termelés pedig 84 százalékkal nőtt. A mezőgazdasági termelés egyiharmad- dal lett nagyobb. A népgazdaság fejlesztésében az elmúlt 15 év alatt született eredmények lehetővé tették, hogy a személyi fogyasztás 44 százalékkal emelkedjen. Csaknem 1 800 000 lakást építettünk, erősödött a szociális biztonság. A beszámoló ezután a feladatokról szólt, s kiemelte: — A 2000-üg terjedő távlati fejlesztés nagy feladatokat tűz az ország elé. A nemzeti jövedelemnek kétharmadá(Folytatás a 2. oldalon.) Andreotti ma hazánkba érkezik Giulio Andreotti, az Olasz Köztársaság külügyminisztere Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására, kedden hivatalos látogatásra hazánkba érkezik. Lengyel-jugoszláv tárgyalások Csúcsszintű lengyel—jugoszláv pártközi tárgyalások kezdődtek hétfőn Varsóban. A jugoszláv küldöttséget Vi- doje Zsarkovics, a JKSZ KB Elnökségének jelenlegi elnöke vezeti, aki Wojciech Jaru- zelskinek, a LEMP KB első titkárának tavaly júliusi belgrádi látogatását viszonozza. A lengyel—jugoszláv kapcsolatok az utóbbi években gyors ütemben fejlődtek. Rendszeressé váltak a magas szintű látogatások, lendületesen bővül a két ország gazdasági együttműködése. Dusán Cskrebics Budapestre látogat Katona Imrének, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa titkárának meghívására Dusán Cskrebics, a Szerb Szocialista Köztársaság elnökségének elnöke ma hivatalos baráti látogatásra Magyarországra érkezik. Iparvágányon érkezik, majd kelikopterre kerül FelMsziíItek a tavaszi műtrágyázásra Turistacsoport utazott Tambovba A testvérmegyei kapcsolatok keretében tegnap 30 tagú turistacsoport utazott megyénkből Tambovba. A csoport tagjai — vezetőjük Varga Menyhért, a gyönki nagyközségi pártbizottság titkára — megyénk legjobb eredményt elért dolgozói, akik kiváló munkájuk elismeréseként ismerkedhetnék testvérmegyénk dolgozóinak életével, Tambov és környéke nevezetességeivel. Magyar nyelv hete Megnyitá és előadások az első napon Előadássorozattal kezdődött meg Szekszárdon, a tanítóképző főiskolában a magyar nyelv hete. Délután két órakor dr. Horváth Béla főiskolai adjunktus nyitotta meg az aktuális sorozatot, előtte azonban már két előadást hallgathattak meg az érdeklődők. Délelőtt tíz órakor „Nyelvájárások Tolna és Somogy megyében” címmel dr. Király Lajos főiskolai docens, azt követően „ A névtan kérdései” címmel dr. Fülöp László főiskolai docens tartott előadást. A megnyitót követően még egy izgalmas témába nyerhettek betekintést a hallgatók, dr. Horányi özséb egyetemi tanár a kommunikáció hasznáról beszélt. Az elmúlt héten megkezdődött a légi úton történő műtrágyázás a szántóföldeken. Sajnos a február végén, március elején 30—35 milliméter, hó formájában lehullott csapadék lassan olvad, a talaj sáros, ezért földi gépekkel nem lehet még a szántóföldekre menni. A mezőgazdasági üzemek, az agrokémiai állomások felkészültek a tavaszi fejtrágyá. zásra, és alapműtrágyázásra. A Tolna—Mözsi Agrokémiai Gazdasági Társaság telepén 13 ezer tonna műtrágya várja. hogy a környékbeli üzemek műtrágyaszóró gépei elkezdjék a munkát. A választék rendkívül bőséges, 12 féle műtrágya között választhatnak az üzemek. A telep összesen 30 ezer hektár terület műtrágyaszükségletét szerzi be, tárolja, és adja ki az üzemeknek. Amikor a föld annyira fölszárad, hogy „elbírja” a gépeket, naponta 400 tonna műtrágyát visznek el Mözsről. A csúcsforgalom a kukorica, napraforgó, a borsó vetése idején várható, előrelát. hatólag április elején. Minthogy valószínű, hogy idén a munkák összetorlódnak, a nyújtott és a hét végi műszakokra is felkészültek. Idén nemcsak több, hanem jobb minőségű a műtrágya, mint más években. Újdonság a magnézium tartalmú ásványi műtrágya, ezt azőkra a területekre szórják ki, ahol a növényanalízis megállapította a magnéziumhiányt. A telepre a műtrágya iparvágányon érkezik, s az itt adódó munkát 22 dolgozó, és három rakodógép végzi. A szabadtéri tárolóhely több mint 4000 négyzetméter, a fedett tárolószín pedig 5000 négyzetméter alapterületű
