Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-24 / 70. szám
' T0U“ 'N _ A îRÉPÜJSAG 1986. március Zi. • • ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Fölcserélik-e a két autóbuszt? Hutás Istvánná, a szekszárdi ÁCSI dolgozója — és még több aláíró — levelét idézzük: „Nem személyes problémáról van szó, hanem egy egész ipartelep gondjáról, mégpedig a palánki úton lévő üzemekéről. Már levélben is fordultunk kéréssel a Volán vállalathoz abban az ügyben, hogy a 15.55-ös műszergyári járatot, autóbuszt cseréljék föl a 16.00-as csuklós {autóbusszal. Ez a csere azért lenne indokolt, mert az első autóbusszal (15.55-5ssel) sokkal több utas szeretne közlekedni, mint a másodikkal, a csuklóssal. Másrészt viszont a vidékiek szempontjából ez a csere előnyös lenne, mert igy közvetlen csatlakozásuk van a másik járatra. Egy esetleges lemaradásnál nem kevés az az idő — van rá eset, hogy egy óra is — amit (várakozással kell eltölteni a kővetkező autóbusz indulásáig, hogy hazajussanak. Érdeklődésünkre ígéret volt, mégpedig az, hogy {február 1-től ez a csere megvalósul, amit írásban is közöltek. Azonban minden maradt a régiben.” A Tolna Megyei Tanács V. B. közlekedési osztályának vezetője, dr. Nedők Pál küldte meg a választ: — A Volán által kialakított menetrendben jelenleg nem lenne célszerű változtatná, mivel csak 1986. május 31-ig érvényes. Az autóbuszok közlekedésének kialakítása olyan — különösen csúcsforgalmi időpontTe lefon számú n k : 16-211 ban —, hogy egymást követik a feladatok, tehát a 15.55- ös szóló kocsi a vasútállomásra való érkezése után azonnal indul tovább olyan útvonalon, ahol a csuklós autóbuszoknak a megfordulás! lehetősége nem biztosítóit. — A jelenleg 16.00-kor induló csuklós autóbusz a korábbi menetrendszerű feladatai miatt nem tud 15.55- re érkezni a Műszer- gyárhoz. A fent említettek figyelembe vételével kérem, hogy az autóbuszok közlekedését a jelenleg érvényes menetrend szerint fogadják el. — A Gemenc Volán Vállalattal egyeztettünk, és az 1986/87. évi menetrendet — mely június 1-el lép életbe — már úgy alakítják ki, hogy 15.55-kor szóló kocsi helyett csuklós autóbusz közlekedjen. Állami tulajdonnak tekinthető-e a ház? Érdeklődik egyik olvasónk, hogy „állami tulajdonúnak tekinthető-e as olyan házingatlan, amellyel termelőszövetkezet rendelkezik”, majd azt kérdezi, hogy: „Megvásárlása esetén miként módosul a jogszabály rám eső része, értékcsökkenést milyen esetekben lehet alkalmazni és egyáltalán ilyen létezik-e, annak mértéke százalékban?” Or. Deák Komád adta meg a választ: — Az ilyen általánosságban mozgó kérdésre természetesen csak hasonló általánosságban tudunk válaszolni, így mindenekelőtt azt rögzítjük, hogy az ingatlanokon fennálló tulajdonjogot a földhivatali ingatlannyilvántartás (korábban telekkönyv) rögzíti. Egy ház tehát nem „tekinthető” ilyen vagy olyan tulajdonnak attól függően, hogy ki „rendelkezik vele”, az ingatlannyilvántartás megmondja, kimutatja, hogy a ház kié, más kérdés, hogy a tulajdonos azt bérbe adta, esetleg ingyenes használatra átengedte. Ilyen esetben természetesen a bérlőnek (ingyenes használónak) is van bizonyos rendelkezési joga, például hogy kinek biztosít ott lakást, vagy milyen irodát létesít ott, stb., de eladni a házat csak a tulajdonos joga. A jogszabályban meghatározott esetben a tulajdonosnak ez a joga is korlátozva van. — A jogszabálynak az olvasóra eső része nem „minősül”, az mindenkire egyformán vonatkozik, az értékcsökkenésről pedig csak any- nyit. hogy például állami tulajdonú házingatlanok esetében a legalább 15 éve fel nem újított épületeknél a vételár a forgalmi értéknek csupán 15 százaléka nyilvánvalóan azért, mert az épület értéke csökkent, az épület felújításra szőrűi. De csökkenti egy épület értékét, magyarán befolyásolja annak árát, ha távol van közúttól, nehezen megközelíthető stb. — Felhívjuk olvasónk figyelmét az állami tulajdonban álló házingatlanok elidegenítésének szabályozásáról szóló, az építésügyi és városfejlesztési miniszter, a mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter és a pénzügyminiszter 20/1985. (XII. 27.) ÉVM— MÉM—PM számú együttes rendeletére, amely a Magyar Közlöny 1985. évi 52. számában jelent meg, és 1986. január 1-én lépett hatályba. Az említett közlöny és az abban megjelent jogszabály a tanácsnál megtekinthető, s abból olvasónk bizonyára megfelelően részletes választ kap az őt közvetlenül is érintő konkrét, a tanácskérő levélben csak általánosságban említett kérdésekre. Módosítják-e a jogszabályt? Gréczi Árpádné szekszár di olvasónk elmondta, hogy négy gyermekük van, s a szociálpolitikai kedvezményt a harmadik gyerekig vet ték igénybe. Az a kérdése, hogy jelenleg a lakásbővítésre nem jár ugyan szociálpolitikai kedvezmény, de várható-e jogszabálymódosítás, ha igen, mikor? Tehát kiterjed-e ia kedvezmény a lakásbővítésre is — az új jogszabály szerint —, és nemcsak az újonnan építőkre? A választ az Országos Takarékpénztár Tolna Megyei Igazgatóságának lakásépítő si és értékesítési osztályáról kapítuk: — A 61/1985. XII. 27. kelt (MT-rendelet) alapján toldaléképítkezésekre szociálpolitikai kedvezmény nem nyújtható. — Ennek alapján toldalék építés esetén negyedik gyermekre szociálpolitikai kedvezményt nem áll módunkban megadni. — A szociálpolitikai kedvezményről szóló jogszabály esetleges módosításáról nincs információnk, ezért arról tájékoztatást nem tudunk adni. Ml VÁLASZOLUNK Indiai krimiA tejsodós szökés esete Az új-delhi Tihar börtönben őrzik az Indira Gandhi meggyilkolásáért elitéit három szikh testőrt is. Az elsőrendű vádlott, Szatvan Szingh, előtte védőügyvédje, a főtárgyaláson. Kérem szépen, a legsilá- nytabb bűnügyi történetek elcsépelt sztorija valósággá vált — ezekkel a szavaikkal fejezte ki megdöbbenését és felháborodását egy képviselő, az indiai parlamentben. A törvényhozó szavaiból szé- gyenérzet és bírálat csendült ki. Merit a borribayi filmstúdióikban tucatszámra gyártott ostoba forgatókönyvék sémája tényleg valósággá vált: vasárnap, fényes nappal hatodmagával megszökött a Delhi központjában álló, szuperbiztosnak 'kikiáltott Tihar börtönből Charles Gurmuk Szobradzs,- akit hetedhétországban köröznek a hatóságok gyilkosságok, lopások, mérgezések, csalások és kábítószer-csempészés vádjával. Charles G ürmük Szobnadzs negyvenkét éves, egy indiai apa és egy vietnami—francia anya gyerekeként jött a világra Saigonban. (Az Inter- pol-dossziékban Alan Gautier, Dániel Chaumet és Pierre Boucher neveken is szerepel.) „Pályafutását” Saigonban 'kezdte, Mars elitesben folytatta. De az évek során felbukkant Libanonban, Görögországban, Afganisztánban, Hongkongban, Iránban, Nepáliban, Thaiföldön és Indiában. Nemegyszer került már rendőrkézre, de mindannyiszor megszökött. A Thaiföldön elkövetett kábítószeres gyilkosságok miatt keresatelték el ,.bikinis gyilkosnak”: áldozatait — számuk tucatra tehető — ugyanis általában bikiniben vetette partra a tenger. Indiában gyilkosság, rablás és kábítószer-csempészés vádjával többszörösen elítélték, de a feUetobvtteli tárgyalásokon felmentették az összes vádpont áléi. Most arra vártak, hogy ez indiai hatóságok kiadják (a kiadatási kérelmet már a legfelsőbb bíróság is helybenhagyta) Thaiföldnek, ahol a kötél általi halálbüntetés nem volt kétséges, ö nem várta meg. A szökés: vasárnap kora délután a Tihar börtön hármas szektorának belső kapuja elé egy fehér színű gépkocsi gördült — máig sem tudják, hogy Ambassador Vagy Fiat típusú vait-e. Az autóból ketten szálltak ki: a kapuőrségnek és a szektor- fediügyélőknek azt mondták, hagy Charles Gunmuk Szobradzs születésnapja alkalmából egy kis édességet hoztak. Beengedték őket. A tejso- dót a bödbönőrök jóízűen elfogyasztották. Negyedórára rá kábuMan feküdtek. Hét rab, köztük a nemzetközi bűnöző, a felügyelők száját ragtapasszal leragasztotta, majd kisétált a beíiső bőr- törakapun. A kaput kívülről bezárták, és a legtermészetesebb módon a gépkocsival fél háromkor távoztak a külső kapun át. Csák egy óra múlva fújt riadót egy ébredező őr. Történt mindez abban a Tihar börtönben, ahol a legveszélyesebb bűnözőket őrzik, közöttük Indira Gandhi gyilkosát. Az eset érthetően országos visszhangot kavart, a börtön nyolc felügyelőjét nyomban őrizetbe vették együttműködés gyanújával. A szökés módja elképesztő hanyagságokról árulkodik. A szabályok értelmében egyetlen gépkocsi sem hajthat be a belső kapuig — a szökevényék autója mégis bement. (A külső falna vigyázó két toronyőr azt gondolta, hogy „hivatalos” gépkocsi érkezett és távozott.) Vasárnaponként egyébként nincs is látogatás. Az őröknek „felszolgált” tejsodóba ott a börtönben került bele a kábítószer. A lapokban megírták azt is, hogy a hírhedt bűnöző a szökés előtt két felügyelővel beszélgetett, és közben lebonoylítobt egy telefont. Hogy kinek, nem tudni. Arra is fény derült, hogy Chartes GurmUk Szobradzs úgy élt a Tiharban, mint egy kiskirály. Vendégeket fogadott — hölgyeket is — akik szép summáikat adtak át neki. A pénz jó része „más” zsebekbe vándorolt aztán. Mindig kívülről hozatott magának ennivalót, a vastag falakon belül pedig kábítószer-hálózatot működtetett. Az embervadászat — az Interpol bevonásával — megindult, azóta két szökevény már rendőrkézre is került. Egyikük elmondta, hogy a „születésnapi partit” minden vasárnap megrendezték. Azt vallotta egyébként, hogy ő nem a gépkocsival távozott, hanem az autó nyomában egyszerűen kisétált a börtönből. Senki sem állította meg. Hogy kik voltak Charles Gurmuk Szobradzs külső segítői ? Egyes feltételezések szerint a gépkocsiban érkezőik egyike az a Radzsu Bat- gönar indiai gengsztervezér volt, akit három hónappal ezelőtt engedtek ki a Tikárból. Szobnadzs barátja. Ha ez igaz, akkor az egész történet még megdöbbentőbb. Senkinek nem szúrt szemet a helyi bandafőnök? És hol van maga Szobradzs? Még nem akadtak a nyomára. Nem kizárt, hogy már külföldre szökött. RACZ PETER (Új-Délbi) Az 1981—85. évekre kötött kollektív szerződések (munkaügyi szabályzatok) végrehajtásáról szóló beszámolók elkészítéséhez, valamint az 1986—90. évekre kötendő új kollektív szerződések és munkaügyi szabályzatok megállapításához adott ki együttes irányelveket az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal és a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A Munkaügyi Közlöny idei 2. számában megjelent 7001/1986. ABMH—SZOT számú együttes irányelv utal arra, miszerint rendelet mondja ki, hogy a kollektív ^szerződést a középtávú terv 'elkészítésével összehangoltan, legkésőbb az első év június 30-ig kell megkötni és kihirdetni, ezt megelőzően kell beszámolni az előző tervidőszakra kötött kollektív szerződés végrehajtásáról. Az együttes irányelvnek a beszámolók elkészítésével foglalkozó részének ismertetésétől eltekintünk, annál részletesebben adunk azonban tájékoztatást a kötendő új kollektív szerződések és munkaügyi szabályzatok megállapításához adott irány- mutatásokról, amivel nem csupán e belső szabályzatok szerkesztőinek, hanem valamennyi munkavállalónak a figyelmét is fel kívánjuk hívni a kollektív szerződések és munkaügyi szabályzatok fontosságára, azok megfelelő megismerésének szükségességére. A szerkesztőséghez érkező tanácskérő levelek ugyanis gyakran utalnak arra, hogy a dolgozók nem ismerik a kollektív szerződésben, munkaügyi szabályzatban írtakat, és kívülállótól kérnek választ olyan kérdésekre, amelyeket a saját munkáltatójuknál érvényben lévő kollektív szerződés szabályoz. Nos, az együttes irányelv különösen az alábbiak szabályozását helyezi előtérbe: A munkaerő vállalaton belüli mozgásának megköny- nyítése érdekében indokolt áttekinteni, és szükség esetén újra szabályozni, lehetőleg bővíteni a változó munkahelyű munkaköröket, ezzel összefüggésben célszerű a dolgozók állandó munkakörén, illetőleg munkahelyén kívüli foglalkoztatása lehetőségének idejét növelni. Szabályozandók a kényszerű termeléscsökkentés, leállások esetére a foglalkoztatási, bérezési és egyéb munkaügyi kérdések, munkaközi szünet (ebédidő) időtartamát az étkezéshez szükséges tényleges idő alapján kell meghatározni és kiadásának módjáról is intézkedni kell. A kollektív szerződésben (munkaügyi szabályzatban) szükséges meghatározni azokat a munkaköröket, amelyek betöltése esetén a munkáltató a saját gépkocsihasználatért átalánytérítést fizethet. A vállalati bérpolitikában törekedni kell a teljesítménynyel összefüggő bérezés szélesebb körű alkalmazására, ezt a törekvést a kollektív szerződésnek is tükröznie kell. Eligazítást ad az irányelv a készenléti (ügyeleti) díj helyett megállapítandó szabad idő mértékének a kollektív szerződésben történő rendezéséhez, valamint annak szabályozásához, hogy mely esetekben kapja meg a helyettesítő dolgozó a helyettesített részére járó prémium és év végi részesedés arányos részét. Szó szerint tartjuk idézen- dőnek az irányelvből, hogy „Indokolt áttekinteni a kollektív szerződésnek a munka- fegyelem megtartását segítő előírásait. Ajánlott az előzőekkel összefüggésben az igazolatlan mulasztás, a munkára képes állapotban való megjelenés kötelezettségének megszegésére vonatkozó, továbbá a munkaidőalap védelmét egyébként szolgáló intézkedések korszerűsítését elvégezi.” Az irányelv melléklete jelöli meg a kollektív szerződésben kötelezően és esetlegesen szabályozandó kérdéseket, feltüntetve a vonatkozó jogszabályokat is. A magunk részéről külön is felhívjuk a ‘figyelmet az új kollektív szerződéseknek a dolgozókkal való megfelelő megismertetésére. DR. DEÁK KONRAD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke Optikai hírközlés A Távközlési Kutató Intézetben a 70-es évek végén megkezdték az optikai hírközlés kutatását, és berendezéseinek fejlesztését. A száloptikás átvitel mellett felismerték az atmoszférikus optikai hírközlés lehetőségeit. Olyan forradalmi megoldásokat kerestek és találtak, amelyek segítségével kimagasló teljesítményű atmoszférikus hírközlő berendezést fejleszthettek ki. A kisméretű, könnyű, hordozható, kisfogyasztású berendezés 30 telefoncsatorna egyidejű átvitelére szolgál, és alkalmazása ott előnyös, ahol a hagyományos telefonvonalak vagy adatvonal kiépítése nehézségekbe ütközik, esetleg nem gazdaságos. Ezéfct a készülék különösen alkalmas ideiglenes összeköttetések létesítésére, sűrűn beépített területen, pl. nagy távolságban lévő épületek közötti átvitelre. Az intézet által kifejlesztett optikai hírközlő berendez« 5—10 kilométer hatótávolságú
