Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-03 / 52. szám
1986. március 3. ^PÜJSÀG 3 Július elsejével lép életbe Nők más-más szerepben I. Új OÉSZ-a readezett településekért Az idén július elsejével új Országos Építésügyi Szabályzat lép életbe. Legutóbb tizenöt évvel ezelőtt, 1970- ben módosították az OÉSZ-t, s az azóta bekövetkezett társadalmi és gazdasági változások ismét szükségessé tették, hogy korszerűsítsék azt a fontos jogszabályt. Minden falu-, község- és városlakó jól tudja, egyáltalán nem mindegy, hogy milyen épületek nőnek ki a földből. Hiszen minden település lakosságának szüksége van — volna — arra, hagy rendezett, gondozott körülmények között éljen, a megszokott utcakép, a zöldterületek harmóniája megmaradjon körülötte. Régóta tudjuk, de még mindig nem vesszük komolyan, hogy közvetlen környezetünk alapvetően befolyásolja mindennapi hangulatunkat, körzérze- tünket. Nagyobb önállóság - és felelősség Az építési szabályzat jogszabálygyűjtemény, amely a szakemberek számára írja elő, hova és milyen épület építéséhez milyen engedély adható. A jogszabály megfogalmazói most az egyszerűsítésre törekedtek. A korábbiakhoz képest jóval kevesebb a konkrét megkötés, a kötelező előírás. Ezzel arányosan ugyanakkor megnőtt a helyi szervek, főként a tanácsok, az elsőfokú építésügyi hatóságok lehetősége, jogköre —, de vele együtt a felelőssége is. A fő cél ugyanis az volt a jogszabály megalkotásakor, hogy a helyi önállóság növekedésével együtt a helyi ügyintézés lehetősége is kiszélesedjen. Azoknak legyen lehetősége dönteni, hogy hova mi épüljön, akik ott, helyben élnek, s akiknek aztán a döntés következményeit is vállalniuk kell. A módosítás természetesen nem azt jelenti, hogy minden korábbi jogszabályt új előírás váltott fel. A jól bevált paragrafusok, amelyeket az élet igazolt, maradtak. De megváltoztak, sőt el is tűntek azok, amelyek felett eljárt az idő, amelyek már nem szolgálták megfelelően a célt. Az elmúlt években sok gondot okozott, ha egy-egy területre építési tilalmat rendeltek el, mert az néha tíz. vagy annál több évig is érvényes volt, a telket pedig nem lehetett eladni, de építeni se lehetett rá. Az év közepén életbe lépő szabályzat már konkrétan öt, illetve tíz évben jelöli meg az építési tilalmak határidejét, s ez alól csak a különleges veszélyhelyzetben lévő területek, mint például az árvíz, a földrengések által fenyegetett helyék kivételek. Itt határidő nélkül, azaz visszavonásig érvényes az építési tilalom. Üzem a lakótelepen A jogszabály javára írható, hogy minden esetben a terület gazdaságos felhasználását, a környezetvédelem szempontjait, a települések fejlesztésére elfogadott hosz- szú távú programot tekinti alapna'k. Nem módosítja a korábbi területfelhasználási kategóriákat — lakó-, üdülő-, intézmény, ipari területek stb. —, de nem is választja el őket élesen egymástól. így várhatóan néhány év múlva már kevesebb alvó várossal és ipari negyeddel találkozunk majd nagyobb településeinken, mert lehetővé válik, hogy — megfelelő körültekintéssel — például egy kisebb üzem is épülhessen a lakótelep közelében. Nem módosulnak az építési övezetek sem. Az egyes övezeteken belül azonban szabadabb kezet kapnak a helyi hatóságok, döntsék el ők, hogyan és mivel teszik majd hangulatosabbá lakóhelyük utcáit, tereit. A szabályzat csak keretértékeket szab meg, így egy-egy község, város a saját környezetébe illő házainak felépítéséről maga dönthet. , Kevés olyan település van, ahol az állattartás ne okozna a szomszédok között gondot. Van, aki a szép portálját félti, mások a hasznukat tekintik elsőnek, s ez mindig konfliktus forrása. Hogy hol a határ, mennyi tyúk, kacsa, liba, sertés, szarvas- marha, nyúl stb. tartható -egy-egy portán belül, s hova kell az ólakat elhelyezni, ezt szintén a helyi hatóságok szabják meg. S jó, ha tudjuk, módosul a jogszabály a külterületi tanyás térségek esetében: ott is építhető tanya, ahol az épület a mező- gazdasági termeléshez szükséges, gépjárművel megközelíthető, ivóvíz- és villa- mosenergia-ellátása megoldható. Fontos változás, hogy módosul az üzemeket, gyárakat, ipartelepeket körbe vevő, úgynevezett védőtávolság aránya. Az elmúlt években ugyanis túl nagy volt a „rátartás”, azaz igen komoly területek estek ki a mezőgazdasági termelésből, vagy éppen kevesebb hely jutott a lakások építéséhez. Most majd — természetesen megfelelő körültekintéssel — csökkennek ezek a távolságok, s minden egyes üzem telepítésének kijelölésekor egyedi lesz az elbírálás. Régóta tudjuk, nagy gondot jelent a mozgássérülteknek a mindennapos közlekedés. Az aluljárók, magas járdaszigetek, a közintézményekhez felvezető lépcsősorok megannyi nehézség a tolókocsival közlekedők számára. A jövőben, írja elő az új OÉSZ, a kijelölt közúti gyalogos átkelőhelyeken, az aluljárókban, a középületek bejáratainál lehetővé kell tenni a kerekes székkel való közlekedést is. A szigor nem enyhül Mindezek után felmerül a kérdés bennünk, várhatók-e kedvezmények, enyhítik-e a szigorú építési előírásokat? A válasz: nem. A jelenlegi építési fegyelem és kultúra ugyanis nem ad erre lehetőséget. Sajnos még ma is sok az engedély nélküli, illetve az engedélytől eltérő építkezés, amely nagyon gyakran csúfítja el a városképet. A szigor tehát marad, mert szükség van rá. A jogszabálygyűjtemény a korábbi 265 paragrafus helyett most csak 175 előírást tartalmaz. Szabadabb kezet kapnak az építkezők például a belső lakásterek kialakításában, a jellemző település- kép megőrzésében, a természeti értékek fokozottabb védelmében. Mindezzel együtt azonban megnő a tervezők felelőssége, s gyakoribb, szigorúbb lesz a hatósági ellenőrzés. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium ugyanis egy sor egyéb intézkedést is tervez, amellyel építészeti kultúránk színvonalát tovább kívánja növelni. A közeljövőben felülvizsgálják a tervezői jogosultságot, megerősítik az elsőfokú építési hatóságokat, s az új OÉSZ széles körű megismertetése és helyes alkalmazása érdekében továbbképző tanfolyamokat szerveznék. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően máról holnapra megváltoznak falvainkban, városainkban az utcaképek, de joggal várható el, hogy néhány év múlva szebb és jobb lakások, házak adnak majd otthont az új lakóknak. BÉKÉSI ISTVÁN A megye egyik legjobb ipari szövetkezete a „BONY-KS” (Folytatás az 1. oldalról.) len volt Ttamási Adám, a bonyhádi városi pártbizottság első titkára, Ezer Mihály, a városi tanács elnöke és Fodor Tibor, a Tolna megyei KISZÖV elnöke. Lafferthon Ernő, a szövetkezet elnöke ■beszámolójában elmondta, hogy az 1985-ös év, a VI. ötéves terv befejező esztendeje, ez a közgyűlésnek különleges jelentőséget ad. Az elmúlt öt év tükrében a kedvezőtlen külgazdasági fejlemények ellenére a szövetkezet a tervidőszakban előirányzott célkitűzéseit teljesíteni tudta, az eredmények figyelemre méltóak, már csak ezért is. Az elmúlt években is időben kötötték le a kapacitásokat, viszont a tervezés és felkészülés időszakában nem számoltak az anyagellátási gondokkal. Ezért az 1985-ös év indítása nehézségekkel járt, ezen időszakban növekedett az állásórák száma, a szekszárdi és paksi telepeken kényszerszabadságot adtak ki. Az ötödik hónaptól új munkaterv kidolgozásával a vállalt kötelezettséget határidő és minőségi vonatkozásban maradéktalanul teljesíteni tudták. A tőkés export termelést — különösen az első negyedévben — a széles termékskála, valamint a sűrű átállások jellemezték. A bonyhádi és a teveli telephelyeken a dolgozók sikeresen oldották meg az új technológiák bevezetését. A szekszárdi üzemben a szövetkezet szakcsoportjai a határidőre történő teljesítésből nagymértékben kivették a részüket. Termelési értékben 4,6 százalékkal haladták meg az előző évit, párszámban pedig 38 ezerrel többet állítottak elő. A termelésük 95 százalékát exportálták. Az egy foglalkoztatottra jutó anyagmentes termelési érték 14 százalékkal volt magasabb. A beszámoló után a hozzászólások következtek. Több felszólalás után Fodor Tibor, a megyei KISZÖV elnöke gratulált a szövetkezetnek az elért eredményekhez, hiszen az elmúlt öt év óta a megye egyik legjobb szövetkezete a BONY—KS, és zsinórban nyerte el a Kiváló Szövetkezet címet. Az egy főre jutó átlagbér 62 902 forint volt — ez jóval magasabb az országos szövetkezeti átlagnál. A felszabadulási munkaverseny is ösztönözte a dolgozókat. A termelés mellett a városuk gondjainak megoldásában is aktívan közre-, működtek, részt vettek az uszoda, a városi kórház bővítésében is. — A következő években is ilyen eredményeket kívánok, vagy jobbakat — mondta befejezésül. — kér — gk — A vezetővé válás (egyik) útja Három asszony a műszergyárból Panaszkodunk gyakran, hogy kevés a nő vezető beosztásban, ugyanakkor az éremnek ebben az esetben is három oldala van. Az egyik, hogyha férfi és nő között lehet választani, akkor a férfit választják, a másik, bogy a nőt szeretnék kinevezni, de nem vállalja, a harmadik pedig, hogy első számú vezető van kevés. Ennél alacsonyabb, de annál felelősségteljesebb beosztásban ma már sok nő dolgozik — JÓL Háronfmal beszélgettünk közülük, méghozzá egy helyen, az MMG-AM szekszárdi gyárában. Oberitter Lászlóné főkönyvelő, Pókai Tiborné anyagellátási osztályvezető, Nagy Györgyné pedig a szerelde üzemvezetője. Oberrlitter Lászlóné 1955- ben érettségizett Baján a közgazdasági technikumban, majd ennek elvégzése után Szegedre helyezték, ott nem sokáig maradt, aztán került Bonyhádra, a Földművesszövetkezetek járási központjába, majd a kakasdi kirendeltséghez könyvelőnek. Többször is „átszervezték”, míg végül Szekszárdra került a bankhoz hitelügyi előadónak. — Szép munka volt, mélyen beleláttunk a hozzánk tartozó vállalatok életébe. Elkezdtek csalogatni a vasipari vállalathoz, végül is átmentem, de hamarosan nehéz idők jöttek. Nem volt főkönyvelő, a vállalatot pedig átvette a BHG, leltárt kellett csinálni, nem volt sima az átadás, hiszen az autójavítórészleg kivált. Főkönyvelő semmiképp nem akartam lenni. Ismeretség révén ígértem meg, hogy átjövök a műszer- gyárhoz. A felmondási idő alatt végig el voltam keseredve, hogy miért is ígértem meg, miért nem maradok a helyemen. Új, ismeretlen munkaterületre kerültem, ráadásul egy év múlva itt is azt kérték, legyek főkönyvelő, itt sem akartam vállalni. Csak egy hét után egyeztem bele. — Megbánta? — Most már miért mondanám, hiszen jók a kapcsolataim a fiúkkal, mármint a vezetőkkel, helyben és a központban is, a beosztott munkatársaimmal szintén. Sok gond, probléma van itt is, sok a munka és nehéz, de szép szóval sok mindent meg lehet oldani. Oda kell figyelni az emberek gondjaira és ha lehet, segíteni is. — Előny, vagy hátrány nőnek lenni vezető beosztásban? — Is-is. Nem szeretem a hangos szót, a veszekedést, ez néha nem előny, de azért tudok harcolni az igazamért, ha kell. Vitatkozunk sokat, de mindig meg tudjuk találni a közös nevezőt. -Ha munkán veszünk össze, biztosan eljutunk valahova. Szeretem a munkámat és abban a rendet. Sokat bántják manapság az adminisztrációt, de enél- kül nem lehetne termelni. Alacsony a munkánk megbecsülése, nagyon sokian csak felesleges rossznak tekintenek bennünket. Itt a gyárban remélem már megváltozott ez a szemlélet. Mindenkinek a munkája fontos a maga posztján. Nagy Györgyné és Pókai Tiborné az első műszerészosztály tagjai voltak a gyárban. Itt végeztek, aztán dolgozni kezdtek. Nagy György, a férj, szintén műszergyári, itt ismerkedtek meg, 1966- ban házasodtak össze, első gyerekük születése és másfél év gyes után a feleség már művezető lett. K I i Oberritter Lászlóné Nagy Györgyné r Pókai Tiborné — Érdekes, hogy akkor egy pillanatig nem gondolkodtam azon, elvállaljam-e, hiszen ismerek itt mindenkit, itt nőttem fel, a szakmát, a gyárat nagyon szeretem. A második gyerek után, három év kieséssel már inkább gondolkodóba estem, hogy el merjem-e vállalni az üzem vezetését. Meg tudok-e felelni a feladatoknak? Végül is minden poszton keresztülmentem, egy hét gondolkodás után elvállaltam. — Előny, hogy itt kezdte? — Természetesen, hiszen ismerjük egymást, de azért néha hátrány is, hogy belelátunk egymás gondolataiba. Türelemmel és kellő határozottsággal münden feladatot el lehet végezni. Következetesnek kell lenni, az a legfontosabb, nem lehet egyik nap egyik embernek megengedni valamit, másnap másnak pedig megtiltani. — Nőkkel, vagy férfiakkal könnyebb dolgozni? — Kétszáztízen vagyunk a szereidében, többségük nő. Az biztos, hogy a nők több törődést, figyelmet igényelnek és feladatot is alaposabban indokolni kell nékik. A férfiak nem annyira kíváncsiak a magyarázatokra, talán nyíltabbak is. — Mennyire viszi haza a benti gondokat? — Természetesen mindent megbeszélünk otthon, a férjem is elmondja a véleményét, de nem dönthet helyettem senki. Pókai Tiborné szintén két gyerek édesanyja, gyermek- gondozási szabadságokkal megszakítva 14 éves kora óta itt dolgozik. Szakmunkásként került előbb adminisztratív munkakörbe. — Álmomban sem jutott eszembe, hogy egyszer osztályvezető leszek. Gondolkodtam rajta valóban, hogy el merjem-e vállalni. Végül is az döntött, hogy ember- és helyismeretem van, az anyagismerettel sincsenek gondjaim, hiszen korábban is találkoztam már anyagokkal, tudtam mi miből készül. Már kezdő szakmunkás koromban is érdekelt, hogy mi miért van. Szerettem volna jobban átlátni az egész gyárat, a termelés folyamatát. Az anyag- ellátás megszervezése nem könnyű, de szép feladat, feltétlenül előnyt jelent, hogy tudom mi lesz abból az anyagból, amit megrendelünk. Oberitter Lászlóné egyedül él, férje meghalt, fia megnősült. Minden este végiggondolja otthon, hogyan is telt el a nap, nem maradt-e tennivaló, megfelelő hangot talált-e aznap az emberekkel. A családban élők egyhangúlag azt állítják, hogy a munka és közben a tanulás, mert mind a hárman munka mellett szerezték meg a középfokú állami és szakmai végzettséget, illetve a főkönyvelő a mérlegképes oklevelet, nem megy és nem is mehet a család rovására. A háztartás és gyereknevelés mellett jut idő még a kertre is, sőt az a pihenést, kikapcsolódást szolgálja azzal együtt is, hogy komoly anyagi segítség az, amire nem kell pénzt költeni, mert megterem. Vállalnának-e eggyel magasabb beosztást? A kérdésre mindhárom riportalany válasza egyértelmű volt és határozott. Semmiképpen. IHAROSI ibolya— V. HORVATH MARIA Fotó: CZAKÓ SÁNDOR (Folytatjuk) Folyékony nitrogénműtrágya A tavaszi munkák kezdetére bővíti folyékony műtrágyaválasztékát a szolnoki Tiszamenti Vegyiművek. A vállalat házi .tervezésében épült új üzeme a múlt év augusztusában kezdte meg a termelést hármas hatóanyagú — nitrogén-, foszfor- és káli um tartalmú — szuszpen- ziós műtrágya előállításával. Ezt a talajerőpótlót azonban a mezőgazdasági üzemek jórészt csak az őszi vetések talajelőkészítéséhez használják. Ezért piackutatás alapján úgy döntöttek, hogy olyan folyékony terméket is készítenek, amely a tavaszi tápanyagpótláshoz alkalmazható: kizárólag nitrogént tartalmazó műtrágyát. A tavaszi munkák rajtjára már több mint ezer tonna nitrogén hatóanyagú szuszpenziós műtrágyát szállítanak a fogadásra felkészült környékbeli gazdaságokba.
