Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-22 / 69. szám
6 Képújság 1986. március 22. MÚLTUNKBÓL Egy perirat margójára- Mielőtt Decsre jöttem, megkérdezte valaki, hogy miért éppen ezt a téeszt választottam. Egyszerűen azért, mert rendkívül kíváncsi vagyok a téeszre, és Önre is természetesen.- Nincs énbennem semmi különös, érdekes, éppen olyan vagyok mint a többi ember. A szövetkezet, viszont valóban sokakat érdekel, ezen belül is a melléktevékenységgel kapcsolatban keresnek fel gyakran. I- Erre még visszatérnénk később. Induljunk el egy másik „ágon”: sokan fogalmaznak úgy, hogy a decsi téesz túlságosan rátelepszik a községre. Így van ez?- Nem szeretnénk rátelepedni a községre, sőt lehetőséget adunk mindenkinek, hogy ha akar, hát rátelepedjen a községre. Az viszont igaz, hogy a község érdekében sokmindent megteszünk. Nem üldöztük el a maszek péket, mikor sütödét nyitottunk. Később viszont ő maga ismerte be, hogy nem tud versenyezni a téesszel.- Pedig úgy hírlik, hogy a téesz igyekszik mindent a kezében tartani, s kívülállóknak alig-alig enged életteret. Halárus volt itt, díszfaiskola, de még az alkalmi dinnyeárus is kiűzetett a községből.- Hát ami igaz, igaz, próbálunk mindenkivel versenyezni, aki megjelenik a községben. A halasbolt működik, de a téesz is nyitott egy halboltot, mert bosz- szantott bennünket, hogy 100-120 forintért lehet egy kiló halat venni, - mi olcsóbban áruljuk. Igaz a dinnyés dolog is. Éppen a téesz élelmiszerboltjával szemben telepedett le, - én ugyan mondtam neki, hogy nem sok jövője lesz itt, mert mi is kipakolunk. Summa summárum addig licitáltunk egymás árai alá, míg meg nem unta a dolgot, és egy félóra múlva odébbállt. Egyik esetben sem a téesz, hanem a község lakossága járt jól.- A Decs bemutatkozik sajtóház- beli kiállításon összeírtam, hogy mi mindent termel, állít elő a téesz. Úgy tűnt, a melléküzemági tevékenység van túlsúlyban. Hogyan kutatják fel, hogy vízzáró dugóra, meg almaszeletelőre van-e mostanság nagyobb szükség, s mondjuk nem inkább mákdarálót keresnek.- Mi is, akár az ország számos szövetkezete most a 80-as évek közepére megtanultuk azt, hogy hogyan lehet jó mező- gazdasági termékeket előállítani, és értékesíteni. A mezőgazdasági termékeket megtermeljük, aztán idejön a vevő és elviszi. Az ipari tevékenységre nem ez a jellemző. Nincs piackutatónk,- olyan szakemberünk, aki a kereskedelemmel foglalkozna, s ez jelenti számunkra a legnagyobb gondot. Mert egy-egy új terméket akkor kezdünk gyártani, mikor megtudjuk, hogy hiánycikk. Amikor három éve nem lehetett hypót kapni, hypót kezdtünk palackozni. Ugyanez a helyzet a vízzáró dugóval, mikor eltűnt a piacról, gyártani kezdtük. Sajnos nem ismerik eléggé ezt a termékünket, pedig igen nagy hiányt pótol. Nem ismerik, mert egyelőre nincs aki a termékeink propagálásával foglalkozna. Reméljük sikerül mielőbb megállapodást kötnünk egy megbízható reklám-propaganda szakemberrel. Tudniillik, ha valamit termelünk, akkor azt el is kell adni, ehhez pedig a kereskedő ért legjobban. I- Hány melléküzemáguk van? Mi mindennel foglalkoznak?- Nem tudom . . . Komolyan nem tudom. Rengeteg apró dolgot készítünk, s mindegyik úgy indul, hogy megpróbáljuk, aztán majd meglátjuk, hogy kell-e vagy sem. Amikor üzletet kínál a termék, akkor kezdjük fejleszteni. Közbevetve ez a megoldás még mindig jobbnak tűnik, mintha bérmunkát vállalnánk, hisz a bérmunkának rendkívül alacsony a nyereségtartalma. A lagnagyobb árbevételt, 20 milliót a nyalótömb hozza - 2 év óta gyártjuk -, a nyalósó 3 milliót hoz, a kerítéselem 1,5-2 millió árbevételt jelent, a fűszertartó és a többi műanyag termék az elmúlt évben veszteséges volt. Elsősorban azért, mert új termék, s az indulás költségekkel jár. A sütőüzem 6 éve indult, az évi árbevétele több mint 20 millió forint, a nyeresége kielégítő. Az élelmiszerbolt, papír-, meg illatszerbolt főleg a falu ellátását szolgálja. I- Milyen az alaptevékenység, és a melléküzemág aránya, mennyi az összes árbevételük?- Az alaptevékenység aránya kétharmad rész, az egyéb tevékenységé pedig egyharmad. Az ipari tevékenység árbevétele 100 millió, s 208 millió az alaptevékenységből származó árbevételünk. I- Ezt az arányt jónak, megfelelőnek, kifizetődőnek tartják?- Olyannyira, hogy szeretnénk továbbfejleszteni, 50-50 százalékra. Én ugyanis a mezőgazdaságban további nagyarányú, ugrásszerű fejlődést nem látok. Tudniillik búzában, a kukoricában, a tejtermelésben és a hízó-előállításban elértünk egy olyan szintet, amely már csak igen kis mértékben fokozható. Csak lépésről lépésre megyünk előre, de ezeket a lépéseket a költségek is követik. Az alaptevékenység nyereségének jelentős emelkedésével tehát nem számolunk. Azzal viszont igen, hogy a melléküzemági tevékenységünk hozzávetőleg két év múlva a termelés felét teszi ki. I- A termelés konstrukciójának ez a, mondhatni gyökeres átalakítása azt jelzi, hogy nyereséget elérni csupán az ipari tevékenység felfejlesztésével lehetséges?- Korántsem mondom azt, hogy a mezőgazdaságban nincs nyereség: a 27-28 millió forintot minden évben hozza. De a területünkhöz már nem tudunk szántani, az állattenyésztést nem kívánjuk fejleszteni, hisz vadonatúj szarvasmarha- és sertéstelepünk van, az élelmiszer-feldolgozás nem túlságosan nyereséges, arról nem is beszélve, hogy itt a szomszédban működik a húskombinát, és a tejüzem. Versenyezni az igen korszerű és nagy kapacitású üzemekkel tartani a téeszben az embereket? I- Decs a megyeszékhely közvetlen közelében fekszik. Mivel lehet itt tartani a téeszben az embereket?- Ezt talán tőlük kellene megkérdezni. Úgy érzem, a legfőbb megtartó erő a jó fizetés: az egy dolgozó tagra jutó éves jövedelem tavaly 69 ezer forint volt. Két évvel ezelőtt 104 téesztagot vettünk föl, tavaly viszont olyan határozatot hoztunk, hogy nem növeljük a tagok számát, - 56 téesztagot vettünk fel, de ugyanennyivel csökkent a tagok száma. Az is igaz, hogy közel van Szekszárd, de ez a 12 kilométer is azt jelenti, hogy a bejáró egy órával korábban kezd, és később fejezi be a munkát, s vonatoznia is kell. Ezt az időt rendkívül hasznosan el lehet tölteni a háztájiban. I- Milyen beruházásokat valósítottak meg mostanában, illetve milyen beruházásokra vállalkoznak a közeljövőben?- A mezőgazdasági nagyberuházásokat úgy érezzük befejeztük. A tehenészet 626 férőhelyes, a hozzá csatlakozó kiegészítő épületek is elkészültek. A sertéstelep teljesen kész, az évi hízósertéskibocsátása nyolcezer körüli. A gépesítésünk a többi téeszéhez hasonló, de amennyi pénz a fejlesztési alapból a gépekre jut, aszerint vásárolunk erő- és munkagépeket. A szőlőterületünk 52 hektár, s nem telepítünk többet, mert a szekszárdi történelmi borvidéken éppen elég szőlő terem. A marhahizlalás épületei elavultak, ezért hízómarha-istálló építését tervezzük. Ebben az évben pályázatot nyújtottunk be az Országos Környezet- ésTermészetvédelmi Hivatalhoz: a növényvédő szeres ballonok feldolgozásával szeretnénk foglalkozni. A beruházás 7-8 millióba kerül, s hárommillió forint támogatásra lenne ehhez szükségünk. Az országban egyedül itt Decsen foglalkoznánk a környezetre ártalmas növényvédő szeres ballonok feldolgozásával. Reméljük ez az üzem még ebben az évben felépül. A műanyag termékek választékát bővítjük, többek között füzet- borító kát készítünk, - ebből 8 millió forint bevételre számítunk idén. I- A téesz részjegyeket bocsátott ki nemrégen. Milyen céllal?- Az előbb még arról volt szó, hogy nem akarunk beengedni a községbe senkit, - pedig szívesen beengedtük volna az áfészt, hogy boltot építsen az Újtelepen. A részjegyeket erre a boltra, és a meglévő bővítésére bocsátottuk ki. Eddig 3,5 millió forint gyűlt össze, a kamat 11 százalék, - kedvezőbb mint a banki kamat. A forma új és szokatlan itt Decsen, de a helyi takarékszövetkezet már észrevette a részjegyek iránti érdeklődést. J- A decsi téeszben az átlagot jóval meghaladó minden egyes mezőgazdasági ágazat produktuma, kenyeret sütnek, rendkívül sok műanyag terméket állítanak elő, s kereskednek is. Mondja, mennyire kockázatos ma téeszelnöknek lenni?- Egyáltalán nem kockázatos. Annyiban talán, hogy megválasztanak öt év múlva elnöknek a téesztagok, vagy nem. Az meg Decsre nemigen jellemző, hogy egy veszteséges tevékenység valakinek az állásába kerülne. Mert addig amíg a főbb ágazatok nyereségesek, elbírjuk, hogy például a vízzáró dugó előállítása veszteséges. Aki új termékek előállítására vállalkozik, kockáztat, s számítania kell arra, hogy egy-egy termék nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Ha viszont a szövetkezet emiatt veszteséges, akkor valóban nagyon kockázatos a téesz- elnöki beosztás. I- ön mit tart a hibájának, s mit az erényének?- Hibám az nagyon sok van. Nagy hibám például, hogy pillanatok alatt szeretnék mindent megvalósítani, ami ugye nem megy, gyakran vagyok ideges, és türelmetlen, nem bízom annyira az emberekben, amennyire bízni kellene. Erényeim nincsenek. Nem is tudom. Erény? Vagy hiba? Sokan mondják, hogy nagy szívem van, s megpróbálok mindenkin segíteni. Sokszor olyan embereken is, akik talán meg sem érdemlik. I- Gyakran előfordul, hogy valami kihozza a sodrából?- Ha valamit már négyszer elmondtam, s negyedszerre sem hajtják végre. Sajnos gyakran előfordul, s ilyenkor pillanatok alatt elönt a méreg. > I- ízléses, szép reklámtáskákat gyártanak itt a szövetkezetben. Ha például fölkeresné Önöket egy reklámszakember, mit pakolna egy ilyen táskába?- Elsősorban a mezőgazdasági termékeinkből egy keveset, hisz abból élünk. Tejet tennék, meg kenyeret, minden műanyag termékünkből egyet-egyet, s természetesen - a terveinket. I- Kívánom hogy a terveiket sikeresen megvalósítsák! D. VARGA MÁRTA Az 1935-1936-ban keletkezett vaskos periratköteget 50 évvel ezelőtt fektették ad acta. A Pécsi Királyi Törvényszék hosszas tárgyalás után elmarasztaló ítéletet hozott Miklós István ozorai és Máyer Kálmán tamási lakos ügyében. Az indoklás szerint „Az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására irányuló bűntett miatt.” Rajtuk kívül - akiket „a kommunista szervezkedés vezetőinek” nevez a perirat - még megtaláljuk Tóth János, Kepe Pál, Blazsovits György, Egerszegi Imre, Ondruk István, Palkovics István, Kiss János, Jankó Sándor, Szombati Ferenc, Túrós István, Miszlai János, Sütő Balázs, Kokán József és Halasi Lajos nevét is. Rávilágít a vádlottak anyagi helyzetére az a tény, hogy a felmerülő perköltséget a törvényszék egyelőre behajthatatlannak nyilvánította. Az ilyen „kommunista felforgatok” elleni per a 30-as évek Magyarországán nem ment ritkaságszámba. Tolna megyében azonban kevés hasonló akadt, ezért annak idején elég nagy port vert fel. A periratból feltárul az illegális politikai munkára berendezkedő, felsőbb kapcsolatokat is kiépítő kommunista sejt tevékenysége. Ez a tevékenység abból állt, hogy a kapcsolatok útján megkapott röplapokat és könyveket olvasták, terjesztették és megvitatták. Egy-egy fontos írásért országhatárokon kívülre is elutaztak. Ezért ment el például Máyer Kálmán 1934 decemberében Pozsonyba, ahonnan a német fasizmus lényegét feltáró „Barna könyvet” nyomdamelegen hozta haza. (Fábri Zoltán fordította magyarra.) Talán felesleges részleteznünk azokat a „beismerő vallomásokat”, amelyek a brutalitásukról hírhedt csendőrök jegyzőkönyveiben szerepelnek. Végül is mást nem tudtak rájuk bizonyítani, csak azt, hogy ezek az agyonnyomorított, napszámos, zsellér, kisparaszt, kistisztviselő emberek messzebbre látnak társaiknál. Nemcsak sorsuk ellen lázadtak, hanem igyekeztek megérteni a körülöttük zajló eseményeket. Miklós Istvánra, Máyer Kálmára és a többi vádlottra, tehát nem az elszenvedett ütlegek miatt kell felnéznünk. A korszerűségük, naprakészségük, a kommunista elkötelezettségük a tiszteletet parancsoló. Elég bepillantanunk a „bűnjelként” lefoglalt „lázitó könyvek” több oldalt kitevő jegyzékébe. Itt nincs mód arra, hogy valamennyit felsoroljuk, de ízelítőnek azért ide írunk néhányat. Kun Béla: „Ki fizet a háborúért?”. Az „Új Szó” című szocialista munkás szemle. A „Kommunista” című, a KMP által 1934- ben Budapesten illegálisan kiadott füzet. „Az épülő szocializmus. A Szovjetunió mai képe" című a „Sarló és Kalapács”- ban 1930-ban megjelent cikk. „Barna könyv Hittler Németországáról és a lipcsei perről” című, 1934-ben külföldön kiadott könyv. Hja Ehrenburg: „Polgárháború Ausztriában” című, 1934-ben Pozsonyban kiadott könyve. A „Rundschau” Bázelben megjelenő német nyelvű politikai, gazdasági, munkásmozgalmi folyóirat egy példánya. Megtalálható a felsorolásban a „Der Simpl” és az „AIZ” című, Prágában megjelenő német nyelvű képes hetilap több példánya, valamint az „Izvestia” és a „Krokodil” képes folyóirat 1934. évi orosz nyelvű példányai. Ott van a „bűnjelek” között Marx: „Gót- hai program kritikája” és a „Tőke” egy példánya is Gorkij: „Forradalom és kultúra” című művével együtt, amelyeket Máyer Kálmántól koboztak el. A per során kiderült, hogy a felsorolt könyveket, folyóiratokat, röplapokat a Tamási környékén élő szegénysorsú emberek kézről kézre adva, ronggyá olvasva terjesztették, míg végül a csendőrség kezébe nem kerültek. A per vádlottjait Horthy börtöneibe zárták. Tényleges kálváriájuk azonban kiszabadulásuk után kezdődött. Csendőri felügyelet alá kerültek, mindennapos zaklatásnak voltak kitéve, munkát nem kaptak. A szerencsésebbek megalázó sorsuk elől külföldre szöktek. Akik idehaza maradtak, azokat Magyarország hadba- lépése után elsőként sorozták be a munkaszolgálatos büntető századokba, s vitték a keleti frontra, ahonnan többségük soha nem tért haza. Különös fintora a sorsnak, hogy akik mégis átvészelték Horthy börtöneit, az emigrációt és a háborút, azokat a felszabadulás utáni személyi kultusz koncepciós perei hozták ismét méltánytalan helyzetbe, kergettek végső elkeseredésbe. L. P. Értékeink MŰKétszáz esztendővel ezelőtt, 1786-ban magyar nyelven jelent meg Tessedik Sámuel ,A paraszt ember Magyarországba, mrtsoda és mi lehetne; egy jó rendbe szedett falunak rajzolatjával egyetemben” című műve, amit Kónyi János fordított németből magyarra. A könyvet Engel János pécsi nyomdájában készítették. A könyv - ősnyomtatványként - a Tolna Megyei Levéltár őrizetében van. Tessedik a rendezett magyar falu általa elképzelt viszonyait 26 pontban - és számos alpontban - vázolta fel, s összevetette az ó-faluban tapasztaltakkal. A fentiekben a szerző által elképzelt - de soha meg nem valósult - falu 200 éves térképét mutatjuk be.
