Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-22 / 69. szám

1986. március ZZ. ^PÛJSÀG 3 PsnamzUgyek s pártnál Érzékenyebb a közvélemény és az emberek A bizalom megnyilvánulása A szocialista demok- ----- ■ -... racia fej­lődésével párhuzamosan nyer egyre nagyobb jelentőséget az állampolgárok ügyeinek intézése. A hatvanas évek­ben a „felmegyek a minisz­terhez” jelszó volt minden bajok orvoslásának a remé­nye. Mára a párt és annak szervei lettek azok a fóru­mok, ahova az állampolgár, mintegy végső megoldásként fordul elintézetlen és gyak­ran elintézhetetlen panaszá­val. M indez természetesen a párt és szervei iránt meg­nyilvánuló bizalom jele, a pártszervek ennek megfelelő gondossággal és figyelemmel foglalkoznak a hozzájuk for­dulók ügyes-bajos dolgaival. Ilyen értelemben foglalt ál­lást a bonyhádi pártbizottság végrehajtó bizottsága is azon az ülésen, ahol bejelentések, panaszok alakulásával fog­lalkoztak. A párt belső sza­bályzata és az országgyűlés által elfogadott, e témára vo­natkozó 1977. évi I. törvény előírásai szabják meg az ügyintézés hivatalos mene­tét. A magántermészetű pana­szokat a pártszervek a való­ságban ennél rugalmasabban kezelik, ami már csak azért is helyeselhető, mert a sze­mélyes meghallgatást köve­tően gyakran egy telefonnal tisztázható a problémák egy része. Felesleges lenne az ügyiratok számát szaporítani, ha megnyugtató elintézési mód található egyszerűbben is. A dolgokhoz az is hozzá­tartozik, hogy általában a pártbizottságok titkárait, vagy éppen az első titkárt keresik fel az állampolgárok, mert tőlük személyesen vár­ják ügyük végleges elintézé­sét. Érdekes tapasztalat, hogy az elutasító választ is tudo­másul veszik, ha az meg­győző, türelmes és embersé­ges. A panaszosok egy része — és nemcsak Bonyhádon — már attól is megnyugszik, hogy ha gondját elmondhatta valakinek, ha türelmesen meghallgatták, ha alapos és közvetlen hangú választ ka­pott a kétségeire. Érdekes vita alakult a vb- ülésen arról, hogy mi nevez­hető jogos panasznak, és mi nem. A törvény ezt ter­mészetesen részletesen szabá­lyozza, itt most általános po­litikai értelmezésről van szó. Ilyen értelemben minden bejelentés és panasz jogos, hiszen ahhoz mindenkinek joga van, hogy javaslatával, bejelentésével és panaszával forduljon bármely állami és társadalmi szervhez. Nagyon sok kérés érkezik például la­kásügyben a pártszervekhez, nyilván ezek legnagyobb ré­sze is jogos, függetlenül at­tól, hogy nem intézhető el azonnal. Egyetlen pártbizott­ságnak sincs lakása, lakáski­utalási joga még kevésbé. Az igény ettől függetlenül jogos, mint ahogy a telepü­lésfejlesztési javaslatok több­sége is helyes és jogos, más kérdés, hogy a kért létesít­mény megvalósítására mikor van mód és pénz. Bonyhádon az írásban ér­kezett, vagy személyes meg­jelenés alapján rögzített ké­relmek, panaszok száma az előző évekhez képest lassú emelkedést mutat. Ha csak lehet, nem küldik tovább az ügyet, mert a közvetlen in­tézkedés emberi és politikai hatása is kedvezőbb. Általá­ban akkor jelentkeznek a pártbizottságon, ha másutt ügyük számukra kedvezőtle­nül intéződött. A pártbizott­ság munkatársainak ügyinté­zése kulturált, a hozzájuk for­dulóktól panasz még nem érkezett a magatartásuk el­len. Az utóbbi és. ?él _____________evben írás­b an 20, személyesen 59 pa­nasz és kérelem szerepel a nyilvántartásiban, a valóság­ban persze ennél lényegesen több volt. Ebből öt volt ki­mondottan közérdekű beje­lentés, ezek az autóbusz- közlekedésre, öregék napkö­zijére és a kereskedelmi el­látásra vonatkoztak. Üj vonás, hogy témájuk szerint a legmagasabb arányt képviselik a munka viszony- nyál, elhelyezkedéssel kap­csolatos gondok. Ezek zöme, börtönből szabadult, vagy már sok munkahelyen meg­fordult szakképzetlen, és már nem is fiatal emberek ügye. Sokan közülük már minden bonyhádi és környé­ki munkahelyen megfordul­tak. Az üzemek, intézmé­nyek mind gyakrabban el­zárkóznak felvételüktől, a panaszosak meg nem haj­landók a kiközvetített mun­kahelyeken állást vállalni. E kérdéscsoportban csak tü­relmes nevelőmunkával le­het eredményt elérni. Szá­mottevő a lakásügyek ará­nya is. A város rendezési tervének elkészülte után megnőttek az ingatlantulaj­donosok panaszai, a kisajá­títási témákban. Szomszédok vitáikkal is a párthoz for­dulnak, csapadékvíz-elveze­tés, gázbekötés is szerepel az újla'bb, „élethozta” té­mák között. A termelőszövet­kezeti tagok háztáji ügyei is felmerültek. A vb-ülés nem foglalko­zott a párttagok pártfóru­mon felvetett kérdéseivel, javaslataival, mert azon ész­revételek intézésével, illetve megvalósításával külön in­tézkedési terv foglalkozik, végrehajtása folyamatos. Az előbbi kategóriában pedig ritkán fordul elő, hogy párt­tag menne panaszra a párt­hoz. Ennek egyik oka, nyil­vánvalóan az, hogy a párt­tagok tájékozottabbak az ügyintézésben mint mások, és a munkahelyi és más pártfórumok is rendelkezé­sükre állnak. A közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok inté­zésének sorsát a pártbizott­ságon kívül, más szervek­nél is figyelemmel kíséri a népi ellenőrzés és az ügyész­ség. A legtöbb közérdekű be­jelentés a választások előtt, a jelölőgyűléseken hangzott el. Százhuszonkét közérdekű bejelentést és 293 javaslatot vettek nyilvántartásba 1980- han, öt évvel később pedig 41, illetve 217 volt a beje­lentés és a javaslat. Döntő többségük a városfejlesztés­sel kapcsolatos, ezen belül is az út, járda, vízelvezetés helyzetéhez kapcsolódik, de szinte az élet minden terü­letéről előfordul. A javaslatokat a tanácsok tartják nyilván, rangsorol­ják és az elintézés módjá­ról, idejéről a választópol- gárökat rendszeresen tájé­koztatják, vagy különféle fó­rumokon vagy pedig a ta­nácstagok útján. Egyre kevesebb a meg.nem valósítható követelés, vagy javaslat, ami azt bizonyita, hogy az emberek jobban is­merik lakókörnyezetük va­lóságos helyzetét és lehetősé­geket. Ugyaniákkor a lelketlen ügyintézésre, az emberi mu­lasztásból, szervezetlenség­ből adódó hibákra egyre in­gerültebben reagál a közvé­lemény és egyre inkább szó­vá teszi mindenki az őt ért sérelmet is, amii a szocia­lista demokrácia fejlődését igazolja. A türlemetlenség- hez hozzájáruinaik a nehe­zebb gazdasági körülmények és az életszínvonal stagná­lása, illetve egyes rétegek­nél a visszaesése. Érthető, ha ilyen helyzetben az em­berek türelmetlenebbek a hibákkal, hiányosságokkal szemben. összességében3 uvfs­bizottság a közérdekű beje­lentések, panaszok és javas­latok intézésért megnyugta­tónak ítélte. IHAROSI IBOLYA MTESZ megyei szervezetének idei feladatai Rétegprogramok, az ifjúság bevonása, műszaki hetek Az MTESZ Tolna Megyei Szervezete összevont elnök­ségi és titkári értekezletet tartott a napokban. Közel hatvan résztvevővel, Fodor Tibor elnökletével elsőként az alapszervezet idei munka­tervét vitatták meg. Egyed László, MTESZ-titlkáir elő­terjesztésében felvázolta a legfontosabb társadalompo­litikai feladatokat, a gazda­ságpolitikai teendők között hangsúlyozta, hogy a megyei szervezet figyelmét az anyag­gazdálkodásra, takarékos­ságra, korszerű szervezési eljárásokra, innovációs tevé­kenységre, műszaki-gazdasá­gi értelmiség helyzetét, fel­adatait elemző munkák és koncepciók kialakítására kell elsősorban fordítani. A szakmai Oktatás és köz- művelődés területén a to­vábbképzés rendszerének korszerűsítésében, tanfolya­mok szervezésében, a szak­mai képzés új formálnák megteremtésében kell részt vállalni az MTESZ-nek. Több szakmában elő kell se­gíteni a mestervizsga me­gyén belüli megszervezését. Szó esett továbbá a nemzet­közi együttműködés lehető­ségeiről, az üzemi szerveze­tek munkáiról is. A párt-, állami és társadalmi szervek­kel való kapcsolatból a KISZ-szel történő együttes fellépést emelhetjük ki, hi­szen ez az a pont, az ifjú­ság, ahol elmaradás tapasz­talható, szorosabb kapcsolat- tartás, programszervezés a cél. A hozzászólásokban szó­ba került többek között az információáramlás javításá­nak szükségessége, rétegren- dezvényék igénye, a szerződé, ses munkákkal kapcsolatos felvetések, továbbá annak lehetősége, hogy a városok­ban a műszakiak, reálértel­miség bevonására, a megyei szervezet intézőbizottságokat hozzon létre. Következő napirendi pont­ként az állandó bizottságok, az újjáalakult ifjúsági, : az oktatási és közművelődési, a környezetvédelmi, valamint urbanisztikai bizottság éves muntoatervét terjesztették elő. Majd az április 15-től május 15-ig megrendezésre kerülő műszaki hetek előké­szítése következett. A tar­talmas rendezvénysorozat nyitó programja a Babits Mihály művelődési központ­ban helyet kapó Számítás­technika ’86. című kiállítás és előadássorozat lesz, a hó­napot p>edig élelmiszer-ipari kiállítás és tanácskozás zár­ja. —tzs— HÉTRŐL HÍRRŐL Az esztendő 12. hetét hagytuk magunk mögött, s ha röviden jellemezni akarnánk, akkor az eseménydús, a tavaszváró, a tevé­keny jelzőket aggatnánk rá. Elég szétnézni környezetünkben, maris .igazolódik a meg­állapítások jogossága. Másként is szólhatunk az említett idő­szakról. Ez volt a három tavasz első két jefles napjának — március 15-énék és már­cius 21-ének — az évfordulója között el­telt hét. Nem akármilyen terminus, hi­szen a múlt szombaton és most, pénteken is ünnepeltünk. „ Tavaszi szál vlzst áraszt—" Szívem szerint valami büntetést talál­nék ki a Sándoroknak, Józsefeknek, Bene­dekeknek, hiszen lassan hozzászoktatnak bennünket ahhoz, hogy hozzák a meleget. Tavaly is így volt, s az idén Is a kikelet helyett a havas eső kocogtatja meg az ab­lakot. Elég vélt a mínuszokból, elég volt a télből! — mondjuk és annak sem tudunk örülni, hogy csütörtökön 22 óra 4 perckor megérkezett a csillagászati tavasz. A Sión is magas a vízállás A hőmérőt nézve késik a természet éb­redése, de sok jelből arra következtethe­tünk, felébred végre a szendergéséből. Me­lyek ezek a jelek? Maradjunk először a fenti címnél! A szerdai lapunk első Oldala igazolja a csodálatos népdal állításának valódiságát. Mindezt a statisztika nyelve úgy fogalmazza meg: megyénkben 1036 hektár rét, legelő, 136 hektár vetés, 113 hektár szántó, 18 hektár erdő és 10 hektár lucerna került víz alá. De túl e száraz té­nyeken a fényképek az ember küzdelmét is megörökítették. Ügy tudjuk, napi két műszakban 100—110 ember dolgozik azért, hogy megszabadítsák a termőterületeket a belvíztől. Reméljük, lelkiismeretes munká­jukat siker koronázza. Az „apró” jelek kö­zé tartozik az is, hogy megkezdődött az ősziek helikopteres fejtrágyázása, a nagy­üzemi szőlőterület 85 százalékán elvégez­ték a metszést, hogy megérkeztek Kaj- dacsra a csányi dinnyések, akik 1225 ton­nányi gyümölcsöt akarnak termelni. (Erről jut eszünkbe „Zöld istállóban, fekete lo­vak, piros szénát esznek. Mi az? — találós kérdés.) Folytatva a sort, ide kívánkozik a kertbarátkörök mozgolódása, a kisgépek kertikapák, permetezők javítása és egyéb témákban szervezett előadások, a döbrö- közi traktorárverés híre és az illetékes ígérete, miszerint 1 kilogrammos kiszere­lésű Nevikénből is lesz elegendő Tolna megyében. Az említett példákból egy közös dolog, a tettrakészség tűnik ki. — Hol késel tavasz? — kérdezgetjük, mi­közben dolgozószobánkba már behallik a Nyitnikék dala, de kinézve télikabátba, sálba burkolózott járókelőket, színtelensé- get látunk. A kérdés után mégis érezzük, néha tapasztalhatjuk, itt a kikelet. Miből? Abból, hogy míg nőnapkor még egy 60—70 év közötti nénike árulta a szalmavirágot, most a héten már egy fiatalabb, egy tizen­nyolc éves kínálta a hóvirágot. — Drága ! — sóhajtották sokan, a virág árára gon­dolván. Ugyancsak a jelenlétét Igazolja az a tény is, hogy szaporodnak a szabadtéri szerelmi epizódok. Ügy tűnik, szereplőik nem a hőmérőt és nem az illemtankönyvet nézik... Híre ment a „Tolnai embernekn Lapunk már több ízben irt, de országos napilapok is — és elég terjedelmesen — foglalkoztak a pleisztocén kori ősember csaknem teljes épségben maradt koponyá­jával. Nincs tehát csend az értékes lelet körül, és főleg nincs tétlenség. A Szek­szárdi Béri Balogh Ádám Múzeum már­cius 13-án kelt levelével — az MTA-val egyetértésben — a Párizsi Történeti Ter­mészettudományi Nemzeti Múzeumot kér­te fel, hogy a restaurálást Szekszárdon vé­gezzék el. ök restaurálták — egyébként — a vértesszőlősi leletet, Vértes László Sámu­eljét is. Ügy látszik, a Madocsa térségében elő­került koponya — amit Tolnai embernek szeretnénk elnevezni — nemcsak hazai, HÍRRE hanem külföldi visszhangot is kiváltott. Jól piéldázza az érdeklődést, hogy az emlí­tett párizsi intézet dr. Vadas Ferencet, a megyei múzeum igazgatóját meghívta egy márciusi, ma nyíló kiállításra. A franciák levele is március 13-án datálódik és ha fi­gyelembe vesszük, hogy eddig nem volt semmiféle kapcsolat a két intézmény kö­zött, akkor ez a meghívó azt jelent(het)», Párizsba is eljutott a lelet híre. Ha már a levelezésnél tartunk, friss in­formációnk szerint a berlini archeológiái intézetet és a grortingeni (Hollandia) bio­lógiai archeológiái intézetet is megkeres­ték, hogy a radiocarbon vizsgálatokban — szenesedés alapján állapítják meg a kopo­nya korát — vegyen részt. Hasonló közre­működést várnak a debreceni ATOMKI- től is. Dr. Vadas Ferenc legutóbbi találko- zásuwlflfor elmondta, remélik, hogy a vála­szok megjönnek április 23-ig, amikor a Ma­gyar Tudományos Akadémia antropológiai bizottsága Szekszárdon, helyszíni ülésen vizsgálja meg a koponyát. A bizottság tag­jai mellett jeles magyar tudósok, paleon­tológusok is megvizsgálják majd a leletet. Tehát a koponya körüli látszólagos csend mögött az van, hogy előkészítették a hazai és külföldi szakértők bevonását. Azt beszáll az egész... nem a város, és nem azt, hogy bajnok lesz a Ferencváros, — ez utóbbi ugyanis lehe­tetlen az idén —, hanem az egész világ mondja, hogy múlt szombattól Brazíliának több a gondja. Igen, kérem, a válasz nél­kül hagyott 3 magyar gól, a játék (!) elis­merést váltott ki mindenütt, ahol ismerik, szeretik a labdarúgást. (Itt jegyzem meg, megyénkből is sokan voltak a Népstadion­ban, ami nem véletlen, hiszen még a bony­hádi takarékszövetkezet is beállt a szerve­zők közé.) Maradjunk a mérkőzésnél! Elég gyakran hallani, a magyar válogatott teljesítmé­nye kihat, meglátszik a hétfői munkavég­zéseken. Szeretnénk hinni, a brazilok el­leni sikert nem úgy ünnepelték, hogy mun­kaidőben — munka helyett — elemezték a „fiúik” teljesítményét és közben mexikói (kávékeverék levét kortyolgatva) rózsaszí­nű álmokat szőttek. Ennyit ugyanis nem ér meg a győzelem, de a vereség — ami törvényszerűen élőbb-utóbb bekövetkezik — sem válthat 'ki ilyet belőlünk. Sőt! Kell hogy mindkettő — okulva belőlük — ösz­tönözzön. Ennyi gólt vittek haza a brazilok » „Egy délután együtt ... címmel hirdette meg a Szekszárdi Munkásotthon és Könyvtár március 23-ra, holnapra, azt a programját, ahova az egye­dülálló szülőket és gyermekeiket várják délután két órára. Szerepel a rendezvényen a nevelési problémákat feldolgozó filmek vetítése és az ezekből rendezett vita, a gyerekeknek pedig tojásfestés, bábelőadás, rajzfilmek vetítése, valamint játékos ve­télkedő. Dicsérendő kezdeményezés, hiszen míg a társ nélkül maradt anya. vagy apa segítsé­get kap nevelőmunkájához, addig a gyere­kével is foglalkoznak. Dicsérendő ezért is, mert a hangsúly az együttön — ezúttal mű­velődés kaptcsán — van, de elgondolkozta­tó is. Jön a tavasz, s ez egy (több!) „együtt- re” ad alkalmat, nemcsak a gyermekeiket egyedül nevelőknek, hanem a teljes, az ép családoknak is. Az együttes kirándulás, túra, séta, játék, a közös munka (!) nem el­hanyagolható, hiszen a sport, a szórakozás, a mozgás mellett beszélgetésre, a gyerek nevelésére is alkalmat ad, s az élményt fo­kozza az együvétartozás tudata. Ilyenkor helye van azoknak a meghitt beszélgeté­seknek, amelytíkre már rég időt kellett volna szakítani... A hét eseményeihez véleményt fűzött: ÉKES LASZLO

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents