Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-22 / 69. szám

2 rtÉPÜJSÀG 1986. március 22. Befejeződött az Országgyűlés tavaszI ülésszaka Az Országgyűlés üléstermében az építésügyi hatósági mun­Politikai társbérlet (Folytatás az 1. oldalról.) ha ebben támogatják a taná­csok, s a banki munka is ehhez igazodik. A kormányzati lakásépítési támogatás javult, és tovább is növekedhet, de hatása csökkenő lesz, ha az építés költségei ilyen ütemben to­vább nőnek. E költségnöve­kedés nem írható csak az építési ágazat számlájára. A hely, ahol most vagyunk, az Országház is megköveteli, hogy megemlékezzünk haj­danvolt korok építészetéről. Az Országház és más időt ál­ló alkotások a magyar épí­tőművészet, a szakma tehet­ségét, tudását, művészetét reprezentálják. S ma, ami­kor az építőipar helyzetéről tárgyalunk: büszkeséggel kell megemlékeznünk a régmúlt mesterekről, alkotásaikról. A magyar építészek és épí- tömunkások becsületére mondva: gyönyörű hidakat építettek a Dunán, sok száz­ezer turistának élményt adó szép városaink vannak, mű­emlékeink az európai építé­szet remekművei. Elégedet­tek lehetünk-e ma, büszkél­kedhetnek-e majd utódaink száz év múlva ugyanilyen építészeti emlékekkel? Váro­saink panel-lakótelepeire büszkék lehetünk-e? A kér­dés költői, mert a választ már nem mi adjuk meg. Óriási lakótelepeket hoz­tunk létre panelből, mert szükségünk volt lakásra. Te­hát nincs jogunk és- erkölcsi alapunk a panel ellen fordul­ni. Csak észre kell vennünk végre, hogy a nyolcvanas évek végére már mások let­ték az igényeink. A mai építészet, építőipar helyzete — talán túl kritiku­sak vagyunk — nem a leg- rózsásabb. Mert ma — véle­ményem szerint is — az ipar­ág társadalmi presztízse csökkent. Pedig ugyanez az iparág volt képes Duna-hida- kat felépíteni és felújítani, közlekedési csomópontokat kialakítani jó minőségben és határidőre. Ez az építőipar volt képes a Paksi Atomerő­művet felépíteni. S egy pil­lanatra sem szabad elfeled­nünk, hogy magyar munká­sok, technikusok és mérnö­kök valósították meg. Pak­son az első évek — kemény leckeként — tanulóidőnek számítottak. Megítéléseim szerint az építőágazat szakemberállo­mánya képes felnőni a na­gyabb feladatok teljesítésé­re, a minőségileg magasabb 'követeiményéknek való meg­felelésre. Idézzük vissza a hatvanas évéket, amikor a hegesztőszakma a szerelő­iparban és más iparágaikban is alacsony szinten volt. A hetvenes években száz he­gesztőből jó, ha egy alkal­mas volt arra, hagy Pakson dolgozzon. S alig telt el tíz év: Magyarország hegesztői bejárják a világot, és öreg­bítik hazánk hírnevét. Ma már a hegeszt ős zalkma terült a szerelőipar csúcsára. Jog­gal vetődik fel a kérdés, hogy miért nem sikerült ez a kő­műves-, az ács- vagy a bur­kolás zalkmában ? Az építőiparban dolgozók 56 százaléka szakmunkás. Egyetlen szakmával. S ez a mai kor szerint már nem al­kalmas a jelentkező többlet- feladatok ellátására. Ezen nagyon sürgősen változtatni kell, úgy mint a hegesztés­nél; felnőttoktatással, köve­telményrendszerrel, kvalifi­kált munkával és ehhez meg­felelő anyagi-erkölcsi elis­mertséggel. Ha nem, akkor az építőipar behozhatatlan hátrányba kerül. Az építőipari munkától, az építészeti tevékenységtől nem választható el az építésügyi hatósági munka, melyen be­lül különös jelentősége van az első fokú építésügyi ható­ságoknak. Feladatük sokrétű. Az építési hatósági munká­nak fontos része a lakossági ügyintézés, az állampolgári építéssel összefüggő igényei­nek sokoldalú kielégítése. Mindezek indokolják, hogy az építőipar vizsgálata során ka se' kerülje el a figyel­münket. Tolna megye 17 városi és községi tanácsánál végeznek első fokú építésügyi hatósági munkát, összesen hatvanan. Az ügyintézők szakmai szín­vonalát érzékelteti, hogy kö­zülük mindössze 4 főnek van építészmérnöki, 6 főnek épí­tőmérnöki végzettsége, a töb­biek technikusi képesítéssel rendelkeznek. Nem biztosí­tott minden esetben a ma­gasépítő szakmai végzettség, ami jelzi, hogy a képesítési szint biztosítása a nagyköz­ségekben, de még városok­ban sem sikerül minden eset­ben. Ennek már következ­ménye, hogy a szükséges szakmai felkészültség hiányá­ban a hatósági munkavégzés lassú, körülményes. Külön kell szólni az épí­tésügyi hatósági ellenőrzés­ről, az építésrendészeti és építésfelügyeleti ellenőrző munkáról. A megyében épülő lakások 44 százalékát a nem szervezett építőipar építi. A zömében kalákában épülő lakások műszaki, fel­ügyeleti ellenőrzése nem ki­elégítő, a meglévő létszám sem mennyiségben, sem mi­nőségben nem képes feladata ellátására. Így megfelelő ha­tósági ellenőrzés nélkül ke­rülnek gyakran hozzá nem értéssel kivitelezésre az épü­letek. Pedig ennek nemkívá­natos hatása nemcsak abban van, hogy a szabálytalanul épített lakás összedőlhet, ha­nem abban is, hogy a többlet épíitőanyag-félhasználás — túlméretezés miatt — mind az építtetőnek, mind az ál­lamnak hátrányos, egyben rombolja, elcsúfítja a környe­zetet is. A lakásépítők egyéni ér­deke és a társadalom érdeke is azt kívánja, hogy e téren javuljon a helyzet, a személyi és tárgyi feltételek kerülje­nek biztosításra, melynek ki­kényszerítése központi in­tézkedést is igényel. Meggyőződésem, hogy az előterjesztés, és az abban megfogalmazott feladatok teljesülése jól szolgálja a VII. ötéves tervtörvény ágazati végrehajtását, az építő- és építőanyag-ipari ágazat meg­újulását. Az előterjesztést elfoga­dom és elfogadásra javaslom. A vitában még tizenhárom képviselő szólalt fel, majd Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter vá­laszolt a vitában elhangzot­takra. A miniszter válasza Elöljáróban az építészeti kultúráról és a városfejlesz­tés kérdéseiről szólva el­mondotta: az építő- és építő­anyag-ipar működésének ve­zérfonala a településfejlesztés tavaly jóváhagyott általános és 2000-ig szóló koncepciója. A szavatossági problémák­kal, illetve a jótállás beveze­tésének — a vitában hangot kapott — szükségességével kapcsolatban kifejtette: a gazdasági bizottság irányítá­sával megkezdődött ennek a kérdésnek a vizsgálata. Somogyi László — a kép­viselői észrevételékre reagál­va — áiikérdásakről szólva el­kerülhetetlen tényezőként ér­tékelte, hogy a telkek, a köz­művesített területek fogyásá­val a lakásárak továbbra is növekedni fognak. A tárca lényeges feladatának mondot­ta ugyanakkor az árak emel­kedésének mérséklését, kor­látok között tartását. A jövő nagy feladatának nevezte a miniszter a pane­les lakóházak felújítását. A miniszter megerősítette a tárcának azt a szándékát, hogy az építőipari vállalatok kihasználatlan telephelyeit a magánlakás-építés szolgálatá­ba állítják. Mégpedig úgy, hogy vagy félkész terméke­ket, vagy a tüzép-telepeken is forgalmazott építőanyagokat árusítanak ezeken a helye­ken. Határozathozatal követke­zett: az Országgyűlés az épí­tésügyi és városfejlesztési miniszter előterjesztését és a felszólalásra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vet­te. Ezt követően az elnöklő Sarlós István egy, a vitában elhangzott képviselői javas­latra reagálva elmondta: az alkoholizmus-ellenes törvény megalkotásának gondolatá­val a kormány foglalkozik, az ezzel kapcsolatos álláspont­ról várhatóan a következő ülésszakon tájékoztatják a képviselőket. Interpellációk BANFFY GYÖRGY (Bu­dapest, 4. vk.), a József At­tila Színház művésze a bel­kereskedelmi miniszterhez interpellált a szolgáltató és üzlethálózatban gomba mód­ra elszaporodott idegen nyelvű elnevezések miatt. JUHAR ZOLTÁN belke­reskedelmi miniszter vála­szolt, amit az interpelláló és az Országgyűlés tudomásul vett. FARKAS LAJOS (Buda­pest, 11. vk.), az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat karbantartó-asztalosa az Ál­lami Bér- és Munkaügyi Hi­vatal elnökéhez interpellált két munkaszüneti nap, ápri­lis 6-a és december 28-a munkanappá nyilvánításával kapcsolatban. Mint mondot­ta: választókörzetében azt tapasztalta, hogy a lakos­ság nagy része nem érti meg az intézkedés szükségessé­gét, s a szülőket az is za­varja, hogy e két nap egy­beesik a tavaszi és a téli iskolaszünettel. Feltette a kérdést: mi indokolta az Ál­lami Bér-és Munkaügyi Hi­vatal döntését. RÁCZ ALBERT államtit­kár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke elmondta: visszatérő tapasz­talat, hogy az évi nyolc fi­zetett munkaszüneti nap gyakori torlódása megnehe­zíti a termelés szervezését, esetenként zavarokat okoz a szolgáltatásban és a lakosság ellátásáabn. Ezért alakult ki a munkanap-áthelyezések eddig is alkalmazott gyakor­lata. Idén azonban a ha­gyományos megoldás nem lenne kielégítő, mert a nyolc fizetett munkaszüneti nap mindegyike munkanapra esik. Így néhány hónapiban jelentősen összetorlódnának a munkaszüneti napok, s ez a már említett feszültségek­hez vezetne. Ezért — más országok gyakorlatához ha­sonlóan — munkanappá nyil­decerrtber 28-át. Ez a megol­dás két nappal megnöveli a társadalmi munkaidőala­pot — tehát végsősoron hoz­zájárul a nemzeti jövede­lem növeléséhez —, erre pe­dig jelenlegi helyzetünkben nagy szükség van. Ugyan­akkor a dolgozók jogait is tiszteletben tartja, mivel két szabadnap kötelező ki­adásával jár együtt. Rácz Albert államtitkár válaszát az interpelláló kép­viselő és az Országgyűlés tudomásul vette. SZALAI ISTVÁNNÉ (Vas m. 1. vk.), a LATEX Fonó és Szövőgyár műveze­tője az Országos Anyag és Árhivatal elnökéhez inter­pellált a magyar ipar védel­me ügyében az importtermé­kek belföldi forgalmazásá­val kapcsolatban. Mint mon­dotta, egy korábban kiadott árhivatali rendelet hátrá­nyos helyzetbe hozza a ha­zai ipart. A rendelet lénye­ge, hogy az importtermékek forgalmazásánál a kereske­delmi vállalatók a hazái eredetű árukkal szentben nagyobb árréssel dolgozhat­nak: a különbség két-há­romszoros. Ezért a kereske­delem természetesen az im­portot szorgalmazza. A kép­viselő véleménye szerint a piaci versenyben legalább azonos feltételeket kellene teremteni. SZIKSZAI BÉLA állam­titkár, az Országos Anyag és Árhivatal elnöke elmond­ta, hogy a kifogásolt rendel­kezés csupán a fogyasztási­cikk nagykereskedelem né­hány vállalatára tartalmaz az általánostól eltérő árkép­zési előírásokat. Az árufor­galomban ugyanis még van­nak olyan termékcsoportok, ahol nem megfelelő a vá­laszték és az árszínvonal. A rendelet ilyen területeken írja lelő, hogy a nagykeres­kedelem csak akkor juthat a k^likulálhatónál nagyobb jövedelemhez, ha kedvezőbb beszerzési forrásokra tesz szert, például áralku révén csökkenti a korábbi beszer­zési árat, vagy szocialista importból származó termé­keket értékesít. A többlet- jövedelem egy részét viszont más cikkek árának mérsék­lésére kell fordítania. A jogszabály tehát előnyben részesíti a jobb kereskedel­mi munikát, s a fogyasztót, a vásárlókat védi. Az ol­csóbb, választékot növelő importtal nem a hazai ter­melőiket akarják hátrányos helyzetibe hozni, hanem a verseny révén a fogyasztók számára előnyös vállalati magatartást és áruösszeté­telt kívánnak elérni. Lénye­gi megoldást ugyanis nem a verseny korlátozása, hanem a hazai termékszerkezet fe­lülvizsgálata és módosítása, valamint a belföldi igények­nek jobban megfelelő hazai áruösszetétel jelent. A kor­mány Gazdasági Bizottsága ugyanakkor már előírta a szóban forgó rendelkezés fe­lülvizsgálatát. Az államtitkár válaszát a képviselő nem fogadta el, mert megítélése szerint az nem érintette a konkrét kérdés lényegét. Mint mon­dotta, véleménye szerint sem az import leállítására, vagy annak hatósági korlá­tozására volna szükség, sok­kal inkább arra, hogy ne működjék olyan érdekeltségi rendszer, amely hátrányos a hazai ipar számára. Az interpellációra adott választ az Országgyűlés sem fogadta el. Így az ügyrend­nek megfelelően az Ország- gyűlés elnöke a kérdést to­vábbítja a kereskedelmi ál­landó bizottságnak, hogy az alaposan vizsgálja meg. A testület az Országgyűlés leg­közelebbi ülésszakán számol be munkájáról. Ezzel az Országgyűlés ta­vaszi ülésszaka, amelyen fel­váltva elnökölt Sarlós Ist­ván, Cservenka Ferencné és Péter János, befejezte mun­káját. Chirac új Az új kormány összeválo- gatása nem ment simán, el­végre ez volt a kettős hatal­mi rendszer, a politikai társ­bérlet első erőpróbája a szo­cialista párti Mitterrand el­nök és a gaulle-ista Jacques Chirac között. Mitterrand közölte Chirac-'kal, hogy nem szól bele közvetlenül a kor­mányalakításba, de olyan miniszteretet kíván, akikkel tud együttműködni. Ezen az alapon különös figyelmet szentelt a külügyi és hadügyi tárca leendő birtokosainak: megvétózta mind a két posz­ton Chirac első /dőltjét. Chirac első nyilatkozata félreérthetetlenül jelezte, hogy az RPR—UDF-kormány rozoga parlamenti 'többsége ellenére minél előbb végre akarja hajtani tőkés libera­lizálási programját, elsősor­ban államosított vattaiatok magánkézbe adását. Az új külügyminiszter, Jean-Bernard Raimond 60 éves, hazája moszkvai nagy­követe volt, hivatásos dip­lomata, aki egész pályafutá­sát korábban gaulle-ista kor­mányok alatt futotta be. Ke- Iet-Európa mellett jól ismeri a Közel-Keletet és Ésaaik- Afriilkát. Személye megfele­lőnek látszik arra, hogy az elnök együttműködjék vele. Chirac este felkereste a forgalom elől lezárt Champs Elysées Point Show passzá­zsát, ahol az újaibb .pokolgé­pes merénylet történt. Csütörtök este két járóke­lő vesztette életét, 28-an sú­lyos sérüléseikkel kerültek BUDAPEST Katona Imre, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának titkára meghívásá­ra Dusán Cskrebics, a Szerb Szocialista Köztársaság El­nökségének elnöke a közeli napokban hivatalos, baráti látogatást tesz Magyarorszá­gon. • Pénteken elutazott Buda­pestről dr. Árkot Ramacsand- ran ENSZ-főtitkárhelyettes, az ENSZ Habitat (Emberi Te­lepülések Bizottsága) Nairo­biban működő központjának igazgatója, aki március 18. és 21. között tárgyalásokat foly­tatott az ÉVM vezetőivel. • Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára pénteken a Magyar Tu­dományos Akadémián talál­kozott a nemzetközi Vega űr­kutatási programban részt vett magyar mérnök- és fizi­kus kutatócsoportok vezetői­vel. A találkozón részt vett Berend T. Iván, az MTA el­nöke és Láng István, az MTA főtitkára is. Pál Lénárd az MSZMP Központi Bizottsága és személyesen Kádár János főtitkár elismerését tolmá­csolta a Vega-űrprogramban közreműködött magyar szak­embereknek. HELSINKI Púja Frigyest, a Magyar Népköztársaság finnországi nagykövetét pénteken helsin­ki állomáshelyéről történő tá­vozása alkalmából búcsúláto­gatáson fogadta Mauno Koi- visto finn köztársasági elnök. Köivisto Púja Frigyesnek át­nyújtotta a „Finn oroszlán rend” nagykeresztje kitün­tetést. SZÓFIA Üj miniszterelnököt nevez­tek ki a Bolgár Népköztársa­ságban. Az országgyűlés Georgi Atanaszovot, a BKP KB Politikai Bizottságának tagját választotta meg a mi­nisztertanács új elnökévé. A törvényhozók elfogadták a Bolgár Népköztársaság új munkatörvénykönyvét, több minisztériumot megszüntet­tek, számos minisztert fel­mentettek tisztségéből. kormánya kórházba. Az újabb merény­letet és a ímetróbeli sikerte­len kísérletet annak a „kö­zel-keleti arab politikai fog­lyokkal való szolidaritási bi­zottságnak” tulajdonítják, amely három 'napja a lyoni gyorsvonaton rendezett po­kolgépes merényletet. E cso­port különböző merényleteit miatt bebörtönzött három terrorista — egy libanoni, egy iráni és egy örmény származású — szabadon bo­csátását követöli. Az új 'kor­mány kinevezése idején ren­dezett erődemonstráció fi­gyelmeztetés a Chirae-kor- mánynialk, hogy a harc foly­tatódik. Az új francia miniszterel­nök első sajtóértekezletét a párizsi városházán, még polgármesteri minőségében tartotta. Közölte: e posztjá­tól sem válik meg, továbbra is részt 'kíván venni a fővá­ros ügyeinek intézésében és megtartja szokásos ljavi saj­tóértekezleteit. A sajtó érthetően megosz­lik az új kormány megítélé­sében. A jobboldali lapok ál­talában elégedetten nyugtáz­zák, hogy a politikai társ­bérlet jól kezdődött: Mitter­rand elnök és Chirac a jelek szerint gondosan tisztelet­ben tartja egymás felségte­rületét. • Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke táviratban üdvözölte Jacques Chiirac-ot, a Francia Köztársaság mi­niszterelnökévé történt kine­vezése alkalmából. (MTI) Pénteken, közép-európai idő szerint 12 óra 16 perckor a Progressz—25 jelzésű, sze­mélyzet nélküli teherűrhajó önműködő rendszerek segít­ségével összekapcsolódott a Mir űrállomással. BONN Egyetlen szóval sem említi a NATO atomtervező cso­portjának würzburgi ülésé­ről pénteken kiadott közle­mény az SDI-t, holott a két- nat>os tanácskozás egyik fő témája éppen ez az amerikai hadászati védelmi kezdemé­nyezés volt. A közlemény ta­núsága szerint „a 14 tagország képviselői teljes támogatá­sukról biztosították Washing­ton leszerélési elképzeléseit.” Weinberger hadügyminiszter ugyanakkor sajtóértekezletén megerősítette kormánya el­kötelezettségét az SDI prog­ram mellett. Mint mondotta, Washington semmiképpen nem adja fel ezt a tervét. WASHINGTON Egyértelműen Reagan el­nök politikai vereségéként értékelik a fontosabb ame­rikai lapok azt a tényt, hogy a képviselőház csütörtökön leszavazta a nicaraguai el­leni or.radálmárok 100 millió dolláros 'katonai segélyezésé­re vonatkozó javaslatot, de azt is aláhúzzák, hogy ezzel az ügy még korántsem ért véget. Reagan sürgetésére a republikánus többségű sze­nátus már a jövő héten tár­gyal ismét a tervezetről, s a képviselöház április közepén újra napirendre tűzi a kér­désit. BEJRÜT Péntek reggel óta heves harcok folynak a Bej rút kör­nyékén fekvő hegyekben, a hadsereg Dzsemajel elnök­höz hű egységei és muzul­mán fegyveresek között. Az összecsapások másik színte­rén, a Bejrut keresztények és muzulmánok lakta részét elválasztó „zöld vonal” men­tén tüzérségi tűzpárbaj bon­takozott ki. Az államfő bik- fajai rezidenciája 'körüli harcokban páncélosakat és tüzérséget is bevetettek. PANORÁMA MOSZKVA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents