Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-21 / 68. szám
1986. március 21. Képújság 3 te. Miint mondotta, az elmúlt 30 esztendőben 3 millió magyar család vált tévénézővé, s a legtöbb család tulajdonában több rádiókészülék is található. A televízió a két íő- és a körzeti adásaiban hetente már csaknem száz órán át sugároz műsort. A Magyar Rádió 3 központi és 5 regionális programját heti 540 órás műsoridőben közvetíti. Sajtónk demokratizmusát tükrözi, hogy jelenleg 1720 időszaki lap jelenik meg, s ezek évente 1 milliárd 400 millió példányban jutnak el az olvasókhoz. Csupán a központi és a vidéki napilapok példányszáma meghaladja a napi hárommilliót és a 34 hetilapé a heti 7 milliót. Vagyis: az átlagos magyar család legalább egy napilapot és 2 hetilapot olvas. A magyarországi egyházak 16 újságot jelentetnek meg. Befejezésül hangsúlyozta: a Magyar Népköztársaság kormánya a nyílt szó, a véleményszabadság híve, amit a sajtótörvény javaslatának elkészítése és beterjesztése is bizonyít. A törvényjavaslat a Magyar Szocialista Munkáspárt három évtizedes, nyílt és következetes, a gyakorlat próbáját kiállt tájékoztatáspolitikára épít, a szocialista törvényesség elveinek és gyakorlatának egyaránt megfelel. Olyan sajtótörvényünk születhet, amely nemcsak a szocialista demokratizmus lendítője lehet, hanem tovább növelheti a nemzetközileg elismert és becsült magyar tájékoztatás rangját. TÓTH JÁNOS (Budapest, 37. vtk.), az Országgyűlés Kulturális Bizottságának titkára, a tön Vény javaslat bizottsági előadója, a MTESZ főtitkára (hangsúlyozta : a sajtóról szóló törvénytervezet szelleme és annak min— Fontos törvény elfogadására készülünk: a sajtóról szóló törvény tervezete azt mutatja, hogy politikai rendszerünk demokratizálódásának, államéletünk fejlődésének újabb állomásához érkeztünk. A meghatározó'társadalmi, gazdasági és kulturális viszonyokat, az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit már több törvény szabályozza. Fontosságát tekintve — elfogadása után — a sajtótörvény is ezek sorába tartozik majd. A szocialista társadalom építése, a szocialista demokrácia fejlesztése, a népi-nemzeti egység állanó erősítése magas színvonalú munkát kíván a sajtótól. Kötelességünk, hogy ehhez a jog eszközeivel is megfelelő támogatást nyújtsunk. Mondhatjuk, hogy e törvényt társadalmunk fejlődésének gazdag és sokféle tapasztalatai hívják életre, s így olyan közügyben alkotunk jogszabályt, amely a szocializmust építő magyar társadalom egészének értékeit őrzi és érdekeit szolgálja — mondotta elöljáróban. — A sajtó munkatársainak is köszönhető, hogy népünk egyre hitelesebben látja országunk belső helyzetét, a világban elfoglalt helyét, fejlődésének lehetőségeit és akadályait. A műveltség, a politikai és gazdasági tájékozottság növekedése a tudatosságot erősíti, annak felismerését, hogy az elkerülhetetlenül ellentmondásos fejlődés különböző szakaszaiban miként óvhatjuk meg vívmányainkat, hogyan gyarapíthatjuk eredményeinket. Helyesek, beváltak a sajtó- politika elvei, gazdagok a tapasztalataink, s megérett a helyzet arra, hogy törvényben is rögzítődjenek. Közismert, hogy nálunk a sajtó irányítását az önállóság, a felelősségvállalás és a köz szolgálatának követelményei határozzák meg. Ideológiai ellenfeléink öncenzúrának nevezik ezt az állapotot, rájuk jellemzően, ment csak a cenzúra burzsoá alkalmazásában képesek gondolkodni. Nagyon den mondata összhangban van az alkotmánnyal, az alkotmányos rend erősítését szolgálja. A bizottsági vitában egyértelműen megfogalmazódott az is, hogy a sajtó- törvény lényegében az alkotmány érvényesítése — magas rendű jogszabályban — a tájékoztatás területén. Hangsúlyt kapott, hogy a törvénytervezet nagyon helyesen magában foglalja a tájékoztatás legfőbb elemeit: az állampolgár tájékozódásihoz való jogát, a tájékoztatás kötelességét és a sajtó felelősségét. E magas szintű jogszabály szolgálja a szocialista demokrácia fejlődését — a tájékoztatás fejlesztésével növeli a társadalmi nyilvánosságot. A törvényjavaslat a tájékoztatáspolitika jobb, hatékonyabb megvalósulását szolgálja — emelte ki a képviselő. DR. FODOR LÁSZLÓ (Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 19. vtk.), a Népszava fő- szerkesztője rámutatott: A törvényben a társadalom szolgálatának talaján találkozik a közérdek és az újságírás érdeke. Ebből a szempontból a különösen fontos elemék közé tartozik a sajtó tájékoztatási 'kötelezettsége, az állampolgár tájékozódási joga és a félvilá- gosításadás kötelezettsége. Ez utóbbi azonban nemcsak az újságírók ügye. A hiteles és gyors tájékoztatást az állami és a gazdálkodó szervezeték, a társadalmi szervezetek és az egyesületék saját kezdeményezéseiikkél, illetve a szükséges felvilágosításoknak és adatoknak a sajtó rendelkezésére bocsátásával is kötelesek elősegíteni. Olykor még zavarja a sajtó munkáját, bogy a közvéleményt informálni hivatott szervek elzárkóznak a tájéBerecz János, az MSZMP KB titkára hozzászól Főként az elmúlt három évtized sok példáját mutatta annak, hogy milyen befolyása, ereje van a sajtónak, értve alatta egyszerre a nyomtatott és az elektronikus újságot. Átmeneti megingás után részese volt annak a nagy társadalmi tevékenységnek, amely megvédte és megszilárdította a dolgozó nép hatalmát, létrehozta a nemzetközi tekintélyű szocialista magyar mezőgazdaságot, elfogadtatta a reform- folyamat intézkedéseit, eredményesen szolgálta a szocialista demokrácia kibontakoztatását, a nemzeti köz- megegyezés megteremtését. A magyar sajtó kiállta és ma is kiállja a nemzetközi összehasonlítás próbáját. szeretnék, ha az általunk régen elvetett cenzúra elemeit azért itt fellelhetnék. De erre nincs semmi reményük. Hiszen a mi irányító gyakorlatunk az öntudatra, a magyar nemzet szolgálatának elvére és a felelősség felemelő vállalására épül. Ezt rögzíti az elfogadásra ajánlott sajtótörvény. Az elmúlt több mint negyedszázadban nem fejlődhetett volna a közéleti demokratizmus, a politikai közvélekoztatás elől, ami mögött esetleg a közvélemény lebecsülése, vagy a nyilvánosságtól való félelem húzódik meg. KÁLLAI FERENC (országos lista) Kossuth-díjas színművész az alkotó vélemény- csere fontosságát hangsúlyozva, demokráciánk egyik legfőbb biztosítékának nevezte a sajtó jogait és kötelezettségeit rögzítő törvényt. A művészet és a sajtó egyik alapvető feladata korunk szociallizmusképének formálása, javítása is. E feladatot azonban cinizmussal, másféle eszmék hirdetésével nem lehet teljesíteni, mert ez — divatos szóval élve — identitászavarokhoz vezet — hangsúlyozta a képviselő. DR. SÜDI BERTALAN (Bács-Kiskun megye, 12. ék.), a Jánoshalmi Petőfi Tsz pártbizottságának titkára helyesnek ítélte, hogy a törvényjavaslat indoklása a sajtó feladatai közé sorolja a szocialista törvényességet sértő jelenségek feltárásában való aktív közreműködést, az ilyen jelenségek megalapozott bírálatát, valamint a velük szembeni aktív fellépést. Ezt az állampolgárok is elvárják a sajtótól. Igényeiknek a sajtó többnyire eleget is tesz, s a nyilvánosság eszközével is igyekszik előmozdítani az állampolgárok különféle sérelmeinek. panaszainak orvoslását, de megtörténhet, hogy egyes szerkesztőségek bizonyos közéleti torzulások feltárásában következetlenné válnak: a korábban a hasábjaikon nyilvánosan szóvá tett és jogosan kifogásolt ügyek iránti érdeklődésben fékezik, olykor „leállítják” ambiciózus munkatársaikat. Ezután Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szólalt fel. mény tekintélyének növekedése nélkül, és ez a folyamat korántsem ért véget. A közvélemény politikai erő, és nem csupán azért, mert képet ad a politikai, kormányzati döntések fogadtatásáról, hanem mindenekelőtt azért, mert meghatározó szerepe van a döntések előkészítésében, a politikai, a társadalmi, a gazdasági folyamatok alakításában. A társadalom életében vezető szerepet betöltő pártunk az utóbbi évtizedekben az ország nyilvánossága elé tárja elképzeléseit, gondjait, a megoldásra javasolt intézkedéseket. A közvélemény így minden lényeges döntés előtt tájékozódhat céljainkról, meggyőződhet azok realitásáról, véleményt mondhat, javaslatokat tehet, minősít, tehát részt vesz a döntéseikben, Ennék is köszönhető, hogy a dolgozók a nehezebbé válit körülmények között is elfogadják a párt egész társadalmunkra kiterjedő iránymutatását. A sajtónak tehát kiemelkedően fontos szerepe van egyszerre a közvélemény tükrözésében és a formálásában. Hosszú esztendők tapasztalatai tanúsítják, hogy a közvélemény nálunk is bonyolult, összetett társadalmi tényező, hiszen sokféleképpen rétegezett társadalomban élünk. A szocialista fejlődés eredményeként tartós folyamat lett az osztályok közeledése: megszűnőben vannak az osztályeredetű, az osztály- jellegű társadalmi különbségek. Helyükbe azonban — hosszabb-rövidebb időre — más eredetű és más jellegű egyenlőtlenségek lépnek : azok, amelyek a nem egyforma munkafeltételekből, az eltérő jövedelmekből és életmódból, a lakás- és lakóterületi viszonyok különbözőségeiből keletkeznek, hogy csak néhányat említsek. Minden döntés meghozásakor fontos szempont, hogy társadalmunkban különböző érdékek léteznek, és minden elhatározás rétegék, csoportok érdekeit érinti. Ezzel már a közvéleményről, mint a közmegegyezés megtestesítőjéről beszélek. A köz- megegyezés nem feltételezi a teljes körű egyetértést, hanem a nép meghatározóan nagyobb hányadának egyetértésiét igényli. A döntő kérdésékben azonban megkívánja az azonos álláspontot. A sajtó feladata és felelőssége rendkívül nagy a sokféle ér- dék pontos ismertetésében, a közmegegyezést alkotó nézetek elfogadtatásában, és abban, hogy a többség számára elfogadhatatlan réteg- vagy csoportérdékek ne kapjanak elvtelen támogatást. Néhezen beszélhetünk közmegegyezésről jól tájékozott, jól tájékoztatott közvélemény nélkül. A közvélemény informálásában, nézeteinek alakításában részt vesz a tömegtájékoztatás, de a sajtó níég nem azonos a közvéleménnyel. A közvélemény politikai súlyát, tekintélyét nelm sajátíthatja ki, azzal nem azonosíthatja önmagát sem sajtószerv, sem az újságíró személye. Berecz János ezután a törvényjavaslat első sorait idézte: „A Magyar Népköztársaság Alkotmánya biztosítja a sajtószabadságot. Mindeníki- nék joga van a sajtó útján közölni nézeteit, alkotásait, amennyiben azok nem sértik a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjét.” Ezek a mondatok azt fejezik ki, hogy hazánkban gondolat- és véleménynyilvánítási szabadság van. Ezek a szavaik a magyar nemzet évszázados küzdelmeinek egyik fontos célját, a sajtószabadság biztosítását rögzítik. A sajtószabadság egyaránt tükrözi és szolgálja a társadalom fejlődését. Nem lehet gondja e szabadságjog megfogalmazásával, megértésével annak, aki tisztán látja népünk érdekeit. A gondolat- és véleménynyilvánítási szabadság minél gazdagabb kiteljesedése gazdasági, társadalmi és szellemi-kulturális feltételék megteremtését, azok fejlesztését igényli. Állandó kölcsönhatás van a nemzet anyagi és szellemi fejlődése, valamint a szabadságjogok, elsősorban a gondolat- és véleménynyilvánítási szabadság egyre fci- teljesedőbb érvényesítése között. Ez is bizonyítja, hogy politikánk középpontjában a dolgozó ember szolgálata áll, hiszen a nép minden jog forrása és megvalósítója. A szocialista társadalom megteremtése a munkásosztály forradalmi, marxista— leninista pártjának vezetésével, de csak a nép meghatározóan nagyobb részének egyetértésével, cselekvő támogatásával lehetséges. Tehát a szocialista nemzeti egységre alapozva válhat valóra a szocializmus. Ennek az elvnek nélkülözhetetlen pillére a véleménynyilvánítás szalbadsága, a sajtószabadság. A sajitósaábadság, amely nálunk nemcsak eszme, hanem társadalmi gyakorlat és elvekre, jogókra, az azokat élő-gyakorló ember felelősségére épül. Valljuk, hogy ez a gyakorlat lényegét illetően különbözik a katonaiipari komplexum által fizetett, ellenőrzött és megtűrt burzsoá sajtószabadságtól. Bár tudjuk, hogy azon is áttör a haladó sajtó hangja, az emberiség sorsáért felelősséget érző újságíróik missziója. De mi nem méricskéljük, nem hasonlítgaguik magunkat a burzsoá jogokhoz. Mi éljük és egyre gazdagabban gyakoroljuk a szocialista sajtószabadságot, amelyet most törvényben is kívánunk rögzíteni. Pártunk XIII. kongresszusa, amelynek irányelveiről előzetesen az egész ország véleményt alkotott és mondhatott, határozatiba foglalta : „Fejlődésünknek fontos feltétele, hogy teljesebben bontakozzanak ki a szocialista társadalmi rendben, a dolgozók .alkotóképességében rejlő lehetőségek, nagyobb követelményeket támasszunk az irányításban és a végrehajtásban egyaránt.” Hogyan is lehelne mindennek eleget tenni a sajtó szolgálata nélkül? De folytassuk az idézetet, mert mondanivalója csak így lesz teljes: „Határozott, egyértelmű fellépésre van szükség a szocialista eszmékkel és céljiainíkfcal összeegyeztethetetlen meg- nyílvámiLásdtókal szemben.” A sajtószabadság a társadalom érdekeivel ellentétes törekvések támogatására eddig sem vonatkozott és ezután sem ad lehetőséget. Alkotmányos rendet, nemzetközi érdekeket, szocialista vívmányokat, nemzeti, történelmi, erkölcsi alapértékeket kótségbevonni Magyarországon semmiféle indokkal, így a sajtószabadság ürügyén sem lehet. A törvénytervezet az ilyesfajta — esetleges — próbálkozásokkal szemben kellő szigort helyez kilátásba, és azt is kimondja, hogy a tájékoztatás nem sértheti az emberi jogokat, s különösen nem szolgálhatja az emberiség ellen elkövetett bűn- cselekmények igazolását, a háborús uszítást, a más népek elleni gyűlölet keltését, a sovinizmust, a nemzetiségi, a faji, a felekezeti és a nemek közötti hátrányos megkülönböztetést. Sajnos nem mondhatjuk el, hogy ezekkel a jelenségekkel már végleg leszámoltunk társadalmunkban. Időről időre fellobbannak a más népeket lebecsülő nacionalista, soviniszta nézetek. Fel-felbukkannaik hamis próféták, akik a nemzeti egység megbontására törekszenek, a burzsoá eszme- áramlatok előtt hajbókolnak, azok kiszolgálására bíztat— A törvényjavaslat határozottan kimondja a tájékoztatásadás kötelezettségét és nem gondolom, hogy feleslegesen. A hiteles képhez szükséges információk híján az utóbbi időben is több kifogásolható tartalmú 'sajtóközlés látott napvilágot. Arról pedig nincs, nem is lehet adat, hogy a tájékoztatás elmulasztása miatt mennyi azoknak a cikkeknek vagy rádió- és tévéműsoroknak a száma, amelyek meg sem születtek, sze- gényítve ezáltal közéletünket. Mindenütt fel kell ismerni, hogy a tájékoztatás politikai kérdés, a tájékoztatás elmulasztása pedig politikai hiba. Tájékoztatás nélkül nem érvényesül az állampolgár — szintén törvénybe foglalt — joga a tájékozódáshoz, enél- kül nem léhet teljesebb a szocialista demokrácia, enél- küi akadozik a közélet, keményebben fogalmazva: romlik a társadalmi tevékenység hatása. Csak 'akkor lehet — s akkor kötelező is — megtagadni a felvilágosítást, ha az állami, szolgálati üzemi (üzleti) vagy magántitkot sért. Áki ez utóbbiakra hivatkozással, de alap nélkül megtagadja a tájékoztatást, törvény ellen cselekszik és politikai érdeket, iközérdenák nemzetünket. Mivel itthon nem terem babér a számukra, egyre dühödtebben szolgálják az imperialista propagandát, bizonyítva ezzel is, hogy idegen érdekéket képviselnek az oly sokat hangoztatott nemzeti és demokratikus jelszavak mögött. Ügy gondolom, számunkra nem kétséges, hogy a tervezett törvény éppen a sajtó- szabadság, a véleménynyilvánítási szabadság igazi értékeinek ápolása, megóvása érdekében, egész társadalmunk nevében lép fel a téves és káros hatású értelmezésekkel, az éretlen, ártalmas magatartással szemben. A Központi Bizottság titkára a továbbiakban arról szólt: a sajtó fontos feladata, hogy hiteles képet nyújtson hazánk politikai, gazdasági, tudományos és kulturális életéről, segítse a társadalmi jelenségek közötti összefüggések megértését és mozgósítson a társadalmi cselekvésre. Ennek a kötelességnek azonban csak akkor felelhet meg, ha az állami szervek, a gazdálkodó és társadalmi szervezetek, egyesületek megadják a szükséges felvilágosítást a nyilvánosság tájékoztatásához. két sért. Nem engedhetjük meg, hogy hibáját, gyengeségeit bárki is a „titok” pecsétjével leplezze. Rendkívüli mértékben megnőtt a jelentősége annak, hogy a sajtó idejében kapjon tájékoztatást és ne késlekedjen az információk közreadásával. Politikai érdek fűződik ahhoz, hogy a közvélemény pontosan tájékozott legyen, és a tájékoztatás tekintélyén felesleges időhúzás miatt ne essen csorba. Biztosítanunk kell a tájékoztatás elsőbbségét, hogy az ezzel járó kétségtelen előnyöket még alkalomszerűen se használhassák ki a szocialista államunkkal szemben álló, ellenséges, idegen tájékoztatási szervek. Nincs Olyan fontos kérdés, amelyről akár a belpolitikát, akár a nemzetközi politikát illetően hallgatni kellene, vagy amelyről indokolt lenne megkésve tájékoztatást adni. Ugyanakkor apró-cseprő jelenségekből nem fogunk világszenzációt csinálni. Megteszi ezt helyettünk — gátlástalanul — a közvélemény manipulálása céljából a burzsoá propaganda. A gyorsaság természetesen nem állhat szemben a hitelesség szintén alapvető követelményével sem. A sajtó szolgálja szocialista céljaink megvalósítását A tájékoztatás kétoldalú folyamat. Fontos, hogy az állami, társadalmi szervek önmaguk is kezdeményezzék a ■közvéleményt érintő dolgaik megvitatását a sajtóban. Föl kell ismerni ok: nem csupán társadalmunk egészének érdeke a közös gondolkodás, hanem hasznára lehet minden egyes szervezetnek kü- lön-külön is. S nem csupán akkor kell nyilatkozni, ha valami jót, valami „reklám- értékűt” lehet mondani. Az őszinteség, a nyíltság bizalmat kelt. S ez javára válhat mindenkinek. Épp ezért tartom kiemelésre méltónak, hogy a sajtótörvény előírja a közérdekű bejelentések és javaslatok közzétételének támogatását, valamint a tájékoztatást nyújtóknak és a sajtó dolgozóinak a jogi védelmét. A sajtótörvény tervezetének parlamenti vitája ismét az ország érdeklődésének középpontjába állítja a hazai tömegtájékoztatást. A tervezet készítői számoltak ás ezzel: a széles körű, igényes szakmai-társadalmi vita során számos fontos javaslat hangzott el, amely később beépült vagy beépül a törvénytervezetbe. Meggyőződésem, hogy a saj tótörvény érdemi módon segíti majd a tömegtájékoztatást. De ismét szükségesnek tartom annak hangsúlyozását, hogy a Sajtó- törvény nem csupán az újságírók törvénye lesz, hanem mindazoké, akiknek közvetlenül vagy közvetve szerepük van a közvélemény tájékoztatásában, ezáltal a szocialista demokrácia fejlesztésében. — A párt és vele együtt az egész társadaflom szigorú követelményeket állít a sajtó elé. Annak nyomán ítéli meg a sajtó munkáját, hogy milyen eredménnyel szolgálja népünk szocialista céljainak megvalósítását, hogyan járul hozzá a tömegek alkotótevékenységének kibontakoztatásához. A sajtó tevékenységét általában elismerés illeti, mert jól tükörzi viszonyainkat és a tennivalóikat, eredményesen segíti a párt politikájának megismertetését, elfogadtatását, mozgósít a munkára a határozatok megismertetésével és megvalósításával — hangsúlyozta Berecz János. Elkötelezetten, igényesen, hitelesen — Tényék és tapasztalatok alapján mondom, hogy sok kiváló, elismert újságírónk van. Az újságírógárda élén állnak azok az ismert és a dolgozók által becsült újságírók, akik gazdag tudással, nagyfokú íráskészséggel kiválóan forgatják a tollat, nagy felelősséggel hasznosítják a mikrofont népünk je- (Folytatás a 4. oldalon.) Berecz János beszéde Beváltak a sajtópolitikai elvek A tájékoztatás politikai kérdés
