Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-21 / 68. szám
a Képújság 1986. március 21. Megkezdődött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka (Folytatás a 3. oldalról.) lenéneik és jövőjének, nemzeti ügyének szolgálatában. Mögöttük százával dolgoznak, írnak tisztességgel olyan fiatal újságírók, akik egyszerire értik és élik a sajtó- szabadság felemelő felelősségéből és népünk szolgálatából eredő követelményeket. Büszkeséggel beszélhetünk róluk. A televízió, a rádió, a sajtó kollektívái, vezetői tehát nagyobb részt felelősségteljes munkát végeznek, vagy erre törekszenek. Időnként azonban társadalmi érdekéinket, erkölcsi normáinkat sértő cikkek, műsorok is nyilvánosságot kapnak. Ez többnyire egyes szerzők politikai és szakmai tájékozatlansága, felületessége vagy szubjektivitása miatt, fordul elő. Némelyeket pedig elvakít a szakmai gőg és a társadalom szolgálata helyett a dolgozó embert lebecsülő magatartást tanúsítanak. Az újságírói közösség belső követelménye is, hogy ne vállaljon közösséget az ilyen magatartással. Közös céljaink megvalósulását nem szolgálhatják a 'mindent sötét színben feltüntető, mindenben kizárólag hibát kereső, minden új kezdeményezést, intézkedést ellenérzésekkel fogadó írások és műsorok, őszintén remélem, senki sem feltételezi, hogy a megalapozott bírálatók ellen, netán a régen bukott „sifcerpropagan- dá” mellett foglalóik állást — néhány perccel azután, hogy a sajtószabadság semmivel sem helyettesíthető szerpéről szóltam. Az elkö- teflezettség és az igényesség követelményét nincs szándékunkban mérsékelni. Elismerésre és támogatásra azonban csak a valóságot hitelesen bemutató, céljainkért felkészülten vitázó sajtó számíthat. A közömbösséget, a szocialista eszményeinkkel szembenálló nézeteket következetesen elutasító tájékoztatás támogatásra és elismerésre talál. Az, amely a dolgozó ember tiszteletét hirdeti, amely felkarolja az új iránti fogékonyságot és a kezdeményezőkészséget, amely a szocialista haza szeretetét, más népék megbecsülésének, a forradalmi internacionalizmusnak az ügyét szolgálja. Mindezt pedig nem elavult, s ezáltal hatástalan, tehát ártalmas módszerékkel, hanem a kor szellemének megfelelő felkészültséggel, szilárd világnézettel és szép, érthető magyar nyelven teszi. Eléggé elterjedt nézet, hogy a sajtó dolgozói a szén. zációt kérésük, annak tálalására törekednek. A hiedelmek szeriint minden újságíró azt reméli, hogy egyszer olyan postást talál, aki kutyát harapott meg, mert az lenne az igazi szenzáció. Mi — remélem — ezen a fokon már túljutottunk. Nálunk a szenzációt az alkotó, a gondolkodó, a dolgozó ember munkájában, a hazát szolgáló állampolgár hétköznapi tetteiben kell keresni, fellelni és ábrázolni. Hiszen közösen valljuk, hogy minden értékteremtés forrása az alkotó emberi munka. Ez esetben az igazi újságírói magatartást ennek az értékteremtő munkának, az alkotó embernek az életteli megjelenítése jelnti, miközben oldja a kibontakozást akadályozó jeget, pikkelyt vagy páncélt! Ahogy Lenin ajánlotta már 1918-ban a születő szocialista sajtónak: „Közelebb az élethez! Több figyelmet annak, hogy a munkás- és paraszttömegek valóban valami újat építenek mindennapi munkájuk során.” — Feladatunk van bőven, hiszen népünk jelenét formáljuk és jövőjét alapozzuk. Gondokból sincs hiány, azokkal is számolnunk kell. A kiút, további fejlődés csak a nemzet hozzáértésére és tettrekészségére alapozódhat. Bízunk benne, hogy a törvény ezt a közös ügyet szolgálja és enre biztatja, segíti, mozgósítja az újságíróinkat. Éljenek vele. Meggyőződésem, hogy elfogadása esetén a Sajtótörvény hozzájárul a szocialista demokrácia fejlődéséhez, segíti a sajtót feladatainak ellátásban. A beterjesztett törvényjavaslat minden tekintetben összhangban áll pártunk tájékoztatáspolitikájával. Mindezek alapján a törvényt elfogadom és elfogadásiét javaslom a tisztelt Országgyűlésnek — mondotta befejezésül Berecz János. DR. BOKOR LÁSZLÓ (Budapest, 47. vk), a MAFILM Híradó és Dokumentumfilm Stúdiójának vezetője felszólalásában a sajtótörvény-tervezet alanyaira, az újságírókra összpontosított. _A golyóstollal, fényképezőgéppel, televíziós és filmkamerával dolgozó újságírókra, aikilk hivatásukat állandó szolgálatnak tekintik, alkik mindennap nevüket adják sokszorosított állásfoglalásukhoz, akik nélkül nincs közéleti pezsgés, például kívánatosam hatékony parlamenti munka sem, hiszen általuk erősödhet fel, válhat ismertté mindaz, ami az ország házának falai közt elhangzik. Hangsúlyozta : az újságíró a saját hite szerint valójában kapocs. Nem kevesebbet tesz, mint a két ülésszak között a maga módján folytatja a Tisztelt Ház munkáját, testi-szellemi jelenlétével rövidre zár, hogy megelőzzön nemkívánatos rövidzárlatokat. DR. SZTRAPÁK FERENC (Bács-Kiskún m., 5. vk.), a Petőfi Népe főszerkesztője leszögezte: a sajtó munkatársai kulcsszerepet játszanak abban a nagy, nyilvános információáramlásban, amelynek a felgyorsulása tovább növelheti a hasznos társadalmi változások dinamikáját is. Nagyon fontos, hogy a törvény és a végrehajtásának jogszabályai ne tartalmazzanak fölösleges korlátozásokat, mert ezek gátolhatják az újságírói hivatás cselekvő kockázatvállalását. INlagy kincsünk a hazai információra, magyarázatra váró állampolgári bizalom, amelynek megőrzéséhez a sajtónak hathatósan hozzá kell járulnia. A tájékozta- tásak érdekesnek, őszintének, gyorsnak és a szocialista értékek iránt elkötelezettnek kell lennie. CSÖNDES ZOLTÁN (Budapest, 39. vk.), a Szikra Lapnyomda vezérigazgatója rámutatott: a törvény nagyobb önállóságot, szélesebb jogkört biztosít a sajtószerveknek és ezzel párhuzamosan növeli a sajtóban dolgozó vezetők egyéni felelősségét. Ezt fejezi ki az is, hogy a törvénytervezet értelmében a Minisztertanács által meghatározott kiadói tevékenységre jogosult szervezeteknek ezentúl nem kell külön engedélyt kérniük, ha könyvet, vagy hasonló kiadványt kívánnak megjelentetni. Ez nyilvánvalóan növeli a kiadók felelősségét, szolgálja a demokratikus jogok továbbfejlesztését, gyorsítja a könyvek átfutási idejét és csökkenti a bürokráciát. A képviselő azonban kívánatosnak tartotta, hogy ez a jog a kiadói joggal automatikusam együtt járjon és ne legyen különbség a kiadók között olyan értelemben, hogy a Minisztertanács engedélyezte-e a külön hozzájárulás nélküli kiadás jogát, vagy sem. Javasolta, hogy a törvénytervezet vonatkozó bekezdéséből töröljék a Minisztertanács jogkörét, s a kiadók tevékenységét automatikusan értelmezzék úgy, hogy azok teljes körű felelősséggel tartoznak az általuk kiadott művekért. DR. VELKEY LÁSZLÓ (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 4. Vk.), a Borsod Megyei Gyermekkórház igazgató főorvosa a közerkölcsöt megsértő, megbotránkozást kiváltó brutális, trágár, pornográf, az emberi, társadalmi kötelékeket semmibe vevő sajtótermékek közlése ellen emelt szót. Elmondta, hogy hazánkban az utóbbi évtizedekben számos, eleve téves vagy a gyakorlatban eltorzult pedagógiai, pszichológiai, szociológiai elképzelés kapott széles körű publikációs lehetőséget, s ezek kóros, káros kinövései, hatásai az élet különböző területein érezhetővé váltak. Több képviselő a törvényjavaslathoz nem jelentkezett hozzászólásra, ezért ismét Markója Imre kapott szót. A miniszteri válasz után az Országgyűlés elfogadta a kulturális bizottság írásban beSomogyi — Iparágunk életét ma jó- néhány telejesen új elem, megváltozott külső és belső körülmény határozza meg — mondotta a többi között Somogyi László. — Lényegében megszűnt az égető és az állandó ellentmondásokat szülő kapacitáshiány, amely már a fővárosban is elmúlóban van. Ez nem jelenti természetesen azt, hogy kisebb feszültségek nincsenek, hiszen esetenként együtt van jelen többletkínálat és kapacitáshiány. Nincsenek az építőipar számára különlegesen nagy feladatokat adó központi fejlesztő programok, és úgy vélem, hogy ilyenek a közeljövőben sem várhatók. Ennek ellenére a szakmában dolgozóknak nem kell bizonytalannak látniuk jövőjüket, mert a fejlesztések, az országos célok, a mindennapi munkában jelentkező sokirányú igények egyértelműen bizonyítják ágazataink fontosságát. — Természetesen az építő- és építőanyag-ipar sok szállal kapcsoldódik a kiemelt nép- gazdasági fejlesztési programokhoz. Van a szakmának egy 1985-ben jóváhagyott koncepciója is, s ez fejlesztési tevékenységünk vezérfonala. A miniszter ezután az ágazat eredményeiről szólít, majd a lakásépítés, a lakásgazdálkodás helyzetéről szólva a miniszter elmondotta: — A VII. ötéves terv 320— 340 000 új lakás felépítésével számol. Egyértelműen kijelenthetem, hogy ezt a hazai építő- és építőanyagipar teljesíteni tudja. Az elmúlt időszakban sajnos szinte minden évben Visszatérő gond volt a rendkívüli ütemtelen- ség, vagyis az, hogy a lakások döntő része mind az állami szférában, mind a magánla- kásJépítésben a IV. negyedévben épült fel. őszintén meg kell mondanunk, hogy adataink szerint 1986-ban ezzel a feszültséggel még mindig számolni kell. Erőink, intézkedéseink itt még nem voltak elégségesek. — A minisztérium munka- módszerének egyik alapeleme a megyei politikai, tanácsi és szakmai vezetőkkel vaterjesztett módosító javaslatait, valamint több képviselőnek a plénumon elhangzott szövegpontosító indítványát. Ezután az elnök kérdésére Csöndes Zoltán képviselő úgy nyilatkozott, hogy egyetért a minisztert válasz azon gondolatával, miszerint a kormány záros határidőin belül igyekszik rendezni a kiadók jogosultságainak kérdését. A képviselő véleményét az Országgyűlés tudomásul vette. Határozathozatal követkeLászló szóbeli kic ló rendszeres, folyamatos kapcsolattartás. Úgy látjuk, hogy szinte minden megye teljesíthetőnek tartja a VII. ötéves tervi lakásépítési feladatait — azzal együtt, hogy általában mindenütt kevésnek tartják az állami lakásépítés arányát. Az érdekelt kivitelező szervezetek vállalásai alátámasztják ezt a megállapítást. Az építőipari ágakról szólva a miniszter hangsúlyozta: — Látnunk kell, hogy az építőanyagoknak (téglafélék, égetett csörép, mész), egy rendkívül nagy része komoly ártámogatást kap az állami költségvetésből1, hogy a lakosság a tényleges költségek terheit ne viselje. Ez az árfeszültség sok éven át nehezen kezelhető, és ellentmondások forrása is. Kötelességünk ugyanakkor az is, hogy az antiinflációs intézkedéseket minden részletükben és minden területen Vita nélkül végrehajtsuk. Ezeknek együttes hatása a valóságban is mérsékelheti az árnövekedés ütemét. — A VII. ötéves tervidőszakban egyik legnagyobb feladatunknak tekintjük, hogy javuljon az alapvető építőanyagok minősége és az ellátás színvonala. A vásárlók érdekében emelni kell a forgalmazás színvonalát, javítani kéll az áruterítést, az ország minden részén megfelelő választékot kell nyújtani. E célnak rendeljük alá az építőanyag- ipari fejlesztéseket. — A jövő szempontjából rendkívül fontos, hogy az Állami Tervbizottság felhatalmazása alapján 1987. évi kezdésre előkészítjük a Váci Cementgyár rekontstruk- cióját. A rekonstrukció eredményeként körülbelül 26 százalékkal csökkenni fog a fajlagos energiafelhasználás, minimálisra mérséklődik a jelenleg már alig elviselhető környezetszennyeződés, növekszik a termelés biztonsága és a gyártókapacitás. Végezetül Somogyi László, a tárca egyéb, tervezett intézkedéseiről is említést tett, zett: az Országgyűlés a sajtóról szóló törvényjavaslatot részleteiben is egyhangúlag elfogadta. Ezután az elfogadott napirendnek megfelelően az építő- és építőanyag-ipar helyzetéről terjesztette elő beszámolóját Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter, a szóbeli kiegészítést fűzve a képviselőknek már korábban eljuttatott írásos jelentéshez. majd hangsúlyozta a magyar építésztársadalom felelősségét az ország arculatának alakításában. SZILAGYI GABOR (Hajdú-Bi'hair megye, 3. vk.), az Országgyűlés építési és közlekedési bizottságának titkára, a törvényjavaslat bizottsági előadója, a debreceni postaigazgatóság igazgatója emlékeztetett arra, hogy a tárca beszámolóját az előkészítő munka során az Országgyűlés három állandó bizottsága megvitatta. A viták egyik csomópontja a házgyáraik sorsa és jövője volt. Egyfelől ugyanis kétségtelen, hogy a tömeges lakásépítés házgyárak nélkül nem képzelhető el, ugyanakkor csökkent a termékeik iránti kereslet. Jó vezetés és irányítás mellett azonban a házgyárak tudnak alkalmazkodni. Szilágyi Gábor hangsúlyozta: a bizottság egyértelműen helyesli és támogatja a versenytárgyalásos vállalkozási rendszert. Az építőipar előtt álló feladatok sorában igen fontosnak tartja a munka minőségének erőteljes javítását. NÉMETH FERENC (Békés megye, 9. Vk.), az orosházi városi pártbizottság politikai munkatársának véleménye szerint csak üdvözölni lehet az ágazatnak azt a célját, hogy a VII. ötéves terv időszakában a lakásépítési árak éves növekedési üteme ne haladja meg az 5 százalékot. SZABÓ TAMÁS (Fejér megye, 7. vk.), az Ercsi Cu-< korgyár osztályvezetője egyebek között felhívta a figyelmet arra, hogy az elemes lakások szállítási költsége jelentős különbséget mutat a házgyárral rendelkező, illet, ve az attól távolabb eső városokban. Ezzel az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első napja — amelyen Sarlós István, Cservenfca Ferenmé és Péter János felváltva elnökölt — Véget ért. Pénteken az építésügyi és városfejlesztési miniszter beszámolója feletti vitával folytatja munkáját az Országgyűlés. Közlemény a Varsói Szerződés Külügyminiszteri Bizottságának üléséről Csütörtökön befejezte taBefejeződött a KGST Gépipari Együttműködési Bizottság ülése nácslkozását a lengyel fővárosban a Varsói Szerződés tagállamainak Külügyminisztert Bizottsága. A hét tagállam külügyminisztere az európai helyzetet elemezte a világpolitikai helyzet alakulásának fényében. Az ülésről közleményt adtaik ki, amely többek között megállapította : A szocialista országok és valamennyi békeszerető erő aktív, céltudatos tevékenységének köszönhetően megerősödött a népeiknek a békés jövőbe vetett hite, és reális remény van airra, hogy kedvező fordulat következik be a nemzetközi helyzetben. A genfi szovjet—amerikai csúcstalálkozó megteremtette az előfeltételeket ahhoz, hogy a mai konfrontációs helyzet a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatainak normalizálódása válthassa fel, és egészségesebbé váljon a nemzetközi helyzet. Az ülésen képviselt államok teljes mértékben támogatják az SZKP KB főtitkára által 1986. január 15-én előterjesztett programot, amely anra irányul, hogy az évszázad végéig tél. jes mértékben felszámolják a nukleáris és vegyifegyverkészleteket, s betiltsák az űrfegyvereket. Hangsúlyozták, hogy a soron következő szovjet—amerikai csúcstalálkozó középpontjában olyan kérdéseknek kell állniuk, amelyek összefüggésben vannak a földi hagyományos és a nukleáris fegyverkezési hajsza beszüntetéséről és az űrfegyverkezés megelőzéséről szóló konkrét megállapodások elérésével. A találkozón megállapodásra lehetne jutni legalább a nukleáris kísérletek beszüntetéséről és az Európában telepített szovjet és amerikai közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról. A miniszterek hangsúlyozták, hogy a mai bonyolult nemzetköi helyzetben különös jelentőségű a Varsói Szerződés tagállamai egységének és összeforrottságá- nalk állandó erősítése. Az ülésen képviselt államok konstruktív együttműködésre törekednek a béke sorsáért aggódó kormányokkal, pártokkal, társadalmi szervezetekkel és mozgalmakkal, minden néppel. A Külügyminiszteri Bizottság ülése a barátság és az elvtársi együttműködés légkörében zajlott le. Megállapodás született arról, hogy a soron következő ülést Bukarestben tartják. Jegyzőkönyv aláírásával csütörtökön Budapesten, a kormány vendégházában befejeződött a KGST Gépipari Együttműködési Bizottság negyedik ülése. A bizottság megvizsgálta a tagországok műszaki-tudományos haladását szolgáló, 2000-iig szóló komplex program megvalósításával összefüggő kérdéseket, iintézlkedé- seket hagyott jóvá a fejlesztés fő irányaival kaipcsólatos együttműködésre. Jóváhagyta a bizottságnak a „Komplex automatizálás” kiemelt program megszervezésével kapcsolatos feladatait. Az ülésen megvizsgálták és jóváhagyták a KGST Végrehajtó Bizottság 118. ülése ,határozatainak teljesítésére kidolgozott intézkedéseket, valamint a különféle érvényben lévő egyezményéket kiegészítő jegyzőkönvek előkészítésének munlkatenvét. Az ülésen konzu'ltációkiat folytattak a gépipari ágazatok műszaki-tudományos haladásának meggyorsítására, a kölcsönösen szállított gépek és berendezésék műszaki színvonalának és minőségének lényeges javítására, a gyártásszakosítás és a kooperáció fejlesztésére, különösen az alkatrész- és részegység- gyártás szakosításának bővítésére, valamint további korszerű gépipari termékek előállítására vonatkozó kérdésekről. A bizottság jóváhagyta a rugalmas gyártórendszerek és ipari robotok Koordinációs Tanácsának munkatér- vét, valamint a fcutató-lkísér- leti munkák és a robottechnikai mintapéldányok kialakításának programját. Aláírták a robottechnikai eszközök kidolgozásával foglalkozó Interrdbot Nemzetközi Műszaki-Tudományos Termelő Egyesülés alapszabályát, és ügyrendjét rögzítő egyezményt. Az ülésen elhatározták, hogy megszervezik az autóalkatrészek és élenjáró autóipari technológiai berendezések szakosított gyártását. A KGST Gépipari Együttműködési Bizottság ülésén részt vevő küldöttségek vezetőit és Jugoszlávia képviselőjét fogadta Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára fogadta Iván Szilajevet, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagját, miniszterelnök- helyettest, Szergej Aifanasz- jev nehlézgépipari és közlekedési-gépgyártási minisztert és Mihail Skabardnya automatizálási és műszeripari minisztert. Az eszmecserén ott volt Kapolyi László ipari miniszter.
