Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-21 / 68. szám

2 Képújság

1986. március 21.

Megkezdődött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka

(Folytatás az 1. oldalról.)

1959-ben a sajtójog alacsonyabb szintű szabályozása,

amely jelenleg is gerincét adja a ma érvényes sajtójogi normáknak.

Fontos szerep a szocialista demokrácia kiteljesítésében

Talán ez a rövid történeti áttekintés is megfelelően illusztrálja azt a szoros összefüggést, amely az adott társadalmi és gazdasági viszonyok, a poQitüka, a közéleti tevékenység, valamint a sajtó, a tájékoztatás között mindig is fennállt — mondta a miniszter, majd így folytatta:

— Nem tagadjuk, hogy ez így van a szocializmus körülményei között is. A mi sajtónk is a társadalmi berendezkedésünknek megfelelő eszméket vall, s ezek gyakorlati érvényesítéséért dolgozik. Ennek során különösen kiemelkedő szerepet tölt be a szocialista demokrácia kiteljesítésében. Ehhez egyrészt az ismeretek közvetítésével teremti meg a feltételeket.

Társadalmunkban ugyanis alapvető demokratikus követelmény, hogy az építőmunkában, a hatalom gyakorlásában, a közügyek intézésében való aktív részvételhez szükséges ismeretek eljussanak a lakosság széles rétegeihez. A párt-, az állami és a társadalmi szervek mellett egyre növekvő feladatok hárulnak ebben a tömegtájékoztatási eszközökre, az írott és az elektronikus sajtóra egyaránt. Ma, amikor az információrobbanás korát éljük, a tömegtájékoztatásnak ez nagyon is felelősségteljes tevékenysége. Hiszen a sajtónak a rendelkezésére álló óriási mennyiségű információból kell kiválasztania azokat, amelyek a társadalom érdeklődésére számot tarthatnak, és az állampolgárok részére hasznosak. E lényegre törő ismeretközléstől is csak akkor várható el azonban megfelelő eredmény, ha a tájékoztatás megbízható, kellően gyors és aktuális. Ez még tovább növeli a sajtó felelősségét, de azokét is, akiknek kötelessége a sajtó információkkal való ellátása.

A szocialista demokráciának emellett az is alapvető követelménye, hogy minden becsületes és jó szándékú állampolgár számára biztosítsa a szahad véleménynyilvánítás lehetőségét politikánkról és politikai gyakorlatunkról. Az állampolgár ugyanis így válhat csak a

politika kialakításának is cselekvő részesévé. A párt-, állami és társadalmi szervezeték által biztosított különböző lehetőségéken tnH a tömegkommunikációs fórumoknak ebben is rendkívül fontos szerepűik 'van.

Fontos követelmény, hogy a szocialista sajtónak, így a mi sajtónknak is politikailag elkötelezettnek kell lennie, és ezt az elkötelezettséget mindenkor nyíltan vállalnia kell. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy a sajtónak a szocialista eszmék terjedését, a szocialista viszonyok fejlesztését, a szocialista értékrend megszilárdítását kell szolgálnia.

Semmilyen körülmények között nem lehet ezért szószólója a szocializmustól idegen, a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjét sértő eszméknek és nézeteknek. A sajtószabadságon tehát mi az alkotmányos és törvényes lehetőségek olyan kihasználását értjük, amely megfelel haladó társadalmi céljainknak, a nép érdekelt szolgáló progresszív törekvéseinknek és a szocialista társadalom felépítését szolgálja.

A félreértések elkerülése végett hangsúlyozni kell azonban, hogy szocialista eszméink és politikánk szolgálatában nemcsak a dicsérő szót, eredményeink elismerését és reális méltatását értjük, hanem azt is, hogy a sajtó bátran és nyíltan, ugyanakkor azonban körültekintően és felelősségteljesen tárja fel mindazokat a problémákat és hiányosságokat, amelyek az élet legkülönbözőbb területein jelen vannak és amelyek megoldása vagy megszüntetése előbbre viheti társadalmunk fejlődését. A sajtó végül is csak így válhat társadalmunk élő lerkiismeretévé, és csak így felelhet meg alkotmányos hivatásának.

A törvény előkészítése során alapvetően ilyen elvi platformról indultunk ki és úgy gondoltuk, ha sikerül e célokat jogi normákba öntenünk, ez feltétlenül hozzájárulhat ahhoz, hogy a sajtó minden eddiginél jobban szolgálja a szocialista magyar társadalom előrehaladását.

A sajtó felelőssége és a tájékoztatási kötelezettség

Markója Imre ezután elmondta:

— A törvényjavaslat előkészítése több éves nagy figyelmet és körültekintést igénylő munkát jelentett. Ebben a munkában részt vettek a sajtóval és a tájékoztatással legközvetlenebb kapcsolatban lévő állami és társadalmi szervek képviselői, a munkálatok koordinálására pedig az Igazságügyi Minisztériumban — a Tájékoztatási Hivatal körzeműködésével — kodifikációs bizottság alakult. A közös munka eredményeképpen elkészült törvénytervezetet szakmai-társadalmi vitára bocsátották. Ennek keretében a tervezetet megvitatták a tájékoztatással foglalkozó legfontosabb szervezetek és a tömegtájékoztatás munkatársai is.

A sajtóval szemben alapvető követelmény, hogy nyújtson hiteles képet a Magyar Népköztársaság politikai, gazdasági, tudományos és kulturális életéről, adjon hírt a nemzetközi élet eseményeiről, a maga eszközeivel segítse elő a különböző országok és népek jobb megismerését, a kölcsönös megértést és a béke megóvását.

A sajtó azonban ne egyszerűen ismereteket közvetítsen, hanem feltáró, elemző tevékenységével segítse elő a nemzetközi politikai, a hazai társadalmi összefüggések és folyamatok megértését, mozgósítson a cselekvésre. A sajtó feladatai közé tartozik az is, hogy a szocialista társadalom fejlődését gátló, nyugalmát zavaró, a szocialista törvényességet és erkölcsöt sértő jelenségekkel szemben határozottan fellépjen.

E követelmények megvalósítása során a sajtónak tartózkodni kell attól, hogy jogosítványait visszaélésszerűen gyakorolja. A javaslat ennek legkirívóbb példáit kategorikus tilalmak formájában fogalmazza meg. Így a sajtóban közölt tájékoztatás nem sértheti a Magyar Nép- köztársaság alkotmányos renjét, nemzetközi érdekeit, az emberi jogokat, valamiht az állampolgárok és a jogi személyek jogait és törvényes érdekeit, illetőleg a közerkölcsöt. A javaslat külön is megtiltja, hogy a tájékoztatás ürügyén a sajtó az emberiség ellen elkövetett bűncselekmények igazolását, a más népek elleni gyülöletkeltést, a sovinizmust, a háborús

uszítást, a nemzetiségi, a faji, a felekezeti és a nemek közötti hátrányos megkülönböztetést propagálja. A tisztességes és objektív tájékoztatás követelményének törvényi megfogalmazásaként pedig rögzíti, hogy a reklámot a tájékoztatástól elkülönítve, e jellegét kifejezve kell közölni.

Nyilvánvaló azonban, hogy a sajtó csak akkor tud megfelelni e törvényi hivatásának, ha hozzájut a feladatai ellátásához szükséges információkhoz. Ezt biztosítják a javaslatnak azok a rendelkezései, amelyek az állami szervek, a gazdálkodó szervezetek, a társadalmi szervezetek és az egyesületek felvilágosításadási kötelezettségének szabályait tartalmazzák, és amely elől e szervek csak akkor zárkózhatnak el, ha a felvilágosítás állami, szolgálati, üzemi vagy magántitkot sértene. Az állami, a szolgálati, az üzemi és a magántitok fogalmát egyébként más, magas szintű jogszabályok, köztük a Büntető Törvénykönyv és a Polgári Törvénykönyv határozzák meg. A felvilágosítás megtagadására tehát csak akkor kerülhet sor, ha e jogszabályok a kérdéses adatot, információt kifejezetten titkosnak minősítik.

Amennyiben az adatszolgáltatásra illetékes személy a tájékoztatást al ptailamul megtagadná, vele szerűben bírósági jogvédelem igénybevételére, illetve felelősségre vonásra kerülhet sor. Ezáltal megszűnik a lehetősége

aninalk, hogy a tájékoztatásira kötelezettek a közérdekre történő alaptalan hilvaíiko- zással kizárhassák munkájukból a társadalmi nyilvánosságot és ellenőrzést, megkísérelve ezzel a hibák vagy esetleg a bűnös magatartások élleplezését.

A javaslat a tájékoztatás hitelességét azzal is biztosítani kívánja, hogy előírja: a sajtó részére felvilágosítást adó szelmély a valóságnak megfelelő felvilágosítást köteles adni. A félrevezető vagy hamis tájékoztatást a jogszabályok szintén szankcionálják: a jogsérelem jellegétől és fókától függően büntetőjogi, polgári jogi vagy munkajogi jogkövetkezményék alkalmazására kerülhet sor.

Természetesen az is előfordulhat, hogy a felvilágosítást adó személy védelméről kell gondoskodni. Különösen akkor, ha a 'közérdekkel ellentétes tevékenységre vagy mulasztásra hívta fel a figyelmet, és ennek következtében hátrányoktól tarthat. A javaslat ezért a közérdekű bejelentést, illetőleg javaslatot tevő személyéket megillető fokozott védelmet biztosítja a sajtó részére felvilágosítást adó személynek is.

IA továbbiakban a miniszter elmondta: az előkészítés során komoly viták folytak arról, hogy a sajtó által nyilvánosságra hozott közérdekű bejelentésekre, javaslatokra az érintett szervek kötelesek legyenek-e intézkedni, a sajtóban válaszolni. Voltak olyan vélemények, amelyek szerint a imái szabályozás,

Bányász Rezső beszéde

Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke elöljáróban hangsúlyozta : társadalmi életünk fejlődésének szép eredményeként most olyan törvényja. vaslatot tárgyal az Ország- gyűlés, amelynek legfőbb szándéka, hogy megerősítse az Alkotmányban biztosított sajtószabadságot. A sajtótörvény javaslata ugyanakkor kiegészíti az alkotmányos alapjogot az állampolgároknak a tájékoztatáshoz való jogával, valamint a sajtó dolgozóinak azzal a jogával és kötelezettségével, hogy felelősen, megbízhatóan — a javaslat szavaival szólva: hitelesen, pontosan és gyorsan — tájékoztassanak a haza és a világ ügyeiről.

A továbbiakban arról szólt, hogy történelmünk ritka szép pillanatait — 1848-at és I919-et — kivéve, a kétszáz éves magyar nyelvű sajtó szinte mindvégig a hatalom fojtásában fuldoklóit. Egyebek mellett felidézte, hogy a Horthy- féle ellenforradalmi rendszerben a kommunista és minden más baloldali orgánum ellen hadakozva előbb jogszabályok egész sorával, a 30-as évek végétől pedig már fasiszta kötelmekkel szigorították a sajtó helyzetét.

— A mai magyar tömegtájékoztatás tisztelettel vallja magát azok örökösének, akik e törvényekkel és a mögöttük álló erőkkel dacolva — nem ritkán személyes szabadságukat és életüket is kockáztatva — őrizték a szavak tisztaságát. Vállaljuk és megőrizzük azok örökségét, akik az ellenforradalDr. Bányász Rezső, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke hozzászól (Telefotó)

mi rendszerben a baloldal legális, féllegális, vagy illegális sajtójában, a bécsi vagy a moszkvai emigráció sajtójában a szocialista eszmék és általában az igazi demokrácia, a haladás őrzői, hirdetői voltak.

Vannak nagy mártírjaink — Somogyi Béla, Bacsó Béla, Bálint György, Rózsa Ferenc, Ságvári Endre —, akik nem élhették meg a felszabadulás napját. És voltak, akiknek megadatott, hogy a szabad Magyarországért folytatott harcuk után a felszabadult hazát, szocialista építőmunkánkat is szolgálhatták tehetségükkel, tollúkkal.

Az alkotó ember a humanizmus, a demokratizmus szolgálatában

Soha nem feledkezünk meg Komját Irén és Szirmai István, Szakasits Árpád és Mihályfi Ernő és sok más pályatársunk élete példájáról. Emberi-újságírói örökségük, elkötelezettségük és etikai tartásuk, felkészültségük és a szakma iránti alázatuk, valóságkutató kíváncsiságuk és felelősségtudatuk mércéül állítható mai tömegtájékoztatásunk egésze elé.

V

Az államtitkár ezután hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat szelleme és paragrafusai az alkotó emberséget, a humanizmust és a legszélesebb értelemben vett demokratizmust képviselik. Sajtónkat is a szocialista demokrácia fejlesztésének szolgálatára ösztönzik; joggal, hiszen csak megfelelő ismeretekkel rendelkező, jól tájékozott állampolgároktól lehet elvárni,

amely a válaszadást kötelezően előírja, a gyakorlatban nem vált (be. A válaszok rendszerint formálisaik, közlésük a sajtószerveket rendkívül nagy adminisztrációval terheli, így e jogintézmény társadalmi hasznossága (megkérdőjelezhető.

— Mi ezekkel a véleményekkel szemben arra a meggyőződésre j ütöttünk :

közéletünk dem okirati zimusa megkívánja, hogy a sajtóban megjelenő közérdekű észrevételeik ne maradjanak érdemi válasz nélkül. A sajtó munkája csak akkor lehet hatásos, 'ha a hibák, a hiányosságok feltárását az érdekelt szervek intézkedése követi, iha a társadalom figyelmére, érdeklődésére számot tartó közérdekű bejelentések és javaslatok nem maradnak visszhang nélkül. A törvény ezért előírja, hogy ha a sajtó ezt igényli, az érintett szervek .kötelesék a bejelentést megvizsgálni és megválaszolni.

Természetesen ahhoz is fontos társadalmi érdekek fűződnek, hogy a válasz — szükség esetén — ugyanolyan nyilvánosságot kapjon, mint amilyet a (közérdekű felvetés kapott. Ezért, ha az érintett szerv 'kéri, a sajtó nem zárkózhat el a válasz nyilvánosságra hozatala elől. A választ tartalmi változtatás nélkül kell nyilvánosságra hozni. Nem köteles tehát a sajtó a választ teljes terjedelmében közölni, de csak olyan rövidítést alkalmazhat, amely a válasz lényegét nem változtatja meg.

hogy cselekvő alakítói legyenek életünknek, fejlődésünknek, jövőnknek.

— Sajtónk sokban segítette és még fokozottabban segítheti a nemzeti közmegegyezés formálását, építőmunkánk, gazdasági fejlődésünk meggyorsítását, a társadalom- és a művelődéspolitikai feladatok végrehajtását. Segíti a békéért és a társadalmi haladásért folyó nemzetközi

küzdelem, a békés egymás mellett élés gyakran bonyolult kérdéseinek megvilágítását, a testvéri szocialista országokhoz fűződő kapcsolatok elmélyítését a köztudatban. A Magyar Televízió, a rádió, az írott sajtó küldetésének tekinti a megbizható, gyors, az összefüggéseket is hitelesen bemutató tájékoztatást, korunk valóságának tiszta tükrözését, az orientálás és a társadalmi tettekre való mozgósítás kettős feladatának minél jobb elvégzését.

Valljuk, hogy a tájékoztatás nyíltsága, őszintesége és teljessége elengedhetetlen tartozéka a szocialista demokráciának. Ezt erősítette meg pártunk XIII. kongresz- szusának határozata, s ez fogalmazódott meg kormányunk ötéves munkaprogramjában is. A televízió, a rádió, az írott sajtó dolgozóinak rendkívül felelős szerepük van abban, hogy népünk mindenkor a valóságnak megfelelő képet kapjon az ország helyzetéről. Nálunk már hosszú ideje senki sem igényli a sajtótól az eredmények megszépítését, a hibák elhallgatását, vagyis a „lakkozást”. A valós helyzet bemutatásához természetesen az is hozzátartozik, hogy a tömegtájékoztatás tükrözze a dolgozó, alkotó emberek fáradozását, erőfeszítéseit és ezek eredményeit is.

A továbbiakban az áltaim- tiitkár kiemelte, hogy a sajtótörvény gerimcénék is tekinthetők azok a törvényszakaszok, amelyek az újságírók jogaival és kötelességéivel foglalkoznak. Ezek megfogallmaizása tükrözi pártunk és 'kormányunk véleményét, hogy a szocialista demokrácia intézményrendszerében ma a politikai nyilvánosság továbbfejlesztése az együk legfontosabb tényező. Kormányunk határozott véleménye — mondotta —, hogy a törvényjavaslat mind szellemeben, mind tételes szakaszaiban kellő jogi biztosítékokat nyújt a sajtónak fontos feladatai ellátásához.

Széles körű szakmai-társadalmi vita

Az előkészítő munkálatokról szólva (hangoztatta, hogy a széles körű szakmai-társadalmi Vita éppúgy, mint a tárcák véleményei eredményesen formálták, gazdagították a törvény tartalmát.

(Bányász Rezső rámutatott: a törvényjavaslat nemcsak hogy nem korlátozza a sajtó kívánatos mozgásterét, hanem — elveiinkek és jelenlegi gyakorlatunknak megf elelően — kibővíti azt. De nem ad .teret a parttalan liberalizmusnak, a nép- és társadalomellenes eszméknek, és nem engedi meg a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendje, törvényei, barátai és szövetségesei elleni uszítást.

— Nyitvámivaió, hogy a tömegtájékoztatás csak akkor felel meg társadalmi hivatásának, ha rendelkezik a szükséges információkkal, értelmezésük, magyarázatuk képességével. A kormány előtt nem ismeretlen, hogy a sajtótörvény előzetes szakmai vitája során például a felvilágosítási kötelezettségről heves viták alakultak ki. Sokan voltak, akik úgy vélték, hogy ennek törvénybe foglalása kiszolgáltatottá teszi az állami szerveket, intézményeket és vállalatokat, ha — úgymond — a sajtó megkövetelheti az információkat. Az újságírók egy része viszont — korábbi rossz tapasztalataira emlékezve — hajlamos volt korlátozást látni az üzemi-üzleti vagy magántitok elengedhetetlenül szükséges törvényi megfogalmazásában. Számunkra a társadalom közös érdekei mutatják a cselekvés követendő irányát. A nyilvánosság nem öndél, azt az egész nép javára, a közügyek

tisztasága, a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének érdekében szükséges növelnünk, nem pedig azért, hogy valakinek az egyéni érdeklődését vagy éppenséggel kíváncsiságát elégítsék ki.

A felvilágosítási kötelezettség — miként a sajtótörvény egyetlen más szakasza sem — nem lehet visszaélések forrása. A valódi titkokat a jövőben sem tárhatjuk a világ elé: mindenkor lesznek államunknak olyan tényei, történései, amelyeknek nyilvánosságra hozatala sértené politikai, diplomáciai, gazdasági, egyszóval nemzett, mondvacsinált „titokba” kor a törvényjavaslat nagy figyelmet fordít arra, hogy az újságírók munkájuk során minél kevesebb akadályba, mesterségesen előidézett, mondivaicsmált „titokba” ütközzenek. A kormány már hosszú ideje törekszik az ál- lamélettel, a belpolitikával, a gazdasági kérdésekkel foglalkozó újságírók teljes körű tájékoztatására; világosan megismerteti a sajtó dolgozóival döntéseinek hátterét, mozgatórugóit és társadalmi szándékait. Hasonló magatartásra buzdította és ösztönzi a kormány az államhatalom és az államigazgatás más szerveit, s n helyi népképviseleti szerveket is. A jövőben nemcsak a politika és a kormányzat, hanem az igazságszolgáltatás is felléphet azok ellen, akik a sajtó által gyakorolt társadalmi nyilvánosság és ellenőrzés kizárására vagy kijátszására törekednek.

Az államtitkár a sajtó tudatformáló, mozgósító szerepének jelntőségét, tömeghatását tényekkel is érzékeltet-