Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-20 / 67. szám

1986. március 20. rtEPÜJSÀG 5 Ahol nem szavazták meg... Mit tervez a tanács? Új szelek fújnak közigaz­gatásunkban, változott a ta­nácsok és a lakosság kapcso­lata. Nyitottabb településpo­litikára kényszerülnek min­denütt, hogyha a helyiek egyetértését, támogatását akarják megszerezni vagy megtartani. Ezúttal már aktív részesekké válhatnak, bele­szólhatnak az állampolgárok abba, hogy mit, mire fordít­sanak a közösből, egyáltalán mennyivel kívánnak hozzá­járulni lakóhelyük gyarapo­dásához. Az igény, a szám­vetés is eszerint alakulhat később, adok-kapok alapon mindenki mérleget vonhat : mennyi gyűlt össze a közös­ben, s mire futotta ebből. Megyénkben november vé­géig lezajlott a településfej­lesztési hozzájárulás megsza­vazása, két településen nem vállalták ezt a terhet. Győ­rében a helyi vezetés döntött úgy, hogy az amúgyis leter­helt lakosságot — vízmű- társulat alakult, a kultúrott­hon t újították fel a lakosság hozzájárulásából — nem kész­tetik újabb kiadásokra ebben az évben. A másik községben, ezzel szemben az ott élők döntöttek nemmel. Mindez annál is inkább meglepő, mert közismert a Duna-parti település lakóinak lokál­patriotizmusa. Hogy mi tör­tént, erről kérdeztük meg Antal Ferenc tanácselnököt. — Milyen célokat határoz­tak meg, mire kívánták for­dítani a teho összegét? — Az egyik célcsoportban az általános iskola tanterem­bővítését és ivóvíz-kút épí­tését határoztuk meg. Másik részben a különösen nagy átmenő forgalom miatt a gyalogátkelőhelyek minőségi javítását, biztonságos feltéte­lek megteremtését, a két nagyforgalmú út mentén ke­rékpárút építését, és a piac­tér bővítését, a parkolás meg­oldását terveztük. Mindezek úgy érzem, megfelelnek a település jelenlegi legsür­gősebb közérdekű problé­máinak. — Vagyis nem a céllal volt a baj ... Hány forintot akar­tak megszavaztatni? — Eléggé magas, 1000 fo­rintos összeget terveztünk. Könnyítést kaptak volna az egyedülálló nyugdíjasok, gye­reküket egyedül nevelő szü­lők. Huszonöt százalékos fi­zetés terhelte volna a 3000 forintot meg nem haladó jö­vedelműeket. — Dunaföldváron kiemel­kedően magas a társadalmi munka értéke is ... — Igen. Gyakran mozgósít­juk a helybélieket, sőt, saját kezdeményezésre is vállal­nak út-, járdaépítést, lakó- környezetük szépítését. Nem ez a kudarc oka. A vezető- váltás után, sajnos, későn kezdtük meg a szervezést. Az elképzelés, miszerint a vál­lalatoknál, intézményeknél, munkahelyeken kezdtük elő­ször a propagálást, s azután keresik fel a tanácstagok otthonukban az embereket, jó lett volna. Idő hiányában azonban meghiúsult. Ezer ingatlan tulajdonosához el sem jutottunk. — Hogyan tovább, változ­tat-e a tanács jövőre a kon­cepcióján? — A célok változatlanok maradnak, gondolkodunk vi­szont az összeg csökkentésén. A mentesek körét szeretnénk bővíteni, elsősorban a fiatal, építkező házasokra gondol­tunk. A szervezést már most megkezdjük, hiszen a tanács számára komoly pénzről, a fejlesztési alap tíz százalé­káról van szó, ami minden­képpen a lakosságot szolgálja majd. — tzs — Családvédelmi munkacsoport Szekszárdon A Hazafias Népfront szek­szárdi városi elnöksége mel­lett családvédelmi csoport alakult. Vezetője dr. Kovács Rozália. A munkacsoport tagjai között található óvó­nő, pszichiáter, védőnő, ta­nácsi gyámügyi előadó, pe­dagógus. Tevékenységük két­irányú. Egyrészt a megelő­zés, másrészt egy-egy ügy­ben konkrét segítségnyújtás. Az eredményes munka érde­kében együtt kell működ­niük az ugyancsak családvé­delemmel foglakozó más szervekkel és személyekkel. E koordináció elsődleges cél­ja feltérképezni a városban a segítségre szorulókat, és azo­kat a módokat, ahogyan a segítségnyújtást megvalósít­hatják. A csoport tagjai úgy vélik, a legtöbb problémát az alko­holizáló szülők okozzák. Az ilyen esetek felismerése ne­héz, mert elsősorban nem a közismerten italozó életmó­dot folytató emberekről van szó, hanem azokról, akik a munkahelyen nem isznak, nem tartanak az ivócimbo­rákkal sem, de otthon sűrűn a pohár fenekére néznek. En­nek következményeit csak a szűk családi kör, a házastárs és a gyerekek szenvedik el. Az ilyen esetek többsége fel- fedezetlenül marad, hiszen a házastárs fél a munkahely­hez, vagy hivatalos szervhez fordulni, s nem is alaptala­nul. Sokan nem tudják, hova fordulhatnának, mit tehet­nének. A munkacsoport ösz- szegyűjti azokat a módokat, szerveket, személyeket, akik segíteni tudnak, a hozzájuk fordulókat eligazítják, taná­csokat adnak, A védőnők a csoport „köz­katonái”. ök azok, akik na­ponta találkoznak a csalá­dokkal, figyelemmel kísérik a gyermekek fejlődését. Saj­nos, ez gyakorlatban általá­ban maximum 14 éves korié tart. Szó van arról, hogy jog­szabály fogja kiterjeszteni a védőnői feladatokat a szüle­téstől egészen az aggkorig Ezt a lépést az eddigi tapasz­talatok kívánják meg. Ügy vélik, a csoport főként a megelőzésben játszhat na­gyobb szerepet. A munkahe­lyeken felvilágosító jellegű előadásokat terveznek, ahol például a válások következ­ményeiről hallhatnak az ér­deklődők. Minden hónap első hetére fogadóórát terveznek. A munkacsoport legfonto­sabb feladata most annak megismerése, ki, miben se­gíthet, melyik szerv, hová tartozik, és mi a jogköre. A legtöbb adatot a védőnőktől és az iskolák gyermekvédel­mi felelőseitől várják. A családvédelmi munkacsoport első fogadóórája április he­tedikén lesz a népfront vá­rosi bizottságának székházá­ban. — tventer — Házi Jogtanácsadó Az építkezéssel kapcsolatos szerződések Folytatva a lakásépítéssel kapcsolatos sorozatot, részle­tesen ismerteti a lap az épí­tési szerződésekkel kap­csolatos általános és speciális tudnivalókat. Néhány cím a tartalomból: Kik kötik meg a szerző­dést? Van-e szükség ügy­védre? Kötelező-e a szerző­dések írásba foglalása? Mit kell tudni a foglalóról? Mi az előszerződés? Kik a vállalko­zási szerződés alanyai? Mire köteles a vállalkozó? Melyek a megrendelők főbb jogai és kötelezettséged? Mit kell tud­ni a beruházás-lebonyolítási szerződésről ? Milyen jogkö­vetkezményei vannak a szer­ződésszegésnek? Milyen kö­vetelmények fűződnek a késedelemhez? Melyek a kár­térítésre vonatkozó szabá­lyok? A második fő téma az idő­közi választásokkal foglal­kozik, amelyben a következő kérdésekre ad választ: m Miért kerül sor az időközi választásra? Mikor és hogyan kerülnek tisztségükbe a pót­képviselők? Hogyan történik a jelölőgyűlések megszerve­zése? Mit kell tartalmaznia a gyűlés jegyzőkönyvének? Hol kerül sor az időközi válasz­tásra? Mi a szavazás módja? Természetesen tartalmazza a folyóirat a Jogi esetek ok­tóberi adásának teljes szöve­gét és megtalálható a Gmk- posta c. összeállítás is. A család és jog rovat — mintegy folytatva a novem­beri számban elindított „A válás és a lakás" című anya­got — most a személyi tu­lajdonban lévő lakás válás utáni sorsát elemzi. A megyei népfront-ülés A Hazafias Népfront Tol­na Megyei Bizottsága tegnap délelőtt soron kívüli ülést tartott a megyeháza nagy­termében. Az ülés első na­pirendi pontjaként a megye hosszútávú terület- és tele­pülésfejlesztési koncepciója került a bizottság elé. A je­lenlévőknek a tervezettel'kap­csolatos kérdéseire és hozzá­szólásaira Ribling Ferenc, a megyei tanács általános el­nökhelyettese válaszolt. Az ülés résztvevőinek állásfog­lalása szerint a koncepció megfelelő formában és tar­talommal kerül majd a me­gyei tanács elé. Utána Péti Imre, a megyei pártbizott­ság titkára időszerű politi­kai kérdésekről tartott tájé­koztatót. Állami gazdaságok, mg. termelőszövetkezetek, magánszemélyek figyelem! Üzemünk vállalja nádtetők készítését és javítását Valamint előző évi nádak 50°/o-os árenged­ménnyel kaphatók. Cím: Sárszentmihályi Állami Gazdaság Velen- ce-tavi Nádüzeme, Dinnyés, Pákozdi u. Telefon: Agárd 265., Telex: 21-226. (414) Otthonteremtők Decsen Augusztus elsején volt az esküvő. Nem volt nagy ün­nep, azért még ma is em­legetik az otthonban. — Jó ebédet kaptunk, meg ajándékokat is — emlékezik a 84 esztendős Csatt Péter bácsi. — Körbelátogattuk aztán a rokonokat, jártunk Erdélyben is. A feleségem azelőtt a húsipari vállalat­nál dolgozott. Onnan kap tünk beutalót Hajdúszobosz­lóra. Előtte 18 évig egye­dül voltam. Nehéz még ma is a múlt- idézés: — Tolnán volt ne­kem egy kis házam, egy ka­taszteri hold földem. A gye­rekek biztattak, hogy adjam el, aztán a pénz is, én is hozzájuk kerültem. Na, ez lett a vége, hogy kénytelen voltaim idejönni. Nem hoz­tam én százezreket, de sak­kal többet kaptam, a megbe­csülést. Igyekszem is segíte­ni, amiben lehet. És folytatja a terítést, las­san, komótosan helyére ke­rülnek a tányérok, evőesz­közök, ebédidő közeleg. Nem­csak a konyhán segít, a pin­céből fát hord, a kertben is eldolgozgat. A legjobban ezt szereti Péter bácsi, a föld illatát. Mint bármelyik családban, a decsi szociális otthoniban is megvannak a felelősök, ki mit végez szívesen, ab­ban segít a kis létszámú személyzetnek, özvegy Papp Lászlóné a folyosó virágait gondozza, végig az ablak alatt gondosikodása nyomát őrzik a növények. — Minden hónapban egy hetet injekciókúrán kell töl­tenem a kórházban, most is hogy visszajöttem, egy he­lyen elfagytaik a virágok. Újakat hajtatok, hadd szé­pítsék az otthonunkat. Csatt Péter: „— Nem hoz­tam százezreket, de annál többet kaptam.” — Én a konyhán szoktam segíteni, ma hamar végez­tünk, úgyhogy már ki is mostam. Csináljuk, amíg az egészségünk bírja, amikor meg nem, úgyis mindegy . . Egy szobában laknák a 95 esztendős özvegy Pál Imré- nével. A két beszédes^ asz- szony egyöntetűen állítja, hogy már korábbról ismer­ték egymást, és most nincs vita közöttük sohasem. — Gyermekem nem volt, két állami gondozottat ne­veltem fel, közöttük osztot­tam szét, amim volt — így özvegy Papp Lászlóné, s miközben beszél szeme a fa­lakat, kis szekrényeket díszí­tő, a múltat idéző, gyerme­kek képét őrző felvételéket fürkészi. — Először nevettek min­ket a faluban, hogy felszá­moltunk mindent, ide költö­zünk, most meg de sokan jönnének ... Sorba állnak érte — mondják elégedetten. Bizony a nyolcvan férő­helyes szociális otthonban és az ötven idős ember fo­gadására alkalmas sárpilisi részlegben egyetlen üres hely sincs. Jelentkeznek nemcsak a környékből, a megye tá­volabbi részeiből is. A kor­szerű felszereltségen kívül emberi környezetet, bánás­módot várnáik és kapnák itt az egyedül maradt és gon­doskodásra szoruló öregek. Nem kis büszkeséggel mu­tat körbe a példásan rend­ben tartott, szépen díszített kis szobában Tóth József né, Kató néni. — Meg kell nézni a két festett tányért, akkor csinál­tattam, őket, amikor bejöt­tünk, 1978-ban — mutat a falra. — Nagyon legyengült a látásom, a férjem lábait, sajnos, amputálni kellett csontvelőgyulladás és bénu­lás miatt. A gyerekek tudta Csodálatos hímzett térítők, párnák őrzik az asszo­nyok kezemunkáját nélkül jelentkeztünk Ide, nem akartunk terhűkre len­ni. A 65. évemben vagyok, de amikor a lábam engedi, segítek a konyhán — s mu­tatja, ahol rendszeresen su­gározzák, kezelik. A decsi időskorúak szo­ciális otthonában igen ma­gas, 50 százalék a 80—90 év közöttiek aránya, tíz szá­zalék a 90 felettiek száma. A jobb egészségű, még fog­lalkoztatható lákók viszony­lag kevesen vannak. Ók önkéntes alapon végzik pél­dául a portásszolgálatot, se­gítenek a konyhai munká­ban, a kertben foglalatos­kodnak, az asszonyok varr­nak, hímeznek. Csodálatos párnák, térítők őrzik kezük nyomát a szobákban, közös helyiségekben, társalgókban. Tavaly kiállítást is rendez­tek óbból az anyagból Szek­szárdon. Házi ünnepeken, születésnap, névnap, kará­csony vagy húsvét alkalmá­ból is készülnek így aján­dékok. A munkajutalomnak nevezett néhány száz forint jól jön cigarettára, édesség­re, de mindennél többet je­lent az idős embereknek a megbecsülés, a „valódi" ott­hon. * Tolna megyében 1255 szo­ciális otthoni férőhelyet tar­tanak számon, 42 öregek napközi otthona működik. Ezekben az időskorúak fog­lalkoztatása teljesen önkén­tes alapon történik, kedvte­lés szerint. Általában a ház körüli teendők elvégzésében segítenék be az öregek, de Gyön'kön, Tengelicen, Ér- tényben és Grábócon az ott­hon kis gazdaságában, kony­hakertben, állattartásban is Igyekszenek hasznosítani ma­gukat. Takács Zsuzsa Fotó: Bakó Jenő Tóth Józsefné: „— A gyerekek tudta nélkül jelentkez­tünk a férjemmel.. Fiatal zeneszerzők és zongoristák versenye Liszt Ferenc születésének 175. évfordulója alkalmából versenyt hirdet a Fiatal Mű­vészek Klubja ifjú zeneszer­zők és zongoristák számára. A zeneszerzők versenyére 35 évesnél nem idősebb alko­tók nevezhetnek olyan, még be nem mutatott kamara- művekkel, amelyék valamely Liszt-mű témájára, illetve szellemében készültek, s a ze­neszerző koncepciójának to­vábbgondolását célozzák. A zsűri véleménye, szerint leg­jobb műveket az FMK hang­versenyen mutatja be; Itt ál­lapítják meg a sorrendet és ítélik oda a díjakat. Az ar­ra érdemes alkotásokat a Ze­neműkiadó megjelenteti. A pályamüveket szeptember 30-ig kell eljuttatni a Fiatal Művészek Klubja címére: 1062 Budapest, Népköztársa­ság útja 112. A zongoristák versenyé­ben azok a 25. életévüket be nem töltött hangszeres mű­vészek indulhatnak, akik ta­nulmányaikat jelenleg is folytatják. A verseny kötele­ző anyaga: Liszt egyik etűd­jének (Transzcendes, Kon­cert-, Paganini-), egy kései (1881 után írt) kompozíciójá­nak és egy szabadon válasz­tott Liszt-műnek a bemuta­tása. A különdíjért folyó ver­seny résztvevői Mozart-ope- rák témájára improvizálnak: a témákat a helyszínen sor­solják ki. A győztes Liszt egyik zongoraversenyének szólistájaként fellép a klub hangversenyén. A versenyt október 13. és 18. között ren­dezik meg. A győztesek és helyezettek pénzjutalomban részesülnek. Ebédidőben

Next

/
Thumbnails
Contents