Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-19 / 66. szám
1986. március 19. NÉPÚJSÁG 5 Magyar Kereskedelmi Kamara: .. érdekközvetítő, érdekegyeztető és érdekképviseleti tevékenységet ellátó, továbbá a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztését elősegítő társadalmi szervezet.” (Részlet az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletéből.) Nemzetközi kapcsolatok A dél-dunántúli bizottság titkára válaszol Közelebb az érdekképviselethez Dr. Kéri Istvánnal, a Magyar Kereskedelmi Kamara Dél-dunántúli Bizottságának titkárával a pécsi székhelyű regionális bázis és a különböző Tolna megyei vállalatok és intézmények közötti munkatevékenység jelenéről és jövőjéről beszélgettünk. — A MKK Dél-dunántúli Bizottságában miként, milyen arányban képviseli magát Tolna megye? Hány jogi és magánszemély a tagja a Kamarának? — A dél-dunántúli bizottság tagvállalatainak száma : 1986-ban önálló jogon 85 — ebből 10 a Tolna megyei —, míg a 74 közvetett jogúból 13. A 19 tagú elnökségből öten Tolna megyeiek, akik közül ketten a közgazdasági, a mezőgazdasági és élelmi- szeripari szakbizottságot is vezetik. — Miben növekedett meg az elmúlt öt évben a Kamara és ezen belül a dél-dunántúli bizottság szerepe, önállósága, és lehetősége? — A gazdaságirányítási rendszer korszerűsítésével szinkronban, az MKK feladatai kibővültek, és érdek- közvetítő, érdekegyeztető funkcióval és az érdekképviselet belföldi kiterjesztésével. Ennek megfelelően, a dél-dunántúli bizottság — jelenlegi formában létrehozásával — megteremtődtek a regionális kamarai munka feltételei. Az 1985. évi 11. törvényerejű rendelet ezt megerősítette, így a területi munkában az önállóságot, a tagvállalataink aktívabb kezdeményező-készségének kibontakoztatásaként és az érdekérvényesítési mechanizmusba való fokozottabb bekapcsolódásként értelmezhetjük. — Megyénk üzemei, szövetkezetei mennyiben igénylik az önök segítségét, és milyen meggondolásokból lépnek o bizottsággal, illetve önök velük partneri viszonyba? Megyénkből az állandó, vagy az egy akcióra szorítkozó alkalmi partnerek vannak túlsúlyban? — A területi bizottság kettős funkciójából is adódik a tagvállalati kapcsolatok szervezése. A központi és helyi irányítószervek döntéseinek megalapozásához a gyakorlati tapasztalatok, vélemények, javaslatok összegzése, továbbítása (rendszeres, témától függően az érintett gazdálkodó szervezetek bevonásával), -a termelés, kereskedelemfejlesztés lehetőségeiről folyamatos információ nyújtás (az akcióhoz kapcsolódást a szervezet dönti el). Tagvállalataink megkeresése alapján, egyedi ügyekben is történik segítségnyújtás. A kamarai kezdeményezések kedvező fogadtatásban részesültek (speciális szakmai továbbképzés, külker- kapcsolat-létesítés, bőr- és bőrfeldolgozóipari fórumai) és az egyedi ügyekben is megfelelő segítséget tudtunk nyújtani. Mivel a gazdálkodási kérdések rendezése többféle úton történhet, ezért kizárólag a kamarai lehetőségek kihasználása kevésbé minősíthető. — A társmegyéket tekintve Tolna megye mennyire veszi ki a részét a kamara önök által adta lehetőségekből? — A megyei irányító szervekkel, a társadalmi és érdek- képviseleti szervekkel kialakult kapcsolatainkból arra következtethetünk, hogy a regionális kamarai munka előnyösen egészíti ki a tradicionális területi érdekképviseleti tevékenységet. A megye gazdasági szerkezete, a gazdálkodók szervezeti struktúrája bizonyos mértékig meghatározza a kamarai munkába való bekapcsolódás mikéntjét. — A gazdaság mely területén igénylik az érdekegyeztetést? — Az érdekegyeztetés konkrét igénye inkább a versenyszférában jelentkezett eddig, és a vállalatok megyén kívüli gazdasági kapcsolatait érintette. — Miben látja a megyénkkel való szorosabb kapcsolattartás lehetőségét? — Az MKK Dél-dunántúli Bizottságának tevékenységét — az elmúlt 4 év tapasztalatai alapján —, a kamara jogállásának megfelelően tovább kell fejlesztenünk, amelynek leglényegesebb elemei a következők: a kamarai munka társadalmasításának fokozása, a tagvállalati kör bővítése, célszerűbb munkamegosztás a tagozati és területi kamarai munkában, és a vállalatok akcióképességének növelése érdekében a kamarai szolgáltatások decentralizálása, a vállalati kapcsolatok erősítése, a belső mechanizmusuk fejlesztésének segítése. Az ehhez szükséges környezeti feltételek alakítása, a szakmai munka társadalmi szervezése a jövőben nemcsak többletfeladatot, hanem minőségben is mást jelent az eddigiekhez képest. Tagvállalataink kezdeményezőkészségére alapozva, a kamarai tagságból származó előnyöket jobban kihasználó területi bizottsági program összeállításáról kell döntenie a májusi, tisztújító tagvállalati ülésünknek. A kamara tevékenységének egyik fő területe a legszélesebb körű nemzetközi kereskedelemfejlesztés, mely elősegíti a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlődését, elméleti és gyakorlati segítséget nyújt a tagvállalatok külgazdasági tevékenységéhez, versenyképességük inötVeléséhez, az államközi megállapodásokból adódó feladatok maradéktalan végrehajtásához. E munka legfontosabb eszközéként a kamara mintegy 80 ország különféle kereskedelemfejlesztő intézményeivel — kamarák, vállalkozói szövetségek, külkereskedelmi intézetek — tart fenn kapcsolatokat. Közülük — 1985 végéig 27-tel — kölcsönösen viszonylati tagozatokat hoztak létre. E társadalmi alapon szerveződő testületek a másik országgal folytatott gazdasági kapcso lat óikban leginkább ér ’ékelt vállalatokat tömörítik. Ez idő szerint a következő országokkal létesült viszonylati tagozat: arab országok (Miagyar—Arab Vegyes Kamara), Anglia, Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehszlovákia, Dánia, Egyesült AllamOk (Magyar—USA ■Gazdasági Tanács), Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, India (Magyar—Indiai Gazdasági Tanács), Irán, Japán (Magyar —Japán Gazdasági Kluíb), Jugoszlávia, Kína, Lengyel- ország, NDK, NSZK, Olaszország, Románia, Spanyolország, Svédország, Svájc, Szovjetunió Törökország. A két partner A kamara dél-dunántúli bizottsága jó kapcsolatot tart fenn a Bonyhádi Zománeárugyárral és a Bonyhádi Cipőgyárral. A kamara gazdaságpolitikai tájékozlatással látja el őket. Talp kerül a gyér mekcsizmákra Készülnek a táblák a Zománcárugyárban Az elmúlt év és az idei feladatok A gazdasági döntések előkészítésében betöltött új szerepe — vélemények kötelező kikérése folytán — és társadalmi szervvé válása hatására a kamara tevékenysége 1985-ben új elemekkel bővült. A kamarai testületek sok esetben adtak a gazdaság- irányítási döntések vállalati fogadtatásáról, várható hatásáról az érintett irányító szerveknek közvetlen jelzést, más esetekben pedig a kamara hivatalos állásfoglalásaként fogalmazta meg véleményét a kormányzati szervek részére. Ilyen jellegű akciók közé tartozott például az ügyvezetőségnek a MÁV helyzetével, az élelmi szer- kereskedelem helyzetével, a közös vállalatok alapításával, a tőkés export növelése módszereivel stb. foglalkozó állásfoglalása. A kamara különböző fórumait több ízben felkeresték a tárcák és egyéb- hatóságok vezetői, részt vettek a közvetlen vélemény- cserében, a vélemények egyeztetésében. 1985-ben az Állami Bér és Munkaügyi Hivatal vezetője, az ipari miniszter, a belkereskedelmi miniszter és a Szövosz elnöke folytatott személyes konzultációt a kamara ügyvezetőségével. A kamara elnökségének ülései keretében érdemi vita folyt az 1985. évi gazdasági folyamatok értékeléséről, az 1986. évi tervelképzelésekről és a VII. ötéves tervről, melyen részt vett az Országos Tervhivatal elnöke, illetve a Gazdasági Bizottság elnöke, a pénzügyminiszter többször kereste fel a kamarát, többek között a költségvetés rendszerének továbbfejlesztésével kapcsolatos elképzelések megvitatása céljából. A kamara tevékenységének bővülését jelzi, hogy ebben az időszakban együttműködési megállapodás jött létre a TOT-tal, és a Szövosszal, illetve az egyes tagozatok és az ágazati szakszervezetek között. A kamara feladatai és szerepe a gazdasági döntések előkészítésében tehát erőteljesen növekszik. A kamarai munka eredményességét a lehetőségek kihasználását azonban alapvetően az határozza meg, hogyan tudja az MKK tagjai érdeklődését még jobban felkelteni a közös munka iránt, s hogyan tudja a kamarai testületek tevékenységét az érdekközvetítés és érdek- egyeztetés terén aktivizálni és erősíteni. A munka tartalmi javításához tartozik a vállalatok és gazdaságirányító szervek közötti információáramlás körének bővítése és színvonalának javítása is. A kamara 1986. évi tevékenységének alapvető motívuma annak tisztázása, hogy saját szemszögéből, a gazdálkodói érdek oldaláról közelítve, saját módszereivel és lehetőségeivel járuljon hozzá gazdasági gondjainak megoldásához, a VII. ötéves terv sikeres indításának megvalósításához. Ennek érdekében érdemi feladatát képezi, hogy a kamara tegyen önálló javaslatokat, s hatékonyabban, eredményesebben érveljen és bizonyítson a gazdaságirányítási döntések előkészítése során. A kamara életének 1986-ban kiemelkedő eseménye a VII. közgyűlésre való felkészülés és annak lebonyolítása. A közgyűlési felkészülési program gerincét az a folyamat képezi, melynek során a kamarai testületek beszámoló tagvállalalti üléseken vonják meg az elmúlt ötéves időszak mérlegét, számbavéve az ez alatt végzett munkát, a tevékenység eredményeit és kijelölve a kamarai munka javításának módjait. Ezeken az üléseken kerül sor a testületi tisztújítások lebonyolítására és az 1986. évi munklatervek rögzítésére is. Az 1986. évi gazdálkodás sikeres megvalósítása érdekében a vállalati tapasztalatok felhasználásával el kell végezni az 1985. évi gazdálkodás eredményeinek és hiányosságainak elemzéséit. Az 1986. évi gazdasági szabályozás gyakorlati hatásainak érvényesülését megfigyelve a kormányzat részére aktuális jelzéseket kell adni a vállalati gazdálkodás alakulásáról. Az év második felében a kamarai testületek áttekintik a vállalati középtávú tervek készítésének tapasztalatait és ebből a lehetséges következtetéseket levonva, ajánlásokat dolgoznak ki a tervek végrehajtását elősegítő gazdasági döntésekre, a külső és belső körülményeknek megfelelő feltételek kialakítására. Folyamatos vizsgálatot igényel az új vállalatirányítási rendszer, a vállalati tanácsok működésével kapcsolatos tapasztalatoknak elemzése, az ehhez kapcsolódó kamarai tennivalók feltárása érdekében. Kereskedelmi Kamara A Magyar A Magyar Kereskedelmi Kamara feladatait társadalmi alapokon valósítja meg. Mind anyagilag, mind szervezetileg önálló, a tagvállalati díjakból tartja fenn magát. A csatlakozás önkéntes alapon történik. Jelenleg több mint ezer tagvállalata van a kamarának, amely ösz- szekötő bizottságaival az egész országot átfogja, és jelentős fóruma a magyar gazdasági életben folyó véleménycserének. Vezetését a közgyűlése által választott elnökség, illetve annak soraiból választott ügyvezetőség látja el, amelynek tágjai a legnagyobb magyar vállalatok vezetői. A Magyar Kereskedemi Kamara tevékenységének társadalmi jellege a testületéiben végzett munkában jut kifejezésre. A kamarai testületek autonómiával rendelkeznek, Feladatuk, hogy tö- mörítsék a kamara tagjait, szervezzék a tagok rendszeres és folyamatos részvételét a kamarai munkában, a tagvállalat ülés álital elfogadott alapszabályzat szerint működjenek. A területi bizottságok az ország különböző részein működnek, szervezetileg magukba foglalják a működésükkel érintett megyék területén tevékenykedő kamarai tagokat. Ezek a bizottságok egyrészt megfelelő kontaktust építenek ki a kamara sZak- mlai, viszonylati és funkcionális tagozataival, másrészt a helyi igényeknek megfelelően ellátják az alapvető kamarai funkciókat és szolgáltatásokat. A szakmai tagozatok egy- egy iparág kérdéseivel foglalkoznak (pl. textilipar, alumíniumipar, híradástechnikai, szerszámgépipari, fa- és bútoripari, stb. tagozat.) A szakmai tagozatok tevékenységének .középpontja az erőforrások hatékonyabb kihasználása. A funkcionális tagozatok a gazdasági élet, a gazdálkodás egyes átfogó területeivel foglalkozó tesitülete. Ide tartoznak a .tájékoztatási, marketing, kooperációs, közgazdasági, stb. tagozatok. Az alapvető gazdasági, vállalati és országos prdblémák felvetése és megvizsgálása mel- lyett a konkrét gyakorlati megoldások kidolgozásának támogatása és bevezetésének elősegítése is a funkcionális tagozat munkáját .képezi. A Viszonylati tagozatúikban tömörülnek az egy bizonyos országgal folytatott kereskedelem fejlesztésében leginkább érdekelt tagvállalatok. A viszonylati tagozatok a konikrét üzleti tevékenység előmozdítása érdelében, a külgazdasági koncepció megvalósításához hiteles információkat szereznek be a piád lehetőségekről, ezeket az információkat célzottan feldolgozzák és a szákmai tagozatoknak, illetve a vállalatoknak továbbítják. Az érintett szakmai tagozatokkal együttműködve saját relációiban akciókat terveznek és bonyolítanak le. Magyarországon a kamara égisze alatt tevékenykedik az Állandó VálasztÓbi- zottság, amely külkereskedelmi ügyletekből származó vitás kérdésekben foglal pártatlanul állást. A törvényerejű rendelet a kamara nemzetközi tevékenységének erősítését is szorgalmazza. A Magyar Kereskedelmi Kamara fontos funkciója a kereskedelemfejlesztés. Aka- mara rendszeresen küld külföldre piackutató delegációkat. fogadja partnerei küldöttségen és arra törekszik, hogy a külföldi cégek a számukra Magyarországon leginkább érdekes külkereskedelmi vállalatokkal kerüljenek kapcsolatba és a partnerek megkapják mindazokat az információkat, amelyek egy hatékony piaci stratégia kialakításához szükségesek. A külföldi partnerek kívánságára a kamarán keresztül kapcsolatot lehet létesíteni a magyar hirdetési vállalataikkal és a megfelelő piackutatási intézetekkel is. A kamara kereskedelemfejlesztő tevékenységében többek között segítséget nyújtanák a kamara állandó képviselői is Moszkvában, Párizsban, New Delhiben, Londonban és Sanghajban. A Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Iroda a kamara tagvállalatainak díjtalan tanácsadással, szakkönyvtárral, dokumentációval áll rendelkezésére. Külön megbízás alapján elláthatja a tagvállalatok jogi képviseletét, A kereskedelmfejlesztés fontos része a külföldre irányuló tájékoztatási tevékenység. A Kamara Tájékoztatási Főosztálya ismerteti a magyar gazdaságpolitikát külföldön, bemutatja Magyarországot, mint külgazdasági partnert, összekapcsolva az ország- és árupropagandát. A kamara információs szolgálata számos külföldi napilappal és szakfolyóirattal tartós kapcsolatot tart fenn. A kereskedelmi kamara rendszeresen jelentet meg vezető külföldi gazdasági lapokban magyar mellékleteket. Az oldalt Szűcs László János szerkesztette.
