Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-15 / 63. szám
1986. március IS. Képújság 3 Hús Högyészröl (V.) A Juli néni tyúkjai Manapság ez nem járható út. A kisgazdaságok is olyan tyúkféleséget kívánnak, amely megfelelő mennyiségű tojást ad, jó a húsa, kevés takarmányt fogyaszt, alkalmas félintenzív tenyésztésre. Ilyen tyúkfajta a Hampshire. lajdonképpen nem is mérhetők le tyúkhúskilogrammban, mégis országos fontosságú. Nemcsak Tolna, hanem az ország minden része bekapcsolódott közvetve a jó fajta tartásába. Hiszen a tizenöt- millió tojásból kikelt baromfi óriási hústömeget jelent. Előnevelt csibe Az elmúlt évben építettek egy korszerű baromfiólat, ahol 52 ketrecben — egy ketrecben 2 kakas és 18—20 fajtiszta tyúk van — származás szerint tojatják a tyúkokat, a kaposvári és a gödöllői intézetek pedig gondoskodnak arról, hogy a fajtaellenőrzés ne hátráltassa a tenyésztői munkát. Az elmúlt héten, amikor ott jártunk, éppen dicsekedtek az asszonyok. Az egyik ólban 12 803 négyhetes előnevelt csirkét tartottak, s a? előjegyzések szerint máris vásárolhatják a kisgazdaságok. Sajnos, az előnevelés nem valami nagy üzlet. Ugyanis sokba kerül a fűtés. A csibének harminc fok feletti hőmérséklet kell. S ezt, a régi módszer szerint, olajkazánnal tudják csak biztosítani. Bár van arra is terv, hogy olcsóbb tüzelőanyagot égessenek, de e program megvalósításához is pénz kell. A hőgyészi baromfit különben a Juli néni tyúkjának nevezik a szakmai körökben. Azért, mert megfelelő a hústermelése; 2,5 kilós a vágott tyúk, jó a tojáshozama, és a tartási körülményekre sem nagyon kényes, ellenálló a betegségeknek, és könnyen hozzáférhető, vásárolható, megbízható a törzstenyészet. Mert nem egy maszek nagyon silány napos-, és előnevelt csibéket hoz forgalomba, magasabb áron, mint a hőgyésziek a jót. A tojások elkerülnek tehát az ország majd minden részébe. Hat fő továbbtenyésztő állomást látnak el az alapos értékelés után minősített tojásokkal. A kistermelők mindenképpen jó baromfi^ kapnak. Egyetlen hibájának lehet talán mondani a hőgyészi tyúkoknak, hogy nem ^kotlának. Tehát a kistenyésztő nem tudja maga továbbszaporítani az állományt. Ez azonban a kisebbik baj, mert a lényeg az, hogy az adott időszakban legyen jó húsú tyúk, kakas — amelyik sütés-főzés közben nem párolog el a Saját tapasztalat Én úgy vizsgálom a hőgyészi Hampshiere fajtát, hogy tartom... Több mint tíz éve rendszeres vásárló vagyok, előnevelt csirkékre, Hőgyészről. Ezek az apró jószágok mindeddig beváltották a hozzájuk fűzött reményt, előfordult azonban olyan évjárat is, hogy a tyúkok minden tojást megettek, a legnagyobb figyelem ellenére is. Szóval, az . én tapasztalataim jók, nézzük azonban a nagyobb összehasonlítási alapokat nyújtó vizsgálatokat. A hőgyészi törzstenyészetből évente 15 millió csibe kelhet ki, az országban lévő gazdaságok ezt lehetővé teszik. Tehát az ország élelmiszer- ellátásában a hőgyészi eredetű állomány igen rangos pozíciót foglal el. Angol és dán frissítés A hőgyészi gazdaságban az alakuláskor kezdődött a baromfitartás, akkor magyar és „rodejlend” fajtákkal foglalkoztak. Abban az időben nem állt rendelkezésre megfelelő mennyiségű takarmány, keveréktakarmány és gyógyszer, így nagy volt az elhullás, az állatok értékesítése a termelésből meglehetősen rossz százalékot adott. A lakossági igény olyan vegyes hasznosítású tyúkfajta irányába tolódott el, amely háztáji gazdaságban, félintenzív körülmények között is jól és gazdaságosan képes termelni. Ez a fajta a hosszas vizsgálatok után a New-Hampshire volt, amelynek a tojástermelése mellett a hústermelése is jelentős. Időközben az országban különböző hibridek tenyésztése terjedt el, ám ezek igényesebbek voltak a tartásra, a betegségekre érzékenyek, és nem feleltek meg a kisüzemi körülmények kívánalmainak. A sok-sok millió különféle hibrid csibe éves forgalmazása ellenére a tizenötmilliós Hampshire jelentős tétel. E fajta nemesítésével több évtizede eredményesen foglalkoznak. Dr. Biszkup Ferenc genetikus irányításával olyan tenyésztői munka folyik Hőgyészen, amely országos hírű, és eredményei tuHőgyészen van a keltetőállomás. A gépekbe egyszerre 130 ezer tojást is be lehet rakni Az elmúlt héten harmincezer naposcsibét vittek el a kistermelők, egy rekeszben huszonöt csibe van Az új tyúkólban minden ketrecből külön rakják a tojást, és így adják el a keltetőnek, garantáltan jó minőségben fazékból. PALKOVACSJENŐ HÉTRŐL HÉTRE HÍRRŐL HÍRRE 1 A nőnapi köszöntőkampány utolsó akkordjai és az egyre türelmetlenebb ta- vaszvárás között telt el az idei évünk tizenegyedik hete. Amint egyre kellemesebbé válik az időjárás, úgy engedjük ki magunkból a fehér évszak alatt felgyülemlett feszültségeket, s a megszokottnál is érzékenyebbé, s figyelmesebbé válunk a világ, hazáink, megyénk történései iránt. Példa rá ez a bét is. ,,DIplomatatéska-gyérn éa reklám Egyre több helyen tapasztalható, hogy a kollektívák a kiemelkedő munkáért kapott elismerő oklevelekkel nem bánnak méltóan. Sok helyütt a munkaversenyfe- lelős asztalfiókjában porosodnak, ahelyett, hogy helyükre, a csarnokok, műhelyek és a hivatali szobák falaira kikerülnének. Nehezen érthető ez a gyakorlat, amikor az emiber saját eredményeire minidig büszke szokott lenni. Lapunlk hétfői számálban az e témában szereplőkről reméljük, hogy okleveleiket láttatják is önmaguknak és üzletpartne- reSknek. Felesleges már azon csodálkozni, hogy a Palota Díszműárugyár kiválóan dolgozik, hiszen ezt már számos elismerés bizonyítja. És itt van a legújabb, amelyet a szovjet Raznoexport Külkereskedelmi Egyesüléstől érdemelt ki pontos és kiváló minőségű exportmunkájáért. Diplomatatáskájukból, amelyekből nem egyet mi magunk is használunk, az elmúlt évben 355 ezer darabot szállítottak a Szovjetunióba. Ha valamilyen termék igazán jó, ha megfelel a használati - követelményeknek és a vásárló elvárásainak, akkor nem is kell neki különösebb reklám. A márka és a minőség adja magát és könnyeb piaci partnert találni, mint olyan cégeknek, amelyek silányialbbul dolgoznak. Az utóbbiaknak kellene igazán a marketing- reklám lehetőségeivel és erejével élni. Kellene, de nem élnek vele, nem teszik meg és még mindig valamiféle pótcselekvésként kezelik. Mint beszámoltunk róla, a szekszárdi miegyei művelődési központ, a Tolna megyei pártbizottsággal együttműködve öt előadásból álló sorozatot szervezett e témaköriben. Hasznos volt, mondták. Am, az erről szóló interjút olvasva mégis megdöbben az olvasó azon, hogy megyénk több száz gazdálkodó egysége, vállalata közül csak huszonkettő tartotta fontosnak e marketingstratégiái tanfolyamon való részvételét. Kérdésünk persze van, nem is kevés. Ebből csak kettőt. Hol voltak a többiek? Nekik nem forgalomnövelő és piacbővítő lehetőség a reklám? Ezekre a kérdésekre illene már hathatós és végérvényesen, konkrét válaszokat adni. Különösen akkor, amikor olyan fontos fórum is, mint a Parlament ipari bizottsága keddi ülésén fontosnak tartotta, hogy e tevékenység társadalmi hasznosságával is foglalkozzon. Gemenc és a számítógép A megyében élők, de az ide látogatók is szívesen keresték-keresik fel Gemencet. A hovatovább teljes szépségében csak tenmészetnajzi filmekből ismert tájvédelmi körzethez kicsit közelebb kerülhetünk az új kirándulóközpont által. A mintegy negyvenmilliós beruházás megvalósulásának tényeiről, a szabadidős lehetőségekNagy sikerű traktorárverést tartottak Döb- röközön, a következőt Aparhanton rendezik meg a jövő héten. ről olvasva bizonyára már sok olvasónk kedvvel rögzítette magában a lírai szépségű Szőke-kobolya nevet. Kedv... Hát a számítógéphez igazán nem kell már kedvet csinálni senkinek. Termelőeszközzé, szabadidőtáissá és játékká vált. Több országos program is szorgalmazza a számítógépek minél nagyobb mérvű elterjesztését. A különböző munkatevékenységekhez szükséges „kilobájtos” teljesítményű gépek pedig egyre sokasodnak. Megyénkben is. E heti számainkban is közöltünk két ilyent. Az Autóközlekedési Tanintézetben már közepes teljesítményű Commodore 64-gyel dolgoznak, az Állami Biztosító Tolna Megyei Igazgatóságánál pedig a közeljövőben kezdik meg ezzel a technikával a számviteli és könyvelési munkát. Igaz, hogy a magánháztartásokban még sokára lesz mindenütt személyi számítógép, de az első osztályos gyermekek szülei a matematikagyakorlás során már számítógépjeleket kénytelenek használni. Meri a rniai elsősök már nem az osztás, hanem a kizárásjelet használják. Szellemi részesedés plusz munkáidé Az oktatás fejezetébe tartozik az az írásunk is, amely a megyében lévő iskolaigazgatók tanácskozásáról számolt be. Az előadók témáit olvasva bizonyára sokan gondoltunk arra, hogy hallgatóként is szerettünk volna ezeknek részesei lenni. A részesedésnél, de nem az anyagiaknál, hanem a tanácskozásokból kamatoztatható szellemi részesedésnél időzzünk el egy keveset. Ha az újságíró beszélgetőtársaitól tudakozódik a tanácskozásokon elhangzott adatok, tények, elképzelések és a munkában mindenki által hasznosítható információk sorsáról, akkor nem egyszer megdöbben. Mert sokszor önmaguknak tartják visz- sza a tanácskozáson résztvevők mindazt, amit ott hallottak. Intézményvezetőként egyszemélyi vezetői hatáskörbe sorolják az információkat és nem osztják azt meg beosztottaikkal. Ez pedig elveinkkel ellenkező. Attól nem lesz tekintélyesebb — inkább csak félelmetesebb! — egy bármilyen poszton levő vezető, ha a tanácskozásokon elhangzott információkat nem adja tovább. Ilyen esetek is vannak, de ennek az ellenpontja szerencsére a természetes. Mint például a tanácsok végrehajtó bizottságainak az ülései. Csütörtökön olvashattuk, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottságának minősítése szerint jól végzi a munkáját a bonyhádi tanács. A szerző a jelzőt természetesnek tartja, mert nem érdem, hanem a népképviseleti-önkormányzati szerveik elé törvényileg állított követelmény, hogy jól működjenek. Elleniben az már öröm, ha éppen ez a testület így teszi le a garasát. De az már közel sem öröm — mint ismét megtudtuk —, hogy a munlkaidővédelmet szolgáló intézkedések ellenére még mindig sokan fizetett óráikban intézik ügyeiket. És végül Nagy megkönnyebüléssel veszünk búcsút a cipőinket tönkretévő hótól. A mezőgazdasági üzemek és a kerttulajdonosok igyekszenek, hogy behozzák » tél okozta két és fél hetes késést. A decsi kis horgászok megtanulták ezen a héten, hogy mi a halfogás titka. Meghirdették már a szeptemberi behatások időpontjait is. A tavaszjelző nyáriludak megérkeztek » Hortobágyi Nemzeti Parkba és a Repülőgépes Növényvédőállomás gépei megkezdték a felszállásokat. Ma pedig, március 15-e van. Ünnep, emlékezünk. Szűcs László János Belső folyosó a gemenci kirándulóközpontban Fotó: GOTTVALD KÁROLY
