Tolna Megyei Népújság, 1986. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-13 / 37. szám

a Képújság 1986. február 13. A pajzsmirigy betegségeiről Számoljunk! Írjatok az üres négyzetek­be olyan számokat, hogy a jeleknek megfelelő alapmű­veleteket elvégezve, vízszin­tesen és függőlegesen az elő­re beírt eredmények alakul­janak ki! Megfejtés: «6 = » +9E+H+I 9 = E * 9 : I+II + — * — : SE = S X 9 + Z : 9 + X — : + tI = E — 8 + 9** + + + *““ K=9 + t-Mt BéiyeggyCjtőknek Újdonságok Biatlon világbajnokság Norvégiában. A bélyegpár állá és fékvő helyzetben lövő sífutót ábrázol. Dróton ülő füsti fecskék,. faágra telepedett vörösbegy díszít két bélyeget. Nálunk is megjelenhetett volna, hi­szen ilyen csendélet koráb­ban gyakori volt hazánkban. Liechtenstein postája utal e két címlettel a környezetvé­delemre és népszerűsíti IrA világban gondolkodni, hely­ben cselekedni” elvet. Jövőre 100 éves lesz Dá­nia első bélyegegyesülete. Hafnia elnevezéssel nagy ki­állítást szerveznek, amely­nek propagálására blokkokat adtak ki. A levéltovábbítás fejlődésének négy állomását mutatják be: postakocsi, jég- vitörlés, postaijárati autó és repülőgép képével. Énekes-táncos ballada kel életre Faroer-szigetek négy értékből álló sorozatán. A zord éghajlat alatt élő em­A pajzsmirigy két lebe­nyével a légcső két oldálán helyezkedő belső elválás ztá- sú mirigy. Atlagsúlya 20— 40 g, mely a funkció, vagy­is a feladata szerint jelen­tősen módosulhat. Vérellátá­sa, ha súlyegységre számít­juk, bőségesebb, mint az agyé vagy a veséé. A pajzs­mirigy működéséhez amino- savra és anorganikus, vagy­is szervetlen jódra van szük­sége. A jód a táplálékkal ke­rül a szervezetbe. A test jód- készletének 90 százaléka a pajzsmirigyben van. A pajzsmirigy működését az agyban levő agyalapi mi­rigy szabályozza. Számos bel­ső elválasztása anyag befo­lyásolja. Aktivitása a meg­figyelések szerint 60 év felett csökken. Működését befolyá­solhatja a környezet válto­zása is, pl. a hideg fokozza, a meleg csökkenti. Több gyógyszer is módosíthatja aktivitását. A pajzsmirigy- hormon a szervezet oxigén- fogyasztását és hőtermelését is fokozza. Növeli a szöve­tek, elsősorban a máj és az izomzat anyagcseréjét. Fos kozza a szénhidrát- és zsír- anyagcserét, a oalcium-möbi- lizációt a csontokból. Szapo­rítja a szív működését, je­lentős szerepe van az érés­ben, növekedésben. Ma már a pajzsmirigy mű­ködése sokféléiképpen vizs­gálható: tapintással, röntgen-* nel, scintigraphiával, vagyis feltérképező izotópos vizsgá­lattal, ultrahanggal, tübiop- siával, melyet szövettani ér­Ruhadísznek, kislányoknak hajpántra igen mutatós, de­koratív fonalmaradékból so­dort, varrott virágdísz. Vegyünk egy ceruzát (vagy nagyobb virágkészítésnél egyenes, henger alakú, kb. 15 cm hosszú rudat), ehhez hoz­závágunk kb. 10 cm hosszú vékony spárgát, vagy erős cérnát, ez lesz a tartó vagy összefogó zsinór. A színes vastagabb fonalat egyenlete­sen, szorosan feltekerjük, melynek mindkét végződésén tékelés követ, laboratóriumi módszerekkel, egyéb kiegé­szítő vizsgálatokkal. A belső elválásztású szer­vek betegségei között a pajzsmirigy megbetegedések adják a döntő többséget. A pajzsmirigy megbetegedései esetén lehet normális, csök­kent és fokozott működé­sű. Ismert betegsége a golyva, a pajzsmirigy megnagyobbo­dása. Okozhatja jódhiány, golyvát előidéző anyag, ké­miai ágens és egyebek. A beteg legtöbbször megvastago­dott nyalka miatt megy or­voshoz. Ha a szegycsont mö­gé terjed, nehéz légzést és nyelési panaszokéit is okoz. A legfontosabb a gyógyítás­ban a kórok kikapcsolása. Jódadagolás, pajzsmirigy- hormonadás, szükség esetén műtét, esetleg radijódkezelés a gyógyítás esziköze. Isme­retesek a pajzsmirigy jó- és rosszindulatú daganatai is. A jóindulatú daganat lassan nő, nem szokott átalakulni rosszindulatúvá. A rosszin­dulatú daganatok relatíve ritkák, előfordulásuk idősebb nőkön gyakoribb. Korai stá­diumban többnyire panasz­mentesség, később légszomj, nyomásérzékenység, nyelési problémák jellemzik. Gyó­gyítása műtéti, mely után ki­egészítő gyógyszeres, esetleg sugárkezelést alkalmazhat­nak. A pajzsmirigy szöveté­nek gyulladásos betegsége is ismert. Okozhat rekedtséget, lázat, nyéki duzzanatot, — mely fájdalmas — és nye­lési nehézséget. 3—4 cm hosszan lógjon a fo­nal. Az így előkészített sod- ralékot ujjaink segítségével lehúzzuk, majd az összefogó zsinórt a két végződés segít­ségével összefogjuk, csomóra kötjük (1—3. ábra). A közép­részbe idegen színnel, varró­tű segítségével virágközepet varrunk. A fennmaradó szá­lakat a bal oldalra húzzuk, s ezekkel rögzítjük a horgolt hajpánton, ruha, pulóver fe­lületen. P. V. Gyakori a pajzsmirigy túl­működéséből származó be­tegség is. Tünetei között megemlíthető a gyors szív­dobogás, szívpanaszok, ideg- rendszeri tünetek, kézreme­gés, meleggel szembeni fo­kozott érzékenység, izzadás, álmatlanság, hajhullás, fo- gyász, hasmenés, szemtüne­tek. Az ilyen beteg gyógy­kezelése, gondozása feltétle­nül szükséges, mivel éri az állapotot a szervezet nem tűri, sőt mérgezési tünetek jelentkezhetnek, ami halá­los is lehet. A pajzsmirigy csökkent működése is betegséghez ve­zet. Ilyenkor a szervezetben alacsony a pajzsmirigy hor­mon szintje, a szervezet igé­nyeit nem elégíti ki. Gyako­risága nem éri el a pajzs­mirigy túlműködését. Ha cse­csemőkorban jelentkezik, ke­zelés nélkül cretinizmushoz, szellemi visszamaradáshoz vezet. Felnőttkorban a be­teg mozgása, gondolkodása meglassul, bőre száraz, fele- dékenység, aluszékonyság, fáradékonyság, székrekedés, és egyéb emésztőszervi tüne­tek jelennek meg, szívpana­szok is felléphetnek. Ilyen panaszok alapján fontos, hogy a beteg orvoshoz ke­rüljön és mielőbb kezelés­ben részesüljön. Pajzsmirigy- hormon adásával viszonylag gyors javulást érünk el, ezért az ilyen betegek keze­lése hálás feladat. Dr. Sziláéi Erzsébet, a megyei kórház IV. belgyógyászati osztály orvosa Hideg napokra - meleg italok TOJÁSOS SÖR Hozzávalók 4 személynek: 3 tojás, 4 evőkanál porcu­kor, 1 liter világos sör, I citrom haja, szerecsendió. A tojásokat szétválasztjuk. A fehérjét kemény habbá felverjük, és cukorral ízesít­jük. A tojás sárgáját óvato­san közé keverjük. A sört felforraljuk, és reszelt cit­romhéjjal fűszerezzük. Majd a sört állandó keverés mel­lett a tojáshabhoz keverjük. Poharakba töltjük, és reszelt szerecsendióval megszórva tálaljuk. SZILVAS BOR Hozzávalók 4 személynek: fél üveg szil vakom pót, 1 kis citrom, 3 kávéskanálnyi fa­héj, 3 cl szilvalé, 4 dl vörös­bor. A szilvát kimagozzuk, a citromot lehámozzuk. A szil­vákat és a citromhéjat a fahéjjal és egy kevés szilva­lével egy éjszakán keresztül állni hagyjuk. Majd másnap a bort, a szilváiét és a cit­rom levét összeöntjük, fel­forraljuk, beletesszük a szil­vadarabokat, és 3—4 percig állni hagyjuk. Poharakba öntve tálaljuk. Fonalvirágok berek optimizmusát sugároz­za a történet, amely szerint a játékot nem ismerő pa­raszt sakktáblán nyeri el a gonosz óriás életét, vagyo­nát. »MIIIIHHHIII Gombával tűzdelt ponty Hozzávalók: 1 és 1/2 kilós tükörponty, 15 dkg gomba, 10 dkg vaj, 1 kg burgonya, só. A hosszában kettévágott pontyot megmossuk, a kopol- tyúkat eltávolítjuk. A bőrét 1 cm távolságra bevagdossuk. Belsejét enyhén megsózzuk és szeletelt vajra tesszük. Tűzálló tálat vagy zománc­tepsit használjunk. A gom­bát jól megmossuk (ha bőrét nem húzzuk le, értékesebb és kiadósabb). Hosszúkásra vágjuk és a be vagdalt rések­be rakjuk, lehetőleg egyen­letesen úgy, hogy egy cm-re álljanak ki a gombaszeletek. Tetejére is vajdarabkákat ra­kunk és előmelegítés nélkü­li sütőben, felső lángon kD. 10 percig sütjük. Saját tevé­vel locsolgatjuk tovább alsó takaréklángon. A majdnem kész hal mellett a héjában főtt tisztított burgonyát hosz- szában vágva a vajas lében néhány percig átsütjük. A sütés ideje összesen 35—40 perc. Lehetőleg ugyanabban a tálban adjuk asztalra, amely­ben készült. Rác hal Hozzávalók: 1 és 1 1/2 kg ponty, 1 kg burgonya, 1 db IricoKK irÄrnehaawmo 1-0 AU. ikioCUU «Uiuoiiu^iwu, X —£d UU zöldpaprika, 1-2 db paradi­csom, 2 evőkanál tejföl, 2 dkg füstölt szalonna, só, bors, pi­rospaprika. A tűzálló tál vagy a tepsi alját vékonyan megkenjük zsírral. A héjában főtt bur­gonyát karikára vágva a tál aljára rakjuk. A hosszában kettévágott tükörponty bel­sejét gyengén megsózzuk. Bőrét soronként hegyes kés­sel bevagdossuk ugyanúgy, mint a gombával tűzdelt pontynál. Ráhelyezzük a bur­gonyára, és a bőrén lévő hé­zagokat füstölt szalonna sze­letekkel megtűzdeljük. Meg­szórjuk karikára vágott hagy­mával, zöldpaprikával, para­Mesekönyves mese Élt egyszer, ha el nem aludt közben örökre a világ leglustább és éppen ezért a legálmosabb fiúja, Szöszmösz. Háromkereki falu három dombja között, a harmadik kerekeskút utcájában aludta a lusták leglanyhább álmát. Szuszogott nappal, hortyogott éjjel. Ha azt álmodta, hogy dolgoznia kell, kiverte a verejtéfk, és fölriadt. Ilyen­kor annyit mondott, hogy „MI A SZÖSZ?!”, aztán ’ki­merültén az ébrenléttől, újabb szuszogó hortyogásba kez­dett. Ez Így ment egyik napról a másikra, sőt még a másik­ról is a következőre. Egyszer azonban egy mesekönyv, Szöszmósz ágya fö­lötti polcon, elúnta magát az állandó és éppen ezért sza­kadatlan hortyogástól. — Mit nem “képzel, egy ilyen nyamvadt álomszuszék! — pödörte végig poros lapjait a mesekönyv. — Tele és telistele vagyok tündérekkel, cso­dákkal, földig érő manókkal, bosszúálló boszorkányokkal, három igaz testvérrel, öreg királlyal, fondor lelkű farkas­sal, kurtafarkú kismalaccal, terülj-asztaükával, és ez o lustaság csak szörtyög, szortyog, szuttyog, horkol, hor- kangat és nagyokat hortyant. Néha még ásít is, ha ébren van. Hát ezt nem tűröm tovább! A mesekönyv megropogtatta gerincét, és újra megpö­dörte lapjait. Csodák csudájára betűk potyogtak ki be­lőle. — Huss! — mondta a mesdkönyv, és a betűk egytől- egyig átváltoztak. Lett belőlük szőke tündér, földig érő manó, bojszos boszorkány, három igaz testvér, öreg király, kopasz farkas és egy kurtafarkú kismalac. Mind-mind ott nyüzsgött Szöszmósz ágya körül, de a világ leglustább, és éppen ezért a legálmosabb fiúja csak hortyingatta tovább a maga szusza'kolását. A szőke tündér elúnta magát, ég ráfújt Szöszmósz ar­cára. A fiú orrát fintorítva a falnak fordult, és aludt to­vább. Erre még a jóságos tündér is dühbe gurult. Meg­rázta a fiút, paplanostúl-párnástúl. Erre már az álomszu­szék is kinyitotta a szemét, node csak az egyiket, és any- nyit dünnyögött: — Mi a szösz?! Erre a nemtörődömségre aztán a bojszos boszorkány is megmérgesedett. Nem volt rest, seprűt ragadott és ki­söpörte az ágyból Szöszmószt. — Ejnye, hát minek szöszmötöltök itt ennyien? — mo- tyogta, csipáit kidörzsölve a szeme sarkából Szöszmósz. Az öreg “király méltóságteljesen emelkedett Szöszmósz bozontos feje fölé. — Hol van a terülj-asztalkánk? — Az meg mi a szösz? — húzta össze kisebbre magát Szöszmósz, mert észervette a kopasz farkast, amint még- csupaszabb fogait vicsorítja rá, és nem a kurtafarkú kis­malacra. — Szóval, te nem tudod, hogy mi az a terülj-asztalkánk? — szólalt meg az első fiú. — Te, nem ismered a meséket? — toppantott a máso­dik fiú. — Te nem ismered a csodäkat? — hördült fel a har­madik fiú. A helyzet egyre ijesztőbbé vált. Szöszmósz ott cidrizett a kör közepén, remegett, inogott, lúdbőrözött, félt ettől a sok csodabogártól. Még az alvástól is elment a kedve! Es akkor a földig érő manó suttyómba odasettenkedett a világlusta fiú lábához, és megbökte. — Itt van! Fogd! Ez a mesekönyv segít neked, hogy ha belelapozol és olvasod! — azzal el is tűnt. Egyre nagyobb lett a kavaTkád Szöszmósz körül. A bojszos boszorkány seprűt nyergeit, és Szöszmósz feje fö­lött röpködött. Az öreg király hegyes koronáját töfködte Szöszmósz hátába. A kopasz farkas már Szöszmósz cipőjét nyaldosta ... Mindegyik a terülj-asztalkát követelte. Szöszmósz gyorsan föllapozta a földig érő manó által kapott mesdkönyvet, és csodák csodájára, kibújt belőle egy asztal. Kibújt, és elterült a hívatlan vendégek előtt. Volt azon ez és az. Meg volt pakolva a sok földi finom­sággal, de legfőképpen azzal, ami szemnek és szájnak ingere. Szöszmósz, ölében a mesekönyvvel, csak bámult. A népes vendégsereg egyből az asztalnál termett, és evett, ivott. Az asztalról azonban semmi sem fogyott, sőt! még egyre több falat került rá. — Mi a szösz? ! — nyelt nagyot Szöszmósz, aztán nadrá­got húzott, kabátot vett, és rohant legjobb, éppen ezért legkedvesebb barátjához, Pufócihoz, dki mindig éhes volt, és ettől nagyon szenvedett. Pufóci a hír hallatára össze­kapkodta magát, és gurult Szöszmósz barátja után. Még ma is esznek, jól élnek a terülj-asztalkából, ha időközben Szöszmósz el nem aludt, Pufóci pedig nem ta­lált ennél a mesekönyvnél jobb, de legalábbis ehetőbb mesét. SZŰCS MARIANN dicsommal. Borssal, sóval, pirospaprikával fűszerezzük. Tetejét meglocsoljuk tejföl­lel. Előmelegítés nélküli sütő középső bordájára helyçzziî}^ és teljes felső lángon 10 per­cig sütjük, majd alsó taka­réklángon, váltakozva a felső takaréklánggal kb. 20—25 perc alatt készre sütjük. Ha a zöldpaprika, a paradicsom, a hagyma pirulni kezdenek, félrehúzzuk a hal két olda­lára, és hagyjuk hogy a hal bőre a szalonnaszeletekkel megpiruljon. Közben saját tevével locsolgatjuk. A hal alá burgonya helyett párolt rizst is adhatunk. Párolt 'marhafelsál Hozzávalók: 60 dkg mar­hafelsál (hátsó comb), 5 dkg füstölt szalonna, 2 dkg zsír, 2 kisebb hagyma, só, bors. A húst megmossuk, jól megveregetjük, és rostjával egyirányban füstölt szalonná­val megtűzdeljük. Forró-«{•'U- * ___ni. *—iä -ín-«* u >n un lesszun, uuu ueiKUi teljes lángon pirosra sütjük, tetejére félbevágott vörös­hagymát teszünk, majd 5 percenként vízzel meglocsol­juk, és takarékon fedő alatt puhára pároljuk. A félpuha húst fűszerezzük, sózzuk, borsozzuk. Ha a húst meg­fordítjuk, rakjuk a hagymát mindig a tetejére. Az egész­ben sült marhahús kb. két óra alatt készül el. A kész húst mindig a rostokra me­rőlegesen vágjuk, így köny- nyebben emészthető, és szeb­ben tálalható. A hús tevét kevés vízzel feleresztjük, fel­forraljuk, és a szeletelt húsra öntjük. Feltétként tálaljuk, de bur­gonya, rizskörítéssel, salátá­val önálló étel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents