Tolna Megyei Népújság, 1986. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-13 / 37. szám

1M6. február 13. KÉPÚJSÁG 5 Borfejtés Átlendültünk a holtponton Gyarapodni kezd a sertésállomány Csökken a fehérje és a keveréktakarmányok ára. Kapos- pulán jól halad a kocakihelyezési akció. Csupán akkor lesz megfe­lelően tiszta és kellemes, él­vezhető borunk, ha gondo­san, szakszerűen kezeljük. A bor minősége, összetétele ugyanis (fejlődése, érése fo­lyamán alakul a különböző hatásokra (hőmérséklet, mik­roorganizmusok, stJb.). A sző­lő feldolgozásakor a mustba belekerülnek kisebb-nagyobb bogyórészek, különböző szennyező anyagok, elhalt élesztőgombák. A keletke­zett üledéktől (a seprőtől) a tiszta bort el kell választani. Az újabban kedvelt üde, za­matos borok esetében külö­nösen nagy szerepe van en­nek a műveletnek. A gondos fejtéssel sok értékes Illat- és zamatanyagot menthetünk meg. Általában az úgynevezett zajos erjedés befejeződése után 6—8 hét múlva ajánla­tos az első fejtést elvégezni. Sohasem célszerű későbbre halogatni, mert a seprőben található káros anyagok bomlásnak indulhatnak, és könnyen az egész borunkat élvezhetetlenné teszik. In­kább korábban fejtsünk, mint elkésve! Leghamarabb mindig a penészes vagy rothadó szőlő­ből nyert borainkat fejtsük, ugyanis ezek károsodnak el­sősorban. Ezután a lágyabb borok következzenek, hogy minél kisebb legyen a sav­csökkenés. A magasabb al­koholtartalmú és vörösboro­kat ráérünk később fejteni. Ezek erjedése, és itt a seprő kiválása amúgy is lassú. A legvégére hagyjuk az erősen savas borokat, mert a hosz- szabb állással elősegítjük a természetes savcsökkenést. A lefejtésre váró hordót a csapolás előtt alaposan meg kell tisztítani, majd később a seprőt eltávolítani, a befo­gadó hordót, üvegballont ki kell mosni, gondosan lesúrol- ni, kénezni. Ezért szükség van különféle kefékre, tör­lőrongyra, falapéira, borvo­nóra. A kén beszerzésekor nem csepegő, azbeszt kénla­pot vegyünk. A hordák nyi­tására és zárására külön­böző eszközök szolgálnak. Az ákonadugó kiütésére íaka- fapácsot, vagy ha a dugó rö­vid volt, akkor különféle akonaemelőt használunk. Az ászokhordóban tárolt bort fém vagy fa segítségével fejtjük le. 'Különleges csap •z úgynevezett kutyafej, amellyel a hordót tölcsér nélkül is tölthetjük. A fém­csapot ne hagyjuk sokáig a hordóban, mert borunk kel­lemetlen fémízt kap. A csap­lyukat fa- vagy parafadugó­val zárjuk. Gondoskodjunk mindig elegendő dugóról, ne­hogy hiánya munka ködben okozzon zavart. Csapoláskor a hordó elé fejtőkármentőt állítunk, s ebben gyűjtjük össze a kiömlő bort. A fejtés előtt sohase mu­lasszuk el a törési próbát. A fejtendő borral színtelen, úgynevezett fehér üveget tölt­sünk meg háromnegyedig, vattával dugjuk be, és egy­két napig tegyük a mintát szobahőmérsékletű helyre. Az egészséges ital letisztul. A barnatörésre hajlamos bor viszont zavaros lesz, a felső szélén barna gyűrű jelenik meg, amely lassan lefelé terjeszkedik. A törés mértéke szerint feltétlenül kéneznürak kell. Ha a bor a próba során 48 óra múlva kezd megtörni, és a barna gyűrű csak né­hány mm, akkor hektolite­renként 20 gramm, ha 24 óra múlva lép fel a bámu­lás, 30 gramm, ha 12 órán belül erős színváltozás észlel­hető, akkor 40 gramm bor­ként (káliumtnetabiszulfitot) szükséges a borhoz kever­nünk. Az egészséges italt is kéneznünk kell, hektoliteren­ként 10 gramm borként ada­goljunk. Az újbor első fejtése min­dig nyíltan, levegőztetéssel történik. Ha van csapnyílás, akkor a hordót megcsapol­juk. Az akonadugót kiemel­jük, a félig nyitott csap vé­gét a csapnyíláshoz tesszük — melyet parafadugó zár el — és fakalapáccsal óvatosan beütjük. Miután a csap fordítóját elforgatjuk, és egy kevés bor már Ikiömlöbt, a csapot el­zárjuk és fakalapáccsal erő­sen beszorítjuk. A bort a kármentőbe engedjük, majd innen az előkészített, fcéne- zett üres hordóba töltjük. Ha a csapnyílás fadugóval van lezárva, nehezebb a helyze­tünk, és több ügyességre van szükség. A fadugót vigyázva meglazítjuk, majd Igen gyors mozdulattal eltávolítjuk, és a csapot hirtelen a helyére nyomjuk. A csapolást min­dig folyamatosan végezzük. A csap gyakori kinyitása és elzárása helytelen, mert a seprőt felkavarjuk, ás így munkánk nem lesz megfe­lelő. A fejtés során időnként nézzük meg, hogy elég tiszta-e a bor. 'Ha zavarosod ik, ezt másik hordóba öntsük. Ha a hordó csapnyílás nél­kül készült, akkor a bort gumicsővel fejtjük le. Elő­zőleg meg kell győződnünk arról, milyen vastag lehet az üledék, a seprő. Dugjunk pálcát a hordóba, rövid ideig benne tartva, a seprő rára­kódik, óvatosan kiemelve meglátjuk ennék mértékét. E fölött néhány centiméterre rögzítsük a pálcához a cső végét. A pálca eléri a hordó alját, a cső viszont a kívánt magasságban marad, és nem hajlik majd el, nem kavarja fel a seprőt. A hordót úgy töltsük fel az átfejtett borral, hogy az akonadugó vége beleérjen a borba. Amikor az átfejtett bor teljesen ltíerjedt, akkor töltsük egészen tele a hor­dót, és zárjuk le dugóval. A megcsapolt, kiürült hor­dókat sohase hagyjuk ott anélkül, hogy ki ne tisztíta­nánk. A seprő eltávolítása után a hordót alaposan mos­suk lei, hagyjuk csurgóra ál­lítva szikkadni, majd meg­felelő száradás után kénez- zük, és így tároljuk. Tavaszi virágok - télen A hajtatás a növénynek a rendes virágzás! idejétől el­térő — korábbi vagy későb­bi — virágzásra való kész­tetése, amit különféle ser­kentő eljárásokkal érnek el. Legkönnyebben azok a nö­vények hajtathatják, amelyek természetes körülmények kö­zött, a szabadban is kora ta­vasszal bontják a virágai­kat. Ilyen például a jácint is, a finom illatot árasztó tavaszi virág. A jácinthagyma hajtató­edényben is virágoztatható. A hajtatóedény lehet egy vízzel feltöltött pohár vagy kisebb befőttesüveg. A hagy­mát az edény szájára kell helyezni, hogy a gyűkérko- szorú éppen csak érintse a víz felszínét. A gyökérkép­ződéshez hasonló környezeti feltételeket kell teremteni, mintha a gyökereztetést cse­répben végeznénk, vagyis sö­tét, hűvös helyiségben kell tartani a hagymát, egy cse­réppel, vagy papírsüveggel leborítva. Hat-myolc hét alatt eresztenek a hagymák gyö­keret. A gyökérképződés után a haj tatást 20—22 Celsius-fo­kos hőmérsékleten lehet folytatni. Először még hagy­juk rajta a „sapkát” az_ üve­gen, de amikor a hajtások már elérték a 8—10 centimé­teres magasságot, fokozato­san szoktassuk őket a fény­hez. Mind hosszabb időre vegyük le a sötétítőt, így a fény hatására a virágszárak hamarosan kizöldülnek, majd a virágok is megszíne­sednek. Ha hűvös helyen tartjuk a virágokat, hosz- szabb ideig gyönyörködhe­tünk pompájukban. A jácinthagyma vízkultú- rás edényben való győke- reztetése Gondoskodjunk A kertes házban lakóik gyakorlatban is tapasztal­ják, hogy a nyári madárcsi­csergést a jól szervezett téli etetéssel lehet biztosítani. Így elsősorban a hétvégi há­zak még téli gyakorlattal nem rendelkező gazdáinak szeretnénk jó tanácsot adni. A ^birtok” ellenőrzése, meg­látogatása alkalmából gon­doljunk ugráló, csivitelő ba­rátainkra is. Egy jóformájú madáretető elkészítése akár hétvégi csa­ládi összmunka is lehet a kisetbb-nagyobb „férfiak” ré­szére. Szükséges hozzá egy szögletes fatálca és néhány lécdara'b (gyümölcsösláda). A tálca szélére kb. 2—3 cm ma­gas keretet készítünk, hogy a kihelyezett magok ne szó­ródjanak szét, majd a tál­ca méretének megfelelően, a A VI. ötéves tervben az ország sertéstenyésztése — és. vele a vágósertés-termelés — dinamikusan, a tervezettet meghaladó mértékben növe­kedett. Olyannyira, hogy a tervidőszak végére előirány­zott 1 millió 210 ezer tonnás mennyiséget már 1983-ban 9 százalékkal, 1984-ben pedig csaknem 17 százalékkal túl­szárnyaltuk. Ez volt a csúcs. Aztán tavaly a sertésállo­mány 900 ezerrel, a kocalét­szám 46 ezerrel lett kevesebb a tervezettnél. A vágósertés­termelés 70 000 tonnával el­maradt az előirányzattól. Semmi kétség, visszaesett a termelői kedv. De vajon miért? Horváth Ádám, a MÉM mezőgazdasági főosz­tályának csoportvezetője sze­rint egy sor kedvezőtlen kül­ső és belső tényező miatt. Kedvteremtő árintézkedések Kezdjük a külpiaci gon­dokkal: 1981 óta az export értékesítési árak összesen 32 százalékkal csökkentek. Itt­hon? Miközben az állati ter­mékelőállítás költségei évről évre nőttek, ellensúlyozásuk­ra az utóbbi két évben nem történt árintézkedés. A két, egymást követő évi aszály alaposan megnehezítette a takarmányellátást. Az 1985-ös szokatlanul hideg és hosszú tél jelentősen megnövelte a költségeket és a vesztesége­ket. Mindezeken túl, a ter­melőket különböző értékesí­tési-átvételi nehézségek súj­tották. E kedvezőtlen jelenségek, valamint a tavaly szeptem­beri állatszámlálás előzetes adatai az ágazat fejlesztési elveinek felülvizsgálatára késztették a minisztériumot. Ezt követte a Gazdasági Bi­zottság ülése, amelyen hatá­rozatokat hozott a vágóser­tés-termelés közgazdasági feltételeinek, s a sertésállo­mány minőségének javításá­ról. Ennek megfelelően, 1986. január 1-i hatállyal rendez­ték a felvásárlási árakat. A nagyüzemi vágósertések élő­súlyra számított« átlagárát ki­logrammonként 1.50 forint­tal, az élő export sertések alapárát 2 forinttal emelték. Ugyancsak 2 forinttal emel­ték az I—IV. osztályú hasí­tott sertések felvásárlási árat, ily módon is ösztönözve a termelőt a jobb minőségre. Gondolt a határozat a kis­termelőkre is: a tőlük vásá­rolt sertések átlagára kilo­grammonként 1.40 forinttal emelkedett. A több éves szer­ződéses felárat pedig — ki­logrammonként 2.50 forintot — beépítették az alapárakba. Miközben a pigmentált ser­tések alapárát nem csökken­tették, a fehér hússertések minőségi felárát ugyanakkor a madarakról! négy sarokszélen rögzítve te­tőt készítünk. Az eleségtar- tót függeszthetjük a ház ol­dalára, de rögzíthetjük ma­gas fatuslkóra, ügyelve, hogy a kis ragadozók ne férjenek hozzá. Egy szép formájú, jól megszerkesztett magas tetős madáretető nemcsak a kert és a környék kellemes színfoltja, de az esőtől, szél­től is óvja nyári barátain­kat. A tálcára kihelyezett ele- ség lehet a madárkereske­désben vásárolt vegyesmag, dió, mogyoró, napraforgói mag, gabona, apróra vágott burgonya, alma, káposztator­zsa és húsos faggyú is. A madárkák hálásak, meg­becsülik a téli gondozást... I forintról 1.20-ra növelték kilogrammonként. Több hús, kevesebb zsírral Intézkedések történtek a vágósertés-termelés mennyi­ségi ösztönzésére is, de a leg­fontosabb cél természetesen az állomány minőségének ja­vítása. Több húsra van szük­ség, kevesebb zsírral. Ezt sürgetik mind a hazai fo­gyasztók, mind pedig az ex­port piaci igények. Ezt a célt a minőségre ösztönző terme­lői árak mellett megfelelő fajtapolitikával és a takar­mányozási problémák meg­oldásával lehet elérni. Ami a fajtapolitikát illeti, a minisztérium nem tesz kü­lönbséget a kis- és a nagy­üzem között; miért is tenne, amikor a minősített tenyész­állatfajták és hibridek korlá­tozás nélkül, mindenütt jól felhasználhatók. Legfeljebb az eddiginél erőteljesebben szorgalmazza a kocakihelye­zési akciót. Ez ügyben az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt is megteszi a magáét: március 31-ig 50 ezer vemhes tenyészkocasüldőt kíván ki­helyezni a kisüzemekbe, az év végéig pedig 80—85 ezret. Kedvcsinálónak a korábban meghirdetett 1500 forintos ártámogatás helyett január­ban, februárban 2500, már­ciusban 2000 forintot ad a kistermelőknek. A fajta jó megválasztása mellett a minőségjavítás má­sik fontos feltétele az igé­nyeknek megfelelő takarmá­nyozás. E körül nem volt rendben minden; megjelent azonban egy módosító ren­delet, amely az ipari takar­mányok magasabb tápanyag- tartalmáról és jobb minősé­géről rendelkezik. A vállalatok olcsóbb és jól hasznosuló háztáji tápokat is hoznak forgalomba, ame­lyek minőségét, emészthető­ségét — épp azért, mert ed­dig sok panasz forrása volt — fokozottan ellenőrzik. Még egy jó hír a sertés­tartóknak: mivel a közel­múltban 5—7 százalékkal A tavalyi évben új pro­fillal gazdagodott az ISV szekszárdi főosztályának te­vékenysége. Az igények dik­tálták egy korszerű infra- lámpacsalád kifejlesztését, ezzel is segíteni tudják part­nergazdaságaikat, javítják termelési feltételeiket. Tavaly már kísérleti jel­leggel kezdték a gyártást, s inkább a piac felmérése volt a cél. Időközben megtörtént a gyártórészleg felszerelése, így a gyártás zökkenőmente­sebbé vált. Kétfajta infralámpát állí­tottak elő: Az SZTI—1 tí­pusú energiatakarékos inf- ralámpa villamos energiát csökkentették a fehérjetakar­mányok — növényolajipari dara, halliszt, húsliszt — árát, 1986. január 1-től a ke­veréktakarmányok ára is mérséklődött. Intézkedtek, hogy a kister­melők is igényük szerint vá­sárolhassanak a hazai elő­állítású fehérjetakarmányok­ból; a legjobbkor, hiszen tő­lük kerül ki a vágósertések 57 százaléka! A gabonaforgalmi vállala­tok — a szabad takarmány­forgalmazás mellett — beve­zették a garanciális takarmá­nyozás szerződéses rendsze­rét. Ennek keretében a le­adott hízott sertések után 300 kilogramm szemes abrakot juttatnak elsősorban az in­tegráción kívüli — kisterme­lőknek. A szakszerűbb takarmá­nyozás elősegítésére széles körű szaktanácsadást szer­veznek. Egyúttal megszigo­rítják a takarmányok válasz­tékának és minőségének el­lenőrzését, és az előírások megszegőivel szemben alkal­mazott szankciókat. Nő a kocáiétszim Az 1986-os tervek ismere­tében elmondhatjuk, hogy a vágóállat-termelésben válto­zatlanul a vágósertés és a vágóbaromfi képviseli a leg­nagyobb részt. Szükség van tehát a sertéstartó férőhelyek korszerűsítésére és újak épí­tésére. Erre a kormányzat 1986. január 1-től a felhal­mozási adó alóli mentesítés­sel igyekszik ösztönözni a termelőket. Teszi ezt annak ellenére, hogy 1986-ban a tervek a vá­gósertés-termelés átmeneti csökkentését irányozzák elő — a múlt évihez képest. Am már az év végére a sertés- állományban jelentős, a ko­calétszámban 20 ezres növe­kedéssel számolnak. E szá­mítás reális, hiszen az állo­mánycsökkenés már a múlt év végén megállt, tehát túl­jutottunk a holtponton. Am a felsorolt intézkedések jól érzékelhető eredményei — a tenyésztésben jól ismert ge­nerációs intervallum miatt — csak 1987-re várhatók. képes megtakarítani. Az SZTI—2 típusú lámpát az SZD—3 szabályozóegységgel kombinálva célszerű hasz­nálni, így ezen is energia, tehát pénz takarítható meg. Az energiatakarékosság je­gyében folytatja az ISV szer- vízcsoportja a watt-őr be­rendezések szerelését az idén is. Ez a készülék az ener- giavéteflezés hatékonyságát javítja, kiküszöböli az adódó pillanatnyi csúcsokat, meg­könnyíti az energetikusok munkáját, segit a tervezés­ben. Változatlanul gyártják a higiéniai célokat szolgáló fó­liacsizmát sertéstelepek ré­szére. körbe, , r - //. •; ., -, :>« ■ ' v valamint . — asztalos-üveges és — villanyszerelő szakmunkásokat Jó KERESETI LEHETŐSÉGGEL. Jelentkezés: Paks, Dó­zsa G y. u. 5. (27/19) Dombó Pál Lakásépítő és Fenntartó Szövetke­zet Dombóvár—Guna­rasfürdőn személyi tu­la i Horni TÁRSASÜDÜLŐK ÉPÍTÉSÉHEZ építtetők jelentkezését fogadja Építésre kerül 1, 2 és 3 szobás üdülőegység. Részletes tájékoztatás: Dombóvár, Népköztársa­ság u. 10—12. Telefon: 15-18. (250) Profilbővítés űz ISV-ben

Next

/
Thumbnails
Contents