Tolna Megyei Népújság, 1986. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-13 / 37. szám
1986. február 13. NÉPÚJSÁG 3 Versenyképesebb húsipar A VII. ötéves terv időszakában közel 7 milliárd forintos fejlesztéssel javítják a hazai húsipar versenyképességét. A tervek összeállításánál figyelembe vették a hazai vásárlók igényeinek módosulását — a fokozott minőségi követelményeket — és azt, hogy az ágazat a következő években külföldön csak úgy tudja növelni az eladásokat, ha a feldolgozás színvonalát folyamatosan növeli. A húsipari fejlesztésekről Remény Ervin, az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt főmérnöke az MTI munkatársának elmondotta: — A műszaki tervek kialakításánál messzemenően figyelembe vettük a külföldi szakmai tapasztalatokat, lévén, hogy a magyar húsipar exportárui is jórészt azokba az országokba jutnak el, amelyeknek húsipari üzemei is magas minőségi követelményeket elégítenek ki. Egy svájci piackutató társaság, a Gira, megbízásunkra részletesen elemezte a következő évtized magyar export-esélyeit. A prognózis szerint 1988-tól várható élénkülés a jelenleg eléggé pangó külföldi húspiacon, tehát éppen abban az időszakban, amikorra a tervezett fejlesztéseink — legalábbis részben — elkészülnek. A magas szinten feldolgozott termékek kereslete — például a dobozos sonkáé, a téliszalámié, és esetenként a darabolt húsé — jelenleg is lehetőséget kínál az exportra, ám várhatóan néhány év múlva esélyeink ezen a téren is javulhatnak. A növekvő forgalom szakmai követelményeit mielőbb meg kell teremteni, hiszen például a külpiacon Dániával vagy Hollandiával vagyunk versenyben ; azokkal az országokkal, amelyek a feldolgozásban amúgy is élen járnak. A magyar húsipar számos területen jelenleg még hátrányban van; ennek mérséklésére, behozására a program megvalósításánál nagy hírű külföldi tervező intézetekkel működünk együtt. A technológiai tervek megalapozásánál szintén külföldi szakértők közreműködésével számolunk. A húsipar licencek és know-howk vásárlását is tervezi, sőt nemcsak a maga számára teremti meg a megújulás eme lehetőségeit, hanem a magyar gépgyártók, a háttéripar részvételének biztosítására is vásárolunk licenceket. Ezek alapján fontos húsipari gépeket, felszereléseket gyárthat a hazai ipar, és kevésbé lesz szükség külföldi egységek behozatalára. — Húsipari üzemeink termelése sokoldalú, esetenként talán túlzottan is az. A fejlesztés előkészítésénél tíz ország 60 húsüzemét vizsgálták meg a magyar szakértők, és tapasztalataik egyebek között erre figyelmeztetnek. A nagyobb mértékű szakosodás hiánya nálunk egyebek között azzal magyarázhat» hogy a szabályozó-rendszer változásaihoz csak olyan üzemeik képesek alkalmazkodni, amelyek a húsipari munka minden részletének elvégzésére berendezkedtek. A külföldi tapasztalatok ezzel gyakran éppen ellentétesek; az üzemek szakosított gyártással oldják meg a termékek földolgozását, vagy a készáru előállítását. Mostani fejlesz- téseiiniknél ezt igyekszünk figyelembe venni, mivel az így kialakított üzemek fajlagos költségei kisebbek. Ennek megfelelően 'tervezzük az évente 5000 tonna bontott- csomagoflt húst előállító létesítményeket. Számolunk azzal is, mivel az üzemek egy részében hiányoznak a technológia fontos elemei, ezeket fokozatosan kiegészítjük. Nem tartható fenn ugyanis a húsipari munkaimegosztásnak az a jelenlegi rendje, amikor is a félsertéseket vállra dobva, rakják le a húsipari kocsikról, és az árut a húsboltokfoan, ABC-áruházakban darabolják. A nemzetközi tapasztaltok egyértelművé teszik: a húsüzemekben, Illetve a korszerűen kiépített nagykereskedelmi vállalatoknál kell berendezkedni az alapanyag bontására, illetve csomagolására. A fejlesztés során akár egy kilogrammos húsadagok előállítását is lehetővé tesz- szük. Továbbá azt, hogy a magas szinten csomagolt árut a boltokban tovább darabolják, szeleteljék, ahogyan azt a vásárlók éppen megkívánják. Ki kell építenünk a korszerű nagykereskedelmet is, ezzel a követelménnyel a fejlesztéseknél számolunk. A következő években a hazai húsipar úgynevezett daraboló-teljesítményét csaknem 22 ezer tonnával fokozzák és — régi igényt kielégítve — 13 600 tonna kapacitású fagyasztó-tárolót építenek ki. Vágóüzemi rekonstrukcióra kerül sor például Debrecenben és Cegléden, új bontó-csontozó üzemek épülnek Debrecenben, Gyulán. Cegléden és Kaposvárott. Az elhasználódott vágóhídi gépek cseréjét Pápán. Pécsett, Miskolcon irányozták elő. Űj sonkaüzem épül Kapuváron, Pápán a rendszerszerű fóliás sonkagyártásra rendezked- nék be, Kaposváron az úgynevezett szárazáru-gyártást bővítik, és többfelé egészítik ki a létesítményeket hűtő- tároló részleggel. Közös vállalkozásokra is sor kerül: éppen külföldi tapasztalatok alapján várhatóan a pápai üzemben létesítenek doboz- gyárat, amely ellátja majd a konzervihúsokat gyártó üzemeket. A program során a húsipar hiteleket vesz fel, ezeket az eddiginél szélesebb körben használják föl. Egyebek között 135 millió forint jut a külföldi aktív marketing- munka támogatására. Már megkezdték az oktatási programokat, mivel a fejlesztésekhez szükséges gépek kezelőit külföldi szakemberek tanítják. A fejlesztés, amely alapvetően érinti a magyar húsipar versenyképességét, 1988 végével fejeződik be — mondta a főmérnök. Földrengésvédő alapozási szerkezet Űj megoldást dolgozott ki az épületek földrengésállóságának növelésére Hunyadi Ferenc, a Földmérő és Talaj- vizsgáló Vállalat szakági főmérnöke és Dimitriu Achil- leas, a Győri Igazságügyi Műszaki Szakértő Iroda mérnöke. Az általuk konstruált földrengésvédő alapozási szerkezet úgy csillapítja a rezgéseket, hogy rugalmas kapcsolatot létesít az alap és az épület föld feletti része között. Felépítése és működése a hídsaruéhoz hasonló, rezgéscsillapító hatását az építmények alapja és felépítménye közé ékelve fejti ki. Hagyományos terhelésre — például szélerőre — a szerkezet mozdulatlan marad, a szerkezetben fellépő súrlódási erőt ugyanis a szél ereje nem tudja legyőzni, így az épületsaru nem jön mozgásba. A nagy szilárdságú anyag bői készült épületsaru teherbíró, viszonylag keveset kell belőle egy-egy épület alá helyezni. Fenntartási költsége nincsen, alkalmazásával pedig feleslegessé válnak a vízszintes erők felvételét szolgáló épületmerevítések, utólagos erősítések. Felmondtak két szakszervezeti aktivistának Igazgatóválasztás - mellékzöngékkel A Mezőgép vállalat két dolgozója — dr. Szabó Győző, a vállalat volt igazgatási osztályvezetője és Mucsi Péterné, a vállalat telexkezelője — közérdekű panasz- bejelentést tett Gáspár Sándorhoz, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjához, a SZOT elnökéhez és Péter Szigfridhez, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának első titkárához. A közérdekű bejelentések szerint a vállalatnál lezajlott szakszervezeti választások, majd a vállalati tanácstagi választások több tékintetben szabálytalanul, a demokratikus előkészítést nélkülözve, szubjektív indítékok alapján történtek. A bejelentők arról is tájékoztatták a SZOT elnökét, és a megyei párt- bizottság első titkárát, hogy a vállalatnál nem érvényesül kellően az erre jogosult testületek véleményező, javaslattevő, adott esetben a döntési jogosítványa. Mucsi Péternét és Horváth Józsefeiét, a vállalat korábbi szakszervezeti aktíváit 1985 decemberében elbocsáj- tották... A vállalat volt szak- szervezeti bizottságának titkára, Pap István nemkívánatossá vált a vállalat igazgatója és párttitkára előtt. A bejelentéseket vizsgálat követte, Mucsi Péterné panasza alapján Égető Imre, a SZOT alosztályvezetője, és Bíró László, a Vasasszakszervezet Központi Vezetőségének tagja a szekszárdi helyszíni látogatásuk során 1985. decemberében már megállapították, hogy Mucsi Péterné és a bejelentésiben szereplő Horváth Józsefeié jogellenes, és törvénytelen módon lett elmozdítva a vállalattól. Ennek megfelelően Mucsi Péterné esetében a vezetői döntés úgy módosult, hogy „végérvényesen” visz- saaál'lították munkaviszonyát. Horváth József né elbocsájtá- sát pedig úgy módosították; hogy 1986. március 31-ig felmentették, ez időre munkabérét a vállalat folyósítja, de ezt követően új munkahely keresésére kötelezték. Később Horváth Józsefné a munkaügyi döntőbizottsághoz fordult, amely 1986. január 10-1 ülésén a gazdasági vezetői döntést hatálytalanította. A gyors és határozott döntés után — a panaszos jogainak visszaállítása — 1986. január 7—8-án a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Vasasszakszervezet Központi Vezetősége, és az MSZMP Szekszárd Városi Bizottsága vizsgálatot tartott a Szekszárdi Mezőgépnél. A gyors vizsgálatot az is szükségessé tette, hogy folyamatban volt a vállalati tanács tagjainak megválasztása, a vállalati tanács alakulóülésének napja január közepére már ki volt tűzve, ahol dönteni kellett volna arról, hogy Zsigovits Ferenc Igazgatót megerősítik-e funkciójában. Kit válasszanak - vagy választhatnak? A szekszárdi gyárban a zavarok 19854>en kezdődtek, a szakszervezeti választásokkal kapcsolatban. Egyértelműen nem bizonyítható, hogy egyszemélyi vagy szűk körben, személyes indíttatásból-e, de kétségtelen, hogy üzemi négyszög szintjén úgy döntöttek: a szekszárdi gyáregységben is létre kell hozni az üzemi szakszervezeti bizottságot, ennek partnereként szerepelne a vállalat igazgatója. Döntötték abban is, hogy továbbra is működtetik a vállalati szakszervezeti bizottságot a gyáregységi ÜSZB-k koordinálása céljából. Az előbbi változtatás ellentétes a Vasasszakszervezet Központi Vezetőségének állásfoglalásával, s a változtatáshoz nem kérték a Vasasszakszervezet engedélyét. A szekszárdi gyárban — és a vizsgálat során a meg- hal'lgatottak többségének véleménye alapján — azért volt szükség erre a változtatásra, hogy a vállalat igazgatójának és a pártalapszer- vezet vezetőségének a véleménye érvényesüljön, azaz, hogy a nem kívánattá vált Pap István szb-tdtfcár felmentésre kerüljön. A jelölőbizottság részére meghatározták, hogy kettős jelölés történjen Pap István vszb-titkár és Sajgó Tibor pártalapszervezeti vezetőségi tag személyében. A jelölőbizottság egy tagja már úgy vitte tovább az „utasítást”, hogy a gazdasági veztés első számú jelöltje Sajgó Tibor... Zavarokat okozott az a tény is, hogy a szakszervezeti tagok nem tudták, hogy üszb-titkárt, vagy vszb-tit- kárt kell-e váüaszbaniok... Végül a titkos szavazás alapján az üzemi szakszervezeti bizottság titkárának Pap Istvánt választották meg. A vizsgálat szerint azonban — a problémák ellenére is — a szakszervezeti tisztségviselők választását nem kell megismételni, mert a választások titkosan, és a szabályzatokban rögzített elveknek megfelelően történtek. Az is bebizonyosodott a vizsgálat során, hogy a korábbi vszb-titkárral együttműködő aktivisták — Mucsi Karácsony János, az előkészítő bizottság tagja javaslatot tesz a vállalati tanács elnökének személyére Péterné és Horváth Józsefné — egyszerűen megtorlásban részesültek. Ki volt ott Siófokon? A bejelentők szerint a vállalati tanács tagjainak választása sem volt szabály- szerű, az is nélkülözte a dolgozók közötti körültekintő jelölőmunkát. Súlyos hibának minősül, hogy 1985. november végén Siófokon egy kétnapos tanácskozáson részt vettek azok a „vállalati tanácstagok” is, akiket még meg sem választottak... A Minisztertanács és a SZOT által kialakított és kiadott irányelv szerint a vállalati tanács megalakulását és az új irányítási formára történő áttérést előkészítő bizottság vezetője vagy a szakszervezeti bizottság titkára, vagy annak megbízottja. A Mezőgép Vállalatnál e kötelezettségeket is saJ játosan értelmezték. A szak- szervezeti és a vállalati tanácstagi választásokon ugyanaz az összetételű jelölőbizottság működött, mivel „olyan jól dolgozott a szak- szervezeti választások során a bizottság”, hogy őket autó. mat ikusan tovább foglalkoztatták a vállalati tanácstagi választásokon. A jelölőbizottság tagjai nem végeztek a dolgozók között széles körű elbeszélgetéseket, ehelyett a hirdető- táblán tették közzé a jelöltek névsorát. A vizsgálat megállapította, hogy a szakszervezeti tisztségviselők, a pártvezetőség, annak titkára és a vállalat igazgatója is felelősek a szakszervezeti választások és a vállalati tanácstagi választásokkal összefüggően elkövetett szabálytalanságokért, a vállalat dolgozóinak egy részében jogosan kialakult rossz közérzetért. A vizsgálat során feltárt hiányosságok nagy részét orvosolták, és a szükséges további intézkedések is folyamatban vannak. A Szekszárdi Mezőgép Vállalatnál az Ipari Minisztérium is vizsgálatot folytatott a vállalati tanácstagok választásával kapcsolatos törvényesség megállapítás ára. Az Ipari Minisztérium, vizsgálata szerint törvénytelenség nem történt, így tegnap, szerdán sor kerülhetett Szek- szárdun a Mezőgép Vállalatnál a vállalati tanács alakuló ülésére. Megerősítették beosztásában... A vállalati tanács alakuló ülésén Zsigovits Ferenc, a vállalat igazgatója köszöntötte a tanács tagjait, a meghívott vendégeket, köztük Soós Gyula ipari miniszterhelyettest, Gyugyi Jánost, a me-’ gyes pártbizottság titkárát és Szabó Gézát, a városi párt- bizottság első titkárát. A 24 tagú vállalati tanácsban 12-en a választott tanácstagok, négyen az igazgató és az általa kijelölt tanácstagok, nyolcán pedig a vállalat vezetés képviseletében vesznek részt a tanács munkájában. A tegnapi alakuló ülésen a tanács egyhangúlag elfogadta a Szekszárdi Mezőgép Vállalat szervezeti és mű-* ködési szabályzatát, majd1 egyhangúlag a vállalati ta« nács elnökének megválasztotta Wéner Zoltánt, a várdombi gyáregység igazgatóját, elnökhelyettesnek pedig Szabó Bertalan személyzeti osztályvezetőt. Karácsony János, az előkészítő bizottság vezetője ezt követően javasolta 5 éves időszakra Zsigovits Ferencet igazgatói tisztében megerősí-, teni. A jelenlegi igazgató ag-» rármérnöki diplomával rendelkezik, 1968 óta áll a vállalat élén. A megyei tanács végrehajtó bizottságának tagja, a megyei ipari bizottság elnöke, az Agromas igazgató- tanácsának tagja. Az előkészítő bizottság vezetője elmondta, hogy Zsigovits Ferenc munkatársaival szem4 ben mindig reális igényeket támaszt, munkájukban segíti őket. A munkásokkal a kapcsolata példás. Vezetésével a vállalat továbbfejlődése biztosított. '• Ezt követően kért szót Szabó Géza, a városi pártbizottság első titkára. Javasolta, hogy az igazgatót erősítsék meg munkakörében, de felhívta a figyelmet arra: a közeljövőben szükségessé válik, hogy a szakszervezeti bizottság, a pártalap- szervezet és a vállalati tanács vizsgálja meg a vállalat helyzetét. Kritikusan és önkritikusan kell a demokratikus fórumok rendszerét, a vállalat gazdasági neiyze- tét megvizsgálni ahhoz, hogy a Szekszárdi Mezőgép Vállalat a következő években is eredményesen gazdálkodhasson. A vállalati tanács ülésének befejező szakaszában titkos szavazásra került sor, amelyben arra kellett választ kapni, hogy Zsigovits Ferencet megerősítik-e igazgatói tisztében. A titkos szavazás alapján további ötéves időszakra huszonhárom igen és egy nem szavazattal Zsigovits Ferencet megbízták a Szekszárdi Mezőgép Vállalat igazgatásával. HAZAFI JÓZSEF Wéner Zoltán, a vállalati tanács elnöke megköszöni a bizalmat
