Tolna Megyei Népújság, 1986. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-13 / 37. szám
2 KÉPÚJSÁG 1986. február 13. PANORÁMA Irán-lrak háborúja Az ENSZ-főtitkár békéltető Mai kommentárunk Egy botrány hullámai A Londoniból keltezett jelentések élén hetek óta egy név szerepel: Westland. A korábban ismeretlen, legalábbis csupán a katonai szakértőik körében neves brit helikopter- gyár mostanra a londoni hatalmi csatározásokat messzemenően befolyásoló tényező lett. Magából a Westland- ügyiből pedig akkora botrány, ami megfigyelők szerint akár a következő választásokon is érezteti hatását. A dologban persze, nem az üzleti vonatkozások a2 igazán érdekesek. A felszínen ugyan végig csak arról volt szó, hogy egy amerikai—olasz, vagy egy nyugateurópai cégekből álló konzorcium társuljon be a huzamosabb ideje veszteséges délnyugat-angliai középüzembe, a kulisszák mögött azonban jóval több húzódott meg. He- seltine, volt hadügyminiszter látványos kiválása a tory kabinetből sem azzal magyarázható, hogy csupán a hivatalosan támogatott amerikai verzió ellen lett volna, hanem inkább azzal, hogy a Westland-affért ürügynek tekintette, olyannak, amely alkalmas a Thatcher asszonnyal szembeni érezhetően növekvő elégedetlenség kikristályosítására. Azt felmérni, hogy mekkora táborra számíthat a konzervatívok soraiban, persze, korántsem egyszerű. A miniszterelnök, minden társadalmi és gazdasági gond (mindenekelőtt a 3 millión felüli munkanélküliség) ellenére szilárdan kitart irányvonala mellett, s legutóbbi nyilatkozata szerint arra sem lehet számítani, hogy a sokszor kifogásolt „vezetési stílusán” változtasson. Kérdés azonban, hogy az egyre érezhetőbb népszerűség-csökkenés mikor kényszeríti esetleg átértékelésre a brit kormánypolitika irányítóit. Ez a csökkenés ugyanis most már szemmel látható. A közvélemény kutató intézetek legfrissebb felmérései egybehangzóan arról tanúskodnak, hogy a toryk helyzete napjainkban (nem utolsósorban a West- land-botrány hatására) alaposan megnehezedett. Sőt, megkezdődött a választási kombinálás is: hány százalékot, hány mandátumot nyerhetne az ellenzéki Munkáspárt, ha most kerülne sor parlamenti voksolásra. Ezek egyelőre persze, csupán elméleti fejtegetésék, hiszen Thatcher asszony hivatali időszaka még két évre szól. s nem valószínű, hogy hajlandó lenne hamarabb urnákhoz szólítani a szavazópolgárokat. A tory-vezetés nyilván arra számít, hogy ennyi idő alatt a Westland-ügy által felkavart hullámok is elülnek majd, hacsak — az eddigiekhez hasonlóan — nem kerül sor újabb leleplezésre. Egy ilyen fordulat ugyanis a jelenleginél is kényelmetlenebb helyzetbe sodorná a Downing Street 10. lakóját. SZEGŐ GÁBOR Tisztújítás a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsánál Továbbra is heves harcok dúlnak az iraki—iráni front déli szakaszán a vasárnap indított iráni offenzívát követően. A szembenálló felek változatlanul egymásnak ellentmondó hadijelentésekben számolnak be a harci cselekményekről, a másik félnek okozott veszteségekről. Egy teheráni katonai közlemény szerint az iráni csapatok szerdán elfoglalták Umm-Kaszr kikötővárost a kuvaiti határnál, s ezzel teljesen elvágták az iraki csapatok utolsó kijáratát a Perzsa-öbölhöz. Irak azonnal cáfolta, hogy az iráni hadsereg elérte volna a kuvaiti határt. Bagdad szerint az irániak már csak egy hídfőállást védenek a Satt-el-Arab iraki partján, s az iraki légierő folyamatosan támadja az iráni csapatösszevonásokat. Cáfolták azt a teheráni állítást is, hogy az elmúlt napok véres harcaiban az irániak 14 iraki repülőgépet lőttek le. Szíriái választások A hétfőn megtartott szíriai parlamenti választások a Nemzeti Haladó Front jelöltjeinek győzelmét hozták. Az NHF tömöríti a szíriai haladó pártokat és szervezeteket: a frontot a Szíriai Baath Párt, a Szíriai Arab Szocialista Unió, az Arab Szocialista Párt és a Szíriai Kommunista Párt alkotja. Mohamed Gabbas belügyminiszter szerdán Damasz- kuszban közölte, hogy a Nemzeti Haladó Front közös listái az ország 15 választó- kerülete közül nyolcban az összes leadott szavazatot megszerezték. A 195 tagú parlamentben — a Népi Tanácsban — a nők száma 18- ra emelkedett. A képviselők mintegy fele a munkásság és a parasztság soraiból kerül ki. Bagdadban bejelentették, hogy az iraki csapatok — hét hadtest — szerdán ellentámadást indítottak Baszrától délkeletre az irániak ellen, Khorramsár irányában. Az INA iraki hírügynökség szerint az iraki hadsereg nyomása alatt megkezdték a visszavonulást a Satt-el-Arab folyó nyugati oldalán harcoló iráni egységek. Egymásnak ellentmondanak a két fél hadijelentései El-Fao kikötőváros sorsát illetően is. Bagdadban eközben a háború fejleményeiről, a közvetítés lehetőségeiről tárgyalt Tarik Aziz külügyminiszterrel Ikbal Riza ENSZ-küldött, a világszervezet titkárságának tisztségviselője, aki előzőleg Teheránban is járt. Az Irak és Irán közötti konfliktus békés rendezését célozzák azok a diplomáciai erőfeszítések, amelyeket a hét elején ismét fellángolt harcok után tettek. Tarik Aziz iraki külügyminiszter levélben tájékoz(Folytatás az 1. oldalról.) a helyzet alakulását és elemzik a tendenciákat, hozzátéve azt a területet, amit tavaly még nem lőhetett érdemiben ellenőrizni, és ez az új vállalatirányítási formák működése. A másik téma nem kevésbé izgalmas, de összegzése örvendetesébb, mint az előzőé volt. Az építési és Merénylet Szerdán Ain Rummaneban pokolgép robbant a falangis- ta párt helyi székházának közelében: az eddigi jelentések szerint két ember meghalt, sok a sebesült. A Bejrútot kettéválasztó zöld vonalon akciái tatta Pérez de Cuéllar ENSZ- főtitkárt a háború legfrissebb eseményeiről. Aziz kifejtette, hogy a Biztonsági Tanácsnak foglalkoznia kell a térség békéjét fenyegető veszélyes helyzettel, és felhívta a figyelmet arra, hogy az alapokmányban biztosított lehetőségeivel élve a testületnek mindkét fél jogait és érdekeit figyelembe véve kell megteremtenie a térségben a tartós és igazságos békét. Pérez de Cuéllar kedden „mélységes aggodalmának” adott hangot az Irak és Irán között ismét rendkívül feszültté és veszélyessé vált helyzet miatt, s a múlt évben előterjesztett javaslatai alapján sürgette a békés megoldást. Pérez de Cuéllar még hétfőn este megbeszélést folytatott Iszmat Kittani iraki ENSZ-nagykövettel, majd egy nappal rá Szaid Radzsai- Horaszani iráni ENSZ-képvi- selővel találkozott. vízügyi osztály felügyelete alá tartozó vállalatoknál és tanácsi költségvetési üzemeknél ugyanis jelentősen javult a munkásvédelem helyzete. Tolna megyében a VI. ötéves terv időszakában — főként az említett területen — jelentősen javultak a munkakörülmények, ennek és még más tényezők hatására csökkent az üzemi balesetek száma. Bejrútban „aktívak” voltak az orvlövészek : egy tanárnő megsebesült. Szerdára virradóra tűz- párbaj bontakozott ki a főváros környékén is, Nyugat- Bejrútban járványszerűen elharapóztak a rablások. TOKIO A Szovjetunió a nukleáris fegyverek teljes megsemmisítésére törekszik, ugyanakkor e célkitűzés megvalósításához szükség van más kormányok és népeik erőfeszítéseire is — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov abban a levélben, amelyet Nagaszalki város polgármesterének küldött, válaszul Motosima Hi- rosi korábbi üzenetére. Az SZKP KB főtitkára rámutatott, hogy a Reagan-féle „csillagháborús” terv akadályozza a nukleáris fegyverek felszámolását célzó törekvések valóra váltását. Gorbacsov levelében kifejtette, hogy a Szovjetunió nagyra értékeli a Japánban érvényben lévő anti nukleáris alapelveket, amelyek értelmében a szigetország nem gyárt, nem tárol, és területére nem enged be nukleáris fegyvert. Gorbacsov egyező tartalmú levelet küldött Hirosima polgármesterének is. WASHINGTON Az Egyesült Államok elrendelte a Líbiával fennállt* légi közlekedési kapcsolatai teljes felszámolását. Törölnek minden légi járatot az Egyesült Államokból Líbiába és viszont. Megtiltják továbbá a külföldi légitársaságoki nak, hogy az Egyesült Államok területén líbiai légi járatúikra szóló jegyeket árusítsanak. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa szerdán tisztújító közgyűlést tartott. A protestáns, az ortodox és a szabadegyházakat tömörítő ökumenikus Tanács elnökévé ismét Bartha Tibor református püspököt választották meg. A főtitkári tisztséget — a leköszönő Ottlyk Ernő nyugalmazott evangélikus püspök helyett — ezentúl Görög Tibor evangélikus lelkész tölti be. A tanácskozáson Tóth Károly református püspök, az ökumenikus Tanács alelnöke tájékoztatást tartott a felekezetek közötti párbeszéd és az egyházi békemozgalom időszerű kérdéseiről. A közgyűlés külön nyilatkozatban méltatta Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának január 15-én bejelentett leszerelési javaslatait, és megállapította, hogy azok reális alapot nyújtanak arra, hogy az évezred végére Földünkről eltűnjenek a nukleáris fegyverek. A közgyűlésen megjelent és felszólalt Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. Állami ellenőrzés, munkavédelem Merre tart W A kongresszus és Reagan csatája a költségvetésről (Az U. S. News and World Report karikatúrája.) Rendkívül zsúfolt volt belpolitikai szempontból a múl? hét Washingtonban — igaz, ebben a véletlennek is volt szerepe. Reagan elnök a Challenger katasztrófája miatt a tervezettnél egy héttel később, kedden terjesztette elő az amerikai kongresszus két házának együttes ülésén az éves politikai programnak számító beszédét „az Unió helyzetéről”. Szerdán már az eredeti tervnek megfelelően következett az 1987-es pénzügyi évre szóló költségvetés előterjesztése, csütörtökön a törvénykezési programot tartalmazó elnöki üzenet éis a gazdasági helyzet elemző jelentés beterjesztése. Az már megint a véletlen műve, hogy pénteken született meg az első fokú bírósági ítélet egy, a belpolitikát és a költségvetést egyaránt érintő ügyben: a költségvetés deficitjének kényszerű csökkentését kötelezővé tevő, s a múlt év végén elfogadott, úgynevezett Gramm—Rudman törvényt egy washingtoni bíróság egyes részleteiben alkotmányellenesnek minősített#, s ez csak fokozta a vitákat és a bizonytalanságot. Mit mutatnak a különböző elnöki beszédek, üzenetek, tervezetek? Mindenekelőtt azt, hogy az elnöksége hatodik évébe lépő Reagan korántsem tekinti magát — az amerikai politikai szóhasználatban az újra már nem választható, ezért csökkenő befolyású politikust jelentő — „bénla kacsának”. Az elnök a jelek szerint egy jottányit sem engedett konzervatív belpolitikai és gazdaságpolitikai célkitűzéseiből, volt bátorsága ahhoz, hogy programjával kesztyűt dobjon a kongresszus jelentős erőinek, még saját pártja sok politikusának is, akik az időközi választások évében kevésbé kihívó programot szerettek volna hallani elnöküktől. Reagan azonban folytatni kívánja azt, amit öt év óta csinál, sőt, szinte csúcspontra akarja juttatni politikáját. Minden gazdasági és költségvetési prohléma ellenére például tovább akarja növelni a fegyverkezési kiadásokat, sőt ezen belül a legnagyobb mértékben vitatott program, az űrfegyverkezés fejlesztését kívánja a legjobban megnövelni. Folytatni akarja a szociális programok megkurtítását minden területen, ahol erre a törvényes keretek között lehetőség nyílik, sőt idén meghirdette a — lényegében Roosevelt elnöksége óta érvényben levő — népjóléti program gyökeres felülvizsgálatát is, miközben költségvetési tervezetében nagy ösz- szegéket faragott le az oktatásügyi, az egészségügyi, a mezőgazdasági tárcák költségvetéséből, az egyéb, főként olyan előirányzatokból, amelyek másként meg nem oldható és szociális jellegű kiadásokat támogatnának. Folytatni akarja évekkel ezelőtt meghirdetett hadjáratát a szövetségi kormány befolyásának csökkentésére — ezúttal meggyorsítva a reprivatizálást, az állam ki« vonulását a gazdasági élet néhány területéről. Változatlanul ragaszkodik az állami költségvetés deficitjének csökkentéséhez — ami egyébként aligha kifogásolható, noha éppen Reagan elnökségének első éveiben nőtt kétszeresére a deficit, elérve már a kétezer milliárd dolláros államadósságot — de elutasítja az adóemelési terveket, amelyeket egyébként ügyesen forgat ki, azt hangoztatva, hogy azok „az amerikai családok költségvetésének deficitjét” növelnék, holott a legtöbb ilyen tervezet szerzője a vállalati adókat szeretné valamilyen formában növelni. És továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy kierőszakolja az újkonzervatív program olyan elemeinek elfogadását is, mint például a művi vetélését eltiltó alkotmánymódosítás, vagy az iskolai imádság bevezetésének engedélyezése. Igaz, ezek az utóbbi követelések inkább csak azt szolgálják, hogy néhány gyanakvó ultrakonzervatívnak bizonyítsák: Reagan nem adta fel korábbi Ígéreteit. Aligha lehet kétes az elnök számára, hogy ezt a törvényhozási programot még saját pártjában sem hajlandóak egyértelműen támogatni: nyilván nem akad olyan republikánus képviselő, vagy szenátor, aki ősszel, az időközi választásokon szívesen állna választói elé azzal, hogy támogatja minden szociális program megnyirbálását. Az sem hihető, hogy éppen ebből kiindulva a törvényhozók elfogadnák a katonai kiadások növelését, miközben áldásukat adják az egyéb kiadások visszafogására. A törvényhozásban tehát az idén nagy csaták várhatóak. Reagan mégsem mutat hajlandóságot előzetes kompromisszumra. A kommentátorok és a politikusok persze egyértelműen azt hangoztatják, hogy ezekre a kompromisszumokra végül is sor kerül majd — de az elnök szándéka nyilván az, hogy kezdetben minél ma« gasaibbra srófolja fel az árat s az alkudozás eredménye- ként még mindig többet kapjon, mimt amennyit enél- kül nyerhetne el. S mivel programját változatlan ügyességgel csomagolja éí| kiváló üzleti fogásokkal adja el a nagyközönségnek, népszerűségét nem fenyegeti komoly veszély, az ostor várhatóan éppen ellenfelein csattanhat majd. A belpolitikai csatározások mellett ezen a héten a külpolitika szinte alárendelt szerepet játszott közvetlen formában. Sokkalta inkább a közvetett eszközök mutatják, hogy érdemi változás az elnök álláspontjában e téren sincs: változatlanul folytatni akarja a fegyverkezést, az űrfegyverek megteremtésére irányuló programját, változatlanul támogatni akar minden olyan törékvést, amely haladó társadalmi fendsze- rék felforgatására, sőt felszámolására irányul — történjék az Nicaraguában, Angolában, Afganisztánban, vagy Kambodzsában. Erről egyébként nyíltan is szólt, közvetlen formában, az Unió helyzetéről elmondott beszédében, s még inkább azt megelőzően, az újkonzervatív erők nagyszabású tanácskozásán. Ebbe a konzervatív belpolitikai és külpolitikai programiba csak nehezen lehet beleilleszteni azokat — az általánosságok szintjén elmondott — kijelentéseket, amelyek a szovjet—amerikai kapcsolatok rendezésének óhajáról, a tárgyalásokról és a megállapodások lehetőségéről hangzottak el: a „szovjet fenyegetésről” szinte több szó esett, mint az esetleges rendezésről. Persze ebben van bizonyos logika: aligha lehetne „eladni” a közvéleménynek a fegyverkezési programot másképpen. De a lényeg nem is a szavakon múlik: a tettek szólnak arról, hogy az amerikai kormányzatot jelenleg még nem foglalkoztatja igazi alternatíva lehetőségeként a leszerelés, a szovjet—amerikai kapcsolatok normalizálódása, belpolitikai programját sem ebből kiindulva dolgozza ki, holott ez olyan követelmény, amelyet előbb-utóbb fel kell ismerni és meg kell valósítani — még a költségvetési előirányzatok formájában is. Reagan amerikai zászlókkal díszített tortáit kapott csütörtökön, 75. születésnapjára, politikai protezsáltjai- tól, a kormányzat politikai beosztású tisztségviselőitől. Belpolitikai programját is igyekszik „nemzetiszínű” köntösbe öltöztetni. „Amerika megint jelen van, Amerika megújul, Amerikáé a jövő” — ezek voltak a hét elnöki megnyilatkozásának fő jelszavai. De a jövő aligha képzelhető el ragyogónak, ha azt — leszerelés, békés megállapodások helyett — az űrfegyverek fejlesztésével kell biztosítani, Kiss Csaba
