Tolna Megyei Népújság, 1986. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-13 / 37. szám
/ AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam. 37. szám. ÄRA: lAé FI 1986. február 13.. csütörtök. Mai számunkból MERRE TART WASHINGTON? (2. old.) igazgatóvalasztas MELLÉKZÖNGÉKKEL (3. old.) A PAJZSMIRIGY BETEGSÉGEIRŐL (4. old.) KLUBKOZGYÜLËSEK AZ MHSZ-NÉL (6. old.) L Kádár János fogadta Petar Mtadonovot Ülést tartott a megyei tanács vb Állami ellenérzés, munkavédelem Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára szerdán a Központi Bizottság székházéban fogadta Petar Mladenovot, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagját, a Bolgár Népköztársaság külügyminiszterét, aki hivatalos baráti látogatáson tartózkodik hazánkban. Lázár György, a Minisztertanács elnöke ugyancsak szerdán délelőtt parlamenti dolgozószobájában folytatott megbeszélést Petar Mlade- nowal. A szívélyes elvtársi légkörű találkozókon jelen volt Várkonyi Péter külügyminiszter, valamint Gyovai Gyula, hazánk szófiai, illetve Boncsó Mitev, Bulgária budapesti nagykövete. A nap folyamán a Külügyminisztériumban Várkonyi Péter és Petar Mladenov aláírta a Magyar Népiköztársaság és a Bolgár Népköz- társaság közötti, az 1986—90- es évekre szóló tudományos, oktatási és kulturális együttműködési munkatervet. A tárgyalásokról kiadott közlemény a többi közt hangsúlyozza: A külügyminiszterek megelégedéssel állapították meg, hogy a magyar—bolgár kapcsolatok a marxizmus—leni- nizmus és a szocialista internacionalizmus alapján az élet minden területén gyümölcsözően fejlődnek. Kiemelték a Kádár János és Todor Zsiv- kov közötti találkozók jelentőségét a kölcsönös együttműködés elmélyítésében. Hangsúlyozták: országaik nagy jelentőséget tulajdonítanak a Szovjetunióhoz, a szocialista közösség országaihoz fűződő barátságuknak, a testvéri szocialista országok egysége erősítésének a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítsék Tanácsa keretében. A külügyminiszterek egybehangzó véleménye, hogy a genfi szovjet—amerikai csúcstalálkozó a nemzetközi élet jelentős eseménye volt. Hivatalos, baráti látogatását befejezve az esti órákban elutazott Budapestről Petar Mladenov. Tegnap délelőtt ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A szokásos napirendeken kívül — mint például a jelentés a lejárt határidejű határozatok végrehajtása, és bejelentések — megtárgyalta a testület az állami ellenőrzések elmúlt évi tapasztalatait, és elfogadta a végrehajtó bizottság ellenőrzési tervét. A napirendi pont tárgyalásában részt vett és a vitáiban felszólalt Antus Gyula, a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatósága Tolna megyei igazgatója. A beszámoló, amelynek készítője Rübling Ferenc általános elnökhelyettes volt megállapította, hogy a megyei szinten egyeztetett ellenőrzési naptár, illetve a végrehajtó bizottság ellenőrzési terve az elmúlt évben is tartalmazta a megyei ellenőrző szervek alapvető feladatait. A vizsgálatokat általában rendben teljesítették is, az együttműködés eredményes volt, az ellenőrző szervek egymést rendszeresen tájékoztatták, ami lehetővé tette a tapasztalatok kölcsönös hasznosítását, a párhuzamosságok kiszűrését. Tavaly áttekintették például a közgazdasági szabályozórendszer egyes elemeinek a vállalati gazdálkodásra gyakorolt hatását. Megállapították többek között, hogy az új jövedelemszabályozás erősítette a jövedelem- érdekeltséget, de például a béradó, vagyonadó, kereseti adó még csak szerény mértékben hatott a termelőkapacitások jobb kihasználására, a felesleges állóeszközök és készletek leépítésére, bár néhány vállalatnál már tapasztalható volt ilyen irányú törekvés. A legnagyobb vitát, vagy inkább hangos gondolkodást, az anyagnak, a gazdálkodás felelősségi rendszerének érvényesülése című témakör váltotta toi. A témát a népi ellenőrzés vizsgálta, és megállapították, hogy a személyi felelősségrevonás és az anyagi felelősség érvényesítése nem elég következetes. A PM Ellenőrzési Főigazgatósága az ellenőrzések során a vállalati-szövetkezeti körben megállapított adóhiányok és jogtalan alapképzések miatt tavaly 11,7 millió forint bírságot szabott ki. Saját hatáskörben 68 esetben folytatott le szabálysértési eljárást. Az árvizsgálatok folyamán megállapították, hogy az ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi szervezetek munkája általában megfelelő, az építőiparban és a szolgáltatás területén viszont az előző időszakokhoz képest romlott az ármunka színvonala. Az árhatósági vizsgálatok és részben az önrevízió eredményeként a vizsgált szervek a vevőket majdnem kétmillió forint értékben kártalanították, ennek hetven százaléka az építőipari és szolgáltató vállalatoknál, szövetkezeteknél keletkezett. Kedvező viszont, hogy a piaci verseny hatására néhol előtérbe került a gazdasági kalkuláció, illetve a vállalkozás alsó árának megállapítása. A fenntartási tevékenységet is vizsgálták, erről itt most csak annak jelzésére van hely, hogy egyre nő a nullára leírt gépek aránya. A belső érdekeltségi rendszer és az új vállalkozási formákról megállapítja az anyag, hogy ezek nagyságrendje a megyében jelentős. Működésük nemcsak a benne résztvevő dolgozóiknak, d? a 'gazdálkodó szervezetéknek és rajtuk keresztül valamennyi dolgozónak jövedelmező. Az idén is főként a fenti területeken figyelik tovább az állami ellenőrző szervek (Folytatás a 2. oldalon.) Zárszámadó közgyűlés Aparhanton A második legeredményesebb év Az Aparhanti Búzavirág Mezőgazdasági Termelőszövetkezet tegnap délelőtt tartotta zárszámadó közgyűlését. Reggel kilenckor a község kultúrházának nagytermében Török Tivadar főkönyvelő, a közgyűlés elnöke köszöntötte a termelőszövetkezet tagságát, az alapító tagokat, a nyugdíjasokat, valamint a megjelent vendégeket. Köszöntötte Péter Szigfridet, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának első titkárát, dr. Solymosi József országgyűlési képviselőt, a Bonyhádi Pannónia Mgtsz elnökét, Barsi Mihályt, a Tolna Megyei Tanács mezőgazdasági osztályának vezetőjét, Perei Dánielt, a TESZÖV titkárhelyettesét, valamint a zárszámadó termelőszövetkezettel munka- és partnerkapcsolatban álló gazdasági egységek, állami és társadalmi szervek képviselőit. A köszöntőt követően Ke-> rekes Ferenc téesz-elnök vette át a szót és számolt be a tagságnak az elmúlt VI. ötéves terv alatt teljesített feladatokról, majd áttért az elmúlt gazdasági év értékelésére. A VI. ötéves terv megvalósított feladatairól szólva Kerekes Ferenc elmondta, hogy 101 millió forintról az eltelt tervidőszak alatt 145,8 millióra nőtt az aparhanti mezőgazdasági termelőszövetkezet vagyona. Javultak a termelőszövetkezeti tagok munka- és szociális körülményei. Ezt követően az 1985-ös gazdálkodásiról szólt: — Gazdálkodásunkat továbbra is a két főágazat termelése határozza meg, most már kiegészülve a szőlészeti ágazattal és a segédüzemi szolgáltatás közreműködésével. A növénytermelési főágazatról elmondhatjuk, hogy az előirányzott célkitűzéseknek eleget tett. A termelési hozamai meghaladták a tervezettet. Várakozáson felül teljesült az árbevétel a szőlészeti ágazatban. A bevételi többlet nem' a terméshozam növelésétől adódik, hanem az a kedvező felvásárlási ár, és a magas cukorfokon történő értékesítés eredménye. Kerekes Ferenc a továbbiakban részletesen elemezte — a kedvező és a kedvezőtlen körülmények bemutatásával — a termelőszövetkezet többi ágazatainak munkáját is. Nem kis büszkeséggel állapította meg be- számalójában, hogy a termelőszövetkezet fennállása óta a második legeredményesebb évet zárta. Nettó árbevételük meghaladta a 96 millió forintot, nyereségük pedig a 14 milliót. (Mindkettő lényegesen növe- kedétt az előző évi zárszámadás óta.) A tagok jövedelme az elért eredményeknek megfelelően alakult. Az évközben kifizetett alapmun- kadíj 10,5 százalékkal, összjövedelmük pedig 15,1 százalékkal nőtt. Az egy tagra jutó jövedelem az 1984. évi 61 977 forintról 71 332 forintra nőtt. Ezek után a téesz elnöke ismertette a küldöttgyűlés által már korábban jóváhagyott VII. ötéves tervi célokat és feladatokat, majd, mivel a termelőszövetkezet vezetésének a mandátuma lejárt, megköszönte a szövetkezet tagságának bizalmát. Juihász András, a jelölő bizottság elnöke tett javaslatot a jelölő bizottság nevében a termelőszövetkezet elnökének, az elnökhelyetteseinek, a vezetőségi, a bizottsági tagok, valamint a területi szövetségi küldöttek személyére. A jelölteket egyhangúlag felvették a jelölőlistára. Ekkor emelkedett szólásra Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság első titkára. Köszöntötte a termelőszövetkezet alapító tagjait, vezetőségét, a tagságot és melegen gratulált az elért eredményekhez. Megállapította, hogy a lehetőségek kiaknázásával, a pontos és fegyelmezett munkavégzéssel ilyen eredményt lehet elérni. Mint mondotta, az aparhanti téesz jó közepes színvonalon gazdálkodik, stabil pénzügyi alapokkal rendelkezik, amely garantálja a tagok jövőbeni sikerét is. A megyei pártbizottság első titkárának felszólalását követően került sor a szavazásra. Miután a közgyűlés elfogadta az alapszabálymódo- sítást, a vezetőség beszámolóit, a jelölő bizottság elnöke kihirdette a választás eredményét. A tagság egyöntetű szavazása alapján a termelőszövetkezet elnökévé ismét Kerekes Ferencet választotta a tagság. Az aparhanti termelőszövetkezet az 1960. évi egyesülése óta 25. zárszámadását zárja. Ebből az alkalomból kitüntetések, elismerések átadására is sor került. Kiváló termelőszövetkezeti tag kitüntetésben és pénzjutalomban 10-en, elismerő oklevélben szintén 10-en, míg az egyesülés 25 éves jubileumát elismerő emlékplakettben 13-an részesültek. szíj—ka Befejeződött a tudományos ülésszak Szerdán a Magyar Tudományos Akadémia székházában befejeződött az a nemzetközi tudományos ülésszak, amelyen Kun Bélára, a magyar történelem, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő alakjára, a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalapítójára, a Magyarországi Tanácsköztársaság vezetőjére, a nemzetközi kommunista mozgalom bátor harcosára emlékeztek születésének 100. évfordulóján a hazai és a külföldről érkezett szakemberek. A konferencia zárónapján szovjet, NDK-beli, csehszlovákiai, lengyel, bulgár, jugoszláviai, kínai, osztrák és magyar történészek ismertették Kun Bélával kapcsolatos kutatásaik legújabb eredményeit. A korreferátumok egyebek között Lenin és Kun Béla együttműködésével, a jeles internacionalistának a jugoszláviai és a csehszlovákiai kommunista mozgalom kezdeteihez fűződő tevékenységével, az illegalitásban működő KMP élén végzett útkereső munkájával, a magyar forradalmi ifjúsági mozgalomban játszott szerepével foglalkoztak. A kutatók ezenkívül megvilágították: milyen nézeteket vallott Kun Béla az agrárkérdésről, a parasztság szerepéről 1934 —36-ban; bemutatták: hogyan vezetett útja a népfrontpolitika felé; felelevenítették a Komszomolban és a Kommunista Ifjúsági Inter- nacionáléban folytatott tevékenységét. A nemzetközi tudományos ülésszakon Huszár István, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója mondott zárszót. Az MSZMP főtitkára fogadta a bolgár külügyminisztert. (Telefotó) Kerekes Ferenc beszámolóját mondja Az urnába kerül a vélemény
