Tolna Megyei Népújság, 1986. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-08 / 33. szám

1986. február 8. Képújság 3 Pártnapok Tolna megyében Február 10. és 28. között gazdaságpolitikai párt napok lesznek megyénkben. A következő helyeken és időpontok­ban tartanaik pártnapokat ebben az időszakban: Február 10-én: Szekszárdon, 15 órakor, a Tolna Megyei Rendőrkapi­tányság Művelődési Házában, a Tolna Megyei Rendőrfő- ■toapiitányság és a megyei adminisztratív szerveik appará­tusának. Előadó: Gál Ferenc, az MSZMP KB osztálly.ve- zető-lhelyettese. Szekszárdon, 14 órakor, a Gemenc Volán Vállalat dol­gozóinak, a vállalat központjában. Előadó: Császár József, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tagja, a me­gyei tanács elnöke. Február 11-én: Bonilládon 14.15 órakor, a Bonyhádi Zománcárugyár dolgozóinak a gyár nagy tanácskozótermében. Előadó: K. Papp József, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja. Február 12-én: (Dombóváron 14 órakor, a rendelőintézet emeleti ter­mében Dombóvár egészségügyi dolgozóinak. Előadó: dr. Fűzi István, az Egészségügyi Dolgozók Szákszervezetének főtitkára. Dombóváron 14,15 órakor, a Láng Gépgyár Dombóvári Gyára dolgozóinak. Előadó: Pónya József, iaz MSZMP KB tagja, a Paksi Atomerőmű Vállalat vezér! gazgialtó ja. Február 17-én: Tamásiban ,14 órákor, a városi pártbizottság nagytermé­ben, a tamási mezőgazdasági üzemek és szövetkezetek dolgozóinak. Előadó: dr. Poden Gyula, a TOT főtitkárhe­lyettese. Simontornyán, 15,30 órákor, a nagyközségi tanács dol­gozóinak. Előadó: dr. Adrián Zsigmond rendőr vezérőr­nagy, megyei rendőr főkapitány. Szekszárdon 15 órakor, a régi megyeháza nagyitermé­ben, a Tolna Megyei Tanács dolgozóinak. Előadó: Tuza István, az MSZMP KB agitációs osztályának munkatársa. Február 18-án: Dombóváron 15.30 órakor, a MÁV Építési Főnökség ta­nácskozótermében, Dombóvár MÁV csomópont dolgozó­nak. Előadó: dr. Bajusz Rezső, (a MÁV vezérigazgatója. Szekszárdon, 15 órákor a Tolna Megyei Tejipari Vál­lalat sajt- és citopánüzeme dolgozóinak. Előadó: Péter Szigfrid, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának első titkára. Február 19-én: Szekszárdon, 13.30 órákor, a megyei kórház kultúrter­mében Szökszárd város egészségügyi dolgozóinak. Elő­adó: dr. Horváth Ottó egészségügyi miniszterhelyettes. Február 20-án: Szekszárdon 14 órakor, a Szekszárdi Húsipari Vállalat éttermében, a húsipari vállalat dolgozóinak. Előiadó: Bana Sándor, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának munkatér sia. Február 21-én: Szekszárdon, a TÁÉV székházában, Szekszárd város épí­tőipari dolgozóinak Előadó: Somogyi László építési és vá­rosfejlesztési miniszter. Február 24-én: Zombán, a pártszékházban 18 órakor a község lakóinak. Előadó: Varjas János, a Hazafias Népfront Tolna Megyei Bizottságának titkára. Február 25-én: Simontornyán 13.30 órákor, a nagyközségi pártbizottság nagytermében, a Siimontornyai Bőrgyár dolgozóinak. Elő­adó: Molnár János, az MSZMP KB agitációs és propagan­da osztályának munkatársa. 'Bonyhádon 15 órakor, a városi pártbizottság nagy­termében, Bonyhád város pedagógusainak. Előadó: Illés Tibor, az MSZMP KB agitációs és propaganda osztályának alosztályvezetője. Február 26-án: Pakson 14.30 órakor, a Munkásművelődési Központ nagytermében, a Paksi Atomerőmű Vállalat dolgozóinak. Előadó: Horváth István, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára. Tamásiban, az úttörőházban 14.30 órakor Tamási vá­ros pedagógusainak. Előadó: Kiss Magdolna, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tagja, a KISZ Tolna Megyei Bizottságának első titkára. Február 27-én: Tolnán, a pártszékházban 15 órakor a nagyközségi ta­nács dolgozóinak. Előadó: Horváth József, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tagja, ,a Szakszervezetek Tolna Megyei Tanácsa vezető titkára. Február 28-án: Dunaföldváron, a pártszékházban 18 órakor a dunaföld- vári áfész dolgozóinak. Előadó: Péti Iimre, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának titkára. A felsoroltaikon kívül .160 helyi pártnapot tartanak me­gyénkben. Vb-ülés Bonyhádon Ülést tartott a Bonyhádi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Elsőként Ezer Mi­hály tanácselnök tett jelen­tést a lejárt határidejű vég­rehajtó bizottsági hatóroza- tok végrehajtásáról, majd Ábrahám Géza, a pénzügyi, terv- és munkaügyi osztály- vezető számolt be az 1985. évi pénzügyi ellenőrzések ta­pasztalatairól. Mint megál­lapította, az ellenőrzés 1985. évi célkitűzéseit teljesítették. Az ellenőrzések eredményes­nek értékelhetők. A gazdál­kodás során előforduló hibá­kat feltárták, azok kijavításá­ra intézkedések történtek. Az intézményeik gazdasági fegyelme javult, a társadalmi tulajdon védelme biztosított. Ezt követően Sebestyén Lajos műszáki osztályvezető a bonyhádi költségvetési üzem 1985. évi feiadattervét érté­kelte. A költségvetési üzem a feladattervét 104,6 száza­lékra, árbevételi tervét 107 százalékra teljesítette, így 4 millió 358 ezer forint nyere­séget sikerült elérni. Lőrincz János üzemegység- vezető Bonyhád város gázel­látásának helyzetéről számolt be. A múlt év végéig Bony­hádon 18 kilométer elosztó- vezetéken szolgáltattak föld­gázt 357 fogyasztónak, ez 9 millió 500 ezer köbméter földgáz értékesítéséit jeleníti. A vb-ülés a beszámolókat el­fogadta. Szociális juttatások t A pénzügyminiszter febru­ár elsejei hatállyal módosí­totta az egyes szociális és kulturális juttatásokról szó­ló rendeletet. Ennek alapján lehetőséget ad arra, hogy a vállalatok és intézmények a nem fizikai állományú dolgo­zóikat időkorlátozás nélkül magánszálláson is elhelyez­hessék. Azdknak a dolgozók­nak, akik albérletben laknak, meghatározott feltételek sze­rint albérleti hozzájárulást, fizethetnek. Az intézkedéssel többek között a pályakezdők, a kistelepüléseken dolgozó gyógyszerészek, tanítók szo­ciális helyzetét kívánják ja­vítani, s megkönnyíteni az idényszerűen működő élel­mi szerüzl étek ü zemeltetését. Kedvezően változott a vál­lalatok, intézmények rendel­kezésére álló fizetési előleg­keret is. w Újabb hitelkedvezmények - exportfejlesztésre A Magyar Nemzeti Bank folytatja az export bővíté­sét szolgáló fejlesztések hite­lezését, rugalmasabb eljárás­sal könnyítve az ilyen jelle­gű kölcsönök igénybevételé­nek feltételeit. Az MiNB-ben az MTI mun­katársának elmondották : ez a hitelezési konstrukció az elmúlt egy évtized során összességében eredményesnek bizonyult. A Magyar Nemzeti Bank tíz év alatt összesen 94 milliárd forintot folyósí­tott olyan vállalati fejleszté­sek finanszírozására, ame­lyek hozzájárulnak a népgaz­daság külkereskedelmi mér­legének javításához, a dol­lárelszámolású export növe­léséhez, illetve az import gazdaságos helyettesítéséhez. Az idén a Magyar Nemze­ti Bank — korszerűbb esz­közökkel — tovább folytatja az exportfejlésztés kiemelt hitelezését. A kölcsönök igénybevételét az állam újabb kedvezményekkel ösz­tönzi. Üj lehetőség, hogy a hitel kapcsolódhat az export- növelést célzó pályázati rendszerhez; így azok a vál­lalatok, amelyek ennék ke­retében veszik igénybe a hi­teleket beruházásaikhoz, — felhalmozási adókedvez­ményben részesülnék. Más­felől a költségvetés — nye­reségadó visszatérítés for­májában — csökkenti kamat- terheiket, emellett a beruhá­zók állami vagy 'banki alap- juttatást is igénybe vehetnek. A Magyar Nemzeti Bank hiteltagozatainak 1986-ban a kiemelt fejlesztési célokra kÖ2fel 15 milliárd forint áll rendelkezésünkre, aminek leg­nagyobb hányadát ad ja az ex­portfejlesztést szolgáló hitel­keret. A hiteltagozatok nem­csak a kivitel növelését tá­mogatják, hanem az export- szint fenntartását is; a ter­melésűik több minit 30 száza­lékát konvertibilis elszámo­lású piacokon értékesítő vál­lalóikat kivitelünk megőrzését szolgáló fejlesztéseikre is Igénybe vehetik ezeket a hi­teléket. A bank a hitelek odaítélé­sénél előnyben részesíti, ha a külkereskedelmi vállala­tok szerepet vállalnak a ter­melők fejlesztéseiben. Ettől az együttműködés javulását, a közös érdekeltség erősödé­sét, az értékesítés jobb meg­szervezését remélik. HÍRRE zátartozik még egy pihenő, és egy éber oroszlán figurája is. A tér védett, képét nem lehet megváltoztatni. A szobor léte­sítésével egy időben egységes zöld felüle­tet kap a tér. A művészek szerették vol­na, ha a parkolók megszűnnek, de mivel azt a közelben egyszerűen nem lehet meg­oldani, és a környéken sok a közintéz­mény, a parkolási lehetőséget biztosítani kell. A szobrot fák és bokrok veszik majd kö­rül, mintegy tróntermet alkotva, tehát egyfelől összekötik a bronzszobrot és a zöldfelületet, másfelől el is választják a művet a környezettől. I. Béla király szob­ra a tér szerkezetének megfelelően és ér­telemszerűen a régi megyeháza bejárata, illetve egy kicsit elfordulva a Garay tér felé, az érkezés irányába néz majd. Ava­tását az alkotmány ünnepére tervezik. Minden évben sokat foglalkozunk a farsangi népszokásokkal, ezek felelevení­tésével. Helyes, hogy felelevenítik, jó, hogy ilyenkor kikapcsolódnak, mulatnak egyet az emberek. A régi szokások között fel-fel- tűnnek az újak is, illetve a régi tartalmak kiegészülnek maiakkal is. Ezek közé tar­tozik például, hogy majdnem — ha nem minden — faluban, a zárszámadást vala­miféle mulatság követi, bál, vacsora, vagy mindkettő. Lehet, hogy kései utódaink ezt is mint népszokást fogják majd „kikutat­ni” az idő homályából? Ha nem is új hagyomány, de bővül az úgynevezett „ágazati” bálok köre is. A jo­gászbál, a gazdászbál kiegészül például pedagógusbállal is. Méghozzá — a már meglévő hagyományok szerint — az idén is megtartják a megyei pedagógusbált. Hasonló létezik népművelők számára is. Üj közösségek is alakultak a régiek he­lyett. A kertbarátok, horgászok nem mu­lasztanák el az évi rendes mulatozást, az előbbiek házi borversennyel összekapcsol­va. Mindezek mellett persze a vendéglátás is gondoskodik arról, hogy hét vége bál nélkül ne maradjon. Aki akar, kedvére farsangolhat. Téli vásár a Skálában A kereskedelmi szakemberek véleménye szerint minden kedvezményes akcióban az első három napon eldől a vásár sorsa. A forgalom nagysága általában az első napon a legnagyobb, még két nap, és rendszerint visszaáll a korábbi forgalom. Az első napi jóslatoknak megfelelően alakult a bevétel a szekszárdi Korzó Áru­házban. Az áruház fennállásának 15 éve alatt nem fordult elő az, ami hétfőn tör­tént, egymlllió-nyolcszázötvenhétezer fo- mintot hagytunk ott az üzletben. Január­ban az átlagos napi forgalmuk 3—400 ezer forint. A vásár második napján még meg­haladta a bevétel az egymilliót, a harma­dikon is majdnem elérte. Tekintélyes az az összeg, ami a vásár­lónál jelentkezik, mint „bevétel”, hiszen nem kellett kiadni azt a pénzt, a kívánt árut mégis be tudtuk szerezni. A siker tit­ka, hogy az időjárás eddig enyhe volt, ■most váltott hidegebbre, tehát még érde­mes meleg holmit venni. Ugyanakkor a készletek is megfelelő minőségűek és mennyiségűek voltak. Kivéve 36-osnál na­gyobb gyerekcsizmát, de hát abból az egész szezonban gyér volt a kínálat, a válasz­tékról már nem is beszélve. Nem volt jobb a helyzet a meleg férfilábbelikkel sem. Az érkezett áru általában még aznap elfo­gyott, vásár nélkül is. Mindez természete­sen nemcsak Szekszárd, de az egész me­gye ellátására igaz. Reméljük, jövőre jobb lesz a helyzet ezekből a cikkekből is. 'Másik nagy áruházunkban, a szekszárdi Skálában is hasonlóak voltak a tapaszta­latok. A rendes januári napi forgalmuk másfél ■millió forint körül alakul, a téli vásár el­ső napján kétmillió-hatszázezer forint volt a bevételük, másnap még mindig majd­nem kétmillió, csak harmadik napra esett vissza egymillió-hétszázezerre. Érdekes, hogy a vásárlók jersey-anyagokat is keres­tek. Jó volt a Skálában is az árukészlet, kelendőek voltak a télikabátok, és termé­szetesen a csizmák is. Mire véget ér a téli vásár, már a tava­szi kollekcióval várják a vevőket az üzle­tek. A tavaszi kabátok egy része már meg­érkezett, hétfőre meg már megérkeznek a rövid ujjú férfiingek is. IHÁROSI IBOLYA Most még I. Béla nélkül a Béla tér Fotó: BAKÓ JENŐ A Béla tér - most felülről Megnéztük a héten, hogyan is néz ki Szekszárd alulról, a pincéből nézve. Most vessünk egy pillantást, a nem is olyan tá­voli jövőre, és képzeljük el a Béla teret egy szoborral. Valamikor állt a téren egy Bezerédj- szobor, ami nyilván nem volt odavaló, el is vitték, azóta a szakközépiskola őrzi, majd a megyeháza kertjében kerül ismét felállításra. Reméljük, mihamarabb sor kerül erre is. Szekszárd az idén ünnepli alapításának 925. évfordulóját. Pontosabban szólva Ár­pád-házi I. Béla király ezelőtt 925 évvel alapított itt apátságot. Ma a teret csak Bé­la térnek említjük, célszerű lenne a jövő­ben hozzátenni, hogy I. Béláról van szó. Talán a szobor elősegíti majd ezt a szó- használatot. A szobor a templom és a régi megye­háza épülete között kap helyet. Alkotója Lesenyei Márta Munkácsy-díjas szobrász- művész. A környezetet Vadász György építész tervei szerint alakítják ki. I. Béla király, aki a feljegyzések szerint nem volt magas férfi, egy jelképes — tehát nem já­rásra szánt — lépcsősor tetején fog állni, egy trónszék előtt. A kompozícióhoz hoz­Re kordforgalom a téli vásárban Az év hatodik hetében Tolna megyébe is megérkezett az igazi tél. Sajnos, az or­szág más részeivel ellentétben, nálunk ke­vés a hó, pedig ennek örülnének a gyere­kek, a sportolni vágyók, és persze a me­zőgazdászok is. Ilyen hideg időhöz jó vol­na vastagabb hótakaró a vetésekre. Megkezdődtek a zárszámadások, kert­barátkörök most tartják a téli előadássoro­zatokat, általában fellendült a közművelő­dés, különösen, hogy megkezdődött a me­zőgazdasági könyvhónap is. A tél eddig még nem okozott gondot, mert a szénikész­letek nőttek, az igények viszont alig, úgy tűnik, azért mindenkinek sikerült időben beszerezni a téli tüzelőt. Farsangolás, új szokások

Next

/
Thumbnails
Contents