Tolna Megyei Népújság, 1986. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-07 / 32. szám
1988. február 7. KÉPÚJSÁG 3 Életbe lépett a nem lakás céljára szolgáló építmények új adója Hűm óm kukorlom III. Március végéig mindenkit Minőség - és a környezet értesítenek Interjú Prieger Józseffel, a megyei tanács pénzügyi osztályának vezetőjével Január elsején életbe lépett a nem lakás céljára szolkáló építmények új adója. Megyénkben az új adózás több ezer embert érint. Az ő nevükben kerestük fel Prieger Józsefet, a Tolna Megyei Tanács V. B. pénzügyi osztályának vezetőjét. — Hol tartanak az új adó bevezetésének előkészületeivel? — A Magyar Közlöny december 30-i számában jelent meg a végrehajtási utasítás, amelynek alapján elkezdhettük a munkát. A teendőink már tisztázódtak, most a felmérések folynak. — Hány embert érint az új adó? — Egyelőre csak annyit tudunk, hogy több ezret. — Az már eldőlt, hogy milyen kategóriába tartoznak a Tolna megyében lévő üdülők? — Igen. Vannak, amelyek az egyéb gyógy- és üdülőhellyel rendelkező települések kategóriájába. — Ha jól számolom, három olyan település van, ahol víkendtelepek alakultak ki: Dombori, Gunaras és Tamási. Ezeken a településeken mennyi lesz az üdülők új adója? — Domboriban, Tamásiban és Gunarason 40 négyzetméterig 20 forint négyzetméterenként. Tehát egy 40 négyzetméter alapterületű üdülő, nek az adója ezeken a területeken évi 800 forint. Ha 40 négyzetméternél nagyobb, akkor az efölöttiért 80 négyzetméterig 40 forintot kell fizetni négyzetméterenként. Tehát ez újabb 1600 forinttal növelheti az 'évi adót. Ha összeszámoljuk, akkor kiderül: egy 80 négyzetméter alapterületű üdülő évi adója 2400 forint lesz. — És, ha 80 négyzetméternél is nagyobb? — Akkor a 80 négyzetméteren felüliért négyzetméterenként újabb száz forintot kell fizetni. — Eddigi beszélgetésünkben a leggyakoribb szó a „ha” és a „négyzetméter” volt. Van még adót növelő tényező? — Igen. Az adót még tovább lehet differenciálni. Ha a városi vagy községi tanács rendeletet alkot és ebben kimondja például, hogy a kedvező övezetben lévő, a vízhez közel eső üdülők adóját emeli, akkor 10—50 százalékos emelésre van lehetőség. Még egy adónövelő tényező lehetséges. Ha a tanács úgy ítéli meg, hogy az üdülő kivitelezése túlságosan kirívó, túlságosan luxus jellegű, akkor 10—25 százalékkal növelhető ennek az üdülőnek az adója. — Ezek szerint, ha valakinek az üdülője kedvező övezetben, luxuskivitelű is, akkor plusz 75 százalékkal is növekedhet az évi adója? — így van. — A logikus az, ha van emelési lehetőség, dkkor van csökkentési is. Példákkal kezdtük, folytassuk ugyancsak példákkal. Tamásiban van egy üdülőtelek a fürdőnél és vannak horgásztanyák a tamási horgásztó partján. Ugyancsak vannak üdülők Fadd- Domboriban és vannak horgásztanyák Fádon és I a Voient öbölben. A Karászi és a Báni foki horgásztanyák sem egyenlő értékűek a Fadd-Domborival, vagy a Gunarasival. — A rendelet mindezeket figyelembe veszi, és biztosítja a csökkentési lehetőségekét is. Az említett példáknál maradva, a Voient öbölben, a Karászi és a Bóni fokon, a tamási horgásztó partján lévő horgásztanyák adója eleve 40 négyzetméterig 500, 80-ig 1300, ezen felül pedig négy- zetméterenkén plusz 50 forint. Ezt a tanácsok 10—50 százalékkal csökkenthetik. — Számoljunk megint. Vegyük például a tamási horgásztanyákat. Ahogy ismerem ezeket, körülbelül 15 négyzetméter alapterü- letűek. Ha ötven százalékkal csökkenti a tanács ezeknek a négyzetméterenkénti adóját, akkor ez azt jelenti, hogy ezek után nem kell évente 500 forint adót fizetni? — Nem. A rendelet szerint ötszáz forintnál kevesebb nem lehet az évi adó. A kedvezménynek akkor van jelentősége, ha az épület nagyobb 40 négyzetméternél. — Bóni és Karászi fefkon talán vannak ilyenek. De milyen ezeknek az állapota! Vannak itt állványra emelt, kiselejtezett autóbuszok ... és hasonlók is. Ezek után is annyit hell fizetni, mintha téglából épültek volna? — Igen. Sőt, azok után is fizetni kell, amelyeket engedély nélkül építettek, és csak fennmaradási engedélyük van. — Azt hiszem, az üdülőket ezzel lezárhatjuk. Nézzük most az üdülőtelkeken lévő garázsokat. Ezekre mennyi adót vetnek ki? — Az üdülőkhöz tartozó garázsért, ha 12,5 négyzetméternél nem nagyobb az alapterülete, akkor nem kell adót fizetni. Ha nagyobb, akkor négyzetméterenként 40 forintot. De ebben az esetben is érvényes az elv: a garázsadó nem lehet ötszáz forintnál kevesebb. — Olvasóink közü sokan vanncCk, akik a Balatonon, Harkányban, vagy másutt tagjai üdülőszövetkezetnek. Rájuk is vonatkozik az új adórendelet? — Igen, de csak azokra vonatkozik, akiknek állandó használati joguk van, akik egész évben, bármikor használhatják az üdülőjüket. Akiknek csak évi két hét — egy hónap használati joguk van, azokat az új adórendelet nem érinti. — A zártkeztekben lévő épületekre nem vonatkozik az új adórendelet, ha ... — Ha az épület mezőgazdasági célt szolgál. Ha nem üdülőnek használják. — Ha jól tudom: 30 négyzetméter alapterületű a legnagyobb ilyen mezőgazdasági célú épület, amelyre a tanács engedélyt adhat. Ha jól értelmezem a rendeletet, akikor ezekre az épületekre nem vetik ki az új adót. Viszont a szekszárdi szőlőhegyekben és más szőlőterületeken is látni családi háznak is beillő épületeket. Némelyek nagyon hivalkodóak is. Eze- 'ket az épületeket megadóztatják? — Természetesen. A zártkerti épületeket folyamatosan felülvizsgáljuk. Amelyikről az adóihatóság megállapítja, hogy üdülési célokat szolgál, arra is kivetik az új adót. — Mennyit kell fizetni a műtermek, műhelyek, üzlet- és raktárhelyiségek után? — Városban és egyéb gyógy- és üdülőhellyel rendelkező településeken 40 négyzetméternél nem nagyobb alapterület esetén négyzetméterenként 20 forintot (de minimum 500 forintot). 40 és 80 négyzetméter között 800 forintot és a 40 négyzetméter fölötti rész után négyzetméterenként 40 forintot, ha az alapterület a 80 négyzetmétert js meghaladja, 2400 forintot, és a 80 négyzetméter feletti rész után négyzetméterenként 100 forintot. Egyéb településeken negyven négyzetméterig 500 forintot. Nyolcvan négyzet- méterig ehhez hozzá jön még nyolcszáz — a negyven négyzetméteren felüli minden négyzetméter után 40 forint —, nyolcvan négyzetméteren felül négyzetméterenként újabb ötven forint. — Az elmondottak alapján bárki 'könnyen kiszámíthatja, hogy mennyi lesz az adója. Ügy tudom, hogy minden érintett tulajdonosnak adóbevallást kell tennie. Pontosan be kell írni az üdülő, a műhely ... alapterületét. — Igen. Március 31-ig felhívást adunk ki a bevallás adási kötelezettségről. — És, ha valaki nem vallja be pontosan az alapterületet ... — Rosszul jár. A tanácsok nagyjából ismerik a területükön lévő épületeket. Ahol úgy érzik, hogy a bevallás nem a valóságot tükrözi — felülvizsgálják a közölt adatot. — Tehát nem érdemes valótlan adatot beírni. — Nem. Az adóbevallás késedelmes benyújtása, vagy elmulasztása miatt az évi adót a tulajdonos terhére 10—50 százalékkal, de legalább 100 forinttal megemelve állapítja meg az adóhatóság. Az adóhatóság az adóval kapcsolatos eltitkolás esetén az adót 50—100 százalékig terjedő mértékben, de legalább 500 forinttal emelten állapítja meg. — Esedékes a félévi adó befizetése. Március 15-ig adópótlékmentesen lehet befizetni. A tulajdonosak viszont még nem tudják, hogy mennyi adót kell fizetniük. — Ez nem akadályozza őket a befizetésben. Március 1'5-ig a régi házadó felének megfelelő összeget kötelesek befizetni. Ezt az adóhatóság a második félévben az új adójukba beszámítja. ' — Köszönöm a részletes tájékoztatást. Sz. J. A hús ára. Korszerű nagyüzem. Kié legyen a föld? A három harmad. Ebben a riportsorozatban a kukoricáról tesz szó, pontosabban azt próbálom körüljárni, hogy a hústermelési programban milyen szerepe van, lesz és lehetne a kukoricának. A „kukorica-ország”, Dalmand a kiindulópont, ide is érkezem vissza. Az állattartó gazdaságúikban meglehetősen eltérők a takarmányfelhasználások egy kiló sertéshús előállítására. Van, ahol 3,8 kiló, de tudunk öt kiló abrakot felhasználó gazdaságról is. Ez utóbbiakat legjobb volna megszüntetni. Tessék csak egy kicsit számolni, hozzá a sarkos számok: a hízót úgy 100—120 kiló súlyhatár között adják át. A hízóalapanyag — koca, kan — tartása is takarmányfelhasználással jár. S állatonként a különféle „segédanyagok” — fertőtlenítés, orvosság stb. — költsége is elérheti a húsz forintot, ha nem többet. Tehát az volna a jó, ha a hústermelés is valahogy a tömegtermést adó kukorioa- és siló-vetésterületek térségében helyezkedne el. Ehhez azonban még sokat kell tenni : a termelők érdekeltségét növelő társaságok szervezését, a régi (!) telepek, istállók korszerűsítését. Érdekes módon van erre hajlam a gazdaságokban, sajnos azonban a szarvasmarhatelepek — elsősorban a tejhasznúak Kostyál Fercncné laboráns a vetőmag csírázókcpcssé- get ellenőrzi — csökkentésének vagyunk tanúi. A másik csökkenő tendencia pedig az, hogy a magántermelők nem látnak annyi pénzt a hízóban, hogy azért érdemes legyen tenyészteni. A hízónkénti háromszáz-négyszáz forintos jövedelem a saját munkát nem számítva — nem csábít. Tehát több helyen elhangzott, s nem mondunk újat, rendezni kellene a most végrehajtott árrendezés ellenére a felvásárlási árakat. Nyitott fülek előtt mondhatom ezt, pedig tudom, hogy kell mondani, mert a tavalyi 1,3 millió sertéssel — vágósertéssel — való elmaradás erélyesebb intézkedéseket követel. Van tehát korszerű nagyüzem Dalmandon. A hústermeléshez szükséges termény előállításához van mag. Van? 1985-ben itt 23-féle kukorica-vetőmagot állítottak elő — kiváló minőségben, amint arról az előbb már említést tettünk. Tavaly 18 900 tonna csöves kukoricából készítettek magot. A szárítás, tisztítás, osztályozás, csávázás munkaműveletek körülbelül 65 munkanapot vettek igénybe, jobban nem lehet elhúzni a szezont, félő, hogy a vetőmag minőségének rovására megy ez. Az ország vetésterületének mintegy 12—15 százalékára elegendő magot készítettek, összesen 9800 tonnát. A gazdaságoknak olyan fajta összetételt tudnak ajánlani, az idén is — persze nem valami nagy bőségben, éppen a gyenge magfogás miatt —, hogy a betakarítás és feldolgozás majd idén folyamatos lehet. Amíg a mag a vetőgépbe kerül, sok vele még a dolog. Példának okáért a csíraképességet kell vizsgálni, minden fajtánál, több alkalommal is. Kétévesnél régebbi vetőmagot nem lehet kiadni. A NÖMI, a termesztési és Egy zsákba ötvenezer mag kerül Korszerű gépsoron adagol ják a vetőmagot minősítési intézet pecsétje nélkül, illetve vizsgálata nélkül. Mert ott is vizsgálják a magokat — nemcsak a vevő ellenőrzi otthon, saját laboratóriumában, hanem ha netán kifogás érkezne, azonnal leállítanák az egész fajta szállítmányát — erre még nem került sor. A dalmandi előállítású vetőmagok úgy 400 ezer hektár területre elegendők. A 9800 tonna vetőmag kétharmadát exportálják. Üjab- ban a Szovjetunió kér sokat, az összes mag egyharmada a szocialista országokba, egyharmada pedig tőkés országokba irányul. Egy zsákban ötvenezer szem kukorica van, tehát körülbelül egy hektárra elegendő — a zsák súlya éppen ezért nem egységesen ötven kiló, mert van olyan mag, amelyik nagyobb a többinél. De a zsákba ötvenezer mag kerülhet, gép számolja ezt is. Szóba került tárgyalópartnereimmel nem egy alkalommal, hogy a régi jelszón változtam kellene: a fald azé legyen, aki jobban megműveli. Arról van szó ugylan'is, hogy több olyan termelő üzem van a megyében, ahol a föld, a mikroklíma és technikai, valamint szellemi lehetőségek ellenére sem a legértékesebb, a népgazdaságnak hasznosabb növényt termesztik. Mert amit láttunk, csak kukorica-vetőmagból, hibridek különféle fajtáiból az országnak úgy 120—140 ezer tonnára volna szükség, hogy a hazai és az export igényeket maradék nélkül kielégíthessük. Ezeket a drága magokat itthon meg lehet termelni, meg kell termelni. Ez nemcsak földművesérdek, hanem egyetemes népgazdasági érdek. Nemcsak a tavalyi elmaradt hízókra gondolok, hanem arra is, hogy a kocaszám növelését is takarmány- nyal — még lucernaföldek kiadásával is — növelni lehetne. Akikor nem volna rá szükség, hogy különféle okok-indokok alapján gyakorta álljanak a vágóhidak, mint például most a szekszárdi karbantartás, nagyjavítás címén nem dolgozik teljes gőzzel. Sorozatunkban természetesen a teljesség igénye nélkül tekinthettünk be a kukorica és a hús kapcsolatába a vetőmag-problematika révén. Nem szóltunk a különféle állami támogatásokról és sok-sók más problémáról, mert a kérdések feszegetése meghaladja már egy napilap kereteit. Inkább a figyelmet szerettük volna fölkelteni a kukorica és a hús kapcsolatára.
