Tolna Megyei Népújság, 1986. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-07 / 32. szám
Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 32. szám. ARA: 1M Ft 1986'. február 7., péntek. Statisztikai fogalomzavar Jó ideje már, hogy nem merek leírni egyetlen — társadalmi rétegződéssel kapcsolatos — statisztikai adatot sem. Nem tudom ugyanis, hogy mit, és kiket, milyen rétegeket takar a statisztika. Az ünnepi beszédek szóhasználata — a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság, az alkotó értelmiség — még csak rendben lévőnek látszik, ám lássuk be, ‘hogy a mélyebben szántó elemzésre vállalkozók egyre nagyobb bajban vannak e frazeológiával. Sőt: a finomabban árnyalt fogalmak — fizikai foglalkozásúak, közvetlen termelésirányítók, nem fizikai (szellemi) foglalkozásúak, mezőgazdasági fizikaiak stb. — használatakor sem lehet eldönteni, hogy voltaképpen kikre és mire gondol e fogalmak lei rója. Valaha volt — valaha?, éppen tíz éve — a KSH akkori elnökének rendelkezése, miszerint a társadalmi osztályokkal, a társadalmi rétegződéssel kapcsolatos rendszer egységesíthető oly módon, hogy meghatározhatók az „osztály- illetve réteg-főcsoportok, a tulajdon- formák (szektorok) és a szervezeti formák, az egységes ágazati osztályzási rendszer, illetve a foglalkozások egységes osztályozási rendszere alapján”. (Mellesleg: az EÁOR-, s a FEOR-rendszert a munkaügyi szakemberek közül sokan, bürokratikus módszerekkel kialakított, és gyakorlatilag alig használható nómenklatúráknak ítélik. Ám mégis alkalmazzák, mert ez va n ...) Akkor most boncolgassuk — mert modell-értékű — a szövetkezeti parasztság fogalmát, s ennek kapcsán hívjuk segítségül a legutóbbi népszámlálás — nyilván már nem pontos, de illusztrációként jól használható — adatait. Ezek szerint a szövetkezeti parasztsághoz sorolandó valamivel több. mint félmillió aktív kereső, majdnem félmillió inaktív, és mintegy 430 ezer eltartott. összesen mintegy 1,4 millió ember. Az utóbbi két kategóriát csak a pontosság kedvéért említem, rögvest felejtsük is el, és maradjunk a szövetkezeti parasztsághoz sorolandó aktív keresőknél. A népszámlálás adatai szerint a termelőszövetkezetekben dolgozó fizikai foglalkozásúak közül ’250 ezernél is több „a nem mezőgazdasági fizikai foglalkozású”, s közülük 103 ezer az „alkalmazásban álló”. A közvetlen termelésirányítók — tehát a FEOR szerint „nem fizikai” állományba sorolandók — száma kilencezer. Mit kezdjek e negyedmilliós tömeggel? Mi okból sorolandók a termelőszövetkezeti parasztsághoz? Továbbá: mit kezdjek a 103 ezer „nem mezőgazdasági fizikai dolgozóval”? A munkássághoz, vagy a szövetkezeti parasztsághoz soroljam-e őket? Ha ez előbbihez — mi okból? Végtére is a termelőszövetkezetekben dolgozó „nem mezőgazdasági fizikai foglalkozásúakról” van szó. Ha a munkássághoz tartoznak, mi okból? A traktorost, a karbantartó lakatost, a villanyszerelőt, a melléküzemág kőművesét és szakképzett ácsot miféle meggondolás alapján sorolhatnám a szövetkezeti parasztsághoz? A tulajdonviszony alapján? No, de „alkalmazásban állókról” vain szó. Vagy annak alapján, hogy működési helyük a falu, munkahelyük pedig a falusi téesz? No, de a nagy állami gazdaságok sem a nagyvárosokban tevékenykednek, dolgozóik — legalábbis statisztikái értelemben — mégis az úgynevezett munkásosztályhoz sorolandók, függetlenül attól, hogy „mezőgazdasági fizikaiaknak” avagy „nem mező- gazdasági fizikaiaknak” minősítendők — amúgy. Továbbá: mi az, hogy „szövetkezeti parasztság”? E félmilliós réteget tömörítő embercsoporthoz — ugyancsak a népszámlálás adatai szerint — 123 ezer szakmunkás tartozik. Most ők munkások, vagy szövetkezeti parasztok? (Miközben az állami gazdaságokban hagyományos értelemben vett „paraszti” munkát végzőket is munkásokként tartják nyilván.) És egyáltalán, mi az, hogy „paraszti munka”, következésképpen, mi az, hogy „parasztság”? A magyar — és hagyományos értelmezésű — „munkásosztályhoz” sorolandók majdnem fele a falvakban, a községekben él. Többnyire ingázók és kétlakiak. Nagyipari munka- vállalók és — háztáji gazdaságokban — a hagyományos értelemben vett paraszti munkát végzők. ök hová, milyen társadalmi osztályhoz, réteghez sorolandók? Igaz, az ipari üzemekben keresik meg a kenyerük javát, ezért ne akadékoskodjunk — ez talán még érthető ügy. ’Megannyi kérdés, és még további — most már általánosabb érvényű — kérdések: ha a falvakban, például a műszakiak — tehát a „nem fizikai foglalkozásúak” — száma megközelíti a százezret, akkor ők hová tartoznak? Jó, tételezzük fel, hogy az alkotó értelmiséghez. Valóban és mindahányan? A népszámlálási adatokból ugyanis kiderül, hogy közülük mindössze 23 ezer a diplomás, és majdnem húszezren az általános iskolát sem fejezték be. Tudom, a gyakorlat pótolhatja az iskolát... Csak akkor azt nem tudom, hogy az érettségizett gépszerelő, vagy az ugyancsak középiskolát végzett műszerész miféle megfontolásból tartozik a „mezőgazdasági fizikai munkások” közé. S ezzel még nem beszéltünk a legérdekeltebbek, mármint a „nem mezőgazdasági fizikai dolgozók”, az .alkalmazásban állók” meg mások véleményéről. Márpedig az ember azonosság — divatos kifejezéssel élve: identitás — érzetéhez az is hozzátartozik, hogy tudja: milyen osztály-, illetve rétegkategóriába sorolja őt a társadalom.-- VERTES CSABA Állattenyésztési tanácskozás Szekszárdon A tanácskozás résztvevői Csütörtökön Szekszárdon, a megyei művelődési központban állattenyésztési tanácskozást tartott a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya az ágazatban dolgozó szakemberek és egyéni termelők számára. Ferdinand Lacina, az Osztrák Köztársaság szövetségi közlekedési és államosított iparügyeinek minisztere Mar. jai József miniszterelnökhelyettes meghívására csütörtökön Budapestre érkezett. Ferdinand Lacina találkozik a magyar kormány több tagjával és az osztrák tagozat A tanácskozáson megjelent és annak munkájában részt vett Villányi Miklós államtitkár és Gyugyi János, a megyei pártbizottság titkára is: A tanácskozást Mátyás István, a megyei tanács elelnökeként részt vesz a magyar—osztrák területrendezési és tervezési bizottság alakuló ülésén. 'Marjai József és Ferdinand Lacina a nap folyamán a két ország kapcsolatainak átfogó kérdéseiről tartott megbeszélést. nökhelyettese vezette. Vitaindító előadást Barsi Mihály, a megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályának vezetője tartott „Tolna megye állattenyésztésének helyzete és a fejlesztés feladatai” címmel. Ferdinand Lacinát a Parlamentben fogadta Lázár György, a 'Minisztertanács elnöke. A szívélyes légkörű megbeszélésen részt vett Marjai József, jelen volt Arthur Agstner, Ausztria budapesti nagykövete. New York, ENSZ Az izraeli gépeltérítés a BT előtt Izraelt elmarasztaló határozattervezetet terjesztett a Biztonsági Tanács elé a szerdán folytatódott vitában a testületnek az el nem kötelezettek mozgalmához tartozó csoportja. Mint emlékezetes, izraeli vadászgépek kedden nemzetközi légtérben eltérítettek és Izraelbe kényszerítettek egy líbiai utas- szállító gépet, amelyen Szíriái politikusok is utaztak. A Kongó, Ghana, Madagaszkár, Trinidad és Tobago, valamint az Egyesült Arab Emírségek által heterjesztett közös határozati javaslat elmarasztalja és a nemzetközi jog, valamint a polgári légiköZlekedés biztonságát szavatoló nemzetközi megállapodások lábbal tiprásá- nak minősítette az izraeli légikalózkodást. Felszólítja a testületet, hogy határozzon el megfelelő lépéseket a hasonló izraeli cselekmények jövőbeni megakadályozására. Az ülésen Líbia ENSZ- nagykövete arra emlékeztette a BT tagállamait, hogy az izraeliek tettüket nem hajthatták volna végre az Egyesült Államok hathatós támogatása nélkül. Marokkó ENSZ-kép viselő je ugyancsak aláhúzta, hogy a BT-nek végre határozott büntető intézkedéseket kellene hoznia Izraellel szemben. Tripoli jelentések szerint a Földközi-tenger térségében állomásozó 28 amerikai hadihajó — köztük a Coral Sea és a Saratoga repülőgép-anyahajó — ismét líbiai vizek felé tart. Az újabb amerikai ílottamozgás miatt csütörtökre virradóra Líbiában ismét általános mozgósítást rendeltek el. Hazánkba érkezett Ferdinand Lacina • • Ülést tartott az Országgyűlés külügyi bizottsága Munkásgyölés a Ganz-Mávagban A Ganz Mávag termékei iránt változatlanul élénk a kereslet itthon és külföldön. A gyár legnagyobb vásárlói továbbra is a szovjet vállalatok, 1986-ra összesen több mint 60 millió rubelért rendeltek motorvonatokat, vasúti járműegységeket, vízgépészeti berendezéseket és atomerőművi lloazettaátrakó gépeket. Az idei szovjet exportra szánt berendezések egy részének összeszerelését az elmúlt hetekben megkezdték, hogy már az első ^negyedévben is biztosítsák az ütemes szállítást. A most készülő motorvonatokkal és az atomerőművi berendezések gyártásával ismerkedett Borisz Sztúkalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete, a!ki a nagykövetség más vezető munkatársainak társaságában csütörtökön felkereste a Ganz-Máva- got. A vendégeket a gyárlátogatásra elkísérte Herczeg Károly, a vasas szakszervezet főtitkára. A Ganz-Mávag vezetői tájékoztatót adtak a gyár történetéről, munkájáról, és a VII. ötéves tervidőszak legfontosabb célkitűzéseiről. Az Országgyűlés külügyi bizottsága csütörtökön Szűrös Mátyás elnökletével ülést tartott. Az ülésen részt vett Péter János, az Országgyűlés alelnöke, Várkonyi Péter külügyminiszter és Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. A testület megvitatta a Mihail Gorbacsovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának január 15-i nyilatkozatában ismertetett, átfogó szovjet nukleáris leszerelési programot, és állást foglalt a javaslattal kapcsolatban. A külügyi bizottság a nemzetközi helyzet alakulása szempontjából kiemelkedő jelentőségűnek minősítette, hogy a legújabb szovjet javaslatok az évszázad végéig terjedő konkrét menetrendet irányoznak elő a világ nukleáris fegyverektől való teljes megszabadítása, a világűr milítarizálásának megakadályozása, valamint a vegyi fegyverek teljes és általános megsemmisítése érdekében. A külügyi bizottság hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a szovjet kezdeményezés sikraszáll a hagyományos haderők és fegyverzetek csökkentése mellett is — mindenekelőtt az európai térségben —, és szorgalmazza a fegyverkezési verseny megfékezése során felszabaduló anyagi eszközöknek a fejlődés meggyorsítása, a- világ égető problémáinak megoldása érdekében történő felhasználását. A külügyi bizottság rámutatott, hogy a javaslatok messzemenően figyelembe veszik valamennyi érintett fél jogos biztonsági igényét, az egész emberiség érdekeit. Rugalmasságuk lehetőséget kínál a problémák fokozatos, ésszerű megoldására, az előrehaladást segitö kompromisszumok kimunkálására valamennyi leszerelési fórumon. A külügyi bizottság kívánatosnak tartja, hogy az egyetemes jelentőségű szovjet javaslatokat valamennyi érdekelt fél — mindenekelőtt az Egyesült Államok — gondosan, jelentőségüknek megfelelően tanulmányozza, és azokra mielőbb érdemi, építő jellegű, a két nagyhatalom vezetőinek genfi csúcstalálkozóján közösen elfogadott elveknek megfelelő választ adjon. Ez kedvező fordulatot eredményezhetne a nemzetközi helyzetben, megnyithatná az utat a nukleáris fenyegetés végleges elhárításához, a nemzetközi biztonság tartós szavatolásához, s a bizalom építésével előmozdítaná az enyhülés újabb szakaszának kibontakozását, a különböző társadalmi rendszerű államok kölcsönösen előnyös gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális kapcsolatainak fejlődését is. Az Országgyűlés külügyi bizottsága üdvözli és támogatásáról biztosítja a nagy horderejű szovjet leszerelési programot. Reményét fejezi ki, hogy a különböző két- és többoldalú fórumokon mielőbb hatékony megállapodások születnek a nukleáris és egyéb fegyverzetek korlátozására, majd fokozatos felszámolására, a háborús veszély csökkentésére és kiküszöbölésére. Meggyőződése, hogy e cél eléréséhez szükség van az emberiség jövőjéért felelősséget érző vala-^ mennyi politikai tényező, a* kormányok, a pártok, a társadalmi szervezetek és mozgalmak, minden békeszerető ember tevékeny hozzájárulására — fejeződik be a külügyi bizottság állásfoglalása. A testület megvitatta és jóváhagyta 1986. évre szóló munkatervét is. A két napirendi pont feletti vitában felszólalt Várkonyi Péter, Péter János, Jakab Róbert- né, a külügyi bizottság titkára, valamint Morvay László (Bp.), Réger Antal (országos lista), Szentágothai János (országos lista). Barcs Sándor (országos lista). Kállai Gyula (országos lista) és Sebest Lászlóné (Békés megye) képviselők.
