Tolna Megyei Népújság, 1986. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-06 / 31. szám

TOU** \ irtÊPÜJSÀG 5 Pincegondok, pincemegoldások Nemrégiben Szekszárdon tartotta ülését az országos pincebizottság. Nem véletle­nül esett a mi városunkra a választás, sorendben ugyanis Szekszárd következett. „Jól jött” azonban az időpont, hi­szen éppen napjainkban vált akuttá a pincehelyzet a két­ezer éves településű megye- székhelyen. A kétezer évet azért említjük, mert a pin­ceügyhöz nagyon is hozzátar- zik. Bizonyítékok vannak ar­ra, hogy már a rómaiak is termeltek itt szőlőt, amely­nek levét igen kedvelték. A bornak viszont pince kell, a pincéket pedig a dombolda­lakba fúrták bele. Aztán az idők folyamán sok minden elfelejtődött, s most kellő döbbenettel vagyunk kényte­lenek tudomásul venni, hogy például a Béla tér itt is, ott is süllyed. A szekszárdi helyzet Egert és Pécset követően az 1970-es években jelent­keztek pinceproblémák Szek­szárdon. Meglévő létesítmé­nyeket veszélyeztettek, sőt nagyobb károkat is okoztak. Fölvetődött az élet- és va­gyonbiztonság megoldásának kérdése. A pinceproblémák tömeges jelentkezése anyagilag és műszakilag meghaladta a vá­ros erejét, így erre a fel­adatmegoldásra központi támogatást kértek. A városi tanács megbízása alapján a Földmérő és Talaj- vizsgáló Vállalat átfogó ta­nulmánytervben mérte föl a város pincehelyzetét és dol­gozta föl a megoldás műsza­ki-pénzügyi igényét. A ja­vasolt beavatkozásokat öt­éves időtartamra programoz­ták. Szekszárdon az alápincé­zett, iletve pincékkel veszé­lyeztetett terület (Újváros, Előhegy, Felsőváros, Bakta) a város területének mintegy hatvan százalékát teszi ki. A pinceproblémák, a többi városoktól eltérő helyi adott­ságokkal, de azokhoz hason­ló megjelenési formában és károsodásokkal jelentkeztek. Szekszárdon a pincegon­dok a város jelenlegi és távlati fejlesztési viszonyait is kedvezőtlenül befolyásol­ják. A pincék állagromlása időben fokozódik és egyre nagyobb mértékben kiter­jed, így a továbbiakban a vá­rosi létesítmények veszé­lyeztetettségének és káro­sodásának növekedésére kel számítani. Mit tettek i 985-ben Azért nem került kérdő­jel a cím végére, mert tény­legesen megvalósult mun­kákról számolunk be a kö­vetkezőkben. Az országos pincebizott­ság tavaly 27 és fél millió fo­rintot adott a városnak ve­szélyelhárítási munkákra, valamint a járulékos mun­kák elvégzésének finanszíro­zására. Nem akarjuk untatni az olvasókat a pénzfelhaszná­lás részletes ismertetésével, megjegyezzük azonban, hogy a meglévő anyagi lehetősége­ket felhasználták, és arra használták, amire azt az ál­lami költségvetés adta. Sajnos a szekszárdi pin­cebeavatkozási munkáknál még mindig az azonnali be­avatkozást követő tennivalók a jellemzőek. Főleg az el­avult ivóvíz-nyomóvezetékek okoznak gondot, de a csapa­dékvíz-elvezetés sem teljesen megoldott a városban. 1986. február 6. Döntött a Legfelsőbb Bíróság í. A vevő védelméről hang­zott el fontos állásfoglalás a Legfelsőbb Bíróságon. Bgy mezőgazdasági terme­lőszövetkezet tizenkét havi jótállással, félmillió forintért, forrasztógépet vásárolt. Alig két hónap alatt a gépet négy­szer kellett javítani,, és al­katrészeket cserélni. Ezért a tsz az eladó vállalat ellen 40 ezer forint, hibás átadási kötbér fizetéséért pert indí­tott. Az alperes egyebek kö­zött azzal védekezett, hogy a gépet a szövetkezetben nem rendeltetésszerűen használ­ták, sőt, mivel értéknövelő javítást végzett, viszontkere- setében 22 ezer forint meg­fizetését követelte. Az Igaz­ságügyi Műszaki Szakértő Intézet véleménye szerint a hibák kivétel nélkül konst­rukciós és gyártási jellegűek voltak. Ennek alapján a Leg­felsőbb Bíróság az eladó vál­lalatot az összeg megfizeté­sére kötelezte. Az ítélet indokolása sze­rint bebizonyosodott, hogy a jótállással fokozott felelőssé­get vállaló eladó hibás gé­pet szállított. Amikor a ja­vításokat végezte, és alkat­részeket cserélt, rendellenes használatra nem hivatkozott, csak a perben állt elő ezzel. Szerződésszegése miatt hibás átadási kötbért kell fizetnie. A javításokat jótállási köte­lezettsége folytán végezte, ezért az így felmerült költ­ségeit a tsz-re nem háríthat­ja át, tehát viszontikeresetét el kellett utasítani. _ Nagyon súlyos baleset tör­tént egy építkezésnél. A kő­művesek állványzaton zsalu­zást végeztek, amikor egyi­kük alól a deszka kicsúszott, és a szerencsétlen ember há­rom méter magasból lezu­hant. Oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy munkaké­pessége hetven százalékát el­vesztette. A muribaügyíi bíróság a vállalatot százezer forint anyagi kártérítés, 1900 forint havi járadék, 300 forint ha­vi ápolási díj, és 100 ezer fo­rint nem vagyoni kár fizeté­sére kötelezte. A vállalat fellebbezésére a megyei bí­róság a nem vagyoni kár összegét 50 ezer forintra csökkentette. E döntés ellen a legfőbb ügyész törvényes­ségi óvással élt, aminek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott, és a munkaügyi bíró­ságnak 100 ezer forint nem vagyoni kár fizetésére köte­lező ítéletét hagyta helyiben. A határozat indoklása sze­rint a kőműves sérülése kö­vetkeztében cipőjét sem tud­ja felhúzni, még a tisztálko­dásnál is segítségre szorul. Rossz időjárás esetén egye­dül nem közlekedhet. Bal karja zsibbad, keze megdia- gadt, fogni nem tud vele. Hosszabb ideig sem feküdni, sem ülni nem tud. Hangulata depressziós. Mindezekből megállapítható: nemcsak tes­ti hátrány érte, de psziohi- kailag is károsodott. Ezzel az állapotával a munkaügyi bíróság által megítélt 100 ezer forint nem vagyoni kár megtérítése áll arányiban. 3. A kezességvállalás módjá­ról hangzott el iránymutató­ul szolgáló állásfoglalás a Legfelsőbb Bíróságon. Az egyik mezőgazdasági termelőszövetkezettel kap­csolatban álló, és baromfi- nevelést folytató magánte­nyésztők támogatására, az OTP megyei igazgatósága na­gyobb összegű kölcsönt fo­lyósított. A tenyésztők közül azonban visszafizetési köte­lezettségüknek többen nem tettek eleget, ezért az igaz­gatóság a tsz ellen 176 ezer forint megfizetéséért pert indított. A szövetkezet azzal védékezett : az illetőkért nem vállalt kezességet. A megyei bíróság a tsz-t a peresített összeg megfizetésére kötelez­te. Fellebbezésre a Legfel­sőbb Bíróság ezt a döntést megváltoztatta, és az OTP keresetét elutasította. — A nem alakszerű, vagy éppen szóbeli kezességválla­lás sok bizonytalanságot okoz — hangzik az ítélet indoko­lása. Ennek kiküszöbölésére a Polgári Törvénykönyv úgy rendelkezik, hogy kezességet csaik írásban léhet kötni.’ A szerződésből egyértelműen ki kell tűnnie a kezességválla­lásnak, vagyis annak, hogy­ha a kötelezett nem fizet, he­lyette maga teljesít. Éhben az ügyben nincs ilyen szer­ződés, tehát nincs bizonyíték arra, hogy a tsz kezességi kötelezettséget vállalt volna. Az OTP és a szövetkezet kö­zött létesült ugyan egy úgy­nevezett „elvi megállapodás”, ez azonban a konkrét válla­lást nem pótolja. Az OTP, mint egyebék közt kölcsönök folyósításával is foglalkozó gazdasági szervezet, nagy kö- rültékintéssel látja el felada­tát. A megyei igazgatóság­nak, vágy a fióknak is így kellett volna eljárnia, és minden tenyésztőnek folyósí­tott kölcsönnél megfelelő ke­zesről gondoskodni. Hajdú Endre A TOLNA MEGYEI VENDÉGLÁTÓIÉ ARI VÁLLALAT pályázatot hirdet 5 éves időszdkra FŐKÖNYVELŐI MUNKAKOR BETÖLTÉSÉRE. A szerződés lejárta előtt a munkaviszony meghosszabbítható. Pályázati feltételek: — szakirányú egyetemi, főiskolai végzettség, — 5 éves szakmai gyakorlat. A pályázatnak tartalmaznia kell: — a pályázó részletes önéletrajzát, — eddigi munkahelyek és beosztások felsorolását. Fizetés az 5/1963. (XI. 12.) ME. sz. rendelet szerint. A pályázatokat 1986. február 28-ig lehet beküldeni a vállalat igazgatójához, Szekszárd, Bezerédj u. 2. (240) Évek óta ad munkát a Bányászati Aknamélyítő Vál­lalat szakembereinek a Szekszárd alatti pincerendszer. Nagyobb munkájuk most a Kadarka utcában van. Egy tömedékelés előtti pincében dolgozik Csordás József csa­patvezető vájár és Balogh István kőműves. Levegőben egy útszelvény a Kadarka utcában. Az út régóta zárva van, ennek ellenére, különösen a hét végén, elveszik a korlátokat és ráhajtanak erre a lebegő sza­kaszra. Bizonyára még nem látták így, alulról, különben nem tennék. Itt kezdődött a tényleges munka. Ekkor a belvárosi templom és a Szentháromság szobor között egy 18. szá­zadi kútra bukkantak. Az egyik legnagyobb gon­dot a Béla tér okozza. Itt vi­szont átfogó tanulmányterv­re van szükség. Eddig ennek elkészítésére a városnak nem volt anyagi fedezete. Az eddigi vizsgálatok is tekin­télyes összeget emésztettek fel. Tavaly — hadd ne soroljuk fel tételesen — ötvenöt he­lyen végeztek Szekszárdon közvetlen veszélyelhárító pincemegszüntetéseket. A megszüntetett pincék hossza 948 folyóméter, térfogata 8470 légköbméter. Mit várhatunk a hetedik ötéves tervben ? Nem irigyeljük a városi ta­nács illetékeseit, amikor a pince üggyel kell foglalkoz- niok. A pinceproblémák — utaltunk már rá — a köz­művek állékonyságát ve­szélyeztetik. No most itt jön­nek a „járulékos” gondok. Egyre gyakrabban fordulnak elő közműtörésből szárma­zó szolgáltatási zavrok. A mi helyzetünk kedvezőtlenebb mint az egri vagy a pécsi. A lösz kedvezőtlen talajfizikai tulajdonságokkal rendelke­zik, mert a víz és a terhelés hatására roskadóképessé vá­lik, teherbíró képességét el­veszíti. Az eddigi vizsgála­tok szerint a gyakori beom- lások elsőrendű oka az el­avult ivóvízvezeték gyakori csőrepedése, a szennyvíz-ve­zeték hiánya, valamint a megoldatlan felszíni csapa­dékvíz-elvezetés. A pincék állékonyságát kedvezőtlenül befolyásoló té­nyezők közé sorolható a veszélyeztetett területek vá­rosi útjainak utóbbi években megnövekedett forgalmi és súlyterhelése. A most kezdődő ötéves tervben kiemelten kell fog­lalkozni a Béla térrel. Üj fel­adatként jelentkezik a város északi részének rekonstruk­ciója, rehabilitációja. A fontossági sorrendet fi­gyelembe véve, az aláhbi vá­rosrészeken és lakótelepek területén kerül sor beavat­kozásra: Béla tér és közvet­len környéke; Bocskai u.— Bartina u.—Bethlen Gábor u.—Remete u. által határolt, döntően régi családi házas beépítésű városrész. Baktai lakótelepek. A csatári torok­tól délre eső terület. A Ka­darka utcától délre eső pin­cesor. A Bakavárosbam talál­ható veszélyeztetett terület. A Kadarka utcától nyugatra elhelyezkedő, családiházas beépítetfségű városrész. Bottyánhegy. Mérey lakóte­lep. Miklósváros. LETENYEI GYÖRGY BAKÓ JENÓ felvételei Az egész hátsó fala hiányzik ennek a tanyának. Rendbe­hozatalára csak egy pince törmelékelése után kerülhet sor. I ---- ---- ' --- ■ ........ E gy feltáró akna a Kadarka utcában

Next

/
Thumbnails
Contents