Tolna Megyei Népújság, 1986. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-06 / 31. szám

1986. február 6. / TOLNA ■ _ A MÉPÛJSAG Az úttörő védi egészségét! A rejtvényben elrejtett megfejtések az egészséges életmód károsító tényezői. Beküldendők : a ■ három rejtvény bekarikázott betűi­ből összeolvasott szavak. A megfejtéseket a Tolnia Megyéi Köjál Egészségneve­lési Osztály címére: Szek­szárd, dr. Szentgáli Gy. utca 2„ Pf. : 4 kérjük elküldeni. A borítékra, levelezőlapra kérjük írják rá: Rejtvény! Béküldési határidő: 1986. március 31. A helyes megfejtőik között jutalmakat sorsolunk ki. !-----­. j l-----­o w 5 4 o 5­­__________ v y e ? / i p 9 », vJ 1. Függőzár. 2. Fejfedő. 3. Ruhadarab. 4. Hegyorom. 5. Campingben ;sok van. 6. Beteggondozó. 7. Minden diáknak van. 8. Számrend­szerünk alapja. 9. Ilyen ke­reskedelem is van. 10. Hal­fogó eszköz. ^ J y \ \ / r \ v / ) s / 1. Iskolai osztályzat. 2. Ha betartják, úgy jó. 3. Az egyik alap íz. 4. Állam. 5. Régen sokszor volt ilyen a diák keze. 6. Hivatalban használatos eszköz. 7. Jó­kedvű, víg. l w 5 0 T v y 6 ^ >1 S í __ 1. Ilyen ruha is van. 2. Ré­gi fegyver. 3. Dunántúli hegységből való. 4. Retesz. 5. Lehet emeletes is. 6. Rendszerbe szed. 7. Látogat. Ha van otthon tojás A háziasszony mindennapi gondja : mit főzzön a család­nak ebédre, vagy vacsorára, ami gyorsan elkészíthető, tápláló, ízletes és nem kerül sokba. Ha van otthon tojás, rövid idő alatt nagyszerű ételeket tálalhat az asztalra, de nem jön a háziasszony ak­kor sem zavarba, ha várat­lan vendég érkezik a ház­hoz. A tojásból készült ételek­nek igen magas a táplálko­zási értékük. Értékes táp­anyagokat találunk a szilárd mészsókból álló tojáshéj alatt. Egy tojás 66 'kalóriát (kJ 276), 5,4 gramm teljes ér­tékű fehérjét, 4,8 gr zsírt, 0,3 gr ^ szénhidrátot tartalmaz, valamint A, B,, B2, D-vita- mint, kalciumot, vasat, fosz­fort. Régebben a tojást magas koleszterin tartalma miatt nem tartották ideális táp­anyagforrásnak. Ugyanis a tyúktojást tartották felelős­nek az artherosclerosist (az artériafal elmeszesedése) előidéző koleszterinlerakó­dásért. Ma már nincs ilyen tilalom a tojás fogyasztásá­val kapcsolatban. Csupán az a kérdés, mennyit ehet meg az ember. A táplálkozás- higiénia szakértői szerint napi egy tojás, illetve két­naponta két tojás nem jelent ártalmat az egészségre. Így a háziasszony bátran tálalhat tojásból készült hideg-meleg ételeket az asztalra. A nők szívesebben vásárol­ják a barnás árnyalatú tojá­sokat, mert úgy vélik, hogy az jobb minőségű a fehér héjú tojásnál. Pedig a tojás­héj színe nem befolyásolja a tojás minőségét, valamint a tojáshéj vastagságától sem függ a tojás táplálkozási ér­téke. Viszont a nyári tojás általában háromszor annyi vitamint tartalmaz, mint a téli tojás. Nem keli áhhoz különö­sebb szakácsművészet, hogy a tojást változatosan készítsük el. Közismert ételek: a gom- bástójás, bujtatott tojás, saj­tos tojáslepény (készíthető parajjal, zöldborsóval, zöld­babbal, párolt zöldséggel, sonkával), tojáspörkölt, tojás, pogácsa, lecsó tojással, zsem­lében sült tojás, majonézes tojás, tojássaláta, tojásbun­dában sült kenyér, párisi kosárkákban sült tükörtojás, tojásos galuska, sült burgo­nya sajtos tojással leöntve, hagymás tükörtojás, madártej stb. A tojás értékes tápanyag, de fogyasztásával, tárolásá­val vigyázni kell, mert kü­lönböző 'bélfertőzéseket okoz­hat. A tojások szennyeződése a héjon keresztül történik. A magasabb hőmérséklet, a levegő magasabb nedvesség- tartalma is elősegítheti a bak­tériumok behatolását a to­jásba. Ezért leghelyesebb a tojásokat fertőtlenítős (ece­tes) vízben jól megmosni és hűtőszekrényben tárolni. Ügyeljünk arra is, hogy min­dig a régebben vásárolt to­jásokat használjuk fel elő­ször. Tojásból ne vásároljunk nagyobb mennyiséget, hogy mindig friss tojás álljon rendelkezésünkre a hűtő- szekrényben. Különösen fon­tos ez, ha lágytojást fogyasz­tunk, mert ennek előállításá­hoz szükséges hőkezelés nem elegendő az állott tojás bel­sejében az esetleg bekerült baktériumok elpusztításához. Ha véletlenül olyan tojást vásárolunk, amely törött, fel lőhet használni, de csak olyan ételek készítéséhez, amelye­ket megsütünk, vagy megfő­zünk. A törött tojásokat azonnal fel kell használni, tárolni nem szabad. A tojás penészgombákkal is szennye­ződhet, ilyenkor a penész- gomba-telepek a tojás belse­jében szabad szemmel látha­tók. Az ilyen tojásokat nem szabad felhasználni. Szintén alkalmatlan a fogyasztásra az úgynevezett „záptojás” is, amelyet nem nehéz felismer­ni kellemetlen szaga, meg­változott színe miatt. Néhány tanács: felhaszná­lásnál a tojásokat egyenként üssük fel külön tálkába, és csak azután öntsük a feldol­gozandó nyersanyaghoz, ha meggyőződtünk, hogy a tojás kifogástalan. Megtudhatjuk, hogy friss-e a tojás, ha sós vízbe tesszük. Ha a tojás le­merül a vízben, akkor friss, ha a víz felszínén marad, akor nem friss. Főzésnél a tojás nem reped megr ha tompa végét vékony tűvel felszúrjuk. A keménytojás 10 perc, a félkemény-tojás 5 perc, a lágytojás 3 perc alatt fő meg. Szobahőmérsékletű tojásfehérjéből verhetünk sűrű habot, tehát ne hűtsük le a fehérjéket. A nyers to­jásfehérje tisztítja az erőle­vest vagy a kocsonyát. Két tojásfehérje habját keverjük a forró levesbe, kocsonyába, néhány perc után szűrjük le. Szép, tiszta lesz aiz étel. FÁS! KATALIN Hímazve ... Az úgynevezett babavonalú blúzok (teilrészes, alul bővü­lő) nemcsak a fiatalok körében divatosak, szépek és hasz­nosak kismamák számára is. Egy kis ügyeskedéssel, időráfordítással egyénivé varázsolhatjuk, ha kihímezzük. Ehhez mutatunk be motívumokat, melyeket száröltéssel, láncöltéssel és laposhímzéssel készítünk Elfojtott érzelmek A leleményes paraszt (Orosz népmese) BélyeggyQjtőknek A legszebb Még ma ás sóik embernek valósággal telebeszélik a fe­jét azzal, ' hogy érzelmeit sosem szabad kimutatni, sőt, el kell leplezni mások előtt. Arról azanhan keve­sebb szó esik, hogy a vissza­fojtott érzelmek és indulatok így „ikerülő utat” választ­hatnak. Egy ízben 28 év körüli fiatalember fordult taná­csért a pszichológushoz. Évek óta bizonytalan gyomorpa­naszokkal' küszködik, hátfá­jásai, valamint a napszakok­tól, sajátos megterheléstől függetlenül jelentkező fej­fájásai vannak. A leggondo­sabb kivizsgálás sem tu­dott azonban szervi okokat, elváltozásokat felderíteni ná­la. A beszélgetések során fo­kozatosan kiderült, hogy a fiatalember túlságosan fe­szült, ingerlékeny. Ennek lassanként nemcsak a mun­kája, hanem családi életének harmóniája is kárát látja. Negatív érzelmeit, indulata­it mindig igyekezett, elfojta­ni. Sohasem engedte meg magának, hogy haragját, bá­natát, agresszivitását kimu­tassa, fegyelmezetten tűrte testi-lelki fájdalmait, a sér­téseket lenyelte, jogos dühét is mindig csendesíteni pró­bálta. Az ember azonban el- fojtani képes ugyan érzel­meit, indulatait, de ezáltal azok nem tűnnék el nyom­talanul, csak kikerülnek a tudat fénycsóvájának köré­ből. A már említett kerülő utakon adják jelét létezé­süknek; bizonytalan vagy speciális testtáji fájdalmak­ban, úgynevezett ideges tü­netekben. Amikor az ember megszü­letik, sírva érkezik a világ­ba. Nemcsak jó nagy lég­vétellel jár a „felsírás”, ha­nem első jelét mutatja an­nak, hogy képesek vagyunk érzésünknek kifejezést adni. De már a legkorábbi élet- szaktól kezdődően a szülők általában büntetik, ha a kis­gyermekük szabad folyást enged érzelmeinek, indula­tainak. Néha ők is valóság­gal megijednek attól, ha gyermekük zokogni kezd, a fájdalmát pedig hamarosan igyekeznek „kibeszélni a fe­jéből”. — Nem is fáj az a tűszúrás — mondogatják, jóllehet maguk még látni sem szeretik az injekciós­tűt ... Ha netán elesik a kisfiúk, „katonadolog” fel­kiáltással, vagy más „felnőtt ideológiával” szinte megtilt­ják neki, hogy panaszkod­jon. Ezt ugyanis férfiatlan- nak tartják, bár gyakran fi­gyelhetünk fel arra, hogy komoly, felnőtt férfiak is milyen átéléssel számolnak be elszenvedett betegségeik legapróbb részleteiről is. A sikeres alkalmazkodás kialakításához hozzátartozülk, hogy a szülő igyekszik el­érni: gyermeke ne üvöltve búcsúzzon él tőle az óvoda ajtajában. Tudomásul kell vennie azt, hogy el kell vál- niok — egy időre; szülei nem felejtik ott, bízhat ígérete­ikben. A túlalkalmazkodást azonban mintha a kelleténél egy kissé jobban dicsérnék meg az anyák és az apák, mint például azt, ha akár jóízű játékban nagyot ka­cag a csemetéjük. De letagadni nem szabad, sőt, káros is lenne azt a tényt, hogy a kis óvodás ko­rú gyermekben is van egy adag agresszivitás, ha nem is kell okvetlenül a legszél­sőségesebb támadó indula­tokkal számolnunk. Hiszen jól ismert, hogy nehezebb feladatok elvégzésénél gyak­ran az elkeseredett „csak azért is megmutatom!” in­dulat hajtóereje fűti az em­bert, hogy sikert érjen el. Kérdés, hogy csak a gyere­keknek ne volna joga ku­darcai fölött dühöngeni, sír­ni? Ez nem azt jelenti, hogy engedjük meg a kisgyerek­nek, hogy dühkitörései ré­vén zsarnokoskodjék szülei felett. Azt ugyanis, hogy dühkitöréssel engedménye­ket csikarhat ki anyjából, apjából, azt egy bizonyos családi klímában, szüleivel kialakuló helyzetek során tanulja meg a gyermek. Sokszor olyan jól, hogy rá­tanul — rászokik, és zsarol­ni próbálja ezáltal a felnőt­teket is. Élt egyszer egy faluban két paraszt. Az egyik gazdag volt, a másik meg szegény. A gaz­dagnak teli a csűrje, mindene megvan, amaz viszont alig tud mit enni adni a sok gye­rekének. A nincstelenségben immár odáig jutott, hogy az utolsó állatkára is rákerült a sor. — Süsd meg, asszony, a libát! Kisütötte hát a felesége és az asztalra tette. Am Kenyér egy darab sincs! Megszólal a paraszt: — Na, most már mi le­gyen...? Kenyér nélkül ugyan jól nem lakunk vele! Inkább elviszem a földesúr­nak, hátha ad a libáért egy kevés lisztet! Elment, és az uraság elé állt: — Szánd meg, kegyelmes úr, szerencsétlen fejemet, fo­gadd el ezt a libácsicát, és adj cserébe egy fél zsák lisztet! —Nem bánom! — felelte a földesúr. — Ha már libát hoztál, oszd is el közöttünk igazságosan! Ha elosztod, kapsz lisztet, de ha nem, vas­ra veretlek a pincében! A földesúrnak és feleségé­nek két fia meg két lánya volt: összesen hatan voltak. Kést kért a paraszt és kezdte vágni az állatot. Leg­előbb a fejét nyesszentette le, majd az uraságnak adta: — Te vagy a ház feje, té­ged illet hát a libafej. Lekanyarintotta a püspök­falatját, és az úrnőnek nyúj­totta: — Te itthon ülsz, az ott­honra vigyázol, neked tehát ez jár! A lábait a két fiú kapta: — A tiétek a lába, hogy apátok nyomdokaiban járja­tok! A lányok elé a szárnyakat tette: — Repüljetek ki mihama­rább az atyai fészekből, le­gyen saját családotok! A többit magának tartotta meg: — Én se vagyok kelekótya, enyém a melle, a combja! Elkacagta magát az ura­ság: — Jól van, muzsik! A li­bát elosztottad, és magadról sem feledkeztél meg. Két zsák búzát adok neked, meg egy kupa bort. Meghallotta az esetet a gazdag paraszt, és reszkető irigység fogta el. Megsütött öt zsíros libát, aztán indult a földesúrhoz. — Fogadd el tőlem, nagy­ságos úr, ezt az öt kövér li­bát! — hajolt meg mélyen előtte. — Köszönöm testvér. De ha már libákat hoztál aján­dékba, oszd is el közöttünk igazságosan. Ha elosztod, megjutalmazlak, ha nem, vasra veretlek a pincében! All, vörösödik a gazdag pa­raszt, rakosgatja jobbra-bal- ra a jószágokat, ám sehogyan se tudja az öt libát hátuk közt elosztani. Hivatta az úr a szegény parasztot: — El tudod-e igazságosan osztani közöttünk ezt az öt libát? — Még hogy el-e? ... Lás­suk csatk! Egy libát odaad az uraság­nak, és a feleségének: — Ketten vagytok, itt egy liba, — most már hárman vagytok. A másik libát a két fivér­nek nyújtja: — Immár ti is hárman vagytok. A harmadikat a lányok elé húzza: — Hárman vagytok ti is. A két megmaradt libát meg magához vette: — És mi is hárman va­gyunk! Nagyot kacagott az uraság: — Na, ez derék volt! Jól elosztottad, és jutott neked is! Bort hozatott, megitatta a szegény parasztot, majd megparancsolta, hogy adja­nak neki egy szekér búzát. A gazdag paraszt tán még máig is ott Kuksol vasra verve, az uraság pincéjében. Fordította: GRABÖCZ GABOR és a szép Svéd bélyeget választottak a világ 1984-ben kiadott leg­szebb bélyegévé. 1985-re ezért sürgették a nemzeti szépségversenyt Északon. Elkészült az elmúlt év svéd értékcikkeit felidéző plakát, amely az eredetieket kicsi­nyítve tárja a gyűjtők elé. Lehet mérlegelni, majd sza­vazni a tavasz első napjáig. Tavaly 100 ezernél is többen nyilvánítottak véleményt a svéd posta bélyegeiről. Csehszlovákiában és az NDK-ban rövidesen megin­dul a legszebb kiválasztása. Bírálatra a napilapok segít­ségével az egész lakosságot felkérik. A Magyar Posta szintén bélyegplakátot ké­szít, hogy felfrissítse a gyűj­tők emlékezetét. Később, elő­reláthatólag az év közepén kezdődik a verseny, az ered­ményt az őszi bélyegnapon teszik közzé. A késői és csak a filatelis- tákra korlátozott informáló­dás túl is mutat a bélyegen. A posta értékcikkei minden­nap kezükbe kerülő tárgyak, grafikusművészek álmodják meg és a nyomdászok leg­jobbjainak munkájával állít­ják elő. A hétköznapok esz­tétikuma azonban nem áll erős lábakon. Némelyik bé­lyeg többet nyújt művészi­leg, emberileg, mint a múze­um falát díszítő egyik-másik rajz. Persze az alkalmazott grafika ritkábban teremt ki­magaslót, talán ezért se su­gárzik rájuk a közfigyelem. A részvétlenség öli, értő és odafigyelő tekintetek élén­kítik a művészek ihletét. MIRTSE MÁRTA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents