Tolna Megyei Népújság, 1986. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-06 / 31. szám
1986. február 6. "NÉPÚJSÁG 3 Uj üzemegységgé alakult a tamási Gemenc Volán Külön, de mégis együtt (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Gemenc Volán Vállalat Tamási, Pincehely és Simon- tornya telephelyeit tamási központtal üzemegységgé szervezte. — Mi tette szükségessé a változást? — erről kérdeztük Pech József vállalati igazgatót. — Egy féléves körültekintő szervező és előkészítő munka után a tamási üzemegység önálló tevékenységét 1986. január elsejével kezdte meg. Az önálló üzemegységgé való fejlesztés gondolata már évekkel ezelőtt felvetődött. A gazdasági és társadalmi igényeket is figyelembe véve, vállalatunk feltételei erre az időpontra értek be. Az üzemegységgé szervezés gondolatával a város vezetői is egyetértettek, azt támoga- tólag segítették. Tamási egv dinamikusan fejlődő ,,ifjú város”. A városba telepített üzemek, intézmények, iskolák, és az ebből adódó személy- és áruszállítási feladatok a helyi irányítás megvalósítását sürgették. A fent említett telephelyeinket ez ideig közvetlenül a dombóvári üzemegység irányította, ami a távolság miatt az irányítást, az időben való beavatkozást többször nehezítette. — Hogyan sikerült a bizonyára létszámnövelést igénylő új üzemegység vezetését összehozni? — Erre a kérdésre röviden elmondhatom, hogy adminisztrációs és irányító többletlétszám nélkül történt az átszervezés. A létszám csupán 1 fővel — az üzemigazgatói státussal növekedett. A tamási új üzemegység igazgatójává az 1985. december 29-én megtartott munkásgyűlésen Gárdos Árpádot neveztem ki. A munkásgyűlésen került megfogalmazásra az üzemegység hatásköre és feladata, és mindazok az elvárások, amelyeket a vállalat politikai és gazdasági vezetése az új üzemegység dolgozóitól és vezetőitől vár. A továbbiakban Gárdos Árpád, üzemigazgatóval folytatjuk a beszélgetést. Mi is történt alig egy hónap alatt, Jó ütemben halad a Kőbányai Sörgyár rekonstrukciója. A több mint 130 éves gyár korszerűsítéséhez négy éve láttak hozzá; a rekonstrukció első szakasza ez év végéig befejeződik. Marjai István, a Kőbányai Sörgyár műszaki igazgatója az MTI munkatársának elmondotta: az épületek, a gépek, a gyártósorok, s a kiszolgáló létesítmények korszerűsítését az Állami Fejlesztési Bankkal 1982-iben, állami kölcsönre kötött szerződés alapján kezdték meg. A korszerűsítés 1,3 milliárd forintba ikerül. A berendezések nagy része 50—60 éves. A hét gyáregységben lévő épületeik nagy része a századforduló elején épült. A rekonstrukciót a munkaerőhiány is sürgeti. Számos automatikus vezérlésű gépet állítanak üzembe úgy, hogy a gyár termelése nem csökken a felújítás ideje alatt. (Tavaly a tervezettnél már 200 ezer hektoliterrel töibb sört készítettek.) A gépeket részben importból biztosították. A már működő folytonos főzőházi komlóforraló óránként 270 hektoliter anyagot folyamatosan dolgoz fel, s a főzésnek ebben a fázisában a fűtőenergia 25—30 százalékát megtakaríthatják. A folyamatos főzőn kívül már f jP, Gárdos Árpád, Tamási uj üzemegységének igazgatója mik a közeli és távlati tervei? — Az előző munkahelyem Budapesten, a Földgépnél volt, itt 26 évet főmérnöki és egyéb különböző beosztásokban dolgoztam. A Gemenc Volánnal is voltak munkakapcsolataink, de hogy ide kerültem, döntésemet családi okok is segítették. Persze, nem ugrottam fejest az ismeretlen mélységbe. Szeretem ugyan az új, az ember agyát is megmozgató feladatokat, de a végleges kinevezésemet közös megegyezéssel, megelőzte egy féléves idő, amíg tanulmányozhattam a feladatokat, a lehetőségeket. Persze, nem utolsó szempont volt nálam az, 'hogy kik lesznek a közvetlen munkatársaim. Végül is ma már elmondhatom, hogy az új körülményekre való átállás zökkenőmentesnek mondható, köszönhető ez persze annak, hogy a vállalat és a város vezetőitől megfelelő segítséget kaptam, és olyan közvetlen mukatársa- kat találtam itt, akik fogékonyak voltak a jó elképzelésekre, mert az ötletek megvalósítása a kivitelező apparátus, a dolgozók hozzáállásával lehet teljes. termel a korszerű malátagyár, az új transzformátorállomás, és befejezéséhez közeledik ikét ikazánház rekonstrukciója ds. Ez év június végéig készül el a palackozó üzem új épülete, s a nyáron megkezdik a gépsor beszerelését. Az úgynevezett kondicionáló üzem kivitelezője a VEGYÉPSZER, az óránként 50 tonna gőzt előállító szovjet kazánt az Energiagazdálkodási Intézet fővállalkozásban építi be. . ,A g,yár telephelyeinek felújításával a választékot is igyekeznek növelni. A palackozó üzem rekonstrukciójának befejeztével a félliteres mellett megkezdik a 0,33 literes palackos sör töltéséit is. Több dobozos sört ígérnek: ebből a termékfajtából tavaly 600 ezret szállítottak a kereskedelembe és a vendéglátóhelyekre, az idén másfél milliót értékesítenek. Különösen az elmúlt években létesített fővárosi szállodák igénylik e söröket. A dobozos sör gyártási arányának növelését segítheti elő a Debreceni Tartósítóipari Kombináttal közösen végzett kísérletük. Ha sikerül olcsón, megfelelő árban előállítani a dobozokat, akkor a töltőkapacitást növelhetik, s óránként tízezer dobozos sört gyárthatnak. — Milyen fontosabb elképzelések várnak megoldásra? — Mindenek előtt a technikai feltételeket szeretnénk megfelelő szinten tartani. A gépkocsiállományunk egy része elöregedett, és a javítást szolgáló műhelyek, a javító eszközök, a szociális létesítmények is cserére, felújításra várnak. Az 1986. évben csaknem egymillió forintot szeretnénk erre a célra fordítani. Pincehelyen például a műhely és berendezései, Si- montornyán a szociális blokk és irodák kerülnek felújításra, Tamásiban a mosót szeretnénk üzembe helyezni, és a telephely környékét elfogadhatóvá tenni. Persze, ezek csak a fontosabb elképzelések. A munkában sem lesz hiány, 160—180 ezer köbméter föld mozgatására kötöttünk szerződést, ebből kiindulva, az egységünk tiszta jövedelmét 6—7 millió forintra terveztük, ez akkora mennyiség — kapacitásainkat figyelembe véve —, hogy csakis közös akarattal, gépekkel, vezető és beosztott együttműködésével valósítható meg. A személyszállítás terén is új feladatok jelentkeznek. Tamásiban új szakorvosi rendelő épült, így januártól a szakvizsgálatra küldött betegeket Pincehely helyett itt látják el. A városi tanács illetékeseivel egyeztettük az ebből adódó menetrend-módosítási igényeket. Az így jelentkezett javaslatok alapján februártól közvetlen járat beállítására is sor kerül Simontornya és Tamási között. Mivel manapság 5 éves tervben is illő gondolkodni, vannak elképzeléseink a jövőnket illetően is. Szeretnénk megvalósítani többek között a gázszállítás konténeres megoldását, hogy könnyebben és gyorsabban kerüljenek a palackok a töltőállomástól a fogyasztóhoz. Ha terveink és elképzeléseink megvalósulnak, nemcsak a személy- és teherszállítás, mint szolgáltatási színvonal javul körzetünkben, de azt hiszem, dolgozóink borítékaiba is több forint ker'jl. BOGNÁR CECIL Szövetkezeti átalányelszámolás Január 1-től, más szövetkezetekhez hasonlóan, a fogyasztási és értékesítési szövetkezetek is alakíthatnak átalányélszámolásos részlegeket. A kisszövetkezetek fogyasztási szolgáltatói tevékenységre hozhatnak létre átalányélszámolásos részleget. Ezek legfeljebb 15 fős létszámmal működhetnek, kivéve a fogyasztási szolgáltatást végző csoportokat, amelyekben harmincán is dolgozhatnak. Adózási szabályaik — az általános jövedelemadóról szóló rendelkezésekkel összhangban — szintén módosultak. Ennek alapján a részlegékben alkalmazott dolgozóknak a munkamegál- lapodásban szereplő minden béren felüli személyes jövedelme után jövedelemadót kell fizetniük. A belső érdekeltség javítása céljából 1982 óta van lehetőség arra, hogy egyes részlegeiket a szövetkezetek átalányelszámolásos formában üzemeltessék. Az átalányelszámolásos üzemeltetés szélesebb körű alkalmazásától a szövetkezeti szolgáltatások színvonalának emelkedését, a gazdálkodás jövedelmezőségének javulását várják. A módosításokat a Magyar Közlöny 1986'2. száma tartalmazza. (MTI) Rekonstrukció Kőbányán Hús és kukorica //. Gazdasági társaság - és a partnerek Az ötszáz hektáron felüliek társasága. Jobb termőfajták. Százhúszezer tonna vetőmag kellene. A dalmandi fajta. Ebben a riportsorozatban a kukoricáról lesz szó, pontosabban azt próbálom körüljárni, hogy a hústermelési programban milyen szerepe van, lesz és lehetne a kukoricának. A „kukorica-ország”, Dalmand a kiindulópont, ide is érkezem vissza. A kívánatos az volna, aminthogy a cukorgyárak esetében is, hogy a feldolgozásra váró terményt a gazdaságok körzetében vessék el, termesszék meg. Sajnos a dalmandiáknak még a Tiszán túl is van partnerük. Egyszerűen annál az óknál fogva, hogy közelben nem akad elegendő vállalkozó gazdaság, az ottaninak a dalmandlak adták a legjobb ajánlatot. A vetőmag-feldolgozó üzemmel szinte határt» gazdaságokban alig néhány tucat hektáron termesztik a növényt. Igaz, hogy legalább háromszáz méter lokalizációs távoli Ságnak kell lenni két fajta között, de ebben a térségben ez a távolság húsz kilométerben mérhető. Miután Tamási, Regöly és újabban a gazdaság alsótengelici kerülete is meglehetősen nagyobb távolságban fekszik a feldolgozó helytől. S ezért a szállítási költség növekedése hátrányosan hat a vetőmag árára. Mert a hibrid kukorica vetőmagja igen drága. Jó piaca van ennek, nemcsak hazánkban, hanem a világon is. Mindenütt keresik a Magyar- országon termesztett magokat, főleg a Pioner-szárma- zékokat. Az amerikai cégnek a részesedése hazai hibrid vetőmagban úgy nyolcvanöt százalékos, a magyarországi kutatók lépéshátrányban vannak. Szóltunk már arról, hogy a vetőmagtermesztés gépesítése meglehetősen féloldalas. A vetéshez szükséges gépek, a műtrágyát, a vegyszert kiszóró apparátusokkal nincsen gond. Ott a probléPR0 2(V TC ma, amikor a kukoricát szedni kell. Az alig ujjnyi hosz- szúna megnövő csövek szedése szinte csak kaparóvassal lehetséges. Ha pedig a géppel töretik, akkor sok szem sérül, s emiatt a tisztítási veszteség nagy, azaz a válogatáshoz sokkal több kézi munkaerőre van szükség. Ugyanis a géppel letört csöveket szalagra teszik, s ott válogatják ki az asszonyok a magnak érdemeset. S ez csak első fázis, mert a kukoricacsőnek a hegyét, és a tövét is másutt kell tárolni, elkülöníteni, mint majd a vetésre alkalmas, minősített fajtát. A legnehezebb előállítani a Pi 3732-es fajtát, viszont ez a legkeresettebb a termesztők körében. Idén különösen sok vetőmagra lesz szükség, ugyanis a Szovjetunióba mintegy kétezer tonna vetőmagot kellene küldeni terven felül. Bár a Pio- ner cég ausztriai raktárából is visznek, vihetnek vetőmagot, nekünk mégiscsak az a legjobb, ha Dalmandról, vagy más hazai vetőmag-előállító üzemből szállítják el a fémzárolt magot. A verseny a magtermesztő gazdaságok között él, még- inkább, hogy a gt-be tömörültek. Ugyanis az értékesítés már saját számlára történik, s érdeke a termelőnek, hogy olyan fajtát ajánljon, amely megbízható termést ad. Dalmandról például elküldték az NDK olyan területére vetőmagot, ahol a „kukoricáról még beszélni sem volt szabad”, holott a PRO 260 Pandorfba, a Pioner cég raktárába küldik vetőmagot a fémzárolt A Dalmandi Mezőgazdasági Kombinát saját hibridje (TC) dalmandi vetőmag kifogástalan. Ez már teljes egészében dalmandinak mondható, sőt ez az első. Az NDK-ban sikert értek el ezzel a fajtával. S azért, •mert bár ott nem érik be ez a korai, jó fajta sem, de olyan csövet nevel, s a zöldtömege akkora, hogy alapozni lehet rá állattenyésztést, — főleg szarvasmarha-tenyésztést. Ez a dalmandi új fajta megoldja az NDK egyik jelentős körzetében az állattenyésztés gondját-haját. A vetőmagot előállító üzemek között nemcsak a fajta- választék tekintetében van verseny, hanem a termelés eszközeinek összetételében is. Azaz a gépkínálatban. Ezért Dalmandon most is folytatnak olyan kísérleteket, hogy a régebben ajánlott gépeket korszerűbbé tegyék, a címerezés, a betakarítás idejére. A legújabb pedig a szállítási apparátus fejlesztése. Az a cél, hogy a feldolgozó üzemhez kapcsolódóan olyan szállítókapacitást teremtsenek meg, amely a még távolabbi vidékekről is a szedés idején a feldolgozóba tudja vinni a csöves kukoricát. Mert a feldolgozás fázisában már minden szemnek a szemre kell vigyázni, amely mondhatjuk azt is, hogy egy szem majdnem tíz fillért ér. Egy ötven kilós zsákba körülbelül ötvenezer magot csomagolnak, ára ötezer forint körüli, a fajtától függően. A minőségre pedig nemcsak Tóth Ferenc üzemvezető csapata ügyel a feldolgozóban, hanem a szaporítóanyag-hatóság is. A szekszárdi, négy megyére kiterjedő hatáskörrel dolgozó cég embereinek munkáját legalább olyan fontosnak tartják a dalmandi vezetők, mint a saját termelést. Ahova a szaporítóanyag-ellenőrző embere a fémzárat feltenni engedi, ott már garantált minőségről van szó. PALKOVACS JENŐ Fotó: GOTTVALD KAROLY Az osztályozóüzem gé ptermének egy része
