Tolna Megyei Népújság, 1986. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-21 / 44. szám

2 riHPÜJSÀG 1986. február 21. Új típisú űrállomás rajtja Leonov a Mir jellemzőiről Kornyijenko beszéde a genfi konferencián Csütörtökön, a kora éjsza­kai órákban Mir elnevezésű új űrállomást bocsátottak fel a Szovjetunió területéről. Az 'elődeitől sok szempontból különböző, az űrállomások harmadik nemzedékéhez tar­tozó berendezése lehetővé teszi az űrkutatási progra­mok jelentős kibővítését. A Mir lényegében alap­egysége egy nagyméretű párhuzamosan több célra is használható űrkutatási rend­szernek. Hat dokkoló és át­szálló-nyílása van, amelyek­hez különböző rendeltetésű űrhajók, egyéb eszközök kapcsolódhatnak. Irányító­rendszere automatizált, s számítógép vezérli a fedél­zeti rendszerek, a tudomá­nyos berendezések működé­sét. Energiaellátó rendszere nagyobb teljesítményű, mint elődjéé a Szálj úté, s az űr­hajósok számára is kedve­zőbb létfeltételeket biztosít. Az új űrállomást keringé­sének első szakaszában auto­matikus üzemmódban pró­Fíilöp-szigeteki helyzet Ferdinand Marcos növek­vő kül- és belpolitikai elszi­getelődéséről tanúskodnak a csütörtöki Fülöp-szigeteki fejlemények. Tizenhárom európai ország és Japán diplomatái találkoz­tak csütörtökön Corazon Aquino ellenzéki vezetővel, hogy az elnökválasztás kö­rülményeiről és nemzetközi visszhangjáról tanácskozza­nak vele. Aquino először nyolc EGK-tagállam — Bel­gium, Dánia, Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia, az NSZK, Olaszország és Spanyolország — nagyköve­teivel, illetőleg más magas rangú diplomatáival találko­zott. A háromnegyed órás megbeszélésről kiadott közös közlemény szerint Aquino asszony megerősítette, hogy el van szánva az őt megillető elnöki tisztség mihamarabbi megszerzésére, mert azt — mint mondta — Marcos elnök választási csalás révén „el­lopta” tőle. Kifejezte remé­nyét, hogy a nyugat-európai kormányok rokonszenveznek törekvésével. bálják ki, majd útnak indít­ják felé az első legénységet. Az ellenőrző szakaszban ki­próbálják azt is, hogyan irá­nyítható az űrállomás földi utasításokkal átjátszó mű­holdak segítségével. A Mir jelenleg öregebb társával, a Szaljut—7 űrál­lomással együtt kering a Föld körül. Mint Alekszej Leonov tá­bornok, a Jurij Gagarin Ürhajóskiképző Központ ve­zetőjének helyettese a TASZSZ hírügynökségnek elmondta, a Mir felbocsátá­sa új szakasz kezdetét jelen­ti a békés célú szovjet űrha­józásban. A tudományos ku­tatások mellett végzett kí­sérleti jellegű termelőmun­káról fokozatosan áttérnek a szélesebb körű, népgazda­sági célokat szolgáló tevé­kenységre. Ehhez azonban a Szaljut— 7 biztosította lehetőségek már szűkösek, s így szüksé­gessé vált az új űrállomás felbocsátása. A Mir hat dok­Dombóvár A Dombóvár Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága leg­utóbbi ülésén megtárgyalta Vidóczy László tanácselnök jelentését négy lejárt 'határ­idejű vb-határozat végrehaj­tásáról, és azt tudomásul vette. Második napirendi pontként Szimon János tűz­oltó őrnagy a Tűzvédelmi feladatok ellátása a városi tanács szerveinél című elő­terjesztését fogadták él. A szakigazgatási szervek tűz­védelmi tevékenységének fej­lesztése érdekében több fel­adatot határoztak meg. 'Ezen az ülésen tárgyalta meg a testület a városi ta­nács 1986. évi pénzügyi ter­vét. Ez a napirendi pont különös érdeklődést váltott ki, s hosszabb vita után ha­tároztak úgy, hogy azt a leg­közelebbi tanácsülés elé terjesztik jóváhagyás végett. (Magyarszéki Endre) Paks Szintén a napokban ült össze a Paks Városi Tanács kolónyílása lehetővé teszi, hogy egyszerre több automa­tikus és ember vezette űr­hajó, valamint teherszállító űrhajó csatlakozzék az állo­máshoz, sőt, nagyméretű, sa­ját létfenntartó rendszerrel ellátott, a világűrben önálló manőverezésre is képes, pi­lóta nélküli űrállomások is. Ezek különböző tudományos céllal, s ennek megfelelően különböző berendezésekkel ellátva készülhetnek. Lesz­nek közöttük űrcsillagászati, biológiai, s termelési felada­tokat ellátó berendezések. A Szaljuttól eltérő a Mir belső berendezése is. Az állomás energiaellátó rendszerének teljesítményét megnövelték, s csaknem teljes mértékben automatizálták irányítását. A Miren már asztallal, fo­tellel és hálózsákkal felsze­relt külön kajütök várják az űrhajósokat. Leonov végezetül elmond­ta azt is, hogy megkezdődött a Mir állomásra induló le­génységek felkészítése. Végrehajtó Bizottsága. Jákli Péter tanácselnöknek a lejárt határidejű végrehajtóbízott­sági határozatok végrehajtá­sáról szóló jelentése után Oláh Béla, a költségvetési üzem vezetője számolt be az üzem 1985. évi feladattervé- nék végrehajtásáról, az 1986. évi feladatok meghatározá­sáról. Ezután az alkoholizmus elleni küzdelem helyzete ke­rült napirendre dr. Kiss Jó­zsef egészségügyi osztályve­zető előterjesztésében. Szó esett többek között a tavaly létrehozott alkoholizmus el­lenes városi bizottság mun­kájáról, amellyöl segíti és koordinálja a területen mű­ködő üzemi bizottságok tevé­kenységét a Paksi Konzerv­gyárnál, a PAV-nál, a Paksi Állami Gazdaságnál, a Gyár és Gépszerelő Vállalat Paksi Kirendeltségénél, valamint a Dunaszentgyörgyi Ezüstka­lász Mgtsz-nél. A beszámoló­kat a végrehajtó bizottság el­fogadta, határozati rangra emelte. PANORÁMA BUDAPEST Kun Béla, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyisége szü­letésének 100. évfordulója alkalmából csütörtökön ko- szorúzási ünnepséget rendez­tek a Mező Imre úti teme­tő Munkásmozgalmi Pante­onjában lévő emléktáblájá­nál. _A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Budapesti Bizottsága nevében Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, Huszár István, az MSZMP KB tagja, a KB Párttörténeti Intézetének igazgatója és Jassó Mihály, a Budapesti Pártbizottság titkára helyez­te el a koszorút. * A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának meghívására febru­ár 16. és 20. között látoga­tást tett hazánkban a Brazil Kommunista Párt küldöttsé­ge Gi ocondo Di ásnák, a párt főtitkárának vezetésével. A küldöttséget fogadta Kádár János, az MSZMP főtitkára. Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára megbeszé­lést folytatott a brazil párt­delegációval, amely találko­zott Baranyai Tiborral, a SZOT főtitkárával, és Pozs- gay Imrével, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárával, az MSZMP KB tagjaival. PÉCS Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Budapesti Pártbizottság első titkára kétnapos látoga­tást tett Baranya megyében. Szerdán délután Pécsett a megye párt- és állami veze­tői fogadták és tájékoztatták Grósz Károlyt, csütörtökön a megyeszékhely vezetőivel találkozott. A találkozó után Grósz Károly vendéglátóinak társaságában sétát tett a belvárosban. Programja a Pécsi Állami Gazdaságban folytatódott és a Lvov kert­városban fejezte be baranyai látogatását. BÉCS A szocialista országok csü­törtökön újabb, kompro­misszumos szerződés-terve­zetet terjesztettek elő a bécsi haderőcsökkentési tárgyalá­sokon, de a Nyugat első rea­gálása az elutasítás volt. Leszerelési értekezlet A szovjet vezetés szükség­telenül nem dramatizálja a világhelyzetet, de úgy véli, hogy a mostani döntő, fele­lősségteljes időszak — hang­súlyozta Georgij Komyijen- ko, a szovjet külügyminisz­ter első helyettese csütörtö­kön, a genfi leszerelési kon­ferencián. Felszólalásában Kornyi­jenko kiemelten foglalkozott az űrfegyverkezés kérdései­vel. Az amerikai hadászati védelmi kezdeményezést (SDI) bírálva elmondta: ez a program, függetlenül attól, hogy megvalósításának mi­lyen szakaszában van, telje­sen ellentmond a rakétavé­delmi rendszerek korlátozá­sáról 1972-iben kötött szerző­désnek. A hadászati atom­fegyverek és a csapásmérő űrfegyverek között tényleges összefüggés van, de ha nem sikerül egyidejűleg megol­dást találni a két kérdésre, bizonyos intézkedéseket kü- lön-külön is meg lehet ten­ni — szögezte le Kornyijen­ko. Ilyennek nevezte egye­bek között a szovjet és az amerikai közepes hatótávol­ságú .atomrakéták csökken­tésének kérdését és az atom­fegyverekkel folytatott kísér­letek betiltását. Kornyijenko kitért a kol­lektív biztonság kérdéseire. Ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy míg korábban a kollektív biztonság kívána­tos volt, ma az egyetlen le­Éppen 38 évvel azután, hogy az ENSZ közgyűlése el­fogadta a népirtásról szóló nemzetközi egyezményt, és 36 évvel azt követően, hogy először terjesztették elő azt jóváhagyásra, az Egyesült Államok szenátusa szerdán ratifikálta végre az egyez­ményt. Ezzel Washington is csatlakozott az ENSZ azon 96 tagállamához, amelyek már eddig is törvényben szentesítették, hogy a népir­tás bűncselekmény és tekin­hetséges út. A másik fontos elem, hogy mindenkinek meg kell értenie: a nemzet­közi biztonság csakis poli­tikai, nem pedig katonai­technikai eszközökkel való­sítható meg. • A genfi leszerelési konfe­rencia csütörtöki teljes ülé­sén felszólalt Meiszter Dá­vid, a magyar küldöttség vezetője. Hangsúlyozta, hogy Mi­hail Gorbacsovnak az érte­kezlethez intézett felhívása nemcsak haladéktalan és ha­tékony leszerelési intézkedé­sek sürgetése, hanem egy­ben figyelmeztetés is. A je­lenlegi döntő időszakban ugyanis nem szabad félmeg­oldásokkal beérni. A szovjet vezető üzenete — mondta a továbbiakban Meiszter Dá­vid — meggyőzően bizonyít­ja, hogy a Szovjetunió kész olyan messzire elmenni a leszerelésben, mint más ál­lamok. A magyar küldött­ség vezetője arra kérte a konferencia résztvevőit, hogy országaik tanulmányozzák alaposan a szovjet javasla­tokat és adjanak rájuk meg­felelő választ. Stanislaw Turbanski, Len­gyelország képviselője kije­lentette, hogy Gorbacsov üzenete értékes hozzájárulás a konferencia munkájának előmozdításához. tét nélkül elkövetője szemé­lyére, büntetendő. A népirtásról szóló egyez­ményt — a nemzetközi jog­ban genocídium-egyezmény­ként ismerik — ezúttal is William Proxmire demokra­ta párti szenátor javasolta el­fogadásra. Az amerikai sze­nátus krónikái szerint Prox­mire először 1967 januárjá­ban kérte erre társait, és ed­dig mintegy háromezerszer sürgette a ratifikálást. Vb-ülések Az USA is ratifikálta a népirtás-egyezményt Meddig csökkenhetnek az alajarak? Árháborút visel a Kőolaj- exportáló Országok Szerve­zete a szervezeten kívüli olajtermelő országokkal — ismerte el az Emírségek olajipari minisztere. Az olaj­kartell arra törekszik, hogy „méltányos részt” szakítson ki magának a nemzetközi olajpiacon. Évek óta mér­séklődik a kereslet a folyé­kony arany iránt, és ennek hatására egyre kisebb lett az OPEC befolyása a világpia­con. Hat éve nem voltak ilyen alacsony szinten az árak, hordónként már 15 dollár alatt is mozognak, és semmi jele sincs annak, hogy e tendencia gyökeres fordulatot vegyen néhány éven belül. Sőt a megcsap­pant bevételek egyre-másna késztetik a tagországokat a szakadásra, arra, hogy sem­mibe véve a szervezet szá­mukra megszabott termelé­si korlátáit, a lehető legna­gyobb mennyiségű olajjal árasszák el a piacot. Árháború A Perzsa-öböl menti ter­melők úgy kalkulálnak, hogy végül is térdre kényszerít­hetik a vetélytársakat az ár­háborúban — köztük a leg­főbb ellenséget, Nagy-Bri- tanniát. Ily módon többet adhatnak el a jelenlegi 16 millió hordónál, növelhetik mintegy egyharmadra süly- lyedt piaci részesedésüket. A brit gazdaságpolitika — mint ezt a kormányfő kifej­tette — nem avatkozik az angol vállalatok dolgába, nem hajlandó semmiféle együttműködésre, a „piac felosztására”, s felveszi a kesztyűt az árharcban. Egy szakértői tanulmány szerint az árharccal aligha lehet jobb belátásra bírni Angli­át, hiszen még akkor is csak alig néhány százezer hordó­val mérséklődne a napi, 2,5 millió hordós kitermelés, ha tovább esnének az árak. To­vábbi ötdolláros árzuhanás így a számítás —, az Északi­tenger brit szektorában mű­ködő 30 olajmező közül csu­pán hetet kárhoztatna tét­lenségre. Sőt mintegy 14 olajmező állítólag még a ma irreálisan alacsonynak tűnő 5 dolláros ár mellett is jö­vedelmezően termelne. Ha­sonló a helyzet Norvégiával is, a norvég olajipari minisz­ter szerint országának nem jelent katasztrófát az ár- és a bevételesés, és nem kíván lemondani a kitermelés egy részéről az OPEC termelői javára. Végül is a Perzsa­menti vállalkozók persze to­vább bírják a versenyt, hi­szen Szaúd-Arábiában még 3 dollárba sem kerül az olaj felszínre hozatala — ez az előny azonban gyakorlatilag kihasználhatatlan. Az olaj­eladási válság ugyanis a szervezeten belüli harcot is végletekig élezi, és több olajtermelő képtelen lépést tartani az árversenyben. Nyertesek és vesztesek A nyolcvanas évek elején hosszú ideig a nemzetközi olajpiac Szaúd-Arábiát kiál­totta ki az OPEC-tagok vitá­ját mérséklő, a szervezet összetartását erősítő or­szágnak. Ríjad hajlandó volt lemondani olaj bevételei egy részéről, csakhogy elcsituljon a kitermelhető olaj felosztá­sa körüli civ.akodás. Akkori­ban főképp Irán, Líbia, Irak álltak a front másik oldalán. Kuvaiti értékelés szerint napjainkban szerepet cserél­tek az említett OPEC-tagok, Szaúd-Arábia, Indonézia, az Emírségek, Indonézia és Ve­nezuela támogatását élvezve, további olajmennyiséggel akarja a folytatódó árharc jegyében elárasztani a pia­cot és a tárgyalóasztalhoz kényszeríteni ezzel a kartel- len kívüli termelőket. A né­pesebb, erőteljesebb fejlesz­tési gondokkal küszködő tag­országokat viszont egyre jobban aggasztja az áresés, újabban inkább hajlanak a kitermelés megzabolázása mellett. Az olajpiaci fejlemények értelemszerűen nem kezel­hetők néhány közvetlenül érintett ország belügyének, hiszen a változások módo­sítják a nemzetközi pénzügyi folyamatokat, átrendezik a gazdasági kalkulációkat, így új megvilágításba helyezik a gazdasági döntéseket. Űjabb lökést kap a fel­lendülés az ipari országok­ban, de az olajat importáló fejlődő országok számára is életbevágóan fontos az olaj­számla csökkenése. Egy-két- százalékos mértékben gyor­sulhat a növekedés a fejlet­tebb országokban, ami ter­mészetesen nem jelent auto­matikus értékesítési többle­tet a külvilág, köztük a szo­cialista országok szállítói számára. Az áresés legfőbb vesztesei a közel-keleti or­szágok — az idén 18 milli­árd dollár bevételtől eshet­nek el, ami egyben azzal jár, hogy ennyivel mérsék­lődnek vásárlásaik. Más energiahordozó-exportőrök is súlyos dilemma előtt áll­va, sorra módosítják gazda­sági elképzeléseiket. A leg­súlyosabb azoknak a latin­amerikai országoknak a helyzete, akik eddig a biztos - olajbevételekre építettek az adósságok törlesztésekor. A fizetésképtelenség határán áll Venezuela, amely export- bevételeinek 90 százalékát az olajból szerzi be vagy Mexikó, a világ egyik leg­erőteljesebben eladósodott országa, amelynek kétszer akkora összegű hitelt kelle­ne felvennie az idén, mint tavaly, hogy fizethessen a hitelekért. Továbbra is: takarékosság Bővebb kölcsönforrások- ban persze egyetlen ország sem reménykedhet — ellen­kezőleg, a bankárok inkább óvatosabbá váltak, egyre jobban aggódnak adósaik fizetésképtelensége miatt. Vészes a helyzet a nemzet­közi pénzpiacokon mert bár az olajár esésének hatására mérséklődhet a kamatszint — s ezzel az adósságteher is —, de szakértők szerint e folyamat nem lesz olyan gyors, hogy megmentsen or­szágokat az összeomlástól. Az olajpiac változása di­lemma elé állít mindenkit, a fejlett tőkés országokban — és persze nálunk is — azt latolgatják, hogy csak kon­junkturális, vagyis átmeneti áringadozásokról van-e sző, vagy pedig tartós tenden­ciáról. Vannak olyan szakér­tők a fejlett tőkés országok­ban akik azt prognosztizál­ják, hogy átértékelődik a földgázkitermelés jövedel­mezősége, változik a szénnel üzemelő erőművek gazdasá­gossága, és csökkenthetők az energia megtakarítását célzó beruházások. Figyelemre méltó viszont — erre a ha­zai szakértők is felfigyeltek —, hogy a brit és az ameri­kai kormányzat azt fontol­gatja, hogy különböző pénz­ügyi eszközök felhasználásá­val változatlanul fenntartja az érdekeltséget az energia megtakarításában. MARTON JÁNOS Mit tervez Ríjad? Jamani szaúdi olajügyi miniszter, az OPEC vezető egyénisége saj tótájékoztatót tart. (Telefotó)

Next

/
Thumbnails
Contents