Tolna Megyei Népújság, 1986. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-21 / 44. szám
1986. február 21. Képújság 3 Minta- és márkaboltok Bőrgyári hétköznapok (III.) Cipőfelsőrész-készítő üzem a megoldás ? Költségcsökkentés - szorító környezőt védelmi gondok Németh István gyárrészlegvezető és dr. Barabás András fejlesztési szakember technológiai problémát beszél meg A jelesebb boltok vitrinjei előtt minidig állnak. Szívesen nézelődnek, mert a mutatóból odabenn is van jócskán kínálat. A jelesebb értékítéletet ezúttal nem a szakmabéliek fogalmazzák í|y egyöntetűen, hanem maguk a vásárlók — a valójában leg- érdékeltebbek. Az ipari mintaboltokról van szó, melyeknek száma az utóbbi esztendőkben örvendetesen nőtt. Pedig a berkekben kezdetben nem arattak osztatlan sikert. Nemritkán a személyes érdekeltség, a rosszul értelmezett presztízsveszteség miatt... Kétségtelen ugyanis, 'hogy e boltok a nagykereskedelemhez képest sokkal' jobban el vannak látva áruval. Dehát végtére is a leglényegesebb: a vásárló azt kapja pénzéért, amit keres, amit élvár. Márpedig e boltokból ritkán távozik üres kézzel... Legtöbb a könnyűiparban Jelenleg immár több mint két és fél ezer minta-márka- bőit van országszerte. Köztük számos, a kereskedelemmel közösen üzemeltetett egység. Forgalmuk részesedése az országos bolti forgalomból ugyan növekvő, összességét tekintve azonban egyelőre még csekély, átlagosan hat százalék. Ezen belül viszont az egyes ágazatokban szerepe, ily módon forgalmi részesedése is igen eltérő. Miképpen súlyát maguk a vállalatok is eltérően ítélik meg. Sok helyütt ez az értékesítési forrna immár természetes eleme a vállalat ke- r esked elempolitikájának, míg másutt nem tulajdonítanak neki különösebb jelentőséget. A lakosság által is jól érzékelhető módon legnagyobb tekintélye a könnyűiparnak van. Csupán 1985 első felében tizenhárom cég nyitott Napok óta foglalkoztatja a fenti kérdés Dombóvár lakosságát, akik aggodalommal figyelték a Hunyadi téren lévő autóbuszállo- más környékén az idős nyárfák kivágását. A kételyek eloszlatása érdekében kerestük fel Csillag Lászlót, a Dombóvári Városi Tanács elnökhelyettesét és feltettük neki a címben szereplő kérdést. — A fakivágásnak két fő oka van. Az első oka az, hogy a városkörnyéki falugyűléseken és a városrész lakógyűléseken vetették fel az állampolgárok, hogy az autóbuszpályaudvar áthelyezésével a vidékieknek nehéz megközelíteni a városközpontban lévő kereskedelmi egységeket, mert a Kocsola és Döbrököz felől érkező helyközi járatok nem érintik a városközpontot. Az igények kielégítésére a városi tanácsnak meg kell teremteni a biztonságos forgalom feltételeit és ezért a Napsugár áruház melletti megállóhelyet kétirányú autóbuszközlekedésre kell átépíteni. A kialakítást a meglévő fák egy része nagyban akadályozta. — És mi a másik ok? — A vagyon és személyi biztonság elsődleges szem előtt tartása is a fák kivágását indokolta. Mielőtt ez ügyben döntés született, szakvéleményt kértünk a pécsi erdőfelügyelőségtől. Vizsgálatuk eredményeképpen megállapították, hogy a szóban forgó nyárfák biológiai vágásérettségi korukat elérték. új üzletét. A sorban: a Magyar Posztó, a Budapesti Fi- n amkötöttárugyár, a Pannónia Szőrme, a Minőségi Cipőgyár, a Flamingó, a Hódi- köt. Ebben az egyetlen iparágban több mint félszáz mintaboltot jegyezhettek ez idő- tájt. Például mintabolthálózatán keresztül értékesíti belkereskedelmi kínálatának mintegy negyven százalékát a Budapesti Harisnyagyár, egyötödét az Elegant Május 1. Ruhagyár, egyiharmadát a bútoripar. E saját, avagy közös üzemeltetésben, érdekeltségben fenntartott egységekben kiváltképp érzékelhető, hogy zsebre megy a „játék". Kevesebb hát az egymásra mutogatás, miikor is a kereskedelem azt mondja, hogy a kért portékát azért nem adhatja, mert nem gyártja, nem akarja gyártani az ipar. Illetőleg, hogy az üzem arra hivatkozik, miszerint azért nincs, mert nem kell a kereskedelemnek. Az effajta vitákban, mint köztudott, mindenképp a kedves vevő marad alul. Közös üzletek A könnyűipari mintaboltok gyarapodását más ágazatok eltérő ütemben követik, igaz, rendeltetésük sem azonos. Viszonylag kevés található a műszeriparban. a híradásapa rban, a gépiparban, a kohászatban, a vegyiparban. Bár az előrelépés e területeken is egyértelműen tapasztalható. örvendetes viszont, hogy immár több gyártó és forgalmazó cég vállalkozott — szintén közös üzemeltetésben, érdekeltségben —, hogy végre egy helyütt kínálja az egymáshoz illő portékákat, függetlenül attól, hogy más-más cég produktuma, megint más-más beszerzési csatornán kerülhet hagyományos módon a A farontó gombák elterjedése nagymérvű volt, melyet elősegítettek a korábbi évek viharai, ugyanis több jelentős sebet ejtettek a fákon. Így a korhadás a laza szövetű, puha nyárfa esetében sokkal gyorsabban megy végbe, mint a kemény fákban. — Milyen következménnyel járhatna, ha idejében nem vágják ki ezeket a fákat? — Elképzelni is szörnyű, ha egy ismételt vihar ezeket a 20 m magas, 80 cm átmérőjű beteg fákat egy utasokkal tele autóbuszra rádöntené. Az elmúlt év június 8-án, a vihar következtében kidőlt egyik hatalmas fa a várost átszelő négysávos közútra zuhant, de akkor szerencsére nem okozott balesetet. Azonban ennek veszélye ez ideig állandóan fennállt. — Van-e elképzelésük a kivágott fák pótlására? — Természetesen már jó előre gondoskodtunk a kivágott fák pótlásáról és előkészítettük megfelelő mennyiségben földlabdával körülvett 10 éves platánfákat, melyeket a közeljövőben ebbe a térségbe átültetünk. A városi tanács vezetése a tanácstagokat már 1985. augusztusában tartott tanácsülésen jó előre tájékoztatta a fakitermelés szükségességéről. — Köszönem a részletes tájékoztatót, amely remélhetőleg megnyugtatja a dombóváriak felborzolt kedélyeit. Magyarszéki Endre nagyközönséghez. Az első fecskék között a tavaly megnyílt Graboplast-Texért áru ház, valamint a Budapesti Bútoripari vállalat és a Tex- ért közös boltja. Aligha képezheti vita tárgyát: ezek az üzletek, áruházak megnyitása a vásárlók számára is kedvező fejlemény. Amint az Ipari Minisztérium közelmúltban végzett felmérése is hangsúlyozza: a különféle értékesítési lehetőség közül a nagykereskedelem közvetítésével jut el az ipari termelés belkereskedelmi kínálatának mintegy nyolcvan százaléka, s ez — a mintaboltok számának gyarapodása ellenére — változatlanul meghatározó. Mégis igen fontos, hogy a piac- érzékeny, rugalmas, értékesítési formákat ösztönözzék, ezen belül is a termelői saját, továbbá a már említett közös üzemeltetésű boltokat, nem utolsó sorban pedig, hogy a meglévő hálózatot továbbié j 1 ess zék. Rövidül az áru útja Szükséges ez mindenekelőtt azért, mert ezekben az üzletekben kétségtelenül gyorsabban tesztelhető a fogyasztó, az új termékekről közvetlen információt szerezhet a gyártó cég, melynek nyomán, a piac szavára gyorsabban alakíthatja, módosíthatja gyártmányszerkezetét, technológiáját. Szintén lényeges : ugyanakkor az ipari mintaboltok oly módon is javítják a lakosság áruellátását, hogy rövidül az áru útja a gyártótól a fagyasztóig. Főként pedig e boltok korszerűbb termékeket 'kínálnak, növelik, fókozzák a piaci versenyt. Mindezeknek pedlig a legritkább esetben vallhatja kárát a kedves vásárló. CS. BENKO JUDIT Statisztikai felmérés a lakásellátottságról A Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában megjelent a lakás- és kommunális ellátottság adatait tartalmazó kiadvány, amely a KSH legutóbbi felmérése alapján készült. Áttekintést nyújt az ország lakásállományának alakulásáról, az ingatlanforgalomról, a háztartások energia- és vízellátásáról, a csatornázás mértékéről, a városgazdálkodásról, valamint a közúthálózatról. Az adatok szerint az országban összesen 3 millió 786 ezer lakás van, ebből 788 450 Budapesten, 1 340 900 a vidéki városokban, s 1 656 650 a községekben. Száz lakásban a fővárosban 263-an, a többi városban 293- an élnek, s a száz lakásra jutó népesség a községekben megegyezik az országos átlaggal, ez 281 lakos. Az ország 3 786 000 lakása közül 2 901 700-ban van folyóvíz, 2 735 550-ben fürdőszoba vagy mosdófülke. A lakások legnagyobb hányada három vagy több szobás, valamivel kisebb részük két szobás, s csak az otthonok alig húsz százaléka egyszobás. A lakásigénylők száma tovább csökkent, 1984-ről—85- re csaknem 10 000-rel. Az igénylők közül legtöbben változatlanul tanácsi bérlakáshoz szeretnének jutni — 1985-ben 74 969-en — sa korábbiaknál többen tartanak igényt tanácsi kijelölésű, személyi tulajdonú lakásra. Távfűtés 555 556, vezetékes melegvíz pedig 503 806 lakásban van. A távfűtés- és melegvíz-szolgáltatás terén a legjobban ellátott a főváros, a megyék közül pedig Borsod, ahol 49 363 à távfűtésbe kapcsolt és 44 119 a meleg folyóvízzel ellátott lakások száma. Úgy hírlik: a kereskedők raktárai tele vannak lábbelivel, a cipőgyárak a bérmunka és az importalapanyag felé fordultak, a bőrgyáraknak meg nem jut megrendelés. * — A legegyszerűbb megoldás lenne: becsukni a négy közül az egyik bőrgyárat — mondja Vermes László igazgató. — Ezt azonban ma senkii sem vállalja. Így aztán belekényszerülünk egy olyan versenybe, ahol nem biztos, hogy a rosszabb lesz a vesztes. Mert, aki járatos az iparban, az tudja, hogy -a pécsiek a legjobbak, s mi követjük őket, s mégis a harmadik cég tudott bért fizetni 1985-ben. — Vagyis nem a verseny fog dönteni? — Nem tudunk igazán versenyezni, mivel bennünket évi 60 millió forintos adósság-visszafizetés terhel, szükségünk lenne a VII. ötéves tervben 250 millió forintos beruházásra, hogy szinten tudjuk tartani a termelést. Az utóbbi években olyan eredményeket értünk el, ami a gyár történetében lehetne akár pirosbetűs beírás, és mégis 1985- ben csak két százalékos béremelést valósíthattunk meg, ami manapság igen alacsony. — Mégis, mit terveznek 1986- ra? — A vállalat 2,9 millió négyzetméter puhabőrt kíván előállítani. Az első félévi kötések alapján mintegy 100 000 négyzetméterre nincs megrendelésünk. A második félévben — a tapasztalatok szerint — megnő a kereslet és a tervet teljesíteni tudjuk. Szerződést kötöttünk 2000 tonna sertésbőr feldolgozására egy tőkés céggel, a Ledex-szel. Az év végére pedig már megkezdjük a cipőipari tüzöde üzemeltetését: 25—50 ember a Budapesti Haladás Cipőipari Szövetkezet részére simon- tornyai anyagból dolgozik. — Feltétlenül fontos, hogy egy bőrgyár cipővel foglalkozzon? — Célunk, hogy széles vertikumú vállalatot alakítunk ki. Nem újdonság ez, csak nálunk. Csehszlovákiáiban és az NDK-ban is vertikális a szervezet, és mint tudjuk, a csehszlovák cipőipar világhírű. Ezenkívül folyamatban van a bőripari zsinadékgyár és a fehérjetakarmány-termelés megteremtése. Ezek még embrionális állapotban vannak, de lépnünk kell, mert a környezet- védelem is szorító „ösztönzést” jelent. A vállalat belső szervezetének megerősítése a minőségi követelmények fokozása és a határidőik pontos be-, tartása mellett nagy feladat hárul a fejlesztési és a kereskedelmi apparátusra. — Mindig is két malom között őrlődött az áruforgalommal foglalkozó csoport mondja Dömötör László kereskedelmi főosztályvezető. Nálunk van a beszerzés, a szállítás és az értékesítés. Ha az értékesítés jól sikerül, akkor meg van a szükséges árbevétel és nyereség, így a beszerzésre nem hárul oly nagy nyomás. De, ma minden fillér kiadását meg kell fontolni. így aztán a szállítás redukálása, az anyagbeszerzés csökkentése is óriási feladat. — Ez ma gond minden üzemben. — Igen. — A kész bőrt el kell adni. És milyet lehet eladni? — Több lehetőség adódik. Gyártunk nagy mennyiséget — amelyen kicsi nyereség van —, de a tömeg mégis eredményt hoz, vagy keveset gyártunk, de azt magas árért. Véleményem szerint a mai feladat, hogy a közép- kategóriájú bőrt kell megszüntetni. Egyik oldalon el kell árasztani a piacot olcsó bőrrel, a másik oldalon pedig olyan minőségi és nagy bevételt jelentő bőrt kell gyártani, amelyre az igényesebb vásárlónak szüksége van. Dr. Barabás András fejlesztési főosztályvezető-helyettes véleménye szerint ma már minden forintért meg kell dolgozni. A gyártmány- fejlesztésben nincs új a nap alatt, vagyis követni kell a divatot. Az üzemfejlesztés legfontosabb feladata a takarékosság, olyan technológia kidolgozása, amely lehetővé teszi a költségek növelésének megállítását. Az a bizonyos szuper bőr nem létezik, amelyen meg lehetne gazdagodni, de az olcsó sem, amely — nagy tömege miatt — hozná a forintokat. — Vagyis azt mondja, hogy a technológiát kell megváltoztatni ? — Igen. Ügy, hogy a vállalat zárt, szinte hulladék- mentes termelést valósítson meg. Már egy éve dolgozunk egy cserzési eljárással, amely csökkenti a krómfelhasználás mennyiségét, ami tőkés importból származik. Ez 9—10 millió forint megtakarítást jelent, az igaz, hogy többlet-segédanyagot, de hazait, kell felhasználni hozzá, s így is ötmillió forint tiszta megtakarítás jelentkezik. És mivel a környezetvédelem nagyon fontos ez már ott pozitívum. Költségcsökkentő feladat, hogy a melléktermékeket . helyben dolgozzuk fel. — Az igazgató elvtárs említette, hogy bőripari zsír- feldolgozót hoznak létre. — A hozzánk beérkező bőrökön nagy mennyiségű zsír található. Ennek a zsírnak nagy részét értékesítettük eddig is. De nagyon nehéz-, kés feladat volt, mert pontos szállítást igényelt. Ezután helyben kívánjuk feldolgozni „ --.írsavat állítunk elő, ami jó mosószeralapanyag. Ehhez azonban üzemet kell építeni. A másik bíztató kísérlet a fehérje'ki- csapatás. A bőrgyártásban gazdag fehérjetartalommal bíró folyadék keletkezik. Ez mindig gondot is jelentett, hiszen ha nem kellően kezelték, akkor a környezetet szennyezték vele. A mi módszerünk alkalmas lesz a fehérje visszanyerésére és azt a fehérjét az első lépcsőiben talajjlavításra, majd takarmányozásra kívánjuk felhasználni. .. * A hír igaz: a kereskedők raktárai tele vannak lábbe-, livel, a cipőgyárak a bérmunka és az import alap- anyak felé fordultak, bőrgyárainknak meg nem jut megrendelés. És az egyik bőrgyár Tolna megyei: 1400 ember produktuma 1,8 milliárd forint termelési érték és 2,9 millió négyzetméter bőr... Ahhoz, hogy ne legyenek alaphiányosak 1986-ban, 107 millió forintnál több nyereséget kell elérniük. S azt mondják Simontornyán, hogy képesek lesznek rá ,.. Hazafi József — Gottvald Károly Miért vágták ki Dombóvár központjában a hatalmas nyárfákat? A szárítóból rendre jönnek a bőrök ...
