Tolna Megyei Népújság, 1986. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-19 / 42. szám
1986. február 1». A NÉPÚJSÁG A Kossuth Könyvkiadó tervei Az oktatási kiadványok mellett 170 mű megjelentetésiét tervezi az idén a Kossuth Könyvkiadó. A könyv- műhely elképzeléseiről Nyíró József igazgatóhelyettes tájékoztatta az MTI munkatársát. A XIII. pártkongresszus, illetve a kormány munkaprogramja a mostani tervidőszakban a gazdaságpolitikai feladatokat állította előtérbe, ennek megfelelően a kiadó több kötettél kívánja segíteni a szakemberek munkáját, s az olvasók tájékozottságát. A tervezett gazdaságpolitikai témájú kiadványok sorában szerepel Faluvégi Lajos Tervezés: egyensúly és kibontakozás (1986—1990) című könyve, amely egyebek mellett a gazdasági fejlődés élénkülésének feltételeit taglalja. Nyitraii Ferencné Prioritások a gazdaság fejlesztésében címmel megjelenő kötete az 1978 decemberében elhatározott, a gazdaság fejlesztésére irányuló pályamódosítás óta kialakult helyzetről számol be. Fodor László Termeléspolitika 1990 című könyvében a hazai gazdaság előtt álló feladatokat ismerteti. Kötetek foglalkoznak a szocialista tulajdonviszonyokkal, a kisvállalkozások tapasztalataival, a tudomáyos-teohmikái forradalom új szakaszával. A Mit kell tudni sorozat egyik új kiadványa a VII. ötéves terv kérdéséit tárgyalja. Külön kötet készül az iparfejlesztés ötéves tennivalóiról. A Vélemények, viták sorozat egyik kötete a hazai árhelyzet alakulását választotta témájául. A Magyarország gazdaság- földrajza című könyv a magyar társadalom és gazdaság területi szerkezetéről, regionális fejlődéséről nyújt átfogó ismereteiket. A kiadó számos olyan kötetet is közread, amely viták középpontjában álló társadalmi kérdésekkel foglalkozik. A napokban jelent meg a Társadalmi beilleszkedési zavarok Magyarországon című tanulmánykötet, amely a társadalmi deviáció körébe sorolt egyes jelenségek kialakulásának okairól, a megelőzés, illetve az utógondozás lehetséges módozatairól számol be. A Távlatok című sorozat idei kötetei Magyarország természeti környezetével, a népesedés kérdéséivel, a települések kulturális arculatával foglalkoznak. Do- kumentumkötetet állítanak össze a magyarországi cigányság történetéről. Könyv jelenik meg a magyar értelmiség helyzetéről. A Magyar Nők Országos Tanácsával együttműködve tervezik kötet kiadását a családjogi kérdésről, és megjelentetik A gyermekgondozási segélytől a gyermekgondozási díjig című kiadványt. A nemzeti önismeret, a történelmi tudat, a hazafiság és az internacionalizmus kérdéseivel is több kötet foglalkozik. A Képes Krónika 1956-itól azt a fejlődést mutatja be fotódokumentumokkal, amelyet hazánk az elmúlt három évtized alatt megtett. Az 1956-os ellenforradalom eseményeiről Hollós ErVin és Lajtai Vera írt könyvet. Az átfogó, történeti feldolgozás levéltári anyagókkal és más dokumentumokkal, visszaemlékezésekre, bírósági perek anyagaira tá- maszikodva $zól a tragikus eseményekről, s a konszolidáció első hónapjairól. Megjelenteti a Pártprogramok 1919—1944 című könyvet. A Kun Béla-eentenárium alkalmából két kötetet adnak ki. Az egyik a kortársak szemével, lilletve feleségének és fiának visszaemlékezéseivel mutatja be a kiemelkedő forradalmár munkásságát, egyéniségét. A másikban Kun Béla írásainak és beszédeinek bibliográfiáját gyűjtőt- ték egybe. A kötetben szerepelnek azok az írások, cikkek is, amelyek Európa különböző országainak kommunista sajtójában, illetve az amerikai emigráció orgánumaiban láttak napvilágot. Kötetbe foglalják a napokban megrendezett Kun Béla- emlékülés anyagát is. Tervezik, hogy közreadják több testvérpárt kongresszusának dokumentumait is. Amikor először hallottam, hogy Kern András nagylemezt készít, nem voltam elragadtatva a hírtől. Mert én is tudom, te is tudod, de bizonyosan ő is tudja: Kern énekelni legfeljebb fürdőszoba-szinten tud. Ügy azonban mindannyian tudunk, űzzük is, mégsem szaladunk vele mindjárt a hanglemezstúdióba. Valaki, akit remek paro- distalként már 14 éves korában megismert az ország, izgalommal figyelte minden megmozdulását a Ki mit tud ?-vetélkedőben, aki aztán évek múlva újra országos népszerűségre tett szert a Halló, fiúk, halló lányok! című rendszeres tv-műsor állandó szereplőjeként még főiskolás korában, s aki utána, „felnőtt” színészként odáig vitte, hogy magyar filmek és tv-játékok hőse, a Vígszínház rangos társulatának egyik vezető művésze, s mint ilyen az ország egyik legkedveltebb színészegyén i - sége lett, az minek téved ilyen mellékvágányra? Más az, ha a saját színházában éppen zenés darabot tűznek műsorra, s abban rá is osztanak szerepet, és megint más, hogy „önként, dalolva” meneteljen az esetleges leégés mezejére egy önálló nagylemezzel. Nem értettem, minők ilyesmivel akárcsak kísérletezni is? Most megjelent az a nagylemez, a címe: Kern. (Hát nem törik a fejüket többé fantáziacímeken a Hanglemezgyártó szerkesztői ?) Végighallgattam és elbűvölt. Ha szigorúan vesszük, Gilbert Bécaud sem tud énekelni, Chevalierre sem a hangja, hanem egész cheva- liersége miatt voltunk büszkék, nem szárnyaló énekhangja, hanem utánozhatat- lanul sármos egyénisége miatt szeretjük Fred Astaire-t, és folytathatnánk a nem „nagy hangú”, de éneklő és a közönséget éppen énekükkel, vagy azzal is megfogó színészek hosszú sorát. A lemezen található mind a tizenegy dal tetszett nekem. Volt ami jobban, volt ami kevésbé, de egy sem akadt, ami — nem. Egy kivételével — Verebes István a kivétel — valamennyinek Kern maga írta a szövegét is (Horváth Attila, Bornai Tibor és Laár András voltak a „szöveg-átfésülői”, Kern fogalmazása szerint), és ez azért fontos, mert ellentétben a könnyűzenei és slágergyakorlattal, itt előbb születtek a versek, csak utána komponálták a zenél. Ezek a dalok elsősorban azért jók, mert a szövegek oly vonzók: igazi élethelyzeteket, valódi érzelmeket, végiggondolt gondolatokat fejeznek ki, szellemesen, kellemesen, meghitten, bensőségesen és árnyaltan. Muzsika nélkül egyik-másik talán banálisán hatna, de mindegyik adekvát megzenésítést kapott (Másik János, Bornai Tibor, Heilig Gábor, Novák János, Horváth Attila, Laár András és szegény Máté Péter a zeneszerzőik), és így vált minden egyes dal kerek egésszé. Illetve még nem így: szövegés zene igazán egységes egésszé Kern előadásában vált ebben az erdeti egyéniséget, groteszken fanyar és szemérmesen lírai személyiséget egyszerre tükröző, költőien kiváló színészi-előadói produkcióban. Vagyis olyan remek színész, és olyan originális előadó Kern, hogy az sem baj, ha énekel. Sőt, néha egyenesen jó, hogy dalra is fakad, legalábbis ami a nagylemezét illeti. Ez egyfajta Kern-különlegesség. A fiataloknak bizonyosan fog tetszeni. Valószínűleg a közép- korúaknak is. Meg az öregedőknek, s az öregeknek. Nagyon tetszett nekem, is, és kíváncsian várom, mit szólnak hozzá az unokáim, ha majd lejátszom nekik. BARABÁS tamás PETŐFI NÉPE Az országos sajtó a közelmúltban adott hírt egy szenzációsnak tekinthető műszaki és szervezési .teljesítményről. Hazánk egyetlen atomerőművében, Pakson, a 2-es blokk pihentetőmedencéjében kialakították a sűrített rácsozatot. A szocialista országokban ez ideig csak lexikonoímszó, a fejlett ipari országokban és a nemzetközi szakiroda- lomban viszont már korábban ismert gyakorlat volt a sűrített rácsosztású tárolás. Ehhez a kiégett fűtőelemeket különleges, .neutronelnyelő tokokba kell elhelyezni. Ez nem készülhet akármiből. Tiszakécskén régóta foglalkoznak különleges acélok megmunkálásával, nagy tapasztalatuk van ta színesfémekből és titánból készülő gyártmányok előállításában. Minősített hegesztőket vizsgáztatnak, de a plazmahe- geszités iparszerű technológiáját nekik is meg kellett tanulniuk. Mihala Ferenc sokat tapasztalt ember. — 1984 májusában minden nagyon szépnek látszott — mondja. — Azonban a KWU által gyártott abszorbens .tokok négyszög keresztmetszetűek, Paksnak viszont hatszögletűre van szüksége. Négy hónapos megfeszített többlet- munkát igényel, hogy a miénk bonyolultabb alakzat, ráadásul kisebb méretekben. Bonyolultabb szerszámokra van szükség, több a hajlítás. Egy három méter hosszú, hajlított, hegesztett gyártmánynál az egy milliméteren belüli mérettűrés különlegesen nagy pontosságnak számit. A tok 3 milliméter vastag lemezből készül, 150- es laptávolsággal. A rideg bóracél ötvözetnél ezek a méretek a megmunkálható- ság határát jelentik, nagyon fontos tehát hogy fegyelmezetten hajtsuk végre a technológiát, ami egyébként gyártási titok. Ma már megy a dolog, az első sorozatot beszerelték, a második is elkészült, jelenleg a harmadik gyártásra készülünk. Az egész „akció” a népgazdaságnak 2,3 milliárd forintos megtakarítást eredménye/. D vmcin tűit napló Biobrikett gyártását kezdi meg vajszlói fűrészüzemében a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság. Mint Szőnyi János, a műszaki fejlesztési osztály vezetője elmondta, a közepes minőségű barnaszénnel megegyező, 400 kilokalória kilogrammonkénti fűtőértékű brikettet remélhetően már az idei év második felében folyamatosan készítik. A jó minőségű tüzelőből a termelés felfuttatása után évi kétezer tonnát forgalmaznak majd. Az azonos minőségű szén égésekor visz- szamaradó 25 százalék hamuval szemben itt csak 0,3 —I százalék a hamu. Még egy adat: két és fél kilogrammjával egy liter olaj váltható ki. Az utóbbi években a világpiacon számtalan briket- láló gép jelent meg, és egyes szakvélemények szerint ezek segítségével valamennyi bioanyagból — szalmából, fából, papírból, sőt, sztaniol- hulladékból is — készíthető műszén. Előnye ellenére lassan terjed és ennek elsődleges oka az, hogy a hulladékok összegyűjtése nem olcsó. Egy szénabegyűjtő gép ár,a 4 millió forint körül mozog, és ez is jól példázza, hogy a köztudatban ingyenesnek tekintett alapanyag bizony drága. A vajszlóiak két alapanyagra alapozzák a termelést: a fűrészporra és a kéregre. Ez utóbbit úgy nyerik, hogy lekérgezik a rönköket. így elkerülhető az is, ami az eddigi módszer mellett kivédhetetlen volt, hogy tudniillik a fűrésznek át kellett vágni a fa legszeny- nyezettebb részét. A nedvességtartalmat 30—40 százalékról 10-re kell leszorítani. Ehhez az energiát télen a levegő járatokkal körülvett kéménytől nyerik, de szükség van a kazánbővítésre is. A kérgező berendezés 3 millió forint értékű, a teljes beruházás pedig mintegy 15 milliós. A vajszlói brikett üreges formájú lesz, mert semmiféle kötőanyagot nem tartalmaz, és csak az tartja egyben, hogy összepréselték. Mivel nem kell ragasztó, ezért a gyártás nem emészt valutát. A brikettet az üzem beindulása után a Tüzép- vállaliatok nylontasakokban forgalmazzák majd. Üjabb gépek beállítása előtt ösz- szegzik a tapasztalatokat, és méréseket végeznek az alapanyagtermelő pontokon, például a hosszúhetényi fűrészüzemben. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A megye lakónépessége 1985. december 31-én 426 000 fő volt, amely egy százalékkal haladta meg az 1980. év végit. A népesedési folyamatokban az. országosan is tapasztalható kedvezőtlen tendencia a megyében is érzékelhető, de népességcsökkenést még nem idézett elő. A megye lakónépességének kor- összetétele az országosnál kedvezőbb, de az öregedési folyamatok itt is érzékelhetők. Nőtt a 60 éves és idősebb népesség száma és csökkent a bölcsődés és óvodás korúaké. A népesség kor- összetételének módosulása, valamint a fokozottabb to- vábtanulás miatt csökkent az aktív keresők száma a megyében és az 1984. évi mikro- cenzus adatai szerint számuk 202 ezer fő volt. Az aktív keresők iskolázottsági színvonala javult. A befejezett középfokú, szakmunkásképző iskolai és szakiskolai végzettségűek aránya az 1980. évi 17,8 százalékról 1984. év végére 20 százalékra emelkedett. A felső fokú végzettségűek aránya ugyanebben az időben 6,5 százalékról 8,5 százalékra nőtt. A foglalkoztatottsági szint 48 százalék, kedvezőbb (magasabb) az országosnál. Az aktív keresőknek nagyobb hányada dolgozik az iparban és a kisebb a nem anyagi ágak területén. A megye lakosságának — központi forrásokból származó — összes készpénzbevétele az 1981—1985. években mintegy 50 százalékkal — a fogyasztói árak színvonala 39 százalékkal — emelkedett. A pénzbeni társadalmi juttatások összege 36 százalékkal bővült. A megyében dolgozó orvosok száma 1985. év végén 867 fő volt, mely 10 százalékkal, 82 fővel haladta meg az 1980. évit, ezen belül az általános körzeti orvosoké mérsékeltebben, 3,2 százalékkal 162 főre emelkedett, a körzeti gyermekgyógyászoké pedig 37 volt, ami 23 százalékkal múlta felül az 1980, évit, 1985. év folyamán egy- egy új felnőtt körzetet Székesfehérváron. Ercsiben és Sárkeresztesen és egy-egy gyermek körzetet Székesfehérváron, Velencén szerveztek. A működő kórházi ágyak száma az elmúlt év végén 3015 volt, amely 20 százalékkal haladta meg az 1980. évit. A megye kórházi ellátottsága a VI. ötéves tervidőszakban megvalósult fejlesztések eredményeként valamelyest javult Somogyi Néplap A Május 1. utcai virágboltokban, valamint megyénk néhány településén — a siófoki, fonyódi és bogiári virágüzletekben — új, színes fóliacsomagok hívják föl magukra a figyelmet. Érdeklődő kezek forgatják őket, ám a felirat nem sokat árul el a tartalomról. Az eladók szívesen tájékoztatják a vásárlókat ; szórólapok mutatják be a keverési arányt, valamint a felhasználás javasolt területeit. Az új talajjavító szerek forgalmazásáról kérdeztük Gréczi Jánost, a Somogy Megyei Település- tisztasági és Kertészeti Vállalat kaposvári üzemigazgatóságának telepvezetőjét. — Tavaly ősszel vettük fel a kapcsolatot ezeknek a szereknek a gyártójával, a keszthelyi Biometod Agrár- fejlesztő Betéti Társulással. Akkor kezdtük el Somogybán forgalmazni ezeket az anyagokat, amelyek vegyszermentesek, természetes eredetű taliajszerkezet-javítók, tápanyagpótlók. A növénybetegségektől ugyan nem védenek, ám a növények kondícióját, életterét javítják. Napjainkban nagyüzemileg sem lehet talaj életet kizárólag műtrágyákkal, kemikáliákkal fenntartani, szükség van arra, hogy minél nagyobb mennyiségben kerüljenek a talajba biológiailag aktív anyagok. Az öt virágbolton kívül, amelyek vállalatunk fenntartásában működnek, telepeinken is vásárolhatók az új szerek. — Hányféle újdonság került így a boltokba? — öt új szert árulunk. A porrá őrölt vagy granulált, szagtalan, szárított szarvasmarha-trágya a pázsittól a cserepes virág földjéig számos helyen felhasználható, fontos tápanyagokat tartalmaz. A tartós talajszerkezetet kialakító gilisztahumusz elősegíti a növények folyamatos tápanyagellátását. As- ványianyag- és humusztartalmú bányatermék az algi- nit, amelynek tápanyagmegkötő tulajdonsága a leglényegesebb. A somogybán gyakori savanyú homoktalajok javítását szolgálja. A növények számára nélkülözhetetlen, összes mikroelem megtalálható a bazaltőrleményben. Ez a bányatermék folyamatosan, hosszú idő alatt adja le a tápanyagokat, főként zöldség-gyümölcstermelésnél ajánlják. A dolomitpor magas magnézium- és mésztartalma miatt szintén a savanyú talajok minőségét befolyásolja. A lemez borítója
