Tolna Megyei Népújság, 1986. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-19 / 42. szám

1986. február 19. KÉPÚJSÁG 3 Amíg a döntés megszületik Bőrgyári hétköznapok (I.) Sorbanállás után jegeszuhany Hűtlen lett a cipőipar, vagy egyszerűen csak alkalmazkodott I Az import marhabőr minőségét ellenőrzik a gyárudvaron Most, amikor a társadalmi­gazdasági élet több területén decentralizáció megy végbe, és a helyi egységek önállósá­ga megnő, még fontosabb, hogy a pártalapszervezetek kezdeményező, cselekvő és hatékony politikai ellenőrző szerepet töltsenek be. A kommunisták itt döntenek a politika helyi kérdéseiről, a párt politikájának alkalma­zásáról, a párttagok felada­tairól, megbízatásairól. A kommunisták a párt- alapszervezet fórumain szé­les körben gyakorolhatják a politika alakításában való részvételt akár országos, akár csak helyi kérdésekről legyen szó. Mégis az utóbbi időben erőteljesebben igény­lik a véleményük meghallga­tását, javaslataik mérlegelé­sét a fontos, újszerű, orszá­gos jelentőségű, társadalmi­politikai hatású feladatok eldöntése előtt. Növekvő mértékben tapasztalható a párttagok élénk érdeklődése az iránt, hogy melyek egy-egy országos politikai, gazdasági döntés indítékai, mi a hátte­re. A párt XIII. kongresszu­sán is kifejeződött annak felismerése, állásfoglalásban történt rögzítése, hogy „A párton belüli demokratikus, nyílt közösségi viszonyok hatnak az egész közéletre, az eddigieknél több lehetősé­get kell teremteni, hogy a párttagság a nagyobb hord­erejű társadalmi kérdések eldöntése előtt a párt fóru­mán véleményt nyilváníthas­son, javaslatokat tehessen, jobban részt vehessen a dön­tések előkészítésében.” Az elmúlt években a párt és az állami szervek több esetben kezdeményeztek tár­sadalmi vitákat a kongresz- szusi irányelvekről, az új vá­lasztási törvényről, a telepü­lésfejlesztési hozzájárulásról. Az év végi beszámoló tag­gyűlések, a kommunistákkal folytatott egyéni beszélgeté­sek, konkrét hozzájárulást jelentettek az országos és a he­lyi politika alakításához, for­málásához. Mindezek nyo­mán tapasztalható a párt­alapszervezetek önállóságá­nak erősödése, az alkalmazott módszerek gazdagodása oly módon is, hogy egyre több párttagot vonnak be a dön­tések előkészítésébe. Mind­ezekben már léptünk előre, de nem akkorát, amekkorát most szükséges, és nélkü­lözhetetlen a megújuláshoz, bonyolult feladataink meg­oldásához. A döntéshozatalban való részvétel növeli a döntések megalapozottságát, és a kész­séget abban, hogy a párt A mezőgazdasági termelést, a kutatást és a szakember- képzést inkább eredménye- seto'ben segíti az Agro- imiform, a MÉM Információs Központja, amely a korsze- rűbb követelményeknek megfelelve, most már éven­te csaknem 1000 témáiban ad számítógépes információs szolgáltatást, több mint 100 friss szakmai tájékoztató ki­adványt bocsát közre, 20 szakmai filmet és 50—60 viidéaműsort készít. Az intéz­ményhez tartozó Károlyi Mi­hály Országos Mezőgazda- sági Könyvtár állománya meghaladja a 400 ezret. Vágó József, az Agroin- form főigazgatója az MTI munkatársának elmondotta: egyre inkább tapasztalják, hogy a magasabb sZimitű tu­dás szerepe az élelmiszer- gazdaságban is felértékelő­dött, éppen ezért az új terv­időszakban a hatékonyabb gazdálkodást a frissebb in­formációk közreadásával, a tájékoztatás gyorsaságának növelésével kívánják elősegí­teni. Ehhez a hazai tudomá­nyos intézményeken kívül a nemzetközi cserékapcsolat révén 95 ország 1300 intéz­ményétől szerzett informá­tagjai példát mutassanak a munkában, feladataik meg­oldásában, aktívan politizál­janak, terjesszék a párt esz­méit, képviseljék, védelmez­zék politikáját. Ez a mai kö­rülmények között különösen fontos kötelességük. Mind­azok, akik vállalták a párt­hoz való tartozásukat, ezzel egyértelműen vállalták a párt politikájáért való ki­állást is. Ennek teljesülése attól is függ, hogy a párt- alapszervezetekben .milyen politikai viszonyokat, cse­lekvési lehetőségeket terem­tenek, és milyen ambíciókat serkentenek. A párthatáro­zatok, döntések, állásfoglalá­sok objektivitását, helyessé­gét, eredményes végrehajtá­sát leginkább a pártdemokrá­cia széles körű érvényesítése alapozhatja meg. A döntés előkészítésében igen fon­tos szerepe van a pártszer­veknek, és a választott tiszt­ségviselők politikai érzé­kenységének, nyitottságának. Az utóbbi évek gazdasági nehézségei kihatnak a poli­tikai munka feltételeire is. Helyenként tapasztalni visz- szahúzódást, befeléfordulást, a negatív vélemények és in­dulatok felerősödését. Nem szabad megengedni, hogy akárcsak a párttagok kisebb részében is nőjön a tehetet­lenségi érzés, az a felfogás, hogy semmi sem függ tőlük, semmiről sem tehetnek. Ezért az eddigieknél a párt- szervezetek vezetőségei gon­dosabban figyeljék, gyűjtsék a párttagok véleményét, ja­vaslatait. Ezek értékelése, mérlegelése során legyen meg bennük a lényegre kon­centráló, valóságtisztelő, az újban, az ismeretlenben való eligazodás szándéka, képessé­ge. Fontos szerepe van e munkában az értő differen­ciálásnak, a kedvező jelen­ségek, jó tapasztalatok, alko­tó megnyilvánulások támoga­tásának, ezzel egyidejűleg a helytelen jélenségek, káros gyakorlatok, visszahúzó ma­gatartások bírálatának. Egy-egy döntés meghozata­lakor a döntést hozók érez­zék, a szóban forgó ügyért ők felelnek majd. Legyenek tu­datában annak, hogy túl a politikai felelősségen, szemé­lyes becsületük, jóhírük, ne­tán egzisztenciájuk bánja, ha sorozatban elhamarkodottan, hibásan döntenek, vagy ha a kívánatos döntést elmu­lasztják. Vállalják a gyakor­lattal való folyamatos szem­besítést, a racionális önkont­rollt és a rugalmas korrek­ciós képességet. Kellő figyelemmel, jó po­litikai érzékkel a párttitkár ciókat, termelési módszere­két, műszaki fejlesztési meg­oldásokat közvetítik a hazai elméleti és gyakorlati szak­embereikhez. Az információk szerzésé­ben és közreadásában az el­következő években jelentő­sen változik módszerük. A hagyományos kiadványokon, filmeken, előadások tartásán kívül egyre inkább felhasz­nálják a számítógépes infor­mációadást és a videót. Az Agroinform a világ 40 mezőgazdasági adatbankja közüli pillanatnyilag tízhez fér hozzá, ezen belül három­mal van szorosabb kapcso­latban: a FAO bécsi adattá­rával, az AGRIS-sal, a 8 ezer folyóiratot figyelő angol CAB-bal, és az NSZK-beli IFfS-szel, amely a világ 1500 élelmiszergyártó és kutató intézményétől kap informá­cióikat. A .nemzetközi újdon­ságok iránt mostanában ide­haza az állattenyésztési szak­emberék érdeklődnek leg­inkább a MÉM információs központjánál. Legtöbbször az Állatorvostudományi Egye­tem, a Kertészeti Egyetem és például az IKR kéri segítsé­güket. és a pártvezetőség felismeri, érzékeli, hogy a pártalap- szervezet működési terüle­tén milyen szándékok, törek­vések vannak, milyen néze­tek, eszmék terjednek, mi­lyen szükségletek, hibák, konfliktusok keletkeznek napról napra, hónapról hó­napra. Ezek elemzése, érté­kelése majd kiválasztása alapján az egyes témákat vezetőségi ülés és taggyűlés napirendjére tűzik, döntés­előkészítés, állásfoglalás vé­gett. Az így készült beszámolók, jelentések tartalmazzák a párttagok tapasztalatain nyugvó következtetéseket. Szembesítik és minősítik az eltérő véleményeket, a kü­lönböző megoldási lehetősé­geket és javaslatokat. A dön­tés előkészítése során a ja­vaslatokat alátámasztó, ér­velő vélemények bemutatása mellett nagyobb figyelemmel kell az eltérő véleményeket, javaslatokat is kezelni. Az előterjesztések, alternatív ja­vaslatokat is tartalmaznak. Az ilyen módon előkészített vezetőségi ülések, taggyűlé­sek, testületi ülések vitára, válaszkeresésre, állásfogla­lásra fogják késztetni a résztvevőket. Így reálisan mérlegelhetik, hogy a vizs­gált kérdésben mennyire vannak összhangban a párt politikai vonalával, határo­zataival. Megfelelően érvé­nyesül-e a társadalmi érdek, kifejezik-e a kollektíva érde­keit, helyes törekvéseit, szán­dékait, bírják-e egyetérté­süket, támogatásukat, és reá­lisan számolnak-e a meg­valósítás feltételeivel? Ezek segítik elő, hogy a párttagok, a dolgozók véle­ménye, javaslatai beépülje­nek a döntések előkészítésé­be, a döntéshozatalba. A pár­ton belüli demokrácia érvé­nyesülése jó lehetőséget biz­tosít a közös megegyezésre, a megteendő lépésekre. Az ér­dekütközések pedig a társa­dalmi igények, óhajok, kí­vánságok, másfelől a lehető­ségek találkozása, egybeveté­se, ezek közelítése egymás­hoz, csiszolása a lehetséges objektivitással. Ezek a folya­matok teszik megalapozot­tabbá — döntési szintenként — a döntési gyakorlat haté­konyságát, illetve szervezeti, módszerbeli változtatásainak szükségességét a döntési igé­nyek felmerülésétől, a dönté­sek meghozatalán keresztül a döntések végrehajtásáig. HORVÁTH ÁRPÁD az MSZMP KB politikai munkatársa A gond ma még az, hogy az .információ közreadásánaik technikai feltételei hiányo­sak. Az Agroinfbrmnál öt év­vel ezelőtt 'kezdték áttérni a videotedhtníkára. Az elmúlt két év alatt már több mint 100 viideoműsort készítettek. Gond, hogy a lejátszásukra még igen kevés eszköze van a gazdaságoknak, a felsőfokú oktatási intézményeknek és a szakiskoláknak. Ezért is je­lentős a MÉM két éve szüle­tett döntése, amellyel előse­gíti, hogy a szakoktatási in­tézményeket videoitárral és lejátszó eszközökkél lássák el. Az elmúlt évben 50 olyan 5—10 perces videoműsort vettek kazettára az Agroin­form munkatársai, amelyek a tananyagokhoz kapcsolódnak; nemrég alakult oktatástech­nológiai tanácsuk már kije­lölte további csaknem 150 műsor elkészítését. A video­technika alkalmazására ed­dig a Vépi Mezőgazdasági Szakmunkásképző és Mun- kásfcépző Intézet rendezke­dett be legjobban, amely — a minisztérium segítségével, valamint a maga erejéből — sókat áldozott erre — mon­dotta az Agroinform főigaz­gatója. Úgy hirlik: a kereskedők rak­tárai tele vannak lábbelivel, a cipőgyárak a bérmunka és az importalapanyag felé fordultak, a bőrgyáraknak meg nem jut megrendelés. * December elején hangzott el a Simontornyai Bőrgyár biaalmitestületi ülésén Csa­pó Jánosné általános igaz­gatóhelyettes szájából : „A vállalatnál sakkal nyűgöd- itabb a légkör, mint amilyen helyzetben van a bőrgyár''. A bizalmiak felkészültek arra, hogy szétvigyék a hírt: az 1986-os év nem biztos, hogy piros betűkkel lesz be­írva a nagykönyvbe. Akkor magam is megdöbbentem a bizalmitestillet álláspontján, amikor is azt mondták ki, hogy az 1986-os tervekben sok a bizonytalanság, a nyugtalanító tényező. Java­solták, hogy új termékszer-, kezetet alakítson ki a válla­lat, legyen olyan termékcsa­lád, amely a „vivő termék” szerepét töltheti be. A gaz­dálkodás fejlődése érdeké­ben az új termékszerkezet kialakítása melleit fokozni 'kell az értékesítési munkát is, gondoskodni kell piacku­tatással a folyamatos érté­kesítésről. Elvárás, hagy pu­hább, esztétikusabb termék­kel jelenjen meg a piacon a vállalat, ezért a kisebb mennyiségű termelés mellett nagyobb figyelmet kell for­dítani a minőség javítására és a technológiai fegyelem betartására. Ismételten kér­te a bizalmi testület, hogy a vállalat vezetése kezdje meg a kiegészítő tevékenység le­hetőségének mielőbbi bein­dítását, ami egyre sürgetőbb a foglalkoztatottság érde­kében ... A szó nemcsak kritikus hanem őszinte is volt. Elis­merve azt, hogy a bőrgyár­ban sem tartottak lépést a minőségi követelményekkel, akkor, amikor elegendő megrendeléssel rendelkeztek. Természetesen a gondok gyökere nem itt van, hanem a cipőipar, és a bőrgyártás struktúrái ában. Messziről kell indulni. Az V. ötéves terv végén olyan előrejelzés készült, hogy a magyarországi cipőipar a VI. Vermes László igazgató ötéves terv éveiben már hatvanmillió pár cipőt gyárt, ehhez pedig alapany agra van szükség. Tehát kapacitásbő­vítő beruházásokkal kell felkészülni a cipőipar igé­nyeinek kielégítésére. En­nek érdekében Simontor- nyán 500 millió forintos ka­pacitásbővítő állami nagybe­ruházásba kezdtek. Ugyan­akkor 1986-ban a cipőipar továbbra is csak 42—43 mil­lió pár cipőt gyárt. — A bőripar általános problémáinak gyökere ott van, hogy a cipő- és a bőr­ipar értékesítési gondokkal küzd — mondja Vermes László, a vállalat igazgatója. — A 'keresletcsökkenés oka, hogy a kereskedelemnek le­hetősége volt imparti abbeli behozatalára, s ez ma kész­letproblémákat ökoz. Ugyan­akkor a cipőipar is lehető­séget topott importbor fel­használására. A bőrgyárak így már 1986-ra kevés meg­rendelést .kaptak. — A cipőgyárak joggal alkarnak olcsóbb bőrből dol­gozni, tehát jogra a hűtlen­ségük — mondom az igazga­tónak. — Vajon miért lehet ol­csóbb az importbor a hazai­nál? A magyar bőripar min­den egyes négyzetméter bőr után a költségvetésbe befi­zet 65 forintot. Így már ele­ve nem versenyképes az ar­gentin bőrrel, hiszen ott do­tálják az exportot, tehát ol­csóbban is tudják eladni. — A megoldás? — Amennyiben az import­bőrt 10 százalékra vámmal terhelnék, már versenyképe­sek lennénk, és az igazságos is lenne. — A jobb minőséget, ami az importbőmél jelentkezik, hogyan lehetne pótolni ? — Semmivel sem jobb a minősége, az azonos árkate­góriájú hazai és 'külföldi bőrnek. Sajnos, behúzták a csőbe a cipőgyárakat, olyan olcsó bőrökről beszélnek, amelyet a szakember egyből felismer : üzletpolitikai cél­ból adták olcsón a bőrt, hogy betörjenek a piacra és majd emelhetők lesznek az áraik. Előfordult már, hogy az ilyen hihetetlenül olcsó bőrt hoz­ták el hozzánk továbbfeldol- gozásra, vagyis tegyük alkal­massá cipőgyártásra. Erről azonban senki sem beszél. Emlékszem, pár évvel ez­előtt sorban álltak a bőr­gyárak „előtt” a cipőgyárak. Az igényeket képtelenek voltak kielégíteni. Nem volt elég hazai bőr, a cipőgyárak joggal panaszkodtak: nem­csak, hogy időben nem kap­tak anyagot de a minőség sem megfelelő. Ezt tudták és tudják — vagyis elismerik a bőrgyárak is —, ma már vál­tozott a helyzet. A sorbán- állásból hideg zuhany lett. Csak az a kérdés: A cipő­gyárak lettek-e hűtlenek, vagy egyszerűen csak alkal­mazkodtak a piachoz? Dömötör' László kereske­delmi főosztályvezető szerint a gondokat még az is tetézi, hogy a cipőgyárak is „haj­tanak” a tőkés exportra, ami az országnak feltétle­nül szükséges a valutabevé­tel érdekében. Az export azonban megrekedt a bér­munkánál. Vagyis a cipő­gyárak megkapnak minden kelléket a tőkés partnertől. Számukra ez könnyebbség, hiszen nem kell alapanya­got beszerezni kellékek után szaladni, azt megküldi pon­tosan a partner. Ez azonban szembekötősdi. A bérmunka csak annyiban jelent fejlő­dést a cipőgyárban hogy a szervezettségük jobb lesz, korszerűbb technológiát sa­játítanak el de az önálló termékkialakításról le kell mondani, s ha megszűnik a bérmunka — mert a part­ner olcsóbb munkaerőt ta­lál —, akkor a cipőgyár ott áll munka és megrendelés nélkül... ('Ezek azonban olyan strukturális témát vet­nek fel, amelyre most nincs módunkban kitérni.) Történelmünk utóbbi negyven évében a legtöbb átszervezést a bőrgyártás ér­te meg. Voltak már minisz­tériumi, tröszti irányítás alatt, de önállóak még nem. Pedig ma kellene igazán ön­állóvá válniuk, de ez olyan kíméletlen verseny.helyzetet szült, mintha a sprinterek- nek megkötöznék bokában a lábukat, és azt kívánnák tőlük hogy tíz másodpercen belül fussák a száz métert. (Folytatjuk.) Hazafi József — Gottvald Károly Gyorsabb tájékoztatás a mezőgazdaságnak A készáruraktárban minden tételt ellenőriznek és csoma­golnak a megrendelő igénye szerint

Next

/
Thumbnails
Contents