Tolna Megyei Népújság, 1986. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-18 / 41. szám
1986. február 18. KÉPÚJSÁG 3 A KSH Tolna Megyei Igazgatósága Jelenti: A megye fejlődése a VI. ötéves tervidőszakban és 1985-ben A KSH közelmúltban megjelent országos jelentése megállapította, hogy a népgazdaság az elmúlt öt év során a tervben meghatározott irányban fejlődött, a gazdaság néhány területén azonban a növekedés üteme alatta maradt az előirányzottnak. Az 1985. évi előirányzatok közül teljesültek — helyenként túlteljesültek — a lakossági fogyasztást jellemző mutatók, a gazdasági fejlődés főbb paraméterei — azon belül is elsősorban a konvertibilis devizákban mért külkereskedelmi aktívum — valamelyest elmaradtak azoktól. A termelő ágak tevékenységét az év eleji kedzevőtlen időjárás és az ebből adódó kiesések pótlására tett intézkedések jelentősen befolyásolták. A termelési mutatókban jelentkező lemaradásokat az év végéig zömmel pótolni tudták, az eredmény oldaláról azonban gondot jelentett, hogy ezek a beavatkozások általában jelentős többletköltséggel jártak. Ipar A megye szocialista iparának 1985. évi bruttó termelése megközelítően 28 milliárd Ft volt, ennek mintegy 91 százalékát az állami, 9 százalékát a szövetkezeti szektorban termelték. Az ipar 1985. évi termelése volumenben 12,9 százalékkal haladta meg az előző évi szintet, az 1980. évinek pedig kétszerese volt. Az országos mércével mérve kiemelkedő eredményeket a tervidőszak egészében döntően két vállalat (Paksi Atomerőmű Vállalat, Szekszárdi Húsipari Vállalat) tevékenysége idézte elő, az 1985. évi növekedés pedig csaknem teljes egészében az atomerőmű termelésfelfutásának következménye. (1985-ben a Paksi Atomerőmű az országos villamosenergia-termelésnek egynegyedét adta.) A termelés változása gazdasági egységenként szokatlanul széles skálán szóródott, 1982 óta évről évre emelkedett a csökkenő termelésű üzemek aránya. A megye ipara által előállított termékek egy része országos viszonylatban is jelentős volument képviselt. Ezek közül 1985-ben az alábbi termékekből állítottak elő az 1984. évinél lényegesen nagyobb mennyiséget: — szénbrikettből 18%-kal, — zománcozott háztartási edényből 11%-kal, — sajtból 18%-kal, — főzelékkonzervből 15%- kal, (Az 1985-ben gyártott szénbrikett és sajt mennyisége több, mint kétszerese az 1980. évinek.) A jelentősebb termékek közül csökkent viszont a termelés volumene: — tilolt kenderből — férficipőből — vajból — csontos sertéshúsból A sertéshús-termelés visz- szaesését a vágóvonal cseréje miatti leállás és az év második felében jelentkező alapanyagellátási problémák együttesen idézték elő. Az ipar által előállított termékek értékesítési iránya jelentősen megváltozott; a belföldi értékesítés mintegy 10 százalékkal nőtt, a külkereskedelmi célú eladásoké pedig csaknem ugyanilyen mértékben visszaesett 1984. évhez mérten. A tervidőszak eleji helyzethez képest ugyanakkor javult a külpiaci értékesítés aránya; 1980-ban a termelt javak 16 százalékát adták át a gazdálkodó szervek a külkereskedelemnek, 1985- ben pedig már 21 százalékát. A termelés növekedése és a viszonylag kis létszámváltozás következtében a termelékenységi szint jelentősen javult, emögött azonban szervezetenként igen jelentős szóródás figyelhető meg •* Építőipar I A megyei székhelyű kivitelező építőipar 1985. évi teljes termelése 1,8 milliárd Ft volt, ez valamivel alacsonyabb az 1984. évinél és csaknem azonos az ötévvel korábbival. 1981-ben a teljes termelésen belül az építőipari termelés csökkenése meghaladta a tervezettet és az országos átlagot is. A tervezettet meghaladó termelés- csökkenés jelentős része a kedvezőtlen időjárás okozta kiesésekből adódott. Az ágazaton belül igen jelentős — mintegy 13 százalékos — súlya van a kisszervezeteknek (leányvállalat, kisszövetkezet). Az építési piac szerkezeti átalakulásával párhuzamosan élénkült a megyei székhelyű kivitelezők más megyei tevékenysége. Az építőipari termelésen belül a megyén kívül végzett tevékenység aránya öt év alatt 15 százalékról 28 százalékra emelkedett. Figyelmet érdemel, hogy a központi célkitűzések között szereplő felújítási — fenntartási tevékenység aránya évről évre történt növekedés után 1985- ben lényegesen (9 százalék- ponttal) mérséklődött. A termelés és a létszám eltérő változása következtében a termelékenységi szint csökkent, ennek üteme azonban szektoronként erősen eltérő. Mezőgazdaság A szántóföldi növénytermelés színvonala megközelítően az előző év szintjén maradt. A gabonafélék termés- mennyisége az előző évhez mérten valamelyest nőtt. A tervidőszak egészében a gabonafélék termésmennyiségének növekedését a hozamok emelkedése biztosította, a vetésterület az országos átlagnál szerényebb ütem ugyan, de csökkent. A megye termelőszövetkezetei a VI. ötéves terv átlagában magas színvonalon gazdálkodtak, és az országos termésátlagokat a legfontosabb növényeknél 10—30 százalékkal múlták felül. További tartalékok rejlenek az adottságokat kellően ki nem használó gazdaságok felzárkóztatásában. A talajerő-utánpótlás színvonala 1985. évben tovább módosult. A nagyüzemekben felhasznált műtrágya mennyisége valamelyest kevesebb volt az előző évinél, a szervestrágyázott terület pedig a két nagyüzemi szektorban eltérő irányban változott; az állami gazdaságokban csökkent, a termelőszövetkezetekben csaknem 10 százalékkal nőtt. A megye állatállományának alakulására évekig jellemző dinamikus fejlődés a tervidőszak közepén megállt, és az utóbbi két évben csökkenő tendenciát mutat. Az állatállomány változása megközelítően az országos tendenciákat követi, de a Visszaesés mértéke kisebb annál. Az állatállomány kedvezőtlen alakulásában meghatározó szerepe van a jövedelmezőség romlásának, valamint az 1985-ös sertésállománynál a fertőző állatbetegségek miatti selejtezésnek is. A szarvasmarha-állomány minden széktorban csökkent, ezen belül a tehénállomány visszaesése még az összállo- •mányét is meghaladta. A sertésállomány csökkenése különösen a mezőgazdasági termelőszövetkezetek körében volt nagy mértékű (több mint 12 százalékos). A visszaesés ellenére az 1985. december 31-i szarvasmarha- és sertésállomány még valamelyest magasabb az öt évvel korábbinál. Az ,1985. évben értékesített vágóállatok és állati termékek mennyiségének alakulása jórészt tükrözi az állomány nagyságában és összetételében végbement változásokat. Az állattenyésztés színvonalát jelzi, hogy a fontosabb állati termékek 100 hektár szántóterületre jutó mennyisége (vágóbaromfi és tojás kivételével) lényegesen felülmúlja az országos átlagot. Beruházások A megye területén megvalósuló beruházások 1985. évii pénzügyi teljesítése több, mint 13 milliárd forint volt, ez folyóárakon számítva közel azonos az 1980. és 1984. éVivel. A megye területén az év végén 8 dib 100 imillió forint felétti költségelőirányzatú beruházás folyt. Teljes költségelőirányzatuk 2,1 milliárd forint. A 25 .millió forintnál nagyobb, de 100 millió forintnál kisebb költségelőirányzatú beruházások körébe 21 létesítmény sorolható. Ebben a kategóriában 111 beruházás befejeződött, és hat kezdődött az 'év folyamán. A tanácsok 1985-ben 685 millió forintot fordítottak beruházásokra, ez a szocialista szervek atomerőmű nélkül számított fejlesztési ráfordításainak mintegy egynegyede. Ebben a körben a pénzügyi teljesítés az előző évhez mérten több, mint 50 millió forinttal csökkent. Az általános irányzatnak megfelelően csökkent a mezőgazdasági beruházások összege is. Az Intenzív Gabonatermesztési Programhoz kapcsolódóan nőtt a gép- beruházások súlya. Népesség, foglalkoztatottság A megye népessége előzetes adatdk szerint — 266 ezer fő — a korábbi két évhez hasonlóan 1985-ben is tovább mérséklődött. A megfigyelt anyagi ágazatokban a foglalkoztatottak, és ezen belül a fizikai foglalkozásúak száma is kis mértékben csökkent az előző évhez képest. Az 1980. évinél az összes foglalkoztatottak száma több mlint 3, a fizikád foglalkozásúaké több mint 4 százalékkal kevesebb. Az elmúlt tervidőszakban a népgazdasági ágak közül a nagyberuházások hatására az iparban, ezenkívül a vízgazdálkodásban és az egyéb anyagi tevékenység, személyi és gazdasági szolgáltatás ágazatban volt létszámnövekedés, a többi ágazatra a létszám csökkenése volt jellemző. Legnagyobb mértékben az építőiparban foglalkoztatottak száma esett vissza öt év alatt, de a mezőgazdaságban, kereskedelemben is lényegesen kevesebben dolgoztak, mint 1980-lbam. 1985-ben a megfigyelt ágazatokban a foglalkoztatottak havi átlagkeresete 5640 forint volt, 8,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban, az 1980. évit pedig több mint 40 százalékkal haladta meg. Az elmúlt évben az átlagnál jóval 'gyorsabban (10—11 százalékkal) nőttek az átlagkeresetek az iparban, a mező- gazdaság állami szektorában és a vízgazdálkodásban, a többi ágazatban ennél jóval szerényebben. A legmagasabb és legalacsonyabb átlagkeresetű ágazat (mezőgazdaság állami szektora, ill. a kereskedelem) közötti különbség több, mint 1800 forint, nagyobb, mint 1984-ben volt. Igen nagy volt a szóródás az átlagkeresetek változásában az 1985-ben először alkalmazott keresetszabályozási formák szerint is. Az iparban a teljesítménymutatók növekedése — a kereset- és teljesítménynövekedésben egyaránt kiemelkedő Paksi Atomerőmű nélkül — elmaradt a bérek, keresetek növekedésétől. A kialakult olló azonban az országosnál kisebb. Az építőiparban az országoshoz hasonló volt a bérek és keresetek emelkedése, ugyanakkor a teljesítménymutatók annál nagyobb mértékben romlottak. Pénzforgalom Az MNB Megyei Igazgatóságának jelen/tése szerint az év folyamán a lakosság kész- pénzbevételei 9582, kiadásai 9593 millió forintot tettek ki. A készpénzforgalom bővülése a VI. ötéves terv éveit tekintve 1985-ben volt a legalacsonyabb, a bevételeik 6,9, a kiadások 5,9 százalékkal nőttek. A főbb bevételi források közül a vállalatok, intézmények kifizetései dinamikusan nőttek, a felvásárlásból származó lakossági jövedelmek — az állattartás visszaesése miatt — nem érték el a tavalyi szintet. 1980. óta a munkáiból származó jövedelmek együttesen mintegy 45, a pénzben! társadalmi juttatások mintegy 49 százalékkal növekedtek. Az OTP megyei Igazgatóságának adatai szerint 1985. év végén a lakossági betét- állomány összege 5506, a hitelállományé 5276 millió Ft volt. Az elmúlt időszakban a hitelállomány növekedése évről évre gyorsabb volt a betétállományénál. 1985-,ben egy lakosra átlagosan 20 700 Ft betét jutott, 7000 Ft-tal több, mint öt éve; ugyanebben az időszakban az egy lakosra jutó hitel- állomány közel 10 000 Ft- tal nőtt. A betétállomány 1985. évi növekedése — a jóváírt kamatokat nem számítva — kisebb volt, mint az előző évi, a hitelállományé lényegesen nagyobb. A hitelállomány növekedésének nagyobb részét, 88%-ât a lakásépítéssel, -vásárlással, ezen belül növekvő mértékben a felújítással, korszerűsítéssel kapcsolatos hosszú- lejáratú kölcsönök tették ki. Lakásépítés Előzetes adatok szerint 1985-ben a tervezettnél valamivel több, 1580 lakás épült fel a megyében. Állami lakásokból a tervnél kevesebbet, 128-at adták át, magánerőből azonban annál több, 1452 készült el. A megszűnt lakások száma a korábbi éveknél több, 406 volt, így a megye lakás- állománya 1174-gyel gyarapodott. A VI. ötéves tervben ösz- szesen 8473 lakás készült el a tervezett 8800 helyett, ennek 11,8%-a épült állami erőből. Az átadott lakások számával párhuzamosan a megkezdett és folyamatban lévő építések száma is kevesebb az előző évinél; részben ebből is adódott, hogy az építőanyagellátás ösz- szességében a tavalyinál jobb volt. Áruforgalom A megye kiskereskedelmi forgalma 1985-ben 11288 millió Ft volt, ennek 42,8%-a az állami, 55,8%-a a szövetkezeti, 1,4%-a a magánszektorban realizálódott. A forgalom folyóáron 6,5%-kal nőtt, változatlan áron a tavalyi szinten maradt, az 1980. évit pedig 4,4%-ikal haladta meg. A forgalom bővülése az országos átlag alatt maradt, legnagyobb lemaradás a vegyes iparcikkek értékesítésében volt a megyében. Az átlagkészletek szintje a kereskedelemben igen magas volt, 12,2%-kal haladta meg az 1984. évit.A szokatlanul nagy készletnövekedés a vegyesiparcikk árufőcsoportban jelentkezett; mivel a készletösszetétel a keresletnek nem mindenben felelt meg, eladatlan készletek is maradtak. Az áruellátás összességében változó volt, néhány területen javulás történt (pl. év végi fűszer és banán tó- vételével — déligyümölcs- ellátás), de sok árucsoportban romlott a kínálat. Egészségügy 1985 év végén a 111 szervezett általános és üzemi orvosi körzetből 6 volt betöltetlen, az előző évben csak 3. Az 1985-ben szervezett új körzettel összesen 32 gyermekorvosi körzet volt a megyében, ebből 4 betöltetlen. (1984-ben 2.) Így a betöltetlen általános plusz gyermekorvosi körzetek aránya az 1984. évi 3,5%-ról 7,0%-ira emelkedett, ami az országos átlagot meghaladja. A megye kórházainak orvosellátottsága romlott, az ápolói ellátottság javult. A szociális otthoni ellátottságban nem történt változás, az öregek napközi otthonainak száma kettővel nőtt. A bölcsődei férőhelyek száma változatlan, a kihasználtság — a csökkenő születésszámmal és a GYED bevezétésével párhuzamosain — jelentősen csökkent. Oktatás Az óvodai férőhelyek száma 1985-ben 11 863 volt, a beírt gyermekek száma 11 750. Az ellátás összességében javult, a 100 férőhelyre jutó beírt gyermekek száma 102-ről 99-re csökkent, az óvónők száma növekedett. Az általános iskolai tanulólétszám 32 843 fő volt, 0,4%-tklal több, mint egy éve. Az első osztályosak száma 7,3%-kal kevesebb volt, mimt 1984-ben, a demográfiai hullám ma már a felső tagozatban érezteti hatását. 159 gyermeket oktatnak ismét váltakozó tanítási rendszerben Szekszárdon, az oktatás egyéb minőségi feltételei változatlanok. A középiskolai tanulmányokat 5139 fő kezdte meg, ez 1,6%-kal több, mint egy éve. A tanulólétszálm a gimnáziumokban és a szatekö- zépisikolákban egyaránt nőtt, ez utóbbi iskolatípusban jobban. A szakmunkástanulók száma 4376 fő, 2,9%-kal kevesebb, mint egy éve. 18%-kal, 10%-kal, 18%-kal, 28%-kal. Az ipar 1985. évi termelése volumenben 12,9 százalékkal haladta meg az előző évi szintet A gabonafélék termésmennyisége az előző évihez mérten valamelyest nőtt
