Tolna Megyei Népújság, 1986. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-15 / 39. szám

1986. február 15. nÍÉPÜJSÁG 9 LENGYELORSZÁG Ahogy a Szovjetunióban látják Újdonságok az exportban A KGST-országokból származik a lengyel import 35 százaléka, s ezekbe az államokba irányul az exportnak csak­nem a fele. Mint korábban, a jelenlegi ötéves tervben is a gépipari termékek állnak az exportlista élén. Ma a Lengyel Népköztársaság rubel- elszámolású kivitelének 56 százalékát alkotják a gépek és berendezések. A most kezdődő ötéves tervben, 1986 és 1990 között változatlanul nagy súlyt helyeznek a gépipari kivitelre. A gépipari termékek - például tengeri hajók, építő­ipari felszerelések, bányagépek és bányászati berendezések - gyártására és exportjára mintegy 25-30 éve szako­sodott Lengyelország. A jelenlegi ötéves tervben és valószínűleg a kilencvenes években is a már hagyományos gép­ipari termékek teszik ki a szocialista közösség országaiba irányuló kivitel zömét. Például a lengyel repülőgépipari szakemberek a mezőgazdasági repülő­gépek új változatait fejlesztették ki. Ezek közül az egyik 800 kilogramm, a másik pedig 2 tonna vegyszer szállítására és szórására alkalmas. Tiz éve gyártják Lengyelországban a szovjet IL-86-os személyszállító repülőgépek egyes ele­meit. Emellett megkezdik az IL-96-os légibuszok különböző részegységeinek a szállítását is. A Szovjetunióban és minden bizony­nyal más szocialista országokban is építkezéseken alkalmazzák majd a következő években a 100 és 250 tonna teherbírású, önjáró építőipari darukat. A szovjet-lengyel gyártmányú emelőgé­pek alvázát és teleszkópos darugémjét állítják elő Lengyelországban. A most folyó ötéves tervben Lengyel- ország 230 tengerjáró hajót épít a Szov­jetunió részére, s további több tucatot exportál más országokba. A hajókat korszerű automatikával és elektronikai berendezéssel látják el. A lengyel elektronikai exportban jelentős szerepet kap az az új színes televízió, amelynek az energiafogyasz­tása 30 százalékkal alacsonyabb a jelenleginél. Megkezdik a lengyel-szov­jet kooperációban készülő kábel-televí­ziós készülékek szállítását. Úgy tervezik, hogy 1990-től már évente 50-100 ezer személyi számítógépet gyártanak. A kiviteli listát bővítik a mérnöki tervező­munkát segítő mikroszámítógépes rendszerek. Ezenkívül fényvezetők, s a gyártásukhoz szükséges technológiai sorok, robotok és a robotokkal ellátott megmunkáló rendszerek, mikrotrakto- rok és -kombájnok, illetve új tehergép­kocsik készülnek majd Lengyelország­ban. A SZOCIALIZMUS NAPJAINKBAN Bolvaónk átfogó vizs9álata lehe- JP — tővé teszi, hogy teljes bonyolultságában, és sokrétűségében lássuk a mai világ képét, alkotó elemeit, kapcsolódásuk, kölcsönhatásuk mód­ját. Napjainkban az emberiség gazda­sági és társadalmi életének internacio- nálódási folyamata olyan messzire jutott, hogy egyetlen ország, de még a legerősebbek sem készíthetnek terve­ket a jövőre anélkül, hogy figyelembe ne vennék a világfejlődés tendenciáit. S van még egy fontos körülmény: a nuk­leáris háború veszélye, amelynek elhárí­tásáért mindenkinek kötelessége küz­deni. A Szovjetunió szempontjából fon­tos még, hogy a szocialista világszerve­zet tagja. Ennélfogva a jövőre vonatkozó tervei elválaszthatatlanok szocialista barátai és szövetségesei terveitől. Ebből következik az a nagy figyelem is, ame­lyet a Szovjetunió Kommunista Pártja kongresszusi dokumentumaiban a többi szocialista országgal fenntartott kapcsolatok fejlesztésének szentel. A szocialista világrendszer jelenlegi helyzetével és fejlődési távlataival kap­csolatban három gondolat emelhető ki. Az első: a földkerekség sok országának példája igazolja a szocializmus vitatha­tatlan előnyeit. A második: a szocializ­mus formáinak sokrétűsége és törvény- szerűségeinek egysége. Végül a harma­dik gondolat, amelynek az SZKP új szer­kesztésű programtervezete a legna­gyobb figyelmet szenteli: a szocialista országok között kialakuló új típusú nem­zetközi kapcsolatok témaköre. A szocialista világban az új típusú nemzetközi kapcsolatok fejlődése fel­felé ívelő úton halad, ez a rendszer immár megbízhatóan felhúzott épület, amely kiállta a szilárdsági próbát. Létre­jöttek és eredményesen működnek a szocialista országok kollektív szerveze­tei: a KGST és a Varsói Szerződés. Állami, politikai, társadalmi, termelési vonalon kialakult a kapcsolatok szerte­ágazó hálózata, amelyben ma már tíz­milliók vesznek részt. így az SZKP új szerkesztésű programtervezete teljesen megalapozottan állapítja meg, hogy a szocialista közösség keretében a nem­zetközi kapcsolatok valóban a népek közti kapcsolatokká váltak. A Szovjetunió arra törekszik, hogy minden eszközzel erősítse a barátságot, fejlessze és tökéletesítse kapcsolatait a szocialista közösség többi országával. A tervezet kiemeli, hogy az internaciona­lizmus elvei a szocialista közösségben valósultak meg a legteljesebben. Ter­mészetesen minden szocialista ország maga határozza meg viszonyát a közös­séghez. A szocialista közösség keretében az együttműködés egyik fő területe a kül­politikai tevékenység egyeztetése. A béke megvédése és erősítése, a ked­vező nemzetközi feltételek megterem­tése a szocialista építés számára, a kol­lektív biztonság létkérdés. Az erőfeszíté­sek egyesítése megsokszorozza a szo­cialista államok együttes politikai erejét, lehetővé teszi számukra, hogy sokkal nagyobb befolyást gyakoroljanak az események menetére. A külpolitika egyeztetése a fő kérdésekben termé­szetesen semmiképpen nem jelenti a testvéri országok konkrét nemzeti érde­keiek figyelmen kívül hagyását. Éppen az egyeztetett irányvonal nyújt lehetősé­get nemcsak a közös, hanem az egyedi célok eredményesebb elérésére is. a _ C7i(p programtervezetét 1985. MZ j^.rvr október 2g_én tették közzé. Előtte néhány nappal, október 22-23-án Szófiában ülésezett a Varsói Szerződés Tagállamainak Politikai Tanácskozó Testületé. A tagországok vezetői ezen a tanácskozáson kollektív elemzést készítettek a jelenlegi nemzet­közi helyzetről, jóváhagyták a korábbi nagyjelentőségű békekezdeményezé­seket, és összefoglalták, megfogalmaz­ták a szövetséges szocialista államok álláspontját a novemberi szovjet-ameri­kai csúcstalálkozó előtt. Nyomban ez­után, a prágai találkozón Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára tájékoztatta a testvérországok vezetőit a Reagan ame­rikai elnökkel folytatott genfi tárgyalások eredményeiről. Ez szemléltetően illuszt­rálja a szövetséges országok tevékeny­ségének szoros és operatív koordinálá­sát a világ ügyeiben. Nincs kétség afelől, hogy ez a továbbiakban is fontos ténye­zője lesz az európai és a világbéke meg­szilárdítását, az enyhülést, a leszerelést célzó erőfeszítések sikerének. Amikor az SZKP a szocialista gazda­sági integráció további elmélyítését szorgalmazza, különösen fontosnak tartja a testvéri országok erőfeszítései­nek következetes egyesítését a terme­lés intenzifikálásában, és a tudomá­nyos-műszaki haladás meggyorsításá­ban. Ez annak a történelmi jelentőségű feladatnak a közös megoldását szol­gálja, hogy a szocialista országokban tovább emelkedjék az életszínvonal, s hogy ezek az államok a tudomány és technika élvonalába kerüljenek A KGST-tagállamok vezetői 1984 júniusában határozatot fogadtak el a tudományos-műszaki haladás másfél­két évtizedre szóló komplex programjá­nak közös kidolgozásáról. Ugyanakkor kijelölték az együttműködés kiemelt területeit is. Ezek: az elektronika, minde­nekelőtt az elektronikus számítástech­nika és mikroprocesszor-technika; az új (polimer, kerámiai és kompozíciós) anyagok gyártása; technológiák (por­kohászat, lézertechnika) létrehozása; a komplex automatizálás; az atomenergia széles körű alkalmazása; a biotechnika fejlesztése. A szocialista közösség országaiban összesen ötmillió ember dolgozik a tudomány területén, harmad­részük közvetlenül kutatómunkát végez. A tudományos eredmények gyakorlati felhasználásának meggyorsítása közös és fontos feladat. A Szovjetunió a KGST többi tagorszá­gával közösen egy sor nagyléptékű ter­vet valósít meg 2000-ig. Jamburg és a Szovjetunió nyugati határa között több mint ötezer kilométer hosszú gázveze­ték készül. Az atomerőművek sorát helyezik üzembe, Krivoj-Rognál bányá­szati dúsító kombinát épül, együtt hasz­nosítják a Kaszpi-tengermenti olaj- és gázlelőhelyeket, tovább bővítik az egye­sített energiarendszert. Folytatják a mezőgazdaság anyagi-technikai bázi­sának fejlesztését, a könnyű- és élelmi- szeripari üzemek korszerűsítését, az élelmiszerek és a közszükségleti ipar­cikkek kölcsönös szállításának bővíté­sét. A Szovjetunió Kommunista Párt- -------------------------jának XXVII. kong­resszusa elé kerülő dokumentumok szerint a Szovjetunió és szövetségesei mindenoldalú együttműködése fejlesz­tésének széles perspektívája van. A gazdasági együttműködés fölöttébb fontos, a társadalmi és politikai élet tapasztalatainak kicserélése felbecsül­hetetlen értékű, az egyeztetett külpoli­tika a békét, a biztonságot, a szocializ­mus közös hídfőállásainak megszilárdí­tását szolgálja. M inél erősebb, minél megbízhatóbb ez a barátság, annál gyorsabban és eredményesebben fognak megvaló­sulni a közösség fejlesztési tervei, közös akciói a világszintéren. GEORGIJ SAHNAZAROV, a jogtudományok doktora, a Politikai Tudományok Nemzetközi Szövetségének alelnöke Nyugdíjemelés 15 millió embernek Csaknem 15 millió szovjet nyugdíjas anyagi helyzetén javítottak azzal, hogy 1985. november elsején felemelték a nyugdíjakat. Különösen jelentős - 15 százalékig terjedő - volt a növekedés 7 millió parasztnál. A fentieken kívül növe­kedett az állami nyugdíj a munkások, alkalmazottak és rokkantak egyes kate­góriái, valamint a fenntartójukat elvesz­tett családok esetében. Az ezen célokra fordított állami kiadá­sok összege meghaladja az évi 1 mil­liárd rubelt. Ugyanakkor az alapvető közszükségleti cikkek árai, a lakbérek és a közüzemi díjak gyakorlatilag sok éve változatlanok. Ahhoz, hogy öregségükre biztosítsák magukat, a Szovjetunióban az emberek­nek nem kell nyugdíjjárulékot fizetniük. A nyugdíjellátás ugyanis teljes mérték­ben az állami költségvetést terheli. . A Szovjetunióban a világon az egyik legalacsonyabb nyugdíjkorhatárt állapí­tották meg. Ez a férfiaknál 60 év, a nők­nél 55 év, egyes foglalkozásoknál a nyugdíjkorhatár 5-10 évvel alacso­nyabb. Az elmúlt tervidőszakban megnövel­ték a második világháború veteránjai­nak és az elhunyt hadviseltek családjai­nak nyújtott támogatást. Felemelték a munkások, alkalmazottak és a parasz­tok legkisebb nyugdijainak összegét. Növekedett a nyugdíja azon munkások és alkalmazottak nagy csoportjának, amelyhez tartozók több mint 10 éve vonultak nyugdíjba. A megszakítás nél­küli munkaviszonyért nyugdijkiegészítő pótlékokat vezettek be. Ezekkel az intéz­kedésekkel teljes mértékben teljesült az 1981—1985. évekre előirányzott szociál­politikai program, amely a népjólét eme­lésére irányult. Ennek egyetlen pontját sem vonták vissza vagy korlátozták, tekintet nélkül a tudományos-technikai haladás meggyorsítása és a gazdaság korszerűsítése érdekében kiadott jelen­tős összegekre. Az új ötéves terv is elő­irányozza a kis nyugdíjak jelentős növe­lését. Mínusz 65 Celsius-fokon is zavartalanul üzemel Úszó villamos erőmű JUGOSZLÁVIA Negyvenmillió dollár Ma a Szovjetunió sarkkörön túli terü­leteinek gazdasági térképét nehéz elképzelni a „Szevernoje szijanyije” úszó villamos erőművek nélkül. Az Északi Jeges-tengerbe ömlő minden nagy folyón üzemelnek ilyen erőművek. Az első pontosan 15 évvel ezelőtt a Kolima folyó torkolatában vetett hor­gonyt. A Tyumenyi hajógyár az egyetlen olyan üzem, amely sorozatban gyárt energetikai hajókat. A 24 ezer kilowatt teljesítményű aggregátokkal felszerelt hajók Távol-Észak és Távol-Kelet ipari üzemeinek és munkástelepüléseinek a villamosenergia-ellátását biztosítják. Az úszó erőműben minden azt a célt szol­gálja, hogy az állomás még mínisz 65 Celsius-fokos hőmérsékleten is zavar­talanul, folyamatosan üzemeljen. Az úszó erőműveknek csekély a merülésük, ezért a sekély folyókban is dolgozhatnak. Tüzelőanyagként először földgázt használtak, jelenleg az olcsó nyersolajat is megfelelőnek tartják. A „Szevernoje szijanyije” erőművek áramot adnak a kőolaj- és földgáztelepeknek, a külszíni fejtésű szénbányáknak, az ércbányák­nak, az építkezéseknek. Az északon élők érdeme szerint méltányolják az úszó erőmű egy másik tulajdonságát is: a füstgázokat hasznosítva húszezer lakosú települést lát el hővel. Az úszó erőművek építési költségei 3-4 év alatt megtérülnek. Jugoszlávia 40 millió dollárral vesz részt a Nemzetközi Mezőgazdasági-fej­lesztési Alap feltöltésében. A szükséges összeget az idei és az 1987. évi szövet­ségi költségvetésből biztosítják két egyenlő részletben. A Nemzetközi Mezőgazdasági-fej­lesztési Alap az ENSZ legfiatalabb sza­kosított ügynöksége. Célja a világ leg­szegényebb országainak megsegítése. Az Alap olyan tervek kivitelezését támo­„Az ember nincs egyedül” elnevezésű szociálpolitikai program 1982-ben kez­dődött Csehszlovákiában a veszélyezte­tett emberek érdekében. Célkitűzései minden száz ember közül hatot érinte­nek: segít a rokkantakon, nevelésükön, gondozásukon, gyógyításukon, munka- lehetőségükön, szociális ellátásukon. A rokkantak gondozását az állam folyamatosan figyelemmel kíséri. 1984- ben például külön segélyt vezettek be az erősen rokkantak és a vakok lakásának megfelelő kialakítására. E segélyt a helyi tanácsok folyósítják a rászorulóknak. Összege elérheti a 30 ezer koronát. Egyúttal a kormány utasítást adott arra, hogy a mozgássérülteknek és a vakok­nak megfelelő lakást tervezzenek és gatja, amelyek révén hathatós segítség­hez jutnak a szegény földművesek, illetve a földnélküliek. A szervezetet hét évvel ezelőtt létesítették, s azóta 83 fej­lődő országban 152 tervet, segélyprog­ramot finanszíroztak mintegy 8,2 milliárd dollár értékben. Az Alapnak jelenleg 139 tagországa van. Jugoszlávia alapítótag, s eddig nem vette igénybe az Alap esz­közeit, most azonban szó van bizonyos tervek finanszírozásának lehetőségéről. építsenek. Ugyancsak figyelmet szen­telnek az ortopédiai segédeszköz-ellá­tásnak. Bővül az ortopédiai szakkezelés, az ortopédcipő- és a hallókészülék­gyártás, a rokkantkocsi-előállítás. Ez utóbbiról a mélníky gyár gondoskodik, külföldi kooperációval. A rokkantgondozás fontos része az üdültetés, mert sok rokkant nem üdülhet együtt az egészséges emberekkel. A kelet-csehországi Redkovecben a szakszervezetek megyei tanácsa a járási egészségügyi szervekkel és a Vöröskereszttel együtt kísérleti tábort nyitott, ahol 141 ortopédiai bántalmak- ban szenvedő, 37 epileptikus és 33 neu­rotikus gyerek üdülhet, gyógytornász­nővérek és pedagógusok keze alatt. „Az ember nincs egyedül” Jakut-föld: úszó villamos erőmű

Next

/
Thumbnails
Contents