Tolna Megyei Népújság, 1986. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-15 / 39. szám

8 IvÉPÜJSÁG 1986. február 15. Az első év A Szovjetunióban az ezredfordulóig olyan termelési potenciál megteremté­sét irányozták elő, amely azonos a szov­jethatalom egész megelőző időszaká­ban (1917-től kezdve) felhalmozott po­tenciállal. Erről tájékoztat a Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztése fő irányainak tervezete az 1986-1990. évekre és a 2000-ig tartó időszakra. Az óriási gazdasági és tudományos­műszaki potenciál, a jól képzett káderek, a tudósok és szakemberek világvi­szonylatban máris vezető helyet biztosí­tottak a Szovjetunió számára a termelés, a tudomány és a technika fejlesztésé­nek sok területén. A világ lakosságának mintegy hat százalékát (277 millió főt) számláló Szovjetunió a világ ipari terme­lésének több mint 20 százalékát adja. Minden azon múlik, hogy ezt a bázist hatékonyan használjuk ki. E feladat megoldását hivatott előmozdítani a szovjet gazdaság átállítása a gazdálko­dás új módszereire, amelyek lényege egyfelől a tervezés szilárdítása a felső szinteken (minisztériumokban), másfe­lől a vállalatok gazdasági önállóságának bővítése. 1985 januárjától kezdve nagy­léptékűvé vált a gazdasági kísérlet: 25 minisztériumra terjedt ki, amelyek az ipari termékeknek mintegy 12 százalé­kát állítják elő. A kísérlet résztvevőinek mutatói a termékek kibocsátásának, a nyereségnek, a munkatermelékenység­nek a növekedését és a termék minősé­gét tekintve általában jobbak az orszá­gos átlagnál. 1986-ban, a soron következő ötéves ciklus első évében már az iparvállalatok egyharmada fog új feltételek között dol­gozni. Kubai hétköznapok A Tropicana bár táncosnői Havannában A világ minden tájára eljutnak a kubai szivarok Itt készülnek a cukornádarató kombájnok Iskola Pinar del Rio tartományban Épül a Haladás gázvezeték 1985 végén írták alá Moszkvában a Szovjetunió és az európai KGST-orszá- gok közötti megállapodást, mely a Hala­dás gázvezeték építését és a költségek elosztását szabályozza. A létesítmény méreteire jellemző, hogy a nagy átmérőjű csövekből (1420 m/m) közel 3 millió tonna kerül lefekte­tésre és 40 kompresszorállomás szük­séges a gáz továbbítására. A nyomvonal 160 vízfolyást keresztez, s átvezet az Urát, illetve a Kárpátok hegyvonulatain. Az európai KGST-országok különféle módon vállalnak részt a munkálatokból. NDK: építi a vezetéket a permi terüle­ten, s felszerel három kompresszorállo­mást. Lengyelország: a jelcei körzetben 500 km-es szakaszon építi a vezetéket, ezenfelül föld alatti tárolókat épít. Románia: a vezetékszakasz építésén túl gázsúrítő telepeket hoz létre. Csehszlovákia: a Kárpátokon átveze­tő szakasz építésén túl két állomás fel­szerelését végzi el. Bulgária: kompresszorállomások, szociális létesítmények, föld alatti gáz­tárolók építését vállalta. Magyarország: szintén kompresszor- állomások, föld alatti tárolók, különböző létesítmények megvalósítását vállaltuk. Magyarország számára az egyez­mény azt jelenti, hogy 1989-től kezdő­dően, az eddigi mennyiségen felül, to­vábbi évi kétmilliárd köbméter földgázt kapunk a Szovjetunióból, ami az ország hosszú távú biztonságos energiaellátá­sát jelentősen elősegíti.- TERRA ­BULGÁRIA A múlt titkainak kutatói Az UNESCO védnöksége alá tartozó 17 természetvédelmi területével a mind­össze 111 ezer négyzetkilométernyi Bulgária a világon a második helyet fog­lalja el az Egyesült Államok mögött. Az emberiség kulturális kincseihez is hat régi emlékegyütteshez járul hozzá. Az UNESCO listáján találjuk a kazanlaki trák temetőt, a bojanai templomot, az ivajlavói sziklatemplomokat és a rilai kolostort. Az UNESCO közgyűlésének nemrég Szófiában tartott 23. ülésszaka újabb bolgár javaslat tárgyalását kezdte meg: a Razgrad megye területén lévő Szvestariban feltárt trák temetőt is csa­tolják az emberiség kulturális emlékei közé. Az ország kedvező éghajlata, földrajzi fekvése - az öreg kontinens természe­tes kapuja és híd a Közel-Kelet felé - már az emberiség történelmének korai időszakában a keleti és a nyugati kultú­ra találkozóhelyéül szolgált. Túlzás nél­kül állíthatjuk, hogy majd minden völgy, folyócska, vagy hegyi tisztás rejt magá­ban valamilyen emléket a római biroda­lom virágzásáról és bukásáról. A bolgár archeológiái kutatások sok­oldalúak és szerteágazóak. Az emberi­ség történelmének valamennyi korsza­kát érintik, a paleolittól napjainkig. Külö­nösen nagy figyelmet szentelnek azok­nak az időszakoknak, amelyek a bolgár föld fejlődéséhez, az itt élt népek és a környező területek népei kapcsolatai­nak megismeréséhez járulnak hozzá. Diana Gergova, a Szófiai Archeológiái Múzeum és Intézet tudományos titkára - aki az ásatásokat végző csoportok mun­káját koordinálja -, elmondta, hogy a Várna melletti neolit temetkezőhely im­már 10 éve folyó ásatásainak színhelyén gyönyörű arany nyakéket találtak. A Ka- ranovo falu melletti temető feltárása pe­dig lehetővé tette egy olyan kronológiai rendszer megszerkesztését, amelyet egész Délkelet-Európa ásatásainál használnak. Érdekes ásatások folynak Djadovo falu közelében. Valószínű, hogy a feltárás után fény derül a trákok erede­tének titkára. Ez a kérdés nemcsak a bolgár kutatókat izgatja, hanem nemzet­közi érdeklődés is mutatkozik iránta. Ebben az évben az ásatásokban japán és holland régészek is részt vesznek. Ebben az évben az UNESCO közre­működésével szovjet, osztrák, brit, olasz és lengyel régészek dolgoznak a külön­böző ásatásokon. Nagy segítséget nyúj­tanak a szovjet tudósok bolgár kollé­gáiknak, akiknek többsége a Szovjet­unió egyetemein szerezte meg szaktu­dását. Zsivka Bizsarova, a középkori ásatások vezetője elégedetten beszélt magyar kollégáiról, Erdei Istvánról és Sós Ágnesről, akikkel alkalma volt együtt dolgozni. A bolgár archeológia elsősorban saját erőforrásaira számít­hat - folytatja Diana Gergova. A kutatá­sokhoz szükséges anyagi segítséget részben központilag, részben pedig az egyes megyék költségvetéséből fede­zik. Ebben az évben, amikor Ászén és Petr felkelésének 800. évfordulóját ünnepük, az archeológiában különös szerephez jut a középkor kutatása. A szófiai ar­cheológiái intézet két kihelyezett tago­zata - a sumeni és a Veliko Trnovó-i - összefogtak a kutatások közös folytatá­sára: Pliszka az első, és Preszlav a második bolgár főváros múltját kutatják. Különösen nagy érdeklődést kelt a Rav- na falunál lévő középkori kolostor, ahol értékes írásbeli emlékekettaláltak. A kö­zépkori bolgár emlékeket tanulmányoz­zák az észak-bulgáriai Veliko Trnovo és Cherven, valamint a dél-bulgáriai melni- ki ásatásokon. mamÊÊiÊmmmÊÊmÊÊmÊÊÊÊ^ÊÊmiÊÊÊÊÊÊmiÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊm■ NDK ' Nagyobb borjúszaporulat A szarvasmarha-tenyésztésről tett közzé érdekes statisztikai kimutatást az NDK Mezőgazdasági Akadémiájának Állattenyésztési Kutatóintézet§. Az intézet dummersdorfi központjá­ban hatékony eljárást dolgoztak ki a szarvasmarha-állomány javítására és a borjúszaporulat növelésére. A módszer lényege, hogy kiváló fajtatulajdonsá­gokkal rendelkező teheneket hormon- kezeléssel szokatlanul magas ovuláció­ra késztetnek, s így egy helyett három­négy, sőt szerencsés esetben még en­nél is több, megtermékenyítésre alkal­mas petesejt „kitermelésére” serkentik őket. A következő lépés ezeknek a tehe­neknek a mesterséges megtermékenyí­tése. Nyolc nappal ezután pedig méhük kiöblítésével nyerik az orvosok azokat a megtermékenyített petesejteket, ame­lyeket a kihordásra alkalmas üszőkbe, a dajkatehenekbe ültetnek át. A közölt adatok szerint az eddigi leg­nagyobb sikert a 76277. lajstromszámú, törzstenyészethez tartozó tehénnél ér­ték el: 13 megtermékenyített petesejtet adott. Ebből 7 volt átültetésre használ­ható. Ezzel a módszerrel egyébként ed­dig 250 borjú született. Az eljárás előnye: a kinyert petesejtek mélyhútve tárolhatók és folyékony nitro­génbe ágyazva hosszú időn át megőriz­hetők, szállításra is alkalmasak. A módszer felhasználásával kiváló fe­jőstehenek jó tulajdonságai öröklődnek át az új egyedekbe, a dajkatehenek által kihordott borjakba. Az így keletke­zett szaporulat tagjai átlagosan 20-40 százalékkal magasabb hús- és 10-20 százalékkal nagyobb tejhozamot nyúj­tanak.

Next

/
Thumbnails
Contents