Tolna Megyei Népújság, 1986. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-15 / 39. szám
1986. február 18. Képújság 7 más apróbb okok miatt zárták ki a forgalomból a többi járművet. A zárt technológiás vizsgáztatási módszer bevált, a jövőben ezt kívánják bővíteni, a felszereléseket korszerűsíteni, mert egyre öregszik az autóparkunk, és alaposabb vizsgálat elvégzése csak jó műszerekkel lehetséges. A Gemenc Volán állomásán 483, a MÁV gépállomásán, Dombóvárott 20, a szekszárdi és a dombóvári autójavító vállalatoknál további zu49, illetve 1364 jármű került a műszaki emberek keze alá. A zárt technológiás vizsgálatokkal a bonyhádi autójavító szövetkezetben, a Simo- vill Ipari Szövetkezetben, a paksi javító vállalatnál, a GÉM Ipari Szövetkezetben is a tulajdonosok megelégedésére végezték el a munkát. A felkészült vizsgáztató vállalatok, szövetkezetek szakemberei a kezdeti kifogásolható munka miatt több esetben bírálatot kaptak. A munka minőségén változtattak, tehát a javító műhelyből a vizsga- padra való átvitelben érdekeltté tették a zárt technológiás vizsgáztatókat. Az egyéb műszaki feladatok sorába tartozik, hogy négy alkalommal vettek részt orvosszakértői bizottság munkájában, a rokkantaknak való járművek alkalmasságát vizsgálták. A megyében egyébként jelenleg 34 személy vár Trabant Hy- comat gépkocsira. Feladatkörükbe tartozik, hogy a taxiórákat is ellenőrizzék, tavaly 34 taxiban plombálták le az Országos Mérésügyi Hivatal direktívái alapján a magántaxisok óráit. A felügyelet munkatársait gyakorta látják az országutakon közlekedők. Rendszerint rendőrjárőr is segíti munkájukat, ám nélkülük is hatósági szervként járnak el. Minden járművet ellenőrizhetnek, kivételt a posta néhány járata képez. A tavalyi munka „mérlege” az is, hogy a telephelyi ellenőrzések során három esetben szabálysértési feljelentést tettek, négy alkalommal üresfutás miatt bírság kiszabását kezdeményezték, és tizenegyszer saját hatáskörben jártak el a szabálytalan géppel közlekedő vezetővel szemben. Sokan — főleg a közületek dolgozói — panaszkodnak, hogy sokat fogyaszt a jármű. nél volt tapasztalható, érvénytelen forgalmi engedéllyel is közlekedtek, sok volt a vizsgált jármüvek között a hiányos világítással közlekedők száma — legtöbb alkalommal azonnal kijavították a hibát a járművezetők, ellenük nem indítottak eljárást. Sok a lefutott, veszélyes sima gumiabroncs is, ilyen esetben azonnal intézkedett az ellenőr. Érdekesség: tavaly kilenc PB-gázzal működő autót is „kiszagoltak”. Tehát jó orrának is kell lenni a közúti ellenőrnek, nem elég, ha a motorhoz és az autóhoz egyébként kiválóan ért... 1984-ben a vizsgált autók száma azonos volt körülbelül, mint az 1985-ös, de akkor csak 1,5 százaléka volt kifogásolható, tavaly ez az arány 3,3 százalék. Pálkovács Jenő Mikor Jó az autó? Az Autófelügyeiet jegyzetéiből Az üzemanyagok fogyasztásának ellenőrzése érdeke a vezetőnek, meg a gazdálkodó szervnek is, hiszen vitákat, szabálysértési, és munkajogi problémákat lehetséges megelőzni. Az üzemanyagnorma megállapítását hetvennégy járműre kérték, a fogyasztásellenőrzést pedig 364 járművön végezték el. Tavaly tizenhárom autóbusz üzemeltetésére is megadták az engedélyt. Tizenhét magánszemélynek taxiüzemeltetésre, teherfuvarozásra 120, egyéb jármű működésére — például mutatványos pótkocsi — pedig 309-re adtak engedélyt. A közúti ellenőrzés folyamán összesen 6501 járművet vizsgáltak meg, s 217-nél találtak hiányosságokat. Naponta tehát több mint 35 járművet állítottak meg az úton. A legtöbb hiba a menetlevelek hiányos vezetéséHúzódozunk, ha elérkezik a gépjármű vizsgáztatásának ideje, részben mert attól tartunk, joggal, hogy a javítási díj magas lesz, s még mindig nem biztos, hogy a járműre ráragasztják-e az érvényesítő bélyeget. Tavaly 15 678 gépjármű közül 817 alkalmatlannak minősült. Ravasz Nándortól, a Tolna Megyei Autófelügyelet igazgatójától kaptuk ezeket az adatokat, s jegyzetfüzetéből még több érdekeset kiemeltünk, amelyek a felügyelet elmúlt évi munkájára voltak jellemzők. A Közlekedési Felügyelet megyei hatáskörrel rendelkezik, összesen huszonegyen birkóznak a nem kis feladatukkal. A főállású dolgozók mellett az év folyamán a rendszeresen jelentkező munkacsúcsok miatt megbízási szerződés alapján is foglalkoztattak szakembereket. A felügyelet jónak mondható irodákat kapott, az áfész szekszárdi központját, s miután ez volt az első olyan év, hogy közvetlenül a Megyei Tanács V. B. közlekedési osztályához tartozva működtek, érdemes a tapasztalatokat mások okulására elmondani. A műszaki tevékenység során minden ügyet tizenöt napon belül elbíráltak. Ezek főleg gépjármű pótkocsival történő összeépítése, lassú járművek megvizsgálása és a gépjármű speciális átalakítása formájában jelentkeztek. összesen 572 alkalommal adtak engedélyt ilyen jellegű műszaki feladat elvégzésére. A legtöbb munkát a járművek műszaki vizsgája adja. Tavaly a főállású dolgozók és megbízott műszakiak összesen 10 199 órát töltöttek gépjárművek vizsgáztatásával. A motorkerékpárok 0,6 százaléka volt alkalmatlan a forgalomra, a magántulajdonban lévő személygépkocsik 4,7 százaléka, a közületi gépjárművek 8,9 (!) százaléka. Az összesen megvizsgált, azaz vizsgára bocsátott járművek magas száma — 15 678 — nem indokolja azt, hogy jól felszerelt műhelyekből is forgalomra veszélyes járművek kerüljenek ki, a rossz kocsik aránya 5,2 százalék. A megyében négy bérelt vizsgahelyen végezték a járművek szemléjét, a motorkerékpárokat az intézet tanpályáján vizsgálták meg alkalmasság szempontjából. A jövőben könnyíteni akarják a lassú járművek vizsgáztatását, negyedévenként járják majd a megyét és 5—6 községet érintve tartanak műszaki napokat. A legtöbb gépjármű — 50 százalék — rossz fék miatt nem kapott jogosítványt, a bemutatottak 25 százaléka volt kormányhibás, a világító- és a jelzőberendezések és A Szekszárdi Autójavító Vállalatnál 2049 gépjármű műszaki vizsgálatát végezték el. Kedves Mihály vizsgabiztos egy Trabanttal foglalkozik. Közúti ellenőrzés Dunaföldvárott. Tavaly 6501 járművet ellenőriztek. A vizsgára jelentettek 5 százaléka hibás A TESZÖV elnöksége tárgyalta Üdülő, pihenő Ilyenkor télvíz idején a mezőgazdaságban dolgozók közül sokan megtehetik, hogy pár napra, egy vagy két hétre pihenni, üdülni menjenék. Az egész évi fárasztó munka után szívesen keresik fel a meleg vizű fürdőhelyéket, a gyógyfürdőket. Megyénk jó néhány mező- gazdasági üzemében megszervezik az utazásokat, a kirándulásokat, de sokat tesz mindezért a Tolna Megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége is. Szervezett üdülés A SZOT—TÖT üdülésfejlesztési akcióhoz megyénkben 2 szövetkezet — a mö- zsi és a tolnád 1—1 részjegy vásárlásával csatlakozott. Az érintett szövetkezeteknek egy részjegy 294 üdülőnapra biztosít helyet a SZOT üdülőhálózatálban. A SZOT igyekezett helyet adni annak az igénynek is, hogy a gyógy- beutalók kivételével a 14 napos üdültetési turnusokait 7 napra bontsák. Az akció keretében történő üdültetést a TOT koordinálásával a TESZÖV végzi. Hat éve üzemel a 160 mezőgazdasági szövetkezet közös erejéből épített és tulajdonát képező harkányi üdülőtársulás. Ennek az üdülőközösségnek megyénkből 13 szövetkezet és a TESZÖV is tagja. Az üdültetést az üdülő közös vállalat közvetlenül bonyolítja a tagszövetkezeteivel, a szövetség azonban segít a szövetkezetnék az üdülőjegyek értékesítésében, így mód nyílik arra, hogy a tulajdonos-részjeggyel nem rendelkező tsz-ek tagjai is beutalást nyerjenek az üdülőbe, és javuljon az üdülő- férőhely-kihasználás is. A beutaltak elégedettek az üdülő színvonalával, az ellátással és az üdülő dolgozóinak munkájával. Négy éve, 1982. őszén kezdte meg működését a TOT kezdeményezése alapján Budapesten létesült Mezőgazdasági Szövetkezetek Háza. A ház létrehozásához szükséges anyagi eszközök megteremtésében minden szövetkezet — nagyságrendjéhez, gazdasági erejéhez képest ugyan eltérő mértékben — részt vállalt, hozzájárult. Alapvető funkcióinak egyike a tagság üdültetésének biztosítása, amely lényegében folyamatosan egész éven át történik. Június közepétől augusztus végéig és a téli- tavaszi iskolai szünetben kizárólag csak üdültetés, szeptembertől június közepéig a képzéssel párhuzamos az üdültetés. Az üdültetési időszakra a központ létszámkeretet állapít meg a szövetségek részére a férőhelyek és a szövetkezetek taglétszámának összevetésével. Megyénk keretszáma turnusonként 12 fő, melynek eredményeképpen összesen 150-en üdülhetnek itt. Ezt a keretet Tolna megye teljes mértékben kihasználja, sőt esetenként sikerül még más megyétől is beutalójegyet szerezni. Az oktatással párhuzamosan történő üdültetés a szabad kapacitás függvénye. Nagy jelentőségű kezdeményezés az, amit a mozgásszerv! betegségben szenvedők üdüléssel összekapcsolt ORFI-ban történő gyógykezelése érdekében a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa Üdültetési és Továbbképzési Központja — a TÖVÜK — elért. Ezt a szolgáltatást azonban megyénk szövetkezetei sajnos nemigen veszik igénybe. A Szövetkezetek Háza üdülőkapacitásának jobb kihasználása érdekében a képzés, továbbképzés ideje alatti hétvégeken — péntek délutántól vasárnap délutánig — igen kedvező költségtérítés ellenében csoportos üdültetésre van lehetőségük a szövetkezeteknek. Az ebben rejlő kedvező lehetőségeket a szövetkezeteink eddig még nem fedezték fel. < Gyula, Balatonszabadi, Gunaras A korszerű üdültetési lehetőségek további bővítése érdekében 1979—1980-ban kezdte meg a TESZÖV a szervezőmunkát a tagszövetkezetekben, hogy a Balatonon és Gyulán tervezett akció szükségességét és időszerűségét erősítette meg 1980- ban a küldöttközgyűlés, mely szerint 3 évi megemelt hozzájárulást fizetnek üdülőtelepítés céljából a szövetkezetek. Az 1984. évi küldött- közgyűlés ezt még két évre meghosszabbította, öt év alatt üdülőépítésre a szövetkezetek összesen 16 millió 633 ezer forintot fizettek be, évente hárommillió körüli összeget. Ez az összeg valamivel a tervezett felett van, mivel a szövetkezetek nettó árbevétele - az öt év alatt emelkedett. A balatoni üdülő építéséhez 1984—85-ben átutalásra került 7 millió 350 ezer forint. Balatonszabadiban a felújítási munkák szervezője a TÖVÜK. Az épületek közvetlenül a vízparton vannak, egy része felújításra került, s 1984. június 2-től fogadja a beutaltaikat. Az üdülőjegyek iránt az érdeklődés megfelelő, s a tapasztalatok kedvezőek is. A gyulai üdülő a Békés Megyed TESZÖV gesztorságával újonnan épülő létesítmény, a fürdővel szemben épül, s a szakemberek szerint a város egyik legszebb, legkorszerűbb középülete lesz. Építési hozzájárulásként 1984—86-ban a megye gazdaságai átutaltak 2,7 millió forintot. Az üdülő megnyitása 1986. május 1-én várható. Az elmúlt évben a TESZÖV elnökségi határozat alapján átutalt 1 350 000 forintot a balatonfüredi tsz- üdülőben 3 részjegy vásárlására, mely 1986-tól kezdődően egy szoba egész idényben történő használatát biztosítjaAz 1985. decemberi küldöttközgyűlés az üdülési hozzájárulás további 3 évre való meghosszabbítását határozatiig elfogadta és a befizetésre kerülő összeget az építendő gunarasi szanatóriumra kívánja fordítani. Az üdültetéssel kapcsolatos munka során a TOT Üdültetési Központjával kooperálva a TESZÖV rendszeresen törekszik — elsősorban korszerű, teljes ellátásos — egyéb üdülési lehetőségek feltárására, más szervek kezelésében lévő üdülők szabadkapacitásának az igény- bevételére, többek között Debrecenben, Hajdúszoboszlón, a Mátrában. Koordinálták a magántuajdonban lévő épületek bérbevételét, ahol a teljes ellátást étkezési couppon biztosításával oldották meg. Ez iránt növekvő az érdeklődés — 1985- ben e forma keretében 3000- en üdültek egy hétig a Balatonon, Zalaikaroson és a hegyvidéken. Itthon és külföldön Az országos tapasztalatokhoz hasonlóan megyénk szövetkezeteiben is még mindig jelentős az önellátásos üdültetés. Ennek egy része a szövetkezetek tulajdonában lévő üdülőkben, másrésze bérlemény útján biztosított épületben történik. Ez nem a legkorszerűbb forma, — a megoldás a korszerű üdülőhálózat bővülésével átmenetinek tekinthető. Mind a TOT, mind a TESZÖV, de a szövetkezetek munkájában is kezd kibontakozni a devizamentes csereüdülés lehetősége is. így 1985. évben a TOT részéről adott volt a lehetőség NDK, lengyel, a harkányi üdülő részéről NDK és jugoszláv csereüdültetésre. A lengyel út iránt érdeklődés nem volt, NDK-ba minden igényt ki tudtak elégíteni, míg a jugoszláv üdülés létszáma korlátozott volt — 110-en üdülhettek Jugoszláviában. Ez utóbbit az érdeklődésre való tekintettel szélesíteni szeretnék. Üdülési formák és díjak Az üdültetésben már hagyományokkal rendelkező szövetkeztekben az üdültetés a szövetkezetben végzett munkák szerves részét képezik. E szövetkezetekben az üdülés iránti igények fokozatosan szélesednek. Jó példa erre a faddi, a duna- szentgyörgyi, a dunaföldvá- ri, a szekszárdi, a decsi, a tolnai, a mözsi és a zombai téesz. Több szövetkezetben az anyagiak és az igények hiányára hivatkozva csak igen korlátozott számban üdül.tet- nak. A szövetkezetek tizenöt százalékban nincs üdültetés, illetve csupán 1—2 napos országjáró kirándulásokat szerveznek. A mezőgazdasági szövetkezetek tagjai üdültetésének költségtámogatását a szövetkezeti mozgalom, illetve az üdülőszövetkezetek viselik. Ebben kedvezőbb változásra — mivel a szak- szervezeti üdültetés is egyre drágul — nem is lehet számítani. Az üdülési költség a szövetkezet és a dolgozó közötti megosztására a TOT elnöksége 1985. február 27-i ajánlása szolgál. Az ajánlás alapelve, hogy a szervezett üdültetésben részesülő téesztag és gyermeke térítési díja azonos legyen a népgazdaság más ágazataiban üdülőével. Az ajánlást a szervezett üdültetést igénylő szövetkezetek ki- sebb-nagyobb eltéréssel alkalmazzák.
