Tolna Megyei Népújság, 1986. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-15 / 39. szám
A ^rÈPÜJSÀG 1986. február 15. Köszönet a dolgozóknak áldnzatos munkájukért (Folytatás a 3. oldalról) csönös bizalom erősítéséért. Nem akarnak erőfölényre szert tenni, de azt másoknak sem engedik meg. Hazánk függetlenségének, népünk biztonságának legfőbb nemzetközi támasza, hogy a közös eszmék, célok és érdekek elszakíthatatlanul összefűznek bennünket a Szovjetunióval, a szocialista országokkal. A béke ügyének is szolgálatot teszünk, amikor nemzeti érdekeinkkel összhangban szorosabbra fűzzük szövetségesi kapcsolatainkat, és magasabb színvonalra emeljük a KGST keretében a gazdasági, műszaki, tudományos együttműködést. Hazánknak jó híre van a világban. A Magyar Népköz- társaság tekintélyét, szavának súlyát, mint eddig, úgy a jövőben is rendszerünk szilárdsága, népünk gazdasági, kulturális teljesítménye alapozhatja meg. — A mostani időszak, amely az előző ötéves terv zárása és az új ötéves terv kezdete, a visszapillantás mellett teendőink kijelölésének ideje is. Nagyon fontos, hogy a végzett munkát reálisan értékeljük. Eredményeinket és gyengeségeinket — azt is, ami jó, és azt is, ami rossz — a maguk valóságában lássuk, s a valóságot ne tévesszük össze vágyainkkal. A felelős állampolgári gondolkodásnak és cselekvésnek csakis az eredmények és a problémák reális számbavétele lehet az alapja. Az önök számvetése — és a vita is — ilyen szemléletet tükröz. Ezen a fórumon is elismeréssel gondolhattunk arra, hogy a magyar nép bonyolult viszonyok között nagy politikai érettséget, áldozat- készséget és megértést tanúsított. Kifejezésre juttatta, hogy támogatja a párt politikáját, magáénak tekinti, félti eredményeinket, kész újabb erőfeszítésekre értelmes célok megvalósításáért ; ugyanakkor igényli a határozott fellépést a visszásságok ellen. Sikerült megőriznünk vívmányainkat Népünk helytállásának köszönhetően, olyan világgazdasági helyzetben, amikor országok egész sorában visszaesett a termelés, mi — ha szerény mértékben ,is — előrehaladtunk. Anyagiakban és szellemiekben is gyarapodott az ország. Sikerült megőriznünk vívmányainkat, népgazdaságunk stabilitását, javítani külső és belső egyensúlyát. Hazánkban létbiztonság van, az életszínvonal, a szociális ellátás, az árukínálat a tapasztalható gondok ellenére is kibírja az egybevetést a hasonló gazdasági fejlettségű országok viszonyaival. Az eredmények és a mögöttük álló erőfeszítések megérdemlik az elismerést. Azt is látnunk kell, hogy társadalmunkban gondok, feszültségek is vannak. Ezeknek egy része saját hibáinkból, munkánk fogyatékosságaiból ered. Jelentős rétegeknek romlottak a megélhetési lehetőségei. A fogyasztói árak az eredetileg tervezettnél gyorsabban emelkedtek. A nyugdíjak és egyes szociális juttatások reálértéket nem sikerült teljeskörűen megőrizni. Nehezedtek a lakáshoz jutás feltételei, ami főleg a családalapító fiatalokat sújtja. Ez ma az egyik legégetőbb gondunk, amire megfelelő megoldást kell találnunk, csakúgy, mint más feszültségek feloldására. Az ágazati szakszervezeti kongresszusokon is megfogalmazott gondokat, problémákat a párt és a kormány ismeri, számon tartja. Ezek között azonban több olyan iis van, amelynek megoldása mindenekelőtt helyi intézkedéseket igényel. A társadalom közös erőfeszítésével kell viszont biztosítanunk, hogy növekedjen az állami hozzájárulás a gyermeknevelés költségeihez, javuljanak a fiatalok első, önálló lakáshoz jutásának feltételei, erősödjön az idős emberek létbiztonsága. Hangsúlyozom, hogy ehhez a jó szándék önmagában nem elég. A társadalmilag jogosnak elismert igények kielégítésében is csak fokozatosan és akkor léphetünk előre, ha ennek alapjait megteremtjük. Bizonyos, hogy közös akarattal leküzdjü'k a nehézségeket, megoldjuk az előttünk álló feladatokat. Pártunk XIII. kongresszusa ehhez jól megalapozott programot fogadott el. A magunk elé tűzött célok világosak. Van jóváhagyott ötéves tervünk. A gazdaság egyensúlyának további javítása, a gazdasági növekedés élénkítése, az élet- színvonal érzékelhető emelése, az irányítási rendszer fejlesztése, a műszaki haladás oly szükséges gyorsítása kü- lön-külön is nagy feladatot jelent, nagy erőfeszítéseket igényel egész társadalmunktól. Az eredményes munkának a legfontosabb feltétele megvan: népünk az országgyűlési képviselői és tanácstagi választások során ismételtein hitet tett politikánk, a szocializmus ügye mellett. A Hazafias Népfront múlt évi, decemberi kongresszusa megerősítette egyetértésiét az országépítő nemzeti programmal, s úgy érzem, hogy a kitűzött célokkal való egyetértés nyilvánul meg a magyar szakszervezetek mostani kongresszusán is. Közvéleményünket élénken foglalkoztatja, hogy el tudjuk-e érni a magunk elé tűzött célokat olyan viszonyok között, amikor a múlt évi népgazdasági terv előirányzatai fontos területeken nem teljesültek, s az előttünk álló esztendőkben- a gazdaságfejlesztés 'külső feltételei sem lesznek kedvezőbbek. Erre felelősen igennel válaszolhatunk, de tudatában vagyunk, hogy teljesítésiéhez az eddiginél többre. jobb, színvonalasabb munkára van szükség. Elengedhetetlen feltétel, hogy az országban továbbra is őszinte, nyílt politi'kaii lég- • kör, egészséges közszellem legyen, olyan, amely népünket még szorosabb egységbe fogja, cselekvésre ösztönöz. Meggyőződésünk, hogy a politikánk iránt megnyilvánuló bizalom és tettrekészség átsegíti az országot a gondokon. Miután a külpiaci feltételék számunkra kedvező megváltozására a következő években sincs kilátás, terveink teljesítését a saját erőforrásokkal való jobb gazdálkodással szükséges megalapoznunk. A legfontosabb tehát rajtunk múlik, azon, hogy képeseik leszünk-e megfelelni a magasabb követelimé- nyeknék. A gazdaság intenzív fejlesztésének gyorsítása, jövedelmezőségének lényeges javítása az egész társadalom közös erőfeszítését igényli. Jobban ki kell használnunk a szocialista tulajdon előnyeit, feltárnunk és hasznosítanunk tartalékainkat. Terveink megvalósításának fontos kulcsa, hogy a szocialista nagyüzemekben jól szervezett munka folyjon. Ezt, ahol indokolt, hasznosan kiegészítheti a különböző munkaközösségek, kisvállalkozások tevékenysége. Tovább kell erősíteni a cselekvőkészséget Ha előbbre akarunk jutni, akkor az irányítás és a végrehajtás minden szintjén úgy, ahogy azt az egyik hozzászóló is mondotta — a tettek felé kell fordulnunk. Mindenütt szigorú önvizsgálatot kell tartani, hogy kihasználják-e lehetőségeiket, számba veszik-e tartalékaikat. Mindent meg kell tennünk, hogy munkánk színvonala és termékeink minősége lényegesen javuljon. Ez úgy válhat általánossá, ha az emberi értékek sorában vitathatatlanul első helyre kerül, nagyobb hangot és megbecsülést kap a fegyelmezett, jó munka. A társadalominak is érdeke, hogy a teljesítmény, .a hasznos, értékes tevékenység kifejeződjön a javakból való részesedésben. A munkában a teljesítmény szerinti bérezés, a szociálpolitikában a rászorultság elvének, a társadalmi életben az igazságosabb közteherviselésnek az érvényesítése legyen az irányadó. Mindennél fontosabb, hogy azt a legnagyobb nemzeti értékünket, amit népünk tehetsége, szorgalma, találékonysága jelent, jól hasznosítsuk szocialista hazánk javára. Olyan viszonyok között élünk, dolgozunk, amikor mindenkinek fokozottan éreznie kell felelősségét munkájáért. Mondhatjuk — hiszen ez felel meg a valóságnak —, hogy hazánkban az emberek nagy többsége igyekezettel, fegyelmezetten dolgozik, eleget tesz kötelességeinek. Tudjuk azonban azt is, hogy a munkamorál, az állampolgári fegyelem és magatartás körül nincs minden rendben. A különböző, de főleg szubjektív eredetű okok, a fegyelmezetlenség, a szervezetlenség és egyebek következtében a munkaidő jelentős része kihasználatlan, s emiatt veszteségek érik népgazdaságunkat, társadalmunkat. Az természetes, hogy aki beteg, ne dolgozzon, hanem gyógyíttassa magát, de aki egészséges, az ne lehessen betegállományban. Hétfőn is idejében kell elkezdeni a munkát, és pénteken is illik ledolgozni a munkaidőt. Terveink teljesítésének egyik nagy tartaléka rejlik a munkaidő- alap jobb kihasználásálban. A magunk elé fűzött célok elérése megköveteli tehát, hogy mindenütt erősödjön a rend, a szervezettség,' a munka- és az állampolgári fegyelem. Társadalmunkban jó és rossz dolgok, követésre méltó és elítélendő magatartásformák egyaránt megtalálhatók. Nagy számiban vannak olyan emberek, akik odaadással, önzetlenül szolgálják a közérdeket. Ök a közélet áldozatkész katonái, akik igazi közösségi magatartást tanúsítanak, minden elismerést megérdemelnek. Ennek ellenkezője is megtalálható. Vannak a társadalom iránt közömbös, a szerzést egyedüli életcélnak tekintő, önző emberek. Előfordulnak a köz- erkölcsöt, az állampolgári fegyelmet sértő megnyilvánulások. Elég gyakori a tragédiákhoz vezető gondatlanság a munkahelyeken és a közutakon. A mértéktelen italozás, az alkoholizmus sok fegyelmezetlenségnek, családok széthullásának, mostoha gyermeksorsoknak, garázdaságnak és a bűnözés növekedésének is okozója. Egyesek a törvényeket kijátszva, dologtalanul élős- ködnek a közösség kárára. Ezekkel a jelenségekkel az eddigieknél komolyabban kell foglalkoznunk. Kevés csak felháborodni a visszásságok láttán. Arra van szükség, bogy mindenki tegyen is ellenük a maga területén. A társadalom erkölcsi erejére, a becsületes többség támogatására építve, s ha indokolt, a törvény szigorával is lépjünk fel a negatív jelenségek, a korrupció, a hatalommal való visszaélés ellen, a tisztességtelen jövedelmek v is s za szó r í tás áér t. Határozottabb kiállásra van szükség a közösen alakított politika, a szocialista rendszer és erkölcsi értékeink védelmében. Fontos, hogy erősödjenek a kölcsönös tiszteleten és megbecsülésen alapuló emberi kapcsolatok, a közösségi magatartás. A szakszervezeteknek is többet kell tenmiök, hagy az olyan közösségi értékek, mint amilyeneket a szocialista bri- gádimozgalom is megtestesít, ne szoruljanak háttérbe. Előrehaladásunkhoz az ország anyagi erejét növelő, a szocialista közszellemet erősítő, az állampolgári közérzetet javító tettekre egyaránt szükség van. Aki tehát a termelésben dolgozik, ügyeljen a minőségre, takarékoskodjon az anyaggal és az energiával. Fegyelmezett munkát és magatartást követel a helyzet azoktól is, akik nem a termelésben dolgoznak. Nem szorul magyarázatra, hogy a nevelő-oktató munka, a szakemberképzés, a kulturális és a tömegtájékoztató tevékenység, az egészségügyi ellátás színvonala, az ügyintézés, az áruellátás és a szolgáltatások minősége, a szocialista törvényesség és a közrend biztosítása befolyásolja a társadalom közérzetét, hatással van a teljesítményékre. Tisztelt Kongresszus ! Sok gonddal és nehézséggel kell szembenéznünk. Mégis bizakodhatunk, mert a jövőt szilárd gazdasági és politikai alapokra, széles körű társadalmi, nemzeti összefogásra építhetjük. Ebben a szakszervezetek munkája is testet ölt, és bizonyosak vagyunk benne hogy a jövőben is aktív részesei lesznek a haza és a nép érdekeit szolgáló közös erőfeszítéseknek. A Központi Bizottság nevében ebben a meggyőződésben kívánok sikeres munkát kongresszusunknak, és kérem a magyar szakszervezetek támogatását politikánk megvalósításához — mondotta végezetül az MSZMP főtitkárhelyettese. Németh Károly nagy tapssal fogadott beszéde után FEKETE SÁNDOR, aiMÁV Budapest-iKéleti Körzeti Uzemfőnökség villa1 mosmoz- dony-vezetője lépett a mikrofonhoz. Elmondta: nagyobb az igény, hogy a szakszervezet az eddiginél erélyesebben álljon ki a dolgozók mellett munkavédelmi kérdésekben, s szálljon síkra a biztonságos munkavégzés feltételeinek javítása és a munkafegyelem szigorítása érdekében. A munkavédelem területén is meg kell teremteni a kölcsönös érdekeltség elviét a munkáltató és a munkavállaló között. MARTOS ISTVÁNNÉ, a Textilipari Dolgozók Szak- szervezetének titkára hozzászólásában javasolta, hogy a SZOT az egész tagságot vagy annak jelentős részét érintő kérdések eldöntésénél éljen a itársadalmi vita lehetőségével, nem csupán testületi ülések keretében, hanem a tagság széles körű bevonásával. Ilyen, minden tagot érintő kérdés lehetne például a kedvezményes üdültetés, hiszen a pénzügyi lehetőségek szűkülnek, az igények nőnek, de megoldást mindenképpen kell találni. TAMÓK GYULA, a Borsodi Vegyi Kombinát szak- szervezeti bizottságának titkára egyebek között az új vállalkozási formák — s ezen belül is elsősorban a vállalati gazdasági munkaközösségek — létrejöttével és .működésük tapasztalataival foglalkozott. Rámutatott, hogy a vgmk-'k olyan tartalékokat hoztak felszínre, amelyek gazdaságunkban nehezen, vagy egyáltalán nem lettek volna mozgósíthatók. Véleménye szerint a vgm'k-k által bizonyított kedvező tapasztala tóba t hasznosítani kell a főmunkaidőben is: szervezettebb munka, nagyobb érdekeltség, fokozott rugalmasság jellemezte a nagyüzemi gazdálkodást. Ez — tette hozzá — egyben azt is megkívánja, hogy a nyolcórai becsületes munka nyújtson tisztességes megélhetést minden dolgozó számára IBRAHIM ZAKARIA, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára tolmácsolta az SZVSZ üdvözletét a kongresszusnak, majd arról szólt, hogy a tagszervezetek nagy figyelemmel kísérik a magyar szakszervezetek munkáját. A konresszuson kialakult vita hasznos hozzájárulás a szeptemberben Berlinben sorra kerülő XI. szak- szervezeti világkongresszus előkészítéséhez is. ZájMBÖ ÁRPÁDINÉ, a Pedagógusszakszervezet Szolnok Megyei Bizottságának titkára felszólalásában hangot adott aggodalmának, hogy ha az iskola nem kap súlyának megfelelően prioritást az erkölcsi és az anyagi elismerésben, annak az egész nemzet látja kárát. Kiemelte: a jövőben növelni kell a nevelés, az oktatás, a szakképzés súlyát és eredményességét. Ezt követően a tanácskozás elnöke bejelentette, hogy számos üdvözlő itáviralt érkezett a kongresszushoz; dolgozó kollektívák, munkásók, intézményekben és hivatalokban dolgozók, szakszervezeti tisztségviselők (fejezték ki jőfcívánságaiikat. Ugyancsak sók üzemből, vállalattól érkezett munkaversenyfelaján- lás a 'kongresszus tiszteletére — mondotta az elnök, majd köszönetét fejezte ki a munkások, a szocialista brigádok erőfeszítéseiért. Végezetül jó munkát, sikereket kívánt nemes céljaik eléréséhez. A vitában ezután SOMOGYI GYULA, az Építők Szakszervezetének titkára a munkaverseny létjogosultságát msgkérdőjelezőkkel szemben annak a véleményének adott hangot, hogy a dolgozók aktivitásának e sajátos formájára továbbra is szükség van. Beszédes tények — a kongresszusi és felszabadulási imunlkaverseny-ered- rnények, az elmúlt óv eleji kemény tél és az energiaigon- dak miatti kiesések pótlására tett többletvállalások — bizonyítják ezt. Szólt arról is, hogy a vállalásokban helyenként még mindig sok a formális vonás. VASS TIBORNÉ, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének titkára elmondotta, hogy a .jelenlegi, feszültségekkel terhes nemzetközi viszonyok között a szakszervezeti munkában is előtérbe 'került a béke megőrzésének az emberi jogok közül a legalapvetőbbnek, az élethez való jognak a védelme. Senki sem maradihat a fegyverkezési verseny éleződésének passzív szemlélője, mindenkinek kezdeményezőan kell küzdenie a leszerelésért, a nukleáris fenyegetés elhárításáért. E küzdelemre mozgósít az a békefelhívás, amelyet Vass Tibortné olvasott fel. Ebben a magyar szakszervezetek XXV. kongresszusla felhívja a szervezett dolgozókat, hogy jobb, felelősségteljesebb munkával, tettekkel bizonyítsák békeakaraitukatt. A küldöttek a felhívás szövegét egyhangúlag elfogadták. PABLO CHEGA, a Latin- amerikai Dolgozók Állandó Egységkongresszusának képviselője arról szólt, hogy La- tin-Amerikában 'is figyelemmel kísérik a magyar gazdaság; és politikai életet, a magyar nép béketörekvéseit. A kongresszus — mondotta — lehetővé teszi a vitát egy sor, az ország előrehaladását szolgáló fontos kérdésben. Ösztönzésit, példát ad a szabadságért, a demokráciáért, a haladásért vívott harchoz a Világ más népeinek. KRIEG CSABÁ'NÉ, a Bács-KiSkuin Megyei Műanyag- és Gumifeldolgozó Vállalat szfojtiikára rámutatott, hogy a szakszervezeteknek az eddiginél többet kellene tenniük a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáért. A feltételek biztosításához azonban további állami segítségre van szükség. HARANGOZÓ ISTVÂN, a Postások Szakszervezete debreceni területi bizottságának titkára a fiatalok, a pályakezdők lakáshoz jutásának lehetőségeivel foglalkozott. Rámutatott: a széles rétegeket érintő gondok megoldása érdekében szükség van arra hogy a jövőben több állami lakás épüljön, közöttük nagyobb legyen a kis lakások aránya, s különösen fontos, hogy következetesebben valósuljon meg a gyakorlatban a lépcsőzetes lakáshoz jutás lehetősége. GANEM GANEM, az Arab Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének küldötte átadta a titkárság és az arab dolgozó osztály üdvözletét. Elmodta, hogy a mostani alkalom jó lehetőséget teremt a 'Magyarországon elért eredmények és vívmányok megismerésére. A továbbiakban korunk jelentős problémáiról szólt, kiemelve, hogy különösen a fejlődő országúik küzdenek a gazdasági élet állandó nehézségeivel, a munkanélküliséggel. Miközben a világ e problémákkal küzd, az imperialista körök — élükön az Egyesült Államokkal — folytatják a fegyverkezési versenyt. Ganem Ganem hangoztatta: a közel-keleti térségben a béke csak úgy valósulhat meg, ha a palesztin nép önrendelkezési jogot kap, s létrehozza önálló államát egyetlen jogos képviselője, a PFSZ vezetésével. Az Arab Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének Titkársága szerint a világbéke ügye csak a nukleáris leszereléssel, a támaszpontok megszüntetésével, a faji megkülönböztetés felszámolásával győzedelmeskedhet. Ezért is támogatják a Szovjetunió kezdeményezését, amely a fegyverkezési hajsza megállítására irányul. ÁGOSTON JÓZSEF, a Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsa vezető titkára egyebek mellett arról beszélt, hogy a szakszervezetek megyei tanácsainak az eddiginél nagyobb részt kell vállalniuk a területpolitikai célok kialakításában, mert az emberek a lakóhelyükön is többet várnak a szakszervezetektől érdekeik védelmében. Szólt munkaerőgazdálkodásunk egyik új jelenségéről, az ésszerűbb vállalati létszámgazdálkodás miatt feleslegessé váló adminisztratív munkaerő elhelyezkedési gondjairól is. Mint mondotta, meg kell szervezni átképzésüket, lehetőséget kell kapniuk új szakmák elsajátítására, hiszen másutt, más munkakörben égető szükség van szakavatott emberekre. BRAXÁTOR MARGIT, a Vörös Október Férfiruhagyár szabásza elmondotta, hogy az iparágban dolgozóknak több mint a fele 30 év alatti fiatal, közülük azonban mind kevesebben maradnak a szakmában. A ruhagyárakban szalagrendszerű munka f olyik, szigorú a norma, amit nem mindenki vállal. De nemcsak ez készteti állásváltoztatásra a fiatalokat. Jobban fizető munkahelyre van szükségük ahhoz is, hogy lakásgondjaikat megoldhassák. KRISTÓF FERENCNÉ, a répcelaki Szénsavtermelő Vállalat csoportvezetője a bányászat több mint 25 ezer nődolgozójának helyzetéről szólva elmondta, hogy bár nem a föld alatt, de mégis gyakran igen mostoha körülmények között végzik munkájukat, annak ellenére, hogy az elmúlt években — a szak- szervezet közreműködésének köszönhetően is — több intézkedés történt a nők munkakörülményeinek javításáért. Gondot jelent az is, hogy helyenként nem ösztönzik eléggé a nőket a tanulásra, a szakma megszerzésére. Ezzel a tanácskozás első napja véget ért. A kongresszus ma reggel folytatja munkáját.
