Tolna Megyei Népújság, 1986. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-15 / 39. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 39. szám. ÁRA: 2,20 Ft 1986. február 15., szombat Mai számunkból HÉT VÉGI BESZÉLGETÉS (6. old.) ÜDÜLŐ, PIHENŐ TÊESZTAGOK (7. old.) A RAJTRA KÉSZÜLNEK (13. old.) HÜSZÉVES A TOJÁSGYÁR (5. old.) Köszönet a dolgozóknak áldozatos munkájukért Megkezdődött a szakszervezetek XXV,. kongresszusa Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában péntek reggel 9 órakor megkezdte tanácskozását a magyar szakszervezetek XXV. kongresszusa. A szervezett dolgozókat több mint 800 küldött képviseli. A tanácskozáson meghívott vendégként részt vesznek a termelőmunkában élen járó dolgozók, szocialista brigádvezetők, a művészeti és tudományos élet ismert személyiségei, a szakszervezeti mozgalom veteránjai, és ott vannak az állami és társadalmi élet képviselői. A kongresszuson jelen vannak a külföldi testvérszervezetek küldöttségei is. Az elnökségben helyet foglalt Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára, Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. A kongresszust BARANYAI TIBOR, a SZOT főtitkára nyitotta meg. Üdvözölte a tanácskozás résztvevőit, köztük a külföldi testvérszervezetek, illetve nemzetközi szervezetek küldöttségeit. Ezután a tanácskozás részvevői egyperces felállással megemlékezték a magyar és a nemzetközi szakszervezeti mozgalomnak a legutóbbi kongresszus óta elhunyt kiemelkedő harcosairól. Baranyai Tibor megnyitó beszédében rámutatott, hogy az elmúlt öt esztendő — problémáival és gondjaival együtt is — eredményes szakasza volt hazánkban a szocializmus építésének. A magyar munkásosztály, a magyar nép — a nehézségek ellenére is — nemcsak megvédte vívmányait, hanem megteremtette egy dinamikusabb előrehaladás feltételeit. Az is igaz — mondotta —, hogy ennek során jobban előtérbe kerültek munkánk gyengeségei, a kijavításra váró hibák is. — A szakszervezeti küldöttértekezleteken elhangzottak kifejezték, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusának helyzetelemzése, határozata általános egyetértésre talált és reális feltételeket teremtett a szakszervezeték magasabb színvonalú cselekvéséhez is — mondotta. Érezhető volt, hogy a szakszervezeteknek változatlanul jelentős a befolyásoló erejük, tekintélyük. A szervezett dolgozók józan és bölcs értékítélete számunkra további ösztönzést ad és tagságunk bírálatára tettekkel, munkánk javításával, fejlesztésével kell válaszolnunk — mondotta a SZOT főtitkára. Ezután a küldöttek egyhangúlag elfogadták a kongresszus napirendjét. Ennek értelmében értékelik a XXIV. kongresszus óta végzett munkát, megszabják a további feladatokat, döntenek az alapszabály módosításáról; megvitatják a szám- vizsgáló bizottság jelentését, s végül megválasztják a Szakszervezetek Országos Tanácsát, s a számvizsgáló bizottságot. Egyhangúlag megválasztották a kongresz- szus munkabizottságait. Ügy határoztak, hogy a Szak- szervezetek Országos Tanácsának 217, a számvizsgáló bizottságnak 29, a SZOT Elnökségének 35, titkárságának pedig 9 tagja legyen. Ezután a kongresszus rátért az első napirendi pont tárgyalására. GÁSPÁR SÁNDOR, a SZOT elnöke terjesztette elő a Szaikszerve- zetek Országos Tanácsának jelentését a XXIV. kongresszus óta végzett munkáról és a magyar szakszervezetek további feladatairól, illetve szóbeli kiegészítést fűzött a SZOT írásos beszámolójához, amit a küldöttek már korábban kézhez kapták. Gáspár Sándor beszéde A SZOT elnöke emlékeztetett arra, hogy öt évvel ezelőtt, a XXIV. kongresszus egy igen feszített cselekvési programot fogadott el. Ennek lényege az volt, hogy mozgósítani kell a dolgozók, a szakszervezetek minden erejét hazánkban a szocialista vívmányok és az életszínvonal védelmére, a gazdasági visszaesés megakadályozására, és egyben erőt kell gyűjteni egy későbbi fejlődésihez. — Ismeretes — mondotta —, hogy e célúikat lényegében teljesítettük, de nem valósítottuk meg teljes mértékben. Nem sikerült megőrizni a nyugdíjak reálértékét, szinten tartani a reálbéreket. Ez nehéz helyzetet teremtett, amely természetesen rányomta a szakszervezeti eredményekre is a bélyegét. Valamennyi konkrét célunkat nem értük el, de azt igen — és ez, figyelembe véve népgazdaságunk teljesítő- képességét és gondjait, nagyon nagy dolog —, hogy a mostani kongresszuson már dinamikusabb fejlődést segítő cselekvési program kitűzéséről beszélhetünk. A XIII. pártkongresszus döntése alapján a VII. ötéves terviben a gazdaság, az élet- színvonal és társadalmi életünk fejlődésében ismét növekedést terveztünk. Ennek az eredménynek az elérésében a szakszervezetknëk is jelentős részűik volt. Köszönet a dolgozóknak, különösen a nagyipari üzemeinknek, akiknek áldozatos munkája döntő volt az eredményekben, akik ugyan fogyó türelemmel, de elviselték a szaporodó gondokat. A szakszervezeti Választásúikon elhangzott felszólalásokra utalva elmondta: a szakszervezeték tevékenységének túlnyomóan józan és mértéktartó megítélése mellett a vitákban elhangzottak például olyan vélemények is, hogy a szakszervezet ne törődjön azzal, van-e lehetőség a dolgozók igényeinek kielégítésére, vagy nincs, hanem fogalmazza meg a -maga követelményeit, és harcoljon teljesítésükért. — Ez így számunkra elfogadhatatlan — mondotta. — A szakszervezeti mozgalomnak, amikor javaslatait, követelményéit megfogalmazza, mindig faelembe kell vennie azt is, van-e anyagi lehetőség teljesítésükre vagy nincs. Megfogalmaztak olyan véleményt is, hogy a felismert gondokról már nem beszélni kell, hanem megvalósításukért cselekedni. Ez a bírálat jogos, azonban a szakszervezetek a gazdasági feladatok végrehajtásának nem opare- tív irányítói, hanem segítői. A szakszervezeteknek saját rendeltetésük van. Nem más szervek helyett dolgoznak. A mi feladatunk : szakszerveA szakszervezeti mozgalom osztályszervezet, elkötelezett és önálló részese a hatalomnak. Nincsenek önzeti eszközökkel elősegíteni az ország gazdasági erejének növelését, a hatékony, fegyelmezett és felelősen végzett munkát és segíteni mindazt érvényre jutni, ami gazdasági céljainkat előbbre viszi. Ennek érdekében önállóan alakítjuk ki feladatainkat, véleményünket, munkamódszerünket. A dolgozók javaslataira, bírálatára természetesen odafigyelünk. Nagyon fontos, hogy társadalmunk politikai intézményrendszerének valamennyi szereplője nyitott, türelmes és toleráns legyen a felelősen megfogalmazott vélemények irányában. A történelem megtanított bennünket arra, hogy senki nem lehet csalhatatlan. Pártunk ezt ismerte fel 1956 után. A mai napig politikájának egy-iik vezérfonala, hogy nem uralkodik, hanem vezet, nem parancsol, hanem meggyőz, nem diktál, hanem szolgál. Nagyon fontos, hogy ez a gyakorlat továbbra is érvényesüljön, sőt erősödjön. — A "tőkés osztály részéről világszerte erősödik a törekvés, hogy csökkentsék a szakszervezetek befolyását, erejét — mondotta. — A gazdasági válságra, az ebből adódó folyamatokra hivatkozva szabad utat akarnak kapni a szakszervezetek korlátozásához. Nálunk ilyen törekvés nincs, de előfordulnak olyan nem hivatalos nézetek, amelyek képviselői szeretnék korlátozni a magyar szakszervezetek befolyását, erejét; ezek a nézetek azonban politikánk lényegének meg nem értéséből, vagy különböző dolgok ösz- szekeveréséből fakadnak. áliló politikai törekvései, s mint a hatalom részese, fe(Folytatás a 2. oldalon.) A szakszervezeti mozgalom elkötelezett Zárszámadás Bölcskén Nehéz, de eredményes esztendőt zártak a bölcskei Rákóczi téeszben. A tegnap megtartott 26. zárszámadó közgyűlésen az előző esztendő munkájáról, az eredményekről Ulbert Ádám, a szövetkezet elnöke számolt be a tagságnak. A közgyűlésen részt vett Nagy Ferenc, az MSZMP Tolna Megyei Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának vezetője, Barsi Mihály, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője, valamint dr. Dávid Csaba, a TOT tanácsosa. A vezetőség beszámolójából kitűnt, hogy a növény- termesztésben változatlanul a gabonatermő terület a domináns, a szántóterület kétharmadán termelnek gabonát. A jövőben megszüntetik a kendertermelést, mert gazdaságtalan, s a termelés technikai színvonala alacsony. Az állattenyésztési ágazat ■ az üzemi nyereség, az üzemi eredmények növeléséhez az elmúlt években nem járult hozzá. Felszámolták ezért az éveken keresztül ráfizetéses szarvasmarhaágazatot, most csupán sertéstenyésztéssel foglalkoznak. A sertéstenyésztést és hizlalást azonban a jövőben bővíteni kívánják, ezért Juhásztanyán megépítették az új sertéstelepet. Ezeknek az intézkedéseknek a következtében várható, hogy az állattenyésztés az 1986-os évtől tisztes nyereséget termel. A szövetkezet pénzgazdálkodása kiegyensúlyozott. Az elnök beszámolóját követően ismertették az 1986. évi terveket, majd kitüntetéseket adtak át a legjobb munkát végző téesz-tagok- nak. dvm—bj Gáspár Sándor a szónoki emelvényen Ulbert Ádám beszámol a végzett munkáról A zárszámadó közgyűlésre igyekeznek a téesz-tagok
