Tolna Megyei Népújság, 1986. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-14 / 11. szám

Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam. 11. szám. ABA: 1,80 Ft 1986. január 14., kedd. Árrendezés — VÁLTOZÁSOKKAL (3. old.) TV-NAPLÔ (4. old.) VISSZATEKINTÉS ÉS ELŐREGONDOLKODÁS (5. old.) NYITÁNY a kézilabda L TÉLI KUPÁN (6. old.) BOLT, AMELYIK (3. old.) „NINCS“ Rangsor Gazdasági hetilapunk nemrégiben közölte a ha­zai Iparvállalatok, és mező­gazdasági üzemek „toplis­táját”, vagyis annak a száz-száz üzemnek a rang­sorát, amelyek a különböző közgazdasági mutatószá- mok alapján a legjobbak közé tartoznak. Ilyen listák a megyében Is készülnek, méghozzá rendkívüli alapossággal. Éppen itt van előttem az egyik: az őszi búza ered­ményeit dolgozták fel a megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osz­tályának munkatársai. Eb­ből megtudhatjük, hogy például az idén a bölcskei, a dombóvári és a teveli téesZben termett a legtöbb búza, a GK-Boglár fajta átlagtermése volt a legma­gasabb, a legnagyobb terü­leten a Baranjikát termesz­tették, végül üzemenként vizsgálták öt év átlagter­mését, pontosan kimutat­va, hogy melyik esztendő­ben termett a legtöbb ke­nyérgabona. A felsorolás hosszas kis­sé, de így teljes. A gazda­sági elemző munkát termé­szetesen minden egyes üzemben elvégzik, túl ezen azonban az országos és a megyei helyzetkép ismerete sem nélkülözhető, hisz csak így tudja önmagát elhe­lyezni egy-egy üzem a gaz­dálkodás egészében. Külö­nösen most, a tervkészítés idején fontos, hogy adott­ságaikat felmérve, s ismer­ve nemcsak a tudomány, hanem a gyakorlat pontos eredményeit, változtassanak eddigi gyakorlatukon, üj fajtát válasszanak, módo­sítsák a takarmányozás rendszerét. A megyei toplisták után, nézzük hát hol állunk az országos rangsorban. Ami az ipari üzemekét illeti, kifejezetten Tolna megyei üzem nem szerepel a szá­zas listán, — viszont szá­mos vállalatunk igen, még­hozzá úgy, hogy valame­lyik tröszt vagy nagyválla­lat fináléja, részegysége. A mezőgazdasági üzemek toplistáján tizenkét Tolna megyei üzem érte el ered­ményei alapján, hogy az egy főre jutó bruttó jöve­delem és vállalati ered­mény, a bruttó állóeszköz­érték és az anyagköltség száz forintjára jutó válla­lati eredmény alapján a legjobbak között tartsák számon. A Dalmandi Me­zőigazdasági Kombinát a saját kategóriájában a he­tedik helyen áll. A mező- gazdasági szövetkezetek sorrendje a következő: Ka- pospula, Niak, Döbrököz, Bátaszék, Paks Szabadság Tsz, Mözs, Kaposszekcső, Regszemcse, Felsőnána, Madocsa, s végül a paksi Dunamenti Egyesülés tsz. Különösen szembetűnő az az „ugrás”, amit a báta­szék! Búzekalász produ­kált: három év alatt a 203. helyről a 43. helyre került, vagy például a paksi Sza­badság téesz: 1982-iben az ország téeszei között a 943. helyen volt, 1984-ben vi­szont már a 42. helyet sze­rezte meg magának. A költségek, a ráfordítások a termelés alapos elemzé­sével, s természetesen szor­galmas kitartó munkával. D. V. M. Hazánkba érkezeit Alekszej flntonov Marjai Józsefnek, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének, a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési kormányközi bizottság ma­gyar tagozata elnökének meghívására hétfőn küldött­ség élén hazánkba érkezett Alekszej Antonov .miniszter­elnök-helyettes, a bizottság szovjet tórseLnöke, aki részt vesz a bizottság Budapesten sorra .kerülő 34. ülésaakán. A delegáció tagja Borisz Balmont szerszámgépgyár­tási és szerszámipari minisz­ter, Vlagyimir Lisztov vegy­ipari miniszter, Alekszej Petniscsev műtrágyagyártási miniszter, valamint több szovjet minisztérium és fő­hatóság vezető munkatársa. A kormányközi bizottság 34. ülésszaka kedden kezdi meg munkáját. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Marjai József fogadta. Jelen volt Borizs Sztukalin, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának ülése A VI. ötéves terv idősza­kában eredményesen gazdál­kodtak a termelőszövetkeze­tek, előirányzataikat összes­ségében teljesítették. Az el­múlt egy-két évben adódott gazdálkodási gondok részben külső tényezőkkel magyaráz­hatók, ám a termelésben is föllelhetők olyan hiányossá­gok, amelyeket helyi erővel, a lehetőségek jobb kihaszná­lásával föl lehetne számol­ni — ezt állapította meg a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa hétfői ülésén, amelyen elemezték az elmúlt időszak teljesítményét és megvitatták az idei felada­túikat. Lehoczki Mihály, a TOT főtitkárhelyettese beszámo­lójában rámutatott: a kö­zös gazdaságok erőforrásai­kat jól hasznosították az el­múlt években, a termelést si­került úgy alakítaniok, hogy az jól szolgálta a lakossá­gi igények kielégítését, és jutott kellő mennyiség ex­portba is. Esetenként azon­ban túlzottan igénybe kel­lett venni a műszaki fel­szerelést, a gépparkot. Ez figyelmeztető, mivel a gépek egynegyede műszakilag el­használódott, a traktorpark­nak pedig immár fele nul­lára leírt, s nem sokkal jobb a helyzet a kombájnok ese­tében sem. A termelők hely­zetét nehezítette, hogy a fölhasznált anyagok, gépek ára nagyobb mértékben nőtt, mint terményeik érté­kesítési, felvásárlási ára. A különbség olyan nagy, hogy a gazdaságok jövedelmezősé­ge is veszélybe került emiatt, különösen ott, ahol kedve­zőtlenek az adottságok. Az elmúlt három évben ezek­ben az üzemekben 20—40 százalékkal csökkent a nye­reség. A csökkenés ellen­súlyozására a kiegészítő te­vékenység jöhetne számí­tásba, ennek fejlődése azon­ban megtorpant és nem ad­ja azt a többletjövedelmet, ami a rosszabb körülmé­nyek között gazdálkodó üze­mek számára gyakran nél­külözhetetlen. Különösen az állattenyész­tésben járhat az ilyen üzemi magatartás veszélyekkel. Rámutatott arra is, hogy az idei szabályozás ösztönzi az alapvető ágazatok fejleszté­sét és a rekonstrukoiót, s ez­zel a lehetőséggel élni kell. Hosszabb távon csak így. le­het megteremteni ugyanis a tagság és az üzemi érdekek harmóniáját. A beszámolót követő vitá­ban többen felvetették: a gazdálkodás értékelési rend­szere, annak előírásai túlsá­gosan gyakran változnak, és tések a gazdálkodás egészét ez megbontja a tervezés és a megvalósítás egységét. Né. ha megkésve születnek dön- érintő kérdésekről, a hiá­nyosságokkal, hibákkal kap­csolatban, s az elhúzódó ügy­intézés a gyakorlatban is te­temes károkat okoz. Nehez­ményezték, hogy a felvásár­lók gyakran a téeszek kárá­ra minősítik a terményeket; a felektől függetlenül megis­mételt vizsgálatok az esetek többségében a téeszeknek adnak igazat. így van ez például a tejtermelésben, s ez is hozzájárult a termelői kedv megcsappanásához. Felvetették, hogy a gabona— gyep váltógazdálkodás beve­zetésénél — amelytől a ga­bonatermelésben többleteket várnak — túlságosan mere­vek az előírások, olyannyi­ra, hogy nemegyszer egye­nesen teljesíthetetlenek. Jobban meg kellene bízni a gazdaságok szakértelmében; a merev kötöttségek nélkül, a helyi elképzelések megva­lósításával a program is eredményesebb lenne. Üdvö­zölték, hogy élénkülés ta­pasztalható a beruházások­nál, a 'korábbinál lényege­sen több termelőszövetkeze­ti létesítmény felújítását, korszerűsítését határozták el. Óvári Miklós fogadta Jerzy Jaskierniát Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára hétfőn a KB székházában fo­gadta Jerzy Jaskierniát, a Lengyel Hazafias Nemzeti Űjjászületési Mozgalom, a PRON főtitkárát, a LÉMP KB tagját, aki a Hazafias Népfront meghivására tar­tózkodik hazánkban. A szívé­lyes légkörű megbeszélésen eszmecserét folytattak a két ország belpolitikai életének főbb kérdéseiről, a szövet­ségi politika feladatairól. A megbeszélésen részt vett Pozsgay Imre , a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára. Jelen volt Jerzy Zielinski, a Lengyel Népköztársaság magyaror­szági nagykövete. (MTI) Tárgyalás a vegyi fegyverek betiltásáról Genfben megkezdődött a vegyi fegyverek betiltásával kapcsolatos kétoldalú tár­gyalások újabb, szakértői fordulója — vált ismeretessé hivatalos amerikai forrásból. A háromhetesre tervezett megbeszéléssorozat, amelyet a genfi leszerelési értekezle­ten a vegyi fegyverekről foly­tatandó tárgyalásokra létre­hozott bizottság folytat, a február 4-én nyíló genfi le­szerelési értekezletet előzi meg. A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének XXXIV. kongresszusa vasárnap kezdte ímeg munkáját. Hétfőn folytatódott a vita a központi vezetőség írásos beszámolója, a szóbeli kiegészítés és a ha­tározati javaslat fölött. Részt vett a tanácskozáson Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB Diplomáciai értesülések szerint hamarosan különmeg- beszélések kezdődnek a két nagyhatalom között a vegyi fegyverek elterjedésének megakadályozásával össze­függő kérdésekről. Mihail Gorbacsov, az SZKP főtit­kára, és Ronald Reagan ame­rikai elnök novemberi genfi találkozójukon állapodtak meg a vegyi fegyverekről folyó tárgyalások meggyor­sításában. Társadalomtudományi Inté­zetének főigazgatója, Sólyom Ferenc, a SZOT titkára, és több tárca vezetője is. A kongresszus megválasz­totta a KPVDSZ vezető tes­tületéit, tisztségviselőit. A KPVDSZ elnöke Tausz Já­nos; főtitkára Vas János; titkárai: Szabó Csabáné, Te- mesi Józsefné és Tar Sán­dor. Korszerűsítés és bővítés Kistormáson Ha az idegen Kistormáson utazik keresztül, szinte ész­revétlenül, talán a település nevét is elfeledve áll tovább. A falu közepén legfeljebb az autósok számára kellemetlen éles kanyar készteti lassítás­ra. Am rövidesen még egy tényező járul éhhez a nem éppen kedvező adottsághoz. Igen tetszetős külsővel újít­ják fel a vegyesboltot, s a felújítás bővítéssel is össze­kapcsolódik. A tavalyi év vé­gén elkezdett mintegy 2 mil­lió forint értékű munka be­fejezését az első negyedév végére tervezik. A bolttól alig húsz méterre az Egyet­értés Mgtsz varrodájában is gyarapodást, bővítést tapasz­taltunk. A jobbára helybéli és kölesdi asszonyokat, lá­nyokat foglalkoztató üzem 1984 júliusában 28 fővel in­dult. Ma pedig a tavalyi bő­vítés eredményeként, amikor az alsó épületrészben lévő dísziműüzem helyét is a var­roda vette át, már 43-as lét­számmal dolgoznak. Tavaly a Szekszárdi Szabó Szövetke­zetnek bérmunkában 3 millió 186 ezer forint értékben ké­szítettek nadrágokat. Nemcsak szépül, bővül is az élelmiszerbolt A varroda A KPVDSZ konaressziisa

Next

/
Thumbnails
Contents