Tolna Megyei Népújság, 1986. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-14 / 11. szám

2 NÉPÚJSÁG 1986. január 14. Szovjet-japán kapcsolatok PANORÁMA Sevardnadze előtt így látják Moszkvában... „Jó szándékkal megyünk Japánba” — jelentette ki Eduard Sevardnadze kül­ügyminiszter szerdán kezdő­dő tokiói látogatásával kap­csolatban helyettese, Mihail Kapica a napokban tartott sajtókonferenciáján, s el­mondta, hogy a Szovjetunió azt szeretné, hogy Japánhoz fűződő kapcsolatai jószom­szédiak és barátiak legye­nek. Nemzetközi síkon szeret­nénk együttműködni Tokió­val a béke megőrzése, a fegyverkezési verseny meg­fékezése és a világűr mili- tarizálásának megakadályo­zása végett. Eszmecserét szeretnénk Japánnal foly­tatni a nemzetközi kapcsola­tokban egyre jelentősebbé váló csendes-óceáni térség számos problémájáról. Or­szágunk a kétoldalú kapcso­latok fejlesztése terén igen nagy tartalékokat lát — mondotta a továbbiakban a szovjet külügyminiszter-he­lyettes, aki maga tavaly szeptemberben járt Tokió­ban. Kapica emlékeztetett arra is hogy Japán a hetve­nes években a Szovjetunió­nak hol első, hol második számú tőkés partnere volt, 1984-ben viszont a hatodik helyre esett vissza. Mint a TASZSZ egyik kommentárjában jelezte, most Eduard Sevardnadze útjára a két ország közötti légkör bizonyos javulása kö­zepette kerül sor. A javulást nem kis mértékben a politi­kai kapcsolatok tavaly tör­tént felélénkülése tette lehe­tővé. ■Megfigyelők emlékeztet­nek rá, hogy a múlt évben járt Japánban Pjotr Gyerni- csev, az SZKP KB PB pót­tagja, kulturális miniszter, valarn i nt Gy in mu hamed Kunajev. az SZKP KB PB taa.ia. Ezenkívül alacso­nyabb szintű látogatások egész sora került lebonyolí­tásra. Bár a nemzetközi és a szovjet sajtóban nemegy­szer megemlítésre került az a tény. hogy közel 10 éve nem járt Tokióban szovjet külügyminiszter, helyesebb a folyamatosságra és a foko­zatosságra helyezni a hang­súlyt. Szovjet részről pozitívan értékelték a japán vezetés­nek az utóbbi hetekben tett és a kapcsolatok javításának szándékát hangoztató kije­lentéseit. Mint a TASZSZ is jelezte: ezek a kijelentések nem maradnak észrevétle­nül, fontos azonban tettek­kel történő alátámasztásuk is. Ugyancsak a TASZSZ szö- geze le, hogy nem fog gyü­mölcsöt hozni az a próbál­kozás, hogy a szovjet—ja­pán kapcsolatok javulását egyoldalú szovjet engedmé­nyekhez kössék. Ez nyilván­való utalás volt a négy Ku- ril-s7igethez fűződő japán követelésekre, amelyeket a Szovjetunió alaptalannak és jogtalannak tart. Egyes japán politikai és üzleti körökben észlelhetően nő a remény, hogy a két or­szág kapcsolatait előzetes, vagv utólagos feltételek ki­kötése nélkül sikerül sokol­dalúan fejleszteni. Hogy eb­ből mi valósul meg, azt az idő fogja megmutatni — ál­lapította meg a Pravda. A '<-ét orszáa politikai, keres­kedelmi -gazdasági, műszaki, kulturális és más kapcsola­tait kölcsönösen előnyös ala­pon kell fejleszteni. Ezzel nemnsgk a Szovjetunió és .Tanán, hamm szomszédaik is nyernének. v Aradi emil (Moszkva) ..,és így Tokióban Nafcaszone Jaszuhiro mi­niszterelnök szerint a japán diplomácia idei legnagyobb célkitűzése a Szovjetunióval való kapcsolatok megjavítá­sa. Tokióban nem először hangoztatják a kétoldalú vi­szony normalizálásának szükségességét, de úgv tű­nik. hogy most a korábbinál többet hajlandók tenni ezért. Tokióban tisztában van­nak azzal, hogy Eduard Se­vardnadze látogatásával az új szovjet vezetés fontos gesztust tesz Japán felé. A tavaly novemberi szovjet— amerikai csúcstalálkozó nyo­mán némileg megenyhült nemzetiközi légkörben ked­vezőbbé váltak a japán— szovjet kapcsolatok javításá­nak lehetőségei is, s Tokió­ban azon a véleményen van­nak, hogy a szovjet külügy­miniszter látogatása nagy­mértékben hozzájárulhat e kedvező lehetőségek kiakná­zásához. A nyolcvanas évek első felében a két ország közöt­ti kapcsolatok a korábbi időszakhoz viszonyítva a mélypontra süllyedtek. Ja­pán csatlakozott az Egye­sült Államok szovjetellenes politikájához, s mind erőtel­jesebben hangoztatta a Szovjetunió által határozot­tan elutasított — a második világháborút követő nemzet­közi jogi rendezés szerint megalapozatlan — területi követeléseit. „A gazdaság 'nem választható el a politi­kától” jelszó jegyében kor­látozták a Szovejtunióval való gazdasági együttműkö­dést — s rövid'idő alatt Ja­pán az elsőről a hatodik helyre esett vissza a Szov­jetunió tőkés kereskedelmi partnereinek sorában. Elsőkén 'tehát a japán üz­leti élet vezetői ismerték fel, hogy ez a politika szögesen ellentétes érdekeikkel. En­nek nyomán 1983-tól ismét gyakoribbá váltak a japán kereskedelmi küldöttségek szovjetunióbei látogatásai ; 1984- ben — hosszú idő után — ismét ülésezett a nem kormányközi gazdasági együttműködési bizottság, megállapítva, hogy óriásiak a kölcsönösen előnyös együttműködés lehetőségei. 1985- ben ismét felfelé ívelő tendenciát mutatott a keres­kedelmi forgalom, újra 'na­pirendre kerültek nagysza­bású közös vállalkozások ■korábbi tervei, így például a szahalini kőolaj- és föld­gázfeltárások. A nemzetközi helyzet rea­litásainak felismerésén túl mindez jelentős szerepet játszott abban, hogy a Na- kaszone-kormány módosított a Szovjetunióval kapcsolatos politikáján, a korábbinál na­gyobb józanságot és rugal­masságot tanúsít, szorgal­mazza nemcsak a gazdasági és kulturális, hanem a két­oldalú politikai kapcsolatok kibővítését Is. Tokióban azt is remélik, hogy Sevardna­dze látogatásának még eb­ben az évben folytatása lesz hasonló, vagy még maga­sabb szinten. PIETSCH LAJOS (Tokió) BRÜSSZEL Luxemburgban hétfőn alá­írták a Magyar Népköztársa, ság és a Luxemburgi Nagy- hercegség kormánya közti kulturális megállapodást. A megállapodás tudományos, irodalmi, színház-, film- és képzőművészeti, oktatási, va­lamint ifjúságpolitikai együtt­működést irányoz elő. TIRANA Tiranában az Albán Szo­cialista Népköztársaság Népi Gyűlése ünnepi ülésen em­lékezett meg a népköztársa­ság kikiáltásának 40. évfor­dulójáról. Az ülésen részt vett Ramiz Alia, az Albán Munkapárt Központi Bizott­ságának első titkára, a Népi Gyűlés Elnökségének elnöke és más albán vezetők. Ünne­pi beszédet Pali Misika, az Albán Munkapárt Központi Bizottsága Politikai Bizottsá­gának tagja, a Népi Gyűlés elnöke mondott. BERLIN A genfi szovjet—amerikai csúcstalálkozón megkezdett párbeszédnek kedvező fordu­lathoz kell vezetnie a nem­zetközi helyzetben; nem sza­bad elszalasztani egy új, tar­tás enyhülés esélyeit — je­lenítette ki Eriah Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az Államtanács elnöke az NDK-beli diplomáciai kép­viseletek számára az új év­ben adott első fogadáson. PRAGA A csehszlovák pártsajtó hétfőn nyilvánosságra hozta a CSKP KB Elnökségének tervezetét a szervezeti sza­bályzat javasolt módosításai­val. Ezekről a küszöbönálló járási és megyei pártértékez- leteken véleményt nyilvání­tanak, s a dokumentumot az elhangzott állásfoglalások, esetleges javaslatok figye­lembevételével a CSKP XVII. kongresszusa elé ter­jesztik márciusiban. TOKIO Nakaszone Jaszuhiro mi­niszterelnök üzenetével hét­főn Phenjiainba utazott a Ja­pán és a KNEXK közötti ba­rátság ápolására alakult .par­lamenti csoport elnöke. WASHINGTON Sikeresen állított pályára egy nagy teljesítményű hír­közlési mesterséges holdat vasárnap a Columbia ame- riaki űrrepülőgép személyze­te. Jovanka Broz követelése A jugoszláv közvélemény­ben nem keltett megrökönyö­dést, s különösebb meglepe­tést sem az a hír, hogy a néhai Tito elnök özvegye, Jovanka, valamint Tito előző házasságaiból született fiai, Zsarko és Miso Broz bírósági pert indítottak örökösi jo­gaik érvényesítésére. Az új­ságok részletes tudósítások­ban ismertették az ügy rész­leteit, amelyekről a szövet­ségi parlamentben Boriszlav Krajina igazságügyi és köz­igazgatásszervezési miniszter tájékoztatta a képviselőket. ■Két különálló perről van szó. Az egyik Tito műveinek szerzői honoráriumai körül folyik, s ebben felperesként Jovanka asszony, továbbá Zsarko és Miso Broz együt­tesen lépett fel. A másikat egyedül az özvegy indította, hogy neki ítéljenek bizonyos olyan ingatlan és ingó va­gyontárgyakat, amelyek Jo- szip Broz Tito személyi tu­lajdonát képezték, vagy ame­lyeket tartósan használt. Tito elnök összes művei Jugoszláviában 30 kötetben jelentek meg. Számos mun­káját újra meg újra kiadják. Válogatott művei több ide­gen nyelvű kiadásban, s tu­catnyi külföldi országban is napvilágot Láttak. A jugoszlá­viai kiadók a belgrádi Na- rodna Knjiga kivételével az elmúlt években rendezték az örökösökkel a honoráriumok kérdését, átutalták az újabb kötetekért járó pénzt. A Na- rodna Knjiga azonban nem hajlandó fizetni. Azzal érvel, hogy „a szerzői honoráriu­mok örökösei nem jogosultak a honoráriumra, mert Tito elnök még életében többször hangsúlyozta : „minden mű­vem az egész nép tulajdona”. Most tehát a bíróságon a sor, hogy mérlegelje a peres felek álláspontját. Tito elnök halála után öz­vegye kiköltözött a 'belgrádi Uzsiiaska utca 15. szám alatti kertes házból, ahol férjével élt. Ez az épületkomplexum, az úgynevezett virágházzal együtt, amelyben az elnököt eltemették, napjainkban a Joszip Broz Tito emlékköz­ponthoz tartozik. Az elmúlt években több millió ember, köztük sok száz külföldi ál­lamférfi és politikai szemé­lyiség kereste fel. Jovanka Broz ideiglenesen egy több száz négyzetméter alapterületű villába költözött, amelynek minden fenntar­tási költségét a jugoszláv ál­lam fedezi. Személyautó, gépkocsivezető, takarító és kiszolgáló személyzet áll az özvegy rendelkezésére. ö maga a jelenleg folyó­sítható legmagasabb, havi 172 079 dináros (közel 600 dolláros) nyugdíját élvezi, amiből csupán személyi ki­adásait kell fizetnie. Mivel a jelenlegi villát, s a többit, amit felajánlottak ne­ki, nem találta megfelelő­nek, az általa jóváhagyott tervek alapján a szövetségi kormány új lakóházat építtet számára Belgrád legszebb kerületében, a Dedinjén, 280 négyzetméter alapterülettel, több mint 100 millió diná­ros költséggel. Jovanka asszony a bíró­sághoz benyújtott iratában összesen 77 olyan ingóságot és ingatlant sorolt fel, amelyek véleménye szerint örökösként őt illetik meg. Követeli például, hogy az 6 tulajdonába menjen át Brio- ni szigetén az úgynevezett Fehér villa, Vangi szigetén Tito elnök háza, Tito elnök brioni dolgozó lakosztálya, Beligrá'dban az Uzsicska ut­ca 15. szám alatti villa, a horvátországi „Matija Gu- bec” múzeum, a zágrábi „Zagorje” villa, Belgrádban az Uzsicska utca 15. szám alatt az úgynevezett Bili­árd-szoba, az Erdész-lak, a virágház. A listán szerepel Joszip Broz Tito száznál több hazai és külföldi ki­tüntetése, amelyek közül jó néhány kivételes értékű. Az özvegy véleménye sze­rint az ő tulajdonát kell ké­peznie a Tito elnöknek aján­dékozott öt személygépko­csinak is. (Egy-egy Rolls Royce, Cadillac, Chevrolet, Fiat és Zasztava kocsikról van szó), továbbá a Vangi szigeten levő szőlőnek és gyümölcsösnek, a szaimobori szőlőnek (ezt Tito elnök Mi­so fia részére vásárolta meg), a lovasfogatoknak (a dja- kovói méntelep ajándéka), porcelán- és kristálykészle­teknek (indiai, csehszlovák, francia, török stb. ajándék), Tito vadászfegyvereinek, könyvtárának, festmény-, szobor, óra- és bélyeggyűj­teményének. A perben a jugoszláv ál- lamelnökség érdekeit a szö­vetségi jogvédő hivatal kép­viseli, s Jovanka Broz köve­telését alaptalannak tartja. Az özvegy által felsorolt tárgyiakat társadalmi tulaj - donnáik tekinti. A szövetségi parlament a közelmúltban, gyorsított el­járással törvényt alkotott „a Tito elnök életével és mun­kásságával kapcsolatos, tár­sadalmi tulajdonban levő tár­gyak kezeléséről”. A bíró­ságnak ez a törvény szol­gál majd alapul a jugoszláv államelnökség és Jovanka Broz közötti vagyonjogi per­ben meghozandó döntések­nél. Márkus Gyula (Belgrád) Puccskísérlet DéÊ-Jemenben Államellenes összeesküvést hiúsítottak meg hétfőn Aden- ban, a Jemeni Népi Demokra­tikus Köztársaság fővárosá­ban. Az összeesküvők tervei között szerepelt Ali Nasszer Mohammed elnök megölése is. A puccskísérlet négy ve­zetőjét halálra ítélték, s az ítéleteket még aznap végre­hajtották. Hírügynökségi je­lentések szerint Adenban nyugalom van. Az adeni rádió hétfőn is­mertette a Jemeni Szocialista Párt K)B Politikai Bizottsá­gának hivatalos közleményét, amely szerint a nap folyamán jobboldali opportunista ele­mek államcsínyt kíséreltek meg, s Ali Nasszer Moham- mednek, a Legfőbb Népi Ta­nács Elnöksége elnökének, a JSZP főtitkárának életére törtek. A biztonsági erők meghiúsították a kísérletet, s számos puccsistát letartóz­tattak. A JSZP Politikai Bizottsá­ga különbizottságot hozott létre az ellenforradalmárok ügyének kivizsgálására. Az ítéleteket ez a bizottság hoz­ta. A kivégzett személyek: Ali Ahmed Nasszer Antar, a Legfelsőbb Népi Tanács El­nökségének volt alelnöke, Abdul Fatah Iszmail, az or­szág egykori elnöke, Ali Szalem al-Bied, helyi köz­igazgatási miniszter, vala­mint Ali Sai Hadi, a JSZP Legfelsőbb Ellenőrző Bizott­ságának elnöke. Az állam­csínykísérlet többi letrtózta- tott résztvevőjének ügyében bíróság dönt majd. Amerikai hadihajók a Perzsa-öböl környékén A Fehér Ház és az ameri­kai külügyminisztérium „igen komoly incidensnek” tartja, hogy az iráni haditengeré­szet a Perzsa-öböl bejárata közelében feltartóztatott és átkutatott egy amerikai ke­reskedelmi hajót, egyelőre azonban nem tervez ezzel kapcsolatban ellenintézke­déseket. A Pentagon két amerikai hadihajót vezényelt az Indiai-óceánról a közeibe, hogy adott esetben fegyveres védelmet adhassanak az ame­rikai kereskedelmi hajóknak, de washingtoni közlés szerint nincs szó arról, hogy a ke­reskedelmi hajók állandó hadihajó-kísérettel közleked­nének. A vasárnapi incidensről az amerikai fél azt jelentette, hogy nem került sor ellenál­lásra, a hajót feltartóztató iráni tengerészek kétórás ku­tatás után eltávoztak. A hajó washingtoni közlés szerint az Egyesült Arab Emírségekbe tartott, ahol gabonaszállít­mányt akart felvenni. Az irá­ni hatóságok arról akartak meggyőződni, hogy a hajó nem szállít-e fegyvereket Iraknak. Latin-amerikai külügyminiszterek közös nyilatkozata A venezuelai Caraballedában tartott tanácskozás résztve­vői (Telefotó) Nyolc latin-amerikai or­szág külügyminisztere közös nyilatkozatban tett hitet a közép-amerikai válság poli­tikai megoldása mellett. A térségbeli válság tárgyalásos rendezéséért tevékenykedő Contadona-csoport — Mexi­kó, Kolumbia, Panama, Ve­nezuela — és az azokat ak­tívan támogató limai-csoport — Peru, Argentína, Urugay, Brazília — külügyminiszterei a venezuelai CarahaHleda- ban elfogadtak egy okmányt, amelyben megerősítik: min­den meglevő nehézség elle­nére is folytatják diplomá­ciai erőfeszítéseiket a közép­amerikai konfliktus elmélyü­lésének elhárítása érdeké­ben. A nyolc külügyminiszter megerősítette, hogy meg kell valósítani a Contadora-béke- tervezet alapelveit. Felszólí­totta a közép-amerikai or­szágokat, hogy tegyenek meg minden erőfeszítést egy tér­ségbeli békeszerződés alá. írásáért. A cariaballedai üze­net szerint is latin-amerikai megoldásra, a be nem avat­kozás, az önrendelkezés, a területi integritás, a demok­ratikus pluralizmus elveinek megvalósítására van szükség egy közép-amerikai béke­rendezés során. A békeokmány aláírásának eddigi legfőbb akadálya az vol't, hogy az úgynevezett biztonsági kérdésekben nem sikerült áthidalni a nézetel­téréseket Nicaragua, vala­mint a többi közép-amerikai ország (illetve a mögöttük álló Egyesült Államok) kö­zött. A mostani felihívás sür­geti a hadgyakorlatok be­szüntetését, a külföldi kato­nai tanácsadók kivonását, a fegyverzet befagyasztását, majd fokozatos csökkentését. A felhívás a kétoldalú pár­beszéd felújítására szólítja fel a niicaraguai és az ame­rikai kormányt.

Next

/
Thumbnails
Contents