Tolna Megyei Népújság, 1986. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-13 / 10. szám
a Képújság 1986. január 18. • • ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Megái l-e a TOTÉV-nél az autóbusz? Takler János decs! olvasónk elmondta, hogy egy évvel ezelőtt olyan döntés született, hogy a TOTÉV előtti megállónál 11.30-kor minden autóbusznak megállója van, tehát meg kell állnia. Ez azonhan a gyakorlatban nem így történt. A Szekszárd—Sárpilis útvonalon közlekedő járat megáll, a többi viszont nem, pedig szükség lenne rá. Pech József, a Gemenc Volán igazgatója küldte meg a választ: — Olvasójuk által említett járatot — amely Szekszárd autóbuszéi lo- másról 11.30-kor indul, — nem vállalatunk, hanem a PANNON Volán Pécs üzemelteti. Ez ügyben megkerestük a vállalatot, ahonnan azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a fenti járatat a TOTÉV-megállóban nem kívánják megállítani. Vállalatunk a Szekszárdról Öcsény irányába közlekedő autóbusz- járatokat 1085 januárjától állítja meg a TOTÉV-megáUó- ban. Jár-e szabadság, köpeny és fizetésemelés? Régi Jánosné paksi olvasónk mellékfoglalkozást kötött napi 4 órai elfoglaltsággal, takarítói -munkakörbe. Mivel mellékfoglalkozás, így nem adnak szabadságot, T elefonszámunk : 16.211 munkaköpenyt, és fizetés- emelést. Azt kérdezte, hogy jogos-e ez az eljárás? Tehát jár-e időarányosan szabadság? Munkaköpeny. és milyen kihordási idővel? Fizetésemelést, ha a munkát rendesen elvégzi, elutasíthatják-e azzal, hogy mellékfoglalkozásra nem jár? Dr. Deák Konrád válaszolt a kérdésekre: — A másodállásra és a mellékfoglalkozásra nézve — ahogyan azt a 22/1979. (XII. 28.) MüM. számú rendelet előírja, éppen az ebben a jogszabályban írt kivételekkel — a munkaviszonyra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. A szabadság tekintetében pedig az a rendelet kivételt jelentő előírásokat nem tartalmaz, olvasójukat tehát a mellékfoglalkozás keretében ellátott munkaviszonya alapján az évi rendes szabadság megilleti. — A Munka Törvénykönyve végrehajtási rendelete (Mt. V.) 70. §-a szerint: „A munkaruha és a formaruha juttatásra jogosító munkaköröket, a dolgozókat ezekben megillető ruhafajtákat, a juttatási időket, valamint a juttatás egyéb feltételeit a kollektiv szerződésben kell meghatározni”. Megjegyezzük: ahol kollektív szerződés nincs, ott a Munkaügyi Szabályzat tartalmazza ezeket az előírásokat. Munkáltatója idevonatkozó előírásait, annak Munkaügyi Szabályzatát, kollektív szerződését mi nem ismerjük, azonban olvasójuknak módjában áll abba betekinteni, s így közvetlenül a munkáltatójánál, annak szakszervezeti szervénél ismerheti meg az ide vonatkozó rendelkezéseket. — Harmadik kérdésére egészen röviden tudunk válaszolni: Fizetésemelést adni nem kötelező. A munkáltató joga, hogy kinek a munkáját milyennek értékeli, s ad e fizetésemelést az általa elismert jó munkáért. A munka díjazása tekintetében a munkaszerződésben írtak az irányadók. Várható-e szilárd útburkolat ? Lakatos Ferenc kisvejkei olvasónk leveléből idézünk: „Ahol lakom a falutól kb. 800 méterre van, s két utcából áll. Ebben a két utcában sok az iskolaköteles és az óvodás gyerek, de ez mellett vannak öregek is, betegek, akikhez nagyon sokszor jár az orvos, illetve a mentő. Ide azonban nem tud feljönni a jármű, főleg rossz idő esetén, amikor nagy a sár. Többször kértük, hogy ebben az utcában is legyen kövesút, illetve szilárd burkolat, mivel több helyen gépkocsi is van, de sajnos nem tudják használni, a földes út miatt. Szász János, Kisvejke Közös Községi Tanácsa elnöke válaszolt: — Kisvejke Közös Községi Tanács, Kisvejke székhellyel. Társközségeink Lengyel, Mucsfa és Závod. Szilárd útburkolattal való ellátottság a négy községben átlag kb. 50 százalék. Egyedül Lengyel községben elfogadható, kb. 90 százalék. Belterületi útjaink állapota sajnos csak egyik égető gondunk. Középületeink kettő kivételével régi, alap nélküli vályogházak. Ezekben működnek óvodáink, iskoláink, szolgálati lakásaink is. Závodon és Mucsfán van közkifolyós egészséges ivóvizünk, 2—2 kifolyóval, ez a községek 5—5 százalékán segít. Kisvejikén és Lengyelen egyáltalán nincs egészséges ivóvíz. Egyetlen általános iskolánkat bővítenünk kell. Az Igényeket és a lehetőségeket figyelembe véve a VII. ötéves terv legfontosabb feladata mind a négy községünk egészséges ivóvízzel való ellátása, középületeink rendbetétele, iskolabővítés és a 89—90-es évekre terveztünk útépítéseket a lefektetett vízvezetékre, az anyagiak és a lakossági hozzájárulás függvényében. — A József A. utca és a vele párhuzamos Jókai u. szintkülönbsége kb. 30—35 m, ezt egy 180—200 m hosz- szúságú terméskővel kirakott út köti össze, egyik oldalán végig betonjárdával. Az út átlagosan 2,5 m széles, egy jármű fér el rajta. Bizonyos időszakokban (hó, jég) időszakosan járhatatlanná válhat. 1986-ban az utcáról leszedjük a ráhordott földet és a vízelvezetést megoldjuk. A tanács lehetőségei korlátozottak, a szilárd útburkolat ígérete részemről felelőtlenség lenne. Ml VÁLASZOLUNK Hazai tájakon Apaj múltja és jelene ». íj iáÁ Lovasnapok Apajpusztán, a szereplők a csikósok Valamikor úgy tartották, hogy a magyar, lovasnemzet. Ez jelenidőben már semmiképp sem mondható. Az azonban kétségtelen, hogy az elmúlt századfordulóig — s még egy kicsit utána is, az első világháborúig — magyarokból verbuválódott a monarchia könnyűlovassága, azaz a huszársága. A 18. századi nagy háborúkban és a Rákóczi szabadságharcban, a török elleni küzdelemben ugyancsak magyarokból állt a hadsereg könnyűlovassága. Aztán előretört a technika. A lovak már nem vágtattak kardjukat előreszegező huszárokkal a hátukon a csatában, nem húzták a szekeret, csézát, ekét, a sörös- kocsikat és a hajókat. A lovak elmentek virslinek. Ámbár nem mind. Mutatóban maradt még néhány hely az országban — és ez, szerencsére, nem az állat- kert —, ahol nevelnek paripákat, hátaslónak vagy fogatba. sportolásra, esetleg mutogatásra, idegenforgalmi csalogatónak. A lovaglás Ismét divatba jött. örvendetes, hogy akadnak még lovakat nevelő gazdaságok. Ilyen állami gazdaság működik például a Kiskunságban, Apáján, vagy ahogyan inkább nevezik, Apaj-pusztán. A lótenyésztés itt ősi foglalkozás. Apaj valamikor virágzó falu volt, története még az Árpád-házi királyaink idejébe nyúlik vissza. Egy 1291ben keltezett oklevélben említik először, amikor is a Hügyei család birtoka. A 15. században már két falu lett belőle: Alsóapaj és Felső- apaj. Mint annyi más magyar településnek, Apajnak is a török hódoltság pecsételte meg sorsát. A 16. században a török elpusztította, lakóit rabláncra verve elhurcolta. Nem maradt belőle más, csak a neve és a mai Kisapaj-pusztától délnyugatra, egy hosszan elnyúló domb közepén, kiemelkedő helyen egy templom nyomai. Északi oldalán még felismerhető a cinterem, ahonnan csontvázak kerültek elő. Valószínű, hogy a templom Alsóapaj egyháza lehetett. A török kiűzése után a volt két Apaj területét különböző főúri családok szerezték meg — a Koháry- ak, Beleznayak —, de faluvá többé nem izmosodott. A 18. századtól a Podmancz- kyak bírták a 19. század közepéig. Ekkor már álltak a nagy istállók és gazdasági épületek. 1851-ben a pusztához 9000 hold tartozott, s jobbára szikes és vizenyős legelőkből, s kaszálókból állt, szántóföldje alig volt. Természetes tehát, hogy területén ménesek nyargal úsztak, s gulyák legelésztek. Bizonyára az itt nevelt lovak képe .ivódott bele a szomszédos Dömsödön is lakó Petőfi Sándor tudatába, költészetébe... Miután a birtok a dömsö- di Hajós család tulajdonába került — e családnak volt tagja Hajós Alfréd, aki az 1896. évi I. újkori olimpián ■aranyérmet nyert a 100 és az 1200 méteres gyorsúszásban —, a család barátjával, Hild Józseffel kastélyt terveztettek, s építtettek, talán az alsóapaji templom köveiből a gazdaság középpontjában. Legalábbis így tartja a/, emlékezet. Régi berendezése azonban az idők folyamán elenyészett. Csupán az előcsarnokban álló, faragott fekete márványkandalló emlékeztet a hajdani tulajdonosok gazdagságára. Az épületet ez, és egy azóta lebontott másik kandalló fűtötte, mégpedig a falakon keresztül, rejtett csatorna- rendszerrel. Sajnos már nem funkcionál. A szépen rendbe hozott, s rendben tartott kastély a Kiskunsági Állami Gazdaság tulajdonában működő szálloda, kényelmes szobákkal. Pincéjében, ahol valamikor gombát termesztettek, ma hangulatos borozó van. S ami az egész együttesnek a varázsát adja, az a kastély előtti hatalmas, modern lovarda, körülötte a mintegy kétszáz ló befogadására alkalmas istállók sora. Apaj ünnepnapjai az országos hírű nagy nyári lovasbemutatók és lovas ügyességi versenyek. Csikósbemutató, lovasfutball, fogathajtás, fogatverseny, ménes- hajtás, és még ki tudja felsorolni mi minden. A lovaglást a Hotel Apaj vendégei is kipróbálhatják vagy gyakorolhatják, s utána — elsősorban télen — disznótor várja őket, esetleg nyílt tűzön készült bogrács- gulyás, amelyhez cigányzenekar húzta a fcalpalávalót. S amikor hallgat a muzsika, a puszta végtelen csöndje veszi körül a pihenésre vágyó embert. Csonkaréti Károly Egyes társadalombiztosítási rendelkezések módosításáról szól a Minisztertanács elnökhelyettesének a Magyar Kozioay 1985. évi 49. számában megjelent és 1986. január hó 1-től hatályos 131985. (XII. 10.) ME számú rendelete. A módosítás szerint iskolai tanulmányok címén azt az árvát is megilleti az árvaellátás, aki betegsége, festi vagy lelki fogyatékosságai miatt magántanulóként végzi a tanulmányait, valamint azt is, aki a dolgozók általános és középiskolájának ifjúsági, fiatalkorú tagozatán tanul. Módosítja és egyszerűsíti a rendelet az eljárást arra az esetre, ha az együttélő házas- társak (élettársak) közül az apa igényli a gyermekápolási táppénzt, magasabb mértékű ösztönző nyugdíjpótlék-jogo- sító munkakörnek jelöli meg a közép- és alsó fokú tanintézeti tanár, tanító, óvónő és egyéb pedagógus foglalkozásokat, rendelkezik a gazdasági munkaközösség tagja, az ipari szakcsoport tagja részéről fizetendő társadalom- biztosítási járulékról, szabályozza azt is, hogy a kisiparost, a magánkereskedőt, a gazdasági munkaközösség, az ipari szakcsoport tagját mely esetekben kell kiegészítő tevékenységet folytatónak tekinteni. Külön is felhívjuk a figyelmet a jogszabálynak arra a rendelkezésére, amely szerint „a munkáltató egy évvel a dolgozó (biztosított) öregségi nyugdíjra jogosító korhatárának a betöltése előtt az erre a célra rendszeresített és a dolgozó (biztosított) által aláírt nyomtatványon az illetékes igényelbíráló szervtől köteles 'kérni annak közlését, hogy a dolgozó (biztosított) megszerezte-e az öregségi nyugdíjra jogosító szolgálati időt, illetőleg mennyi beszámítható szolgálati idővel rendelkezik.” A pénzügyminiszter és a külkereskedelmi miniszter 41 1985. (XII. 17.) PM-KkM számú együttes rendelete o vámjog részletes szabályainak megállapításáról és a vámeljárás szabályozásáról szóló korábbi jogszabályt módosítja. A módosítások — többi között — az általánostól eltérő vámkezeléssel, az eljáró szervek illetékességével, Pest megyében az idén a Posta mintegy 35 millió forintos beruházásával 2400 új előfizető jut vonalhoz. Telefont kapnak a várakozók közül többi között Nagymaroson, Szobon, Verőcemaroson, Százhalombattán és Érden. A telefonigénylők többségének azonban továbbra is kevés a kilátása, hogy rövid időn belül beszereljék a készülékét. A szűkös anyagi lehetőségek közepette a járható út a Posta számára a lakosság anyagi eszközeinek bevonása. Vácott a Deákvár városrész lakói részére a Posta 25 ezer forintos kötvényeket bocsát ki a hálózat kiépítési költségeinek fedezésére. 220-an kaphatnak ily módon a hosszú várakozás helyett még az idén telefont. Máshol kísérletként önkéntes hozzájárulási akciót szerveznek, így például Solymáron, ahol a korábban felépített telefonközpont kapacitása több vonalát is elbírna, de a vezeték kiépítésére már nem futja. Százhatvan telefonra várakozó viszont vállalta, hogy erre a célra befizet 30 ezer forintot, s így még az idén telefonhoz juthatnak. Vannak, akik még nagyobb a behozatali előjegyzésben történő vámkezeléssel, az áru kiviteli ellenőrzésével kapcsolatosak, kimondja a jogszabály, hogy a vámárut jogellenesen belföldi forgalomba hozónak kell tekinteni azt is, aki az ilyen forgalomba hozatalt elősegíti, illetőleg felhasználja. iBővül a vám- mentesség köre, amikor a módosító jogszabály akként rendelkezik, hogy az eddigieken túlmenően vámmentesek a külkereskedelmi tevékenység keretében devizafizetési kötelezettség nélkül bekül, dött, a külföldi cég áruinak reklámozására szolgáló, cégjegyzéssel ellátott, belföldön ellenszolgáltatás nélkül szétosztásra kerülő, 200 forintot meg nem haladó egyedi értékű reklám- és propagandaanyagok, esetenként 25 000 forint összegig. Vámmentesek a letelepedők, illetőleg a hazatérők által behozott és a beköltözésük előtt is tulajdonukat képező, valamint a rendeletben megjelölt további olyan vámáruk, amelyek a háztartás, illetőleg a saját foglalkozás űzésének szükségletét nem haladják meg. A letelepedők, illetőleg a hazatérők családonként személygépkocsiból és teherkocsiból egy-egy darabot vámmentesen hozhatnak be. A módosító jogszabály a Magyar Közlöny 1985. évi 50. számában jelent meg, megjegyezzük, hogy ugyanitt jelent meg a módosító és a módosított jogszabály egységes szerkezetbe foglalva, az érdekeltek tehát az összes vonatkozó rendelkezéssel egyetlen közlönyből megismerkedhetnek. Ugyancsak a Magyar Közlönynek ebben a számában olvasható a Pénzügyminisztérium közleménye egyes kedvezményesen vámkezelhető árukról, melyek közül csupán példálózva említjük meg a VHS-rendszerű videoberendezéseket, az elektromos és mechanikus barkácseszközöket, a személyi számítógépeket 128 Kbyte teljesítményig. Ismételten utalunk arra, hogy tájékoztatásunk csupán figyelemfelhívás, és elolvasása a vonatkozó jogszabály megfelelő megismerését nem pótolja. DR. DEÁK .KONRÁD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke anyagi áldozatra is vállalkoznak a telefonért. Pomá- zon az új állomások felszereléséhez a központ bővítésére is szükség van, s ez a vonalak kiépítésével együtt telefononként 56—60 ezer forintba kerül, összesen 220- an jelentkeztek, hogy befizetik ezt az összeget, s ennek ellenében az idén vagy 1987-ben már telefontulajdonosok lehetnek. Hasonló akció Szervezéséről tárgyal a Posta a szentendrei, a tököli, az üröm-pilisborosjenőí tanáccsal. A telefonhoz jutásnak ez az új lehetősége azonban azzal jár, hogy az anyagilag kedvezőbb helyzetben lévők megelőzik a várakozók listáján előttük állókat, illetve az esetleg nagyobb mértékben rászorulókat. Ha a mérleg kiegyenlítésére egészében nincs is mód, a kísérleti akcióban létesített új vonalak öt százalékának elosztása fölötti rendelkezést a Posta fenntartja magának. Ezeket a különösen rászorulók, a tartósan betegek, rokkantak kaphatják meg, akiknek a telefon létszükséglet. E vonalak elosztásáról a helyi társadalmi szervekből alakult bizottság dönt. Telefon - lakossági hozzájárulással
