Tolna Megyei Népújság, 1986. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-06 / 4. szám

■ Névnap: Boldizsár. A Nap kél 7.32 — nyugszik 16.08 órakor. A Hold kél 2.51 — nyugszik 12.23 órakor. Kilencvenöt évvel ezelőtt, 1891. január 6-án szüle­tett, és 82 éves korában. 1973-ban hunyt el Tim Buck kanadai kommunista, a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő alakja. JANUÁR 6 HÉTFŐ o A CSONGRÁDI Tisza Bútoripari Vállalatnál ergo­nómiai szakemberek, belső- építészek bevonásával úgy­nevezett rehabilitációs kony­habútort terveztek rokkan, tak, testi fogyatékosak szá­mára. A sikeres hazai és külföldi bemutatók után az első sorozatot a budapesti rokkantak lakásszövetkeze­tének megrendelésére készí­tették. Befutottak az első kül­földi megrendelések is : az el­ső 40 garnitúrára szóló pró- baszállítmányt hamarosan Irakba küldik. Nagy az ér­deklődés a bútorok iránt az NDK-ban, ahol máris 1000 garnitúrára tartanak igényt.-f KESELYÜK MEGMEN­TÉSE. Az Egyesült Államok legnagyobb madara, a kon­dorkeselyű kihalásának meg­előzéséért küzdenek a bio­lógusok egy kaliforniai va­dasparkban. Egy-egy madár kiterjesztett szárnyainak fesz- fávolsága eléri a három mé­tert, ez jelzi, hogy valóban impozáns állatról van szó. A keselyűket, amelyekből ösz- szesen huszonvalahány pél­dány él az egyik kaliforniai vadasparkban, a kihalás ve­szélye fenyegeti, mivel meg­betegedett a jelenleg egyet­len tojóképes madár. A kese­lyűk fele a legutóbbi időikig vadon élt, mivel azonban a 12 szabadon élő állatból ta­valy ősz óta 6 elpusztult, a hatóságok elhatározták a még szabad madarak befogását. A szakértők szerint a keselyűk halálát vadászok, nagyfeszült­ségű távvezetékek és ólom­mérgezés okozta. AAZ UTOLSÓ vasárnapot töltötték munkával a Pető- házi Cukorgyár dolgozói. Ezen a napon termelési re­kord is született, feldolgoz­ták a 350 ezredik tonna ré­pát, s legyártották az ötven- ezredik tonna cukrot. Ez volt a 95. gyártási nap. Az eddig eltelt időben zavartalan volt a szállítás és a feldolgozás is. Hétfőn az utolsó, még a vasútállomásokon tárolt ré­pát is beszállítják a gyárba, s ezt követően néhány napon át a még meglévő készle­teket is feldolgozzák. 'x, A KOLUMBIAI Névadó del Ruiz vulkán körül az alacsonyabban fekvő terüle­tek azonnali elhagyására szólított fel szombaton a bo- gotai kormány, mivel a tűz­hányó erősödött szetizmikus tevékenysége alapján újabb kitörésre lehet számítani. A vulkán tevékenységét figyelő tudósok attól félnek, hogy az 5400 méteres hegy csúcsát borító hótakaró megolvad, s ez újabb sárlavinát zúdít a környező lakott települések­re. A vulkán a novemberi, mintegy 23 ezer ember ha­lálát okozó katasztrófa óta szüntelenül „mozgolódik”, ám kiürítési utasítást a kor­mány most adott ki először. 0 LOTTÔNYEREMÊ- NYEK. A Sportfogadási és Lottóigazgatóság tájékoztatá­sa szerint az 1. játékhéten a lottónyeremények a nyere­ményilleték levonása után a következő 5 találatot 1 fo­gadó ért el. Nyereménye 1 833 924 forint, 4 találata 146 fogadónak volt, nyereményük egyenként 50 244 forint, 3 ta­lálata 10 261 fogadónak volt, nyereményük egyenként 447 forint. A 2 találatos szelvé­nyek száma 252 250, ezekre egyenként 23 forintot fizet­nek. Hol van már... Hát igen! Hol van már a tavalyi hó, no meg az idei? És hol a téli vakáció? Hát bi­zony eltűnt, elmúlott mindegyik. Az új év ötödik nap­ja kissé hidegen, de sok napsütéssel köszöntött ránk és tovább gyengítette a szilveszterkor beköszöntött tél hóbástyáit. így aztán ha már hógolyózni nem is lehe­tett, de a hívogató napsütésben annál jobban lehett játszani még egyet, igazit, a téli szünet utolsó napján.-----------------------------------------------------------------------­Havazás A várható időjárás az ország te­rületére ma estig: fokozatosan bebo­rul az ég és sokfelé lesz újabb ha­vazás. A mérsékelt, változó irányú szél déli, délkeleti irányból ismét megélénkül. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 fok körül alakul. V ___________________________________________________/ H elytörténeti kiállítás Paksen A hét végén Pakson, az ifjúsági és úttörőházban megnyílt a városi helytörté­neti bizottság — immár má­sodik — kiállítása. Széles körű társadalmi összefogás eredménye ez a kiállítás, melynek mottója: „A múlt megbecsülése nemzeti össze­tartó erő”. A városi helytör­téneti bizottság irányításával részt vett az anyag össze­gyűjtésében és a rendezés­ben többek közt a Munkás- művelődési Központ, a Paksi Atomerőmű Vállalat Ybl Miklós szocialista brigádja, a költségvetési üzem, a kon­zervgyár. Régi térképek, szép épüle­tekről készült fényképek, arcképek alattuk életrajzzal, sorakoznak a falakon, régi iratok a terem közepén lévő tárlókban, valamennyi a vá­ros múltjának egy-egy em­léke. Különösen érdekes a paksi családi címerek gyűj­teménye az egyik falon. Az egyik tablón fotópárok: épületek, utcarészletek 50— 80, vagy akár száz évvel ez­előtt, mellettük az ugyanott készült mai fényképfelvétel. Az egyik tablón számozva a képek: a városvédő egylet kéri a látogatókat, hogy a számmal megjelölve írják cédulára javaslatukat, mi­ként látják hasznosíthatónak, felújíthatónak a képen sze­replő épületet, utcarészletet és a cédulát dobják be az urnába. Megtudhatja a látogató a tablókról, kik voltak azok a híres, megyehatáron, sőt, or­szághatáron túl is ismert emberek, akik vagy Pakson születtek, vagy itt éltek rö- videbb-hosszabb ideig. Arc­képük ott van a falon, alat­ta rövid életrajzzal. Külön sarok az egykori polgári is­kola emlékeié. A kiállítást Jákli Péter vá­rosi tanácselnök nyitotta meg. — Közvélemény- kutatás : mi legyen a régi épületekkel? Telefonra várva OLVASTAM Több kell! Olvastam a szombati lapszámban a szekszárdi Ba­bits Mihály Megyei és Városi Művelődési Központ el­múlt időszakban megvalósult, valóban elismerésre mél­tó eredményeit. Nyilvánvaló, a közművelődési intéz­ményeknek a nehéz gazdasági körülmények közepette is vállalniuk kell a valódi értékek terjesztésének fel­adatát — ahogyan azt a szekszárdi művelődési ház te­szi. Ez eddig rendben is lenne. Olvastam viszont még valamit, ami bizonyára nem csak jelen sorok írójának tűnt fel. Nevezetesen azt, hogy „az ifjúság egy bizonyos rétegét’’ nem sikerült bevonni „a közművelődés szervezett formáiba.” Mond­juk ki nyíltan: 'az ifjúság egy bizonyos rétege a disz­kó és a könnyűzenei koncertek kivételével nem rend­szeres látogatója a művelődési háznak. Diszkóval jelen­leg ugyan a szervezők itt nem szolgálhatnak, de ez nem is túlzottan nagy baj: valószínűleg nem ez a műfaj az egyetemes csodaszer, bár néha — látván az utcai pla­kátokat — azt gondolhatná a gyanútlan járókelő. Na­gyon sok fiatal — lehet, hogy meglepő — elkerüli a kultúra netovábbjának éppenséggel nem nevezhető diszkós programokat, szabadidejében egyszerűen szeret­ne valahol — ctkár egy művelődési ház aulájában is — tévét nézni, újságot olvasni és beszélgetni — talán még hétvégén is. Ennek megvalósítása — azt hiszem — nem megoldhatatlan feladat. — szeri — Biobrikett furfurol-korpából Szekszárdon, a Jókai utca 12-ben hónapokkal ezélőtt felszabadult egy telefonállo­más. A házmester ölköltö­zött, övé volt a telefon. A házban élő idős, nyolcvan- négy éves asszony, akinek a házmesterek főztek, akiről ők gondoskodtak, aki a ház­mesteréktől — egy emelet­tel lejjebbről — telefonál­hatott, ha orvosra volt szük­sége, ha kapcsolatot akart teremteni régi ismerőseivel. Az idős asszony, miután a házmesterek elmenték és le­mondták a telefonról, azon­nal jelentkezett. Összegyűj­tögetett pénzét „készenlétbe” helyezte és várt. Várt két hé­tig, háromig, aztán felhívta az illetékeseket, akiktől azt a választ kapta: várjon. Várt. Egy, két, három he­tet — aztán ismét felhívta az illetékeseket. A válasz megint ez volt: várjon. Ekkor már kifakadt. — Meddig várjak! Mit gondolnak, mennyi időm van nekem még a várakozásra. Nekem néhány hét várako­zás is sok ... Elkeseredésében még ér­velt is. Úgy tűnik ezek az érvek sem hatottak. Hónapok teltek már el — az idős asszony ha rossz az idő, ha nem tud kimenni, a szomszédokhoz, ha jó az idő, akkor a közeli telefon- fülkébe jár telefonálni. Mindennap várja a szere­lőket, de hiába. A postánál ő is sorban áll, mint a fiatalok. Egyre kevesebb a türelme, ereje a „sorbamálláahoz”. (Szalai) Háztartási fűtésre alkalmas bio-brikett előállításához módszert dolgoztak ki a Péti Nitrogénművek hódmezővá­sárhelyi gyárában. A gyár­tás melléktermékeként nagy tömegben keletkező, úgyne­vezett furfurol-korpát meg­felélő kötőanyag hozzáadása után présgéppel formázzák briketté. A Tüzép által for­galmazott első tételek sikere nyomán megállapodást kö­tötték a hódmezővásárhelyi tangazdasággal, hogy a ta­karmánygyártásban használt présgépükkel a téli mező- gazdasági holtidényben ve­gyenek részt a biobrikett­gyártásban. A múlt év végé­ig a két gyártótól összesen mintegy ezer tonna brikett került a környékbeli ház­tartásokba. Ebben az évben az ország más vidékére is eljut a 4200 kalóriás, csupán öt százalék hamutartalmú fűtőanyag. A furfurólgyár ugyanis újabb, nagy téljesítményű présgép üzembehelyezésével az évi termelést tízezer tonnára kí­vánja emelni. Alapanyag bő­ségesen van, mivel az el­múlt években negyvenezer tonna furfurol-korpa halmo­zódott fel az üzem szomszéd­ságában. Minden járművezető a csúszós, jeges úton vizsgázik le tulajdonképpen a féke­zésből. Ez az autóvezetés igazi művészete. Útjainkon az első téli fagyok már az ősz végi éjszakai lehűlések után megjelennek. Az út ál­lapotának ismerete egyetlen évszakban sem olyan fontos, mint télen. A jég hirtelen képződik, és sok meglepetés­ben részesíti a járművezető­ket. Az úttest jeges felületét sokszor eltakarja a porréteg vagy a felhalmozódott fale­velek tömege. Különösen kedveznek a jégképződésnek a hidak és az utak alatt messziről észrevehetetlenül húzódó vízáteresztő csator­nák. A gépkocsivezető eze­ket csak akkor veszi észre, amikor már rajtuk halad. Pedig ezeken a hidakon az erősebb szél járás hamarabb létrehozza a jeget, mint fa föld melegét tartó útfelüle­ten. Tavasszal pedig éppen fordítva van: az utak még javában tartják a téli fa­gyot, amikor a hidakon már megolvad a jégpáncél. Még nagyobb mértékben mutat­koznak ezek a megváltozott útviszonyok a vasúti és a folyami hidakon, ahol a víz­pára és a mozdonyfüst le­csapódása fokozza a jégkép­ződést, illetőleg a felület nedvesedését. A legtöbb helyen semmi sem jelzi ezeket a veszélye­ket. Ha baleset történik, ezt a vezető „figyelmetlenségé­nek” tulajdonítják. Pedig a legtöbb gépkocsivezető lassí­tana, ha idejében megtudná, hogy jeges út következik. Egy amerikai pszichológus hat éven át folytatott bal­esetkutatásainak eredményei között az első helyen említi azt a felismerést, hogy a fi­gyelmeztető tábláknak na­gyon fontos szerepük van a közlekedési biztonság megőr­zésében. E táblák mégsem mindig töltik be teljesen azt a szerepet, amelyre hivatot­tak. Miért nem? Azért, mert a legnagyobb hőségben is ott állnak az út mentén, és „fi­gyelmeztetik” a gépkocsive­zetőt a jég-, a csúszásve­szélyre. Ha pedig a vezető egész éven át azt látja, hogy „hiába” áll ott az a tábla, akkor télen sem veszi ko­molyan a figyelmeztetést, és a felhívás esetleg épp akkor, amikor nagyon is időszerű volna, hatástalanná válik. Milyen technikai módoza­tok vannak arra, hogy el­hárítsuk a havas, jeges úton való csúszás veszélyeit? Kez­detben volt olyan elgondo­lás, hogy a jégpáncélt az út­testbe beépített fűtőberende­zésekkel kell megolvasztani. Az ezzel kapcsolatos kísér­letezést azonban abba kellett hagyni költségessége miatt. Nem maradt más hátra, mint hogy a fékberendezés üzembiztonságát fokozzák. Napjainkban — úgy látszik — eredményesen sikerül megvalósítani a „csúszás- mentes fékezést”. Az új fé­kezési" rendszer megszünteti azt a csúszást, amely abból ered, hogy a kerekek nem forognak, „leblokkolnak”. Ez az úgynevezett „pánikstop­kor” alkalmazott kemény fékezésnek a jellemző kö­vetkezménye, de könnyed fékezéskor is előfordul, ha síkos az útfelület. A korszerű kocsikban ma már megtalálható csúszásgát­ló berendezés arra szolgál, hogy megakadályozza a ke­rekek blokkolását, illetőleg — ha ez bekövetkeznék — nyomban megindítsa a ke­rekek forgását. i A ‘népújság A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottságának lapja. - Főszerkesztő: FEJES ISTVÁN, főszerkesztő-helyettes: SZALAI JÁNOS. Szerkesztőség: Szekszárd, Széchenyi u. 36. 7100. Telefon: 16-211. Sportrovat: 11-457. Kiadja a Tolna megyei Lapkiadó Vállalat, Szekszárd, Széchenyi u. 36. Telefon: 16-211. Telex: 14-251. Postafiók: 71. - Felelős kiadó: DR. MURZSA ANDRÁS. Készült ofszet-rotációs eljárással, Saphir 96-os gépen a Szekszárdi Nyomdában, Szekszárd, Széchenyi u. 46. Postacím: 7101 Szekszárd, telefon: 11-422. Felelős vezető: BENIZS SÁNDOR. - Teijeszti a Magyar Posta. - Előfizethető a hírlapkézbesítő posta­hivataloknál és kézbesítőknél. - Előfizetési díj: egy hónapra 43,- Ft, negyedévre 129,- Ft, egy évre 516,- Ft. - Indexszám: 25069. ISSN 0133-0551. Jákli Péter megnyitja a kiállítást A megnyitás utáni percek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents