Tolna Megyei Népújság, 1986. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-23 / 19. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 19. szám. ARA: 13« FI 1986. január 23., csütörtök. Mai számunkból TIBETI ÜTIJEGYZETEK <2. old.) ...A KOLLÉGIUMÉRT tamásiban (3. old.) SIKERES FÖLDTANI KUTATÁSOK U (3. old.) _________________ A VÁSÁRLÓK VÉDELMÉBEN (5. old.) Rendelet - emberségesen Tudjuk — hiszen a témával mindannyian éppen eleget foglalkoztunk, — hogy a legtöbb tanács megalkotta a település- fejlesztési hozzá járulásról szóló rendeletét. A rendeletek pedig úgy születhettek meg, hogy az előzetes tervezetet véleményeztük mi, a lakók — hozzátéve javaslatainkat, észrevételeinket. Végül is közös akaratunkat, elképzeléseinket tükrözik ezek a rendeletek. Tény, hogy a „tehóval” kapcsolatban — pontosabban bizonyos „tételeinek” precíz tisztázása híján — morgolódtunk, fanyalogtunk is eleget. Tulajdonképpen egy humánus rendeletről szeretnék szólni, ám mielőtt ezt tenném, megemlítem, hogy a jövőben összeadandó közös forintjainkból nem tudjuk „megváltani a világot”, de településeink formálásán túl hozzájárul közös gondolkodásunk összehangolásához, s kinek-kinek lakóhelye — annak tervei — megismeréséhez. S most következzék a konkrét példa, mégpedig a szekszárdi településfejlesztési hozzájárulásról szóló rendelet. Igaz, itt és most lehetetlen belemenni annak minden pontjába, úgyhogy csupán néhány figyelemre méltót emelek ki, melyek a mentességekre, kedvezményekre vonatkoznak. Mentességet szavazott meg a tanácstestület például a gyermekét egyedül eltartó esetében akkor, ha a csonkacsaládban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a háromezer (tehát nem a 2500!) forintot, s ugyancsak ez az összeg jelenti a határvonalat az egyedül élő nyugdíjasok esetében is. A rendelet roppant humánusan fizetési kedvezményben — ez a hozzájárulás ötven százalékát jelenti — részesíti a harminc éven aluli fiatal házasokat, a fizetésre kötelezett nyugdíjas házasokat, a három vagy több gyermek eltartásáról gondoskodók közül azokat, akiknél az egy főre eső jövedelem háromezer forint alatt van. Úgyszintén kedvezményt kapnak mindazok, akik közműfejlesztési hozzájárulást kötelesek fizetni, valamint azok, akik lakástulajdon, vagy lakásbérlet mellett műhely, illetve üzlet után is fizetésre kötelezettek: mégpedig abban az esetben, ha szolgáltatásukkal ellátatlan területen elégítik ki a lakossági igényeket... Ügy vélem, — azon kívül, hogy az évi ezer forintnyi hozzájárulás nem megerőltető — a szekszárdi tanácsrendelet igen körültekintően, példamutató finomításokkal született meg. S csak az érthető mentességekkel, kedvezményekkel számolva szolgálhatja (szolgálhatjuk) közös érdekeinket, mégpedig emberségesen. — hm — Washington derűlátóan értékeli a stockholmi kilátásokat Egykori megyei pártvezetők találkozója A találkozó résztvevőit köszönti a megyei pártbizottság első titkára Veteránok találkoztak tegnap Tolna megyében, a baráti, elvtársi találkozón azok a volt megyei vezetők vettek részt, akik már a Magyar Kommunista Pártban is szerepet játszottak. A találkozón — amit a megyei pártvezetés szeretne rendszeressé tenni — részt vett Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Pónya József, a KB tagja, a Paksi Atomerőmű Vállalat vezérigazgatója, Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság első titkára. A jelenlévőknek — köztük a megyei pártbizottság jelenlegi titkárainak — szerencséjük volt megismerkedni Samu József elvtárssal, akit 1945-ben Budapestről irányítottak Tolna megyébe. Az MKP gyönki járási titkára volt 1946. májusig, ezt követően az első megyei küldöttértekezleten választották meg a mai első titkárnak megfelelő funkcióba. Hamarosan ismét Budapestre küldte a párt, ahol nyugdíjazásáig több kerületben töltött be pártfunkciót. A találkozón jó egészségben vehetett részt, mint a jelenlévők közül a legidősebb. Jelen volt Rapai Gyula, aki több ízben, több megyei vezető funkciót is betöltött. Az MKP-ben, mint körzeti, majd járási titkár kezdte Bonyhádon, és Tamásiban, 1949. június és 1952 márciusa között, mint reszorttitkár dolgozott agitációs és propagandaterületen, 1956. november 24. és 1957. július 2. között a pártot újjászervező ideiglenes intézőbizottság elnöke Tolna megyében, majd volt megyei első titkár is Tolnában, Baranyában, később moszkvai nagykövet és a Kossuth Kiadó igazgatója. Rév András 1954 augusztusa és 1956 októbere között volt az akkor még létező másodtitkári funkcióban. Szitkovics Sándor, az SZDP funkcionáriusaként töltött be különböző járási és megyei tisztségeket, 1948 tavaszán a két munkáspárt egyesülésekor a Szociáldemokrata Párt megyei titkára volt. Részt vettek az elvtársi találkozón a későbbi megyei vezetők is, akik nagyon fiatalon kapcsolódtak be az MKP munkájába, 1958 és 1985 között töltöttek be első titkári vagy titkári funkciót. Daradics Ferenc, Soczó József, Tolnai Ferenc és K. Papp József tartoznak ebbe a sorba. Délelőtt a megyei pártbizottságon Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság első titkára meleg szavakkal köszöntötte elődeit, majd már a tájékoztatója a megye jelenlegi helyzetéről kötetlen és élénk beszélgetéssé alakult. Ebéd után a veteránok meglátogatták az atomerőművet, kérésük volt, hogy megtekinthessék megyénk legnagyobb ipari létesítményét. Derűlátóan nyilatkozott a bizalomnövelő intézkedésekről tárgyaló stockholmi konferencia kilátásairól Róbert Barry, az amerikai küldöttség vezetője. Mint mondotta, jó esély van arra, hogy az európai biztonsági konferencia 35 résztvevőjének képviselői a most következő tárgyalási fordulókban végleges megállapodásra jussanak a bizalomnövelő intézkedésekről és a július 18-án véget érő tárgyalási szakaszban végleges elfogadásra készítsék elő a tanácskozás okmányait. Ez esetben az augusztus 19-én kezdődő utolsó fordulóban meg lehet majd szövegezni a megállapodásokat, amelyeket a helsinki konferencia résztvevőinek őszi, Bécsben megtartandó tanácskozása elé terjeszthetnek. Barry nagykövetet kedden Washingtonban fogadta Reagan elnök és a következő tárgyalási fordulóról folytatott vele megbeszélést. Az elnök ezt követően kiadott nyilatkozatában azt hangoztatta, hogy „elégedett a legutóbbi fordulóban elért haladással” és „meggyőződése szerint lehetséges az idén a megállapodás elérése, amelynek nagy jelentősége lenne ia kelet—nyugati kapcsolatok egészére nézve”. Utalt arra, hogy a genfi csúcstalálkozón mind ő, mind Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára kifejezte készségét a stockholmi tanácskozás sikeres befejezésének elősegítésére. Barry az elnökkel történt találkozó utáni sajtókonferenciáján azt mondotta, hogy a lehetséges megállapodás részint konkrét bizalomerősítő intézkedéseket foglalna magába, részint megerősítené a lemondást az erő alkalmazásáról. A nagykövet szerint számos elvi kérdésben a 35 ország képviselői már megegyezésre jutottak, s a megoldandó problémák három kérdéscsoportban összpontosulnak. Rendezésre várnak a katonai alakulatok elhelyezéséről szóló tájékoztatás, a szárazföldi hadgyakorlatokkal nem összekapcsolt haditengerészeti és légi gyakorlatok, és az ellenőrzés egyes kérdései. Az amerikai küldöttség vezetője aláhúzta: tapasztalata szerint a szovjet fél is megegyezést akar elérni a tárgyalásokon. Vb-ülés Szekszárdon A tűzvédelem helyzete Tegnap délután ülést tartott a Szekszárd Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága. Elsőként Kovács János tanácselnök tett jelentést a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról. Ezt követően a Végrehajtó Bizottság a Városi Tűzoltóparancsnokság épületében tűzvédelmi bemutatón vett részt, majd Velenczei István tűzoltó százados, tűzoltóparancsnok számolt be a város és környéke tűzvédelmi helyzetéről, a tűzoltóparancsnokság tevékenységéről. Az egyes nép- gazdasági ágazatok tűzvédelmi helyzetét értékelve, megállapította, hogy mind az ipar, mind a mezőgazdaság tűzvédelme a korábbi időszakhoz viszonyítva megszilárdult. A parancsnokság az elmúlt időszakban megfelelt a vele szemben támasztott követelményeknek. A tűz elleni védekezésben tevékenykedők — az állami önkéntes és a vállalati tűzoltók, a létesítmények illetékes előadói, a több száz tűzvédelmi megbízott — élvezik a .párt-, az állami szervek, társadalmi szervezetek és a lakosság bizalmát. A Végrehajtó Bizottság a beszámolókat elfogadta, határozati rangra emelte. A vb-ülés a bonyhádi tűzoltómúzeum megtekintésével fejeződött be. Várkonyi Péter Varsóban Tájékoztató az ipar idei tervfeladatairól Várkonyi Péter magyar és Marian Orzechowski lengyel külügyminiszter szerdán Varsóban aláírta *az 1986— 90-es magyar—lengyel kulturális és tudományos együttműködési munkatervet. Várkonyi Péter szerdán érkezett hivatalos baráti látogatásra Lengyelországba. Megkoszorúzta a varsói isVárosavató ünnepi tanácsülést tartottak szerdán Tisza vas vári ban. A művelődési házban rendezett ünnepségen Sulyok József tanácselnök köszöntötte a kibővített tanácsülés résztvevőit. A várossá nyilvánító díszoklevelet Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára nyújtotta át, s kívánt újabb sikereket a településfejlesztésben, olyan eredményes munkát, mint amivel a lakosság eddig is meretlen katona sírját, majd négyszemközti megbeszéléseket folytatott lengyel kollégájával. Ezt a két küldöttség plenáris tárgyalása követte, amelyen jelen volt Biczó György, hazánk varsói nagykövete. Marian Orzechowski szerdán este díszvacsorát adott Várkonyi Péter tiszteletére. hozzájárult a várossá válás feltételeinek megteremtéséhez. A városavatás napján került sor az új — négy orvosi rendelőt és gyógyszertárat magába foglaló — egészség- ügyi intézmény átadására, amelyet az Alkaloida Vegyészeti Gyár lakótelepén hoztak létre. Ugyancsak ezen a napon helyezték el a jövő évig elkészülő új tanácsháza alapkövét. (MTI) Szerdán az Ipari Minisztériumban a legfontosabb idei feladatokról és az év- indítás tapasztalatairól tájékoztatták az újságírókat. 1986-ban a népgazdasági terv az ipari termelés 2,8 százalékos növekedésével számol, az ipari termékek rubelelszámolású kivitelét 4, a konvertibilis elszámolású exportot 4—5 százalékkal szükséges bővíteni. Azok a vállalatok, amelyek akár hosszú távon, tehát több évre előre, akár erre az évre többlet konvertibilis exportra vállalkoznak, pályázat útján bizonyos adó- és hitelkedvezményekhez juthatnak. Az export széles körű növelésére azonban csak a versenyképes és jövedelmezően értékesíthető termékekkel nyílik lehetőség, ezért a minisztériumban rövidesen elkészítik az ipari szerkezetátalakítási programot. A vállalatok piaci gondjainak enyhítése céljából az Ipari, a Külkereskedelmi Minisztérium és a Kereskedelmi Kamara közös marketingvállalat létrehozásán fáradozik. Ez a kisvállalat ipari partnereinek információkat szolgáltat, piacot szerez a termékeknek, s ha az üzlet létrejön, részesedik a vállalat árbevételéből. Fontos feladat a lakosság iparcikkekkel való jobb ellátása. Már eddig is jelentős erőfeszítéseket tettek a hiánycikkek körének csökkentésére, időszakonként azonban hiányzott az üzletekből a színes televízió, a fagyasztószekrény, sok esetben az automata mosógép, az elektromos forróvíztároló és többféle villamossze- relési anyag. Lekerültek a hiánycikklistáról a mezőgazdasági szeráruk (kapa, kasza, kovácsolt termékek stb), a csavarok, szögek és sokféle ruházati divatáru. Az idén várhatóan tovább szűkül majd a hiánycikkek köre. Ennek érdekében a minisztérium kérte a televíziógyártókat, hogy megfelelő munkaátcsoportosítással az év első felében a tervezettnél is több korszerű készüléket szállítsanak a kereskedelemnek, mert egyebek között a nyári labdarúgó VB miatt minden bizonynyal számottevően nő majd az igény a színes tv-k iránt. Az évindításról szólva elmondták, hogy az ipari üzemek most 10 százalékkal magasabb rendelésállomány- nyal kezdhették meg terveik megvalósítását, mint egy évvel ezelőtt, s az is örvendetes, hogy mérséklődött a vállalatoknál a létszám csökkenése. Városavafó Tiszavasváriban
