Tolna Megyei Népújság, 1986. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-23 / 19. szám
2 NÉPÚJSÁG 1986. január 23. Bejrút a robbantás után A robbantásos merénylet egyik sebesültjét operálják a libanoni főváros kórházában. (Telefotó) Mai kommentárunk Tokiói iránytű Meglehetősen szeszélyesen mozog ide-oda a politikai iránytű a japán fővárosiján, az elmúlt napokban némileg ellentmondásos jelentések láttak napvilágot a távol-keleti szigetország diplomáciai célkitűzéseiről. Nyilatkozatban erősítette meg például a Nakaszone-kormány szóvivője, hogy országa továbbra is érdekelt a Szovjetunióval fenntartott kapcsolatok javításában, s hogy Tokió elégedett Sevardnadze szovjet külügyminiszter látogatásának eredményeivel. Ugyanakkor, szinte ezzel egy időben hozták nyilvánosságra azt a hírt, ihogy Japán egyezteti részt- Vételét az amerikai űrfegyverkezési programban Nagy- Britanniával és az NSZK-val. Márpedig a csillagháborús tervekhez való közeledés aligha szolgálhatja a Moszkva— Tokió viszony erősödését. Sevardnadze maga is kifejtette reményét, hogy a felkelő nap országa ;— saját érdekeit is szem előtt tartva — nem csatlakozik a Reagan-admi- nisztráció erőfeszítéseihez. Érdekes ingadozásokat mutat a politikai’' barométer Japán belpolitikai életével kapcsolatban is. Nagy figyelmet keltett, hogy — egy teljes hónapi halasztás után — felújította, majd befejezte kongresszusát az ellenzék legnagyobb erejét képező szocialista párt, amely heves támadásokat intézett a fegyverkezesi korlátok feloldása és a fokozott japán—amerikai katonai együttműködés ellen. Megélénkültek azok a találgatások is, hogy kik és milyen feltételekkel lennének hajlandók létrehozni egy esetleges ellenkoalíciót, s hogy milyen fogadtatásra számíthatnak e tervek a kormánypárt, a liberális demokraták egyes csoportjai részéről. Az LiDP ténykedését ugyanis változatlanul a frakciók közötti állandó, többnyire elfojtott, ám nem ritkán felszínre törő heves véleménykülönbségek jellemzik. Ez általában persze, nem akadályozza meg (az érdekek egybeesése esetén) a kormánypárt vezető posztjain álló politikusokat a közös nevező megtalálásában, más alkalmakkor azonban elkeseredett, hatalmi kötélhúzásra emlékeztető csatározásokhoz vezet. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy Nakaszone posztjára — jóllehet, a miniszter- elnök megbízatása előreláthatólag csak októberben jár le — máris három vetéíytársa jelentette be igényét. Ezek az ellentétek egyelőre nem érezhetők a mindennapi ese- ményekben, de a közeljövőben várhatóan egyre inkább hozzájárulnak majd a politikai iránytű kilengéséhez. SZEGŐ GÁBOR Tibeti útijegyzetek 3. „Égbe temetés” Legkevesebb 30 halott — ez a libanoni főváros keleti negyedében elkövetett keddi merénylet mérlege. A kórházakban 133 sebesültet ápolnak. A romok eltakarítása folyik, és nem kizárt, hogy újabb áldozatokra bukkannak. A kedd délelőtti robbanás nemcsak az amúgy is zűrzavaros politikai helyzetet tette még áttekinthetetlenebbé, de fokozta a katonai feszültséget is. A szerda délelőtti bejrúti lapok közlik az áldozatok és a sebesültek névsorát. A robbantásról ezt írták: egy 250 —300 kiló robbanóanyaggal megrakott Mercedes vezetője műszaki hibára hivatkozott, és hirtelen eltűnt egy mellékutcában. A csúcsforgalom kellős közepén feltorlódott a Mercedes mögött a forgalom, amikor a robbanás bekövetkezett. A detonáció két méter mély krátert vágott az úttesten, a gödör átmérője meghaladja az öt métert. Egy ismeretlen telefonáló közölte, hogy „a szabad keresztények szervezete” követte el a merényletet. A merénylet utáni zűrzavarban egyelőre némi bíztató jelnek számít, hogy sem a keresztények, sem a muzulmánok nem mutogattak nyíltan egymásra. Bejrútban Geoffrey Howe angol külügyminiszter Londonban fogadta Nyikita Rizsov szovjet külügyminiszter-helyettest, aki — mértékadó angol források szerint — az angol— szovjet kapcsolatokban lévő egyes megoldatlan kérdések rendezése céljával érkezett hétfőn a brit fővárosba. A szovjet külügyminiszterhelyettes mostani londoni megbeszélései, főként a külNINCS MAR sok idő hátra az SZKP XXVII. kongresszusáig. Élénk mozgás, felfrissült szellem, messze- ható változások jellemzik a szovjet közéletet, s a nyílt, érdekes, kritikus és önkritikus vitákban országszerte érződik a kongresszusi szellem. A szovjet kommunisták a leghatározottabban síkra szállnak az ország előtt álló feladatok halogatásának felszámolásáért, a Szovjetunió gazdasági, társadalmi fejlődésének meggyorsításáért. Az erről szóló új koncepciót az SZKP tavaly áprilisi plénumán munkálták ki. A plénum határozatai alapján jött létre az a három dokumentum, amelyről a döntő szót a kongresszus fogja kimondani. Az új szerkesztésű pártprogramról, a módosított szervezeti szabályzatról, valamint a XII. ötéves tervről, és a 2000-ig szóló gazdasági, társadalmi fejlesztés fő irányairól van szó. Ez a három okmány a legszorosabb kölcsönhatásban van egymással. A program kitűzi a távlati célt: a szocialista társadalom tökéletesítését azon az úton, amely a kommunizmus felé vezet. A gazdasági, társadalmi fejlesztés irányai ezt a programot lefordítják a konkrét tennivalók nyelvére: megszabják a számokat, a határidőket és a feladatok sorrendjét. A módosított szervezeti szabályzat pedig lehetővé teszi, hogy a szovjet kommunisták az SZKP megnövekedett vezető szerepével, és egyben nagyobb felelősséggel vegyenek részt a gigászi munkában. Mi kell ahhoz, hogy a Szovjetunióban felgyorsuljon a gazdasági, társadalmi fejlődés? Az országos ugyanis nem tartják kizártnak, hogy az akciót a megbuktatott Elie Hobeika hívei követték el. Valid Dzsum- blatt, a Haladó Szocialista Párt vezére döbbenetes bűn- cselekménynek minősítette a mészárlást. Miközben kedden és szerdán a Szíria-barát erők fokozták a katonai nyomást a keresztény jobboldali tábor erői ellen a fővárostól északra, északkeletre lévő frontolondoni körökben úgy ítélik meg, hogy jelentősen enyhült a szeptemberben történtek után bekövetkezett kölcsönös bizalmatlanság. A források emlékeztetnek arna is, hogy a Szovjetunió a múlt hét végén diplomáciai csatornákon keresztül hivatalosan eljuttatta az angol kormányhoz Mihail Gorbacsov legutóbbi, hosszú távú leszerelési javaslatát, amit Londonban — eddigi értékelések szerint — igen komolyan fogadtak. vitában, a különböző partfórumokon és értekezleteken a felszólalók mindenekelőtt azt szögezték le, mi az, ami nem kell, s azt hangsúlyozták, hogy a lényeg: meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek közepette valóban felgyorsulhat a fejlődés. AZ ÜTEM V ALT AST elsősorban a gazdasági életben kell véghezvinni. Mihail Gorbacsov a szovjet parlamenti képviselők előtt mondott beszédében úgy fogalmazott, hogy e téren gyökeres fordulatra van szükség. Az SZKP főtitkára által említett gyökeres fordulatot maga a kitűzött, grandiózus cél követeli meg: az ezredfordulóig, vagyis másfél évtized alatt csaknem megkétszerezni a szovjet nemzeti jövedelmet, a munkatermelékenységet pedig 2,3—2,5-szörösére emelni. A cél elérése annál is bonyolúltaibb, mivel a rendelkezésre álló erőforrások nem bővülnek, hanem szűkülnek, azaz a gazdaság hatékonyságát kell növelni. Az SZKP tehát azt a feladatot tűzi az ország elé, hogy az eddigi extenzív fejlődésről az intenzív fejlesztésre álljon át. Arról van szó, hogy a szükséges eredményt nem a mind nagyobb számú anyagi eszköz latba vetésével, hanem a tudás mozgósításával érjék el. A tudást a legtágabb értelemben kell felfogni : a munkakultúra növelésétől a tudományosműszaki vívmányok mielőbbi meghonosításáig. Az egész folyamatban különösen nagy szerep hárul a tudományos-műszaki haladásra. Ez a fogalom kettős tartalmú: egyrészt jelenti a meglévő technikák fejlődését, másrészt magában fogkon, s a libanoni államfő elleni bojkott véglegesnek tekinthető. A falangista párt vezetésének egyik tagja eközben Reginald Bartholomew bejrúti amerikai nagykövettel tárgyalt a kibontakozás lehetőségéről. Dzsemajel elnök Joseph al-Hasem falangista minisztert Damaszkuszba kjildte — de Abdel Halim Haddam szíriai alelnök nem állt szóba vele ... Londonban remélik, hogy Rizsov külügyminiszter-helyettes megbeszéléseit követően hamarosan vendégül láthatják a Szovjetunió külügyminiszterét is. A Rizsov-látogatást kísérő józan hangok Londonban összecsengenek azokkal az értékelésekkel, amelyeket az ádeni események miatt a dél-jemeni fővárosban rekedt külföldi állampolgárok, közöttük szovjetek kimenekítésében létrejött brit- szovjet együttműködésről közölnek a tömegtájékoztatási eszközök. lalja azt is, hugy a Szovjetunióban forradalmi módon rátérnek elvileg egészen új technológiai rendszerek, a legnagyobb hatékonysággal dolgozó berendezések legújabb nemzedékeinek alkalmazására. Nem titok, hogy mind ez ideig a műszaki haladás jórészt meglehetősen lassan ment végbe. A helyzetet jól érzékeltette Vi- talij Vorotnyikovnak, az SZKP Politikai Bizottsága tagjának, az Oroszországi Föderáció miniszterelnökének a tulai pártértekezleten elhangzott megállapítása: amíg egy műszaki ötlet a termelésben megvalósul, addig a Szovjetunióban 6—9 év telik el, de néha még több. Vorotnyikov kiemelte, hogy ezt az időtartamot két évre kell lecsökkenteni. A robotizálás és az automatizálás azonban nem öncél: szolgálja az életszínvonal emelését. A felszabaduló munkaerőt pedig más területeken helyezik el. AZ ÜJ TECHNIKA új, magasan képzett dolgozót követel meg. A Szovjetunióban teljesen világosan látják az emberi tényező szerepét, azt, hogy a legragyogóbb terv semmitmondó papírhalmaz, a legkorszerűbb gép használhatatlan ócskavas a tervet valóra váltó, a gépen dolgozni tudó ember nélkül. A szakmai képzettség hallatlanul fontos, ám nem minden. Mert nemcsak arról van szó, hogy valaki tudjon dolgozni, hanem arról is, hogy érdeke fűződjék a kiváló teljesítményhez. Ez viszont átvezet a vitáknak ahhoz a gondolatához, hogy a gazdasági mechanizmus miképpen ösztönzi a dolgozókat a jó munkára. Viktor Afanaszjev, a Pravda PANORÁMA BUDAPEST A San .iMarinó-i Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására szerdán San Marinóha utazott Katona István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja aki az MSZMP képviseletében részt vesz a párt január 24—26. között sorra kerülő XI. kongresszusán. * Az Országos Béketanács elnöksége szerdán ülést tartott, melyen állásfoglalást fogadott el az új szovjet leszerelési javaslatokról. Ez kifejti: „A magyar békemozgalom üdvözli a Mihail Gorbacsov nyilatkozatában megfogalmazott új, nagyszabású szovjet akcióprogramot a békéért és a nukleáris leszerelésért. A javaslatok megvalósítása a magyar nép érdeke is, ezért élvezik közvéleményünk egyértelmű támogatását.” BÊCS Az osztrák fővárosban megemlékeztek Bruno Kreisky volt kancellár 75. születésnapjáról. Az ünnepeltet a Belvedere palotában köszöntötték. PEKING Három kínai képviselőt megfosztottak mentelmi jogától, és visszahívták a kínai Országos Népi Gyűlésből, miután büntetőjogi eljárást indítottak ellenük, po- zíciójukkal való visszaélés, nyerészkedés és az állami törvények megszegése miatt. ŰJ-DELHI Halálra ítélték az Indira Gandhi ellen elkövetett gyilkos merénylet ügyében vádolt szikh Szatvant Szinghet, Kehar Szinghet és Balbir Szinghet. Manes Csandra bíró a szigorúan őrzött delhi Tihar központi börtönben hirdette ki szerdán az ítéletet. főszerkesztője rámutatott: sok szó esik a gazdasági mechanizmus szüntelen tökéletesítéséről, ám ez tökéletesnek nem nevezhető. Mindenesetre az erőfeszítések arra irányulnak, hogy a vállalat és személy szerint minden egyes dolgozó a saját zsebén mérhesse le, hogy érdemes új módon, hatékonyan gazdálkodnia. Mindez egyúttal azt is jelenti, hogy a feladatok nagyságával összhangban kell kialakítani a káderpolitikát. Arról meggyőződni, hogy ez folyamatban van, elegendő elolvasni az újságokat. Alig van nap, hogy valamilyen személyi változásról ne közölnének hírt, új miniszterek, új megyei és járási párttitkárok nevét látjuk a lapok hasábjain, a Politikai Bizottságba is egészen új nemzedék jutott be. A pártértekezletek azt mutatják, hogy a kommunisták éltek a lehetőséggel, és tömegével szabadultak meg a tehetetlen, a kiváró vezetőktől, olyanokat állítottak a helyükre, akiket elvszerűség, az új iránti fogékonyság, a felelősségvállalás jellemez. Mindez ugyancsak hozzájárul a jó politikai légkör kialakulásához. A KONGRESSZUS előtti vita még tart. Bizonyos tanulságok azonban már le- szűrhetők. A közélet mozgásba lendülése az mutatja, hogy az SZKP felhívására a párttagok, az ország népe termékeny, elemző eszmecserével válaszol. Ennek során a megoldatlan kérdésekre összpontosul a figye- liem, és nyíltan beszélnek fogyatékosságokról, hibákról, megértve, hogy a nyíltság, az egyenes beszéd párt- követelmény: a hibák kijavításának módszere. A vita már eddig is azt tanúsítja, hogy a Szovjetunióban egyetértenek a fejlődés meggyorsításával, és tenni is készek érte. HÄVEL JÓZSEF Miközben a tibeti zarándokok hajnalban hozzákezdenek imájukhoz, a városból kisebb csoportok indulnak útnak az egyik közeli hegy felé. Lhasza hajnalban ha- lottait temeti. Különleges a szertartás: a tibetiek halottaikat nem a földbe, hanem „az égbe temetik”. Okát a fa hiányával és a kemény, ásásra alkalmatlan talajjal magyarázzák. A halottat egy kőre fektetik, majd Dumbi, a „sírásó” felgyűri ruhája ujját, és ... feldarabolja a halottat. A szertartás színhelyére időben megérkeznek a madarak, majd csőrükben húsdarabokkal távoznak. A csontokat is apróra összetörik, és cam- pával, a tibeti népi eledellel elkeverik, hogy a madarak semmit se hagyjanak a kövön. A tibetiek számára „az égbe temetés” éppen olyan természetes, mint az európaiak számára az, hogy halottaikat sírgödörbe hántolják. Az „égbe temetés” színhelyétől a külföldit igyekeznek távol tartani. Nem attól félnek, hogy az idegen esetleg rosszul lesz, hanem attól, hogy elriasztja a _ma- darakat. Pár héttel ezelőtt a bámészkodó külföldieket egy halott hozzátartozói kővel dobálták meg. Azóta a helyi idegenvezetők mindenkit erőteljesen eltanácsolnak a kíváncsiskodástól. Tervezik azonban, hogy távolabb kilátót építenek, s távcsővel lehet majd végigkísérni a bizarr szertartást. Tisztelet a vallásnak és a hívőnek. Üj dolog ez Tibet legújabbkori történelmében. A látogatónak Lhaszában szívesen vetítenek egy 1978- ban készült dokumentumfilmet, s ebben egy villanásra feltűnik a Dzsokang tem- lom kerítéssel lezárt bejárata is. Az a hely, ahol manapság naponta ezrek hajlonga- nak és pergetik i,mamalmukat.. A kínaiak az ötvenes évék végétől, de különösen a „kulturális forradalom” idején „balos türelmetlenséget” tanúsítottak a lámaizmus iránt. Kolostorok pusztultak és néptelenedtek el. A Lhasza környéki Ganden- kölostor helyén manapság is jobbára csak csupasz fák meredeznek — mintha szőnyegbombázásnak esett volna áldozatul a „sárga szekta” első nagy kolostora. A Ihászai szent helyek, a Dzsokang, a Drepung, vagy a dalai lámák lak- és temetkezési helye, Tibet jelképe, a 13 emelet magas Potala- palota érintetlen maradt. E helyek már a „kulturális forradalom” idején is védett helyek voltak. Állítólag maga Csou En-laj óvott vandál elpusztításuktól. A hetvenes évek végén az általános politikai irányvonal felülvizsgálásával párhuzamosan a kínai Tibet-poli- tika is változáson ment át. Tolerancia kezdett érvényesülni a vallással szemben. A központi kormány 1980 óta 30 millió jüant adott a templomok, kolostorok helyreállítására. A szent helyekre visszatértek a lámák: kettesével — egy öreg, egy fiatal — imádkoznak, vigyáznak arra, hogy a jakvaj gyertyák el ne 'aludjanak. Csomagolják a tibeti hagyományos gyógyszereket. Az elmúlt években a 14. Dalai Láma többször is küldött delegációt Kínába, hogy visszatéréséről tárgyaljanak a pekingi kormánnyal. A hivatalos álláspont az, hogy a Dalai Lámát szívesen látják. Ellátogathat Tibetbe, de véglegesen ott nem telepedhet le. Pekingben élhet, s a Pan- csen Lámához, a 2. számú vallási főméltósághoz hasonlóan állami funkciót is be- tölthet. A Dalai Láma e feltételeket nem fogadja el. Egyelőre arról sincs szó, hogy ellátogat Tibetbe, Kínába. A 14. Dalai Láma, az „együttérzés Buddhájának" leszármazottja, aki egykoron csak selymen sétált és hord- székét 46 szolga vitte, továbbra is az indiai Daram- szalaban, egy bungalóban él. S. KOVÁCS FERENC (Peking) Rizsov látogatása Londonban ügyminiszterrel tartott eszmecseréje után illetékes Kongresszusi szellem