Tolna Megyei Népújság, 1986. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-22 / 18. szám

AtfÉPÜJSÂG 1986. január 22. De melyik Vince... ? (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Vince napja január 22-én van. Ez jeles nap a szőlős­gazdák részére. A Vince-nap előtti napokban szokott egy meleg légáram kavarodni ha­zánk behavazott tájaira. En­nek hatására ezidőtájt a haj­dani nádas, zsuppos házak ereszeiről az olvadó hóié, hosszabb, rövidebb, tövükben kövér, lefelé soványodó, szép sorban csüngő jégcsapokat ereszt alá. Majd annyira meglágyul az idő, hogy a jégcsapok kövér cseppeket csurgatva, karcsúsodni kez­denek. Azután az erősebb naptűzésre szapora csordogá- lással, ropogva pattannak le a pitvar melletti vízfolyásba. Ez éppen Vince napján tör­tént. Édesapám a jószág kö­rüli munka végeztével bejött a szobába reggelizni. Bent a nagyapámhoz intézte a szót: — Jó időnk van! Csak a sár lesz nagy! — És nyom­ban idézte az országszerte is­mert regulát: Eresz alatt megcsordul a Vince, Akkor tele lesz a pince. Mire a nagyapa: — De a „nemjóját”! Csak ne legyen tele a pince! Mindegyik mást gondolt, de megértették egymást. Én csak sokára tudtam meg, hogy a nagyapa arra gondolt, hogy megindult a hóolvadás. A hóié pedig megkeres min­den lyukat, amelybe engedély nélkül is beleszalad. Száza­dunk elején a kőtélén vidé­ken a belső pincét — ahol a bort tartották — földbe ás­ták, de téglával nem boltoz­ták ki. Ha az ilyen pince ol- dalába a „pucok” (vakond), vagy az egér lyukat váj, a hó olvadásakor a víz könnyen betör a pincébe. Ezért, meg a hordók megtekintése végett a nagyapa nyakába akasz­totta a szőr tarisznyát, kezébe lapátot fogott, és elindult a lucskos, sáros úton a szőlőbe Édesapám pedig azon áb­rándozott, hogy a Vince meg­bíztatta tíz hónap múlva mi­lyen jó is lesz majd a szüret. Tavaly karácsonykor elve- tődtem Pincehelyre. Bertus István tsz-nyugdíjas borát iszogattuk. Közben megkér­deztem: — Milyen szüret várható? — Azt majd megmutatja a Vince! És ő is a régi rigmust idéz­te: Ha lucskos a Vince, Telik majd a pince. A januári Vincével némi baj van. Pesten 1955-ben jelent meg egy könyv. A címe: Mezei Gazdaság Könyve, amelyet Stephens Henry: The book of the farm című munkája nyo­mán, a hazai körülményekhez alkalmazva kiadtak: Koriz­mics L., Benkő D., Morócz I. Ennek a könyvnek a 31. olda­lán ez áll: „Medarrusnál jobb hírben áll Vince (július 19.), melyről ezt mondja a vers: Ha fényes lesz Vince, Megtelik a pince; Ha megcseppen Vince, Üres lesz a pince. „Meg kell jegyezni, írják tovább a szerzők, hogy né­melyek ezt hibásan értik és alkalmazzák a január 22-re, a hasonló névvel jelölt nap­ra." Ez a versike sehogy sincs szinkronban a föntebb emli. tett két rigmussal. De azon is tűnődhetünk: melyik Vince az, aki megjósolja a szüret milyenségét. Mert a naptár­bán négy Vince szerepel: ja­nuár 22-én, április 5-én, má­jus 24-én, és július 19-én. Ez utóbbira hivatkozik az előbb idézett mezőgazdasági könyv. Csakhogy ennek a Vincének (De Paul) a neve naptárren­dezés folytán július 19-ről átkerült szeptember 27-re. Hát bizony szeptember végé­ről most már könnyebb meg­jósolni, milyen lesz a szüret a szomszédos hónapban, ok­tóberben. Most még azt kel­lene eldönteni, melyik Vin­cének Van valami köze a sző­lőműveléshez, vagy a borhoz. Bálint S. a szakrális néprajz jeles művelője ezt írja: „Nincs magyarázat a kapcso­latra, hacsak a Vince (lati­nul: Vincentius) nevének a vinum (latinban bort jelent) szóval való rokon hangzása nem magyarázza.” Ez a ro­mantikus szófejtés nem helyt­álló, mert a Vince latin neve éppen a „győzni” latin szóval rokon. De azért némi kis ada­tunk van a hosszabb távra jósoló januári Vincével kap­csolatban. öt elfogatásakor szőlőkapával ütlegelték. Vi­szont a jó szüret nem Vince napjától függ. DR. KOPP AN JÓZSEF Kiállítás a szakmunkásképzőben Halászok Háronj évvel ezelőtt hir­dette meg a Szekszárdi 595. Számú Ady Endre Ipari Szakmunkásképző Intézet az úgynevezett nyitott iskolát, aminek szerves része az is, ■hogy a kortárs művészete­ket beviszik az iskolába. Ez nemcsak a művészeti neve­lést, a kulturális ízlésfejlesz­tést szolgálja, de többek kö­zött serkentőlleg hat az in­tézményben folyó szakköri munkára is. A szakmunkásképzőben eddig elsősorban Tolna me­gyei művészek — Cseh Gá­bor, Mözsi Szabó István —, valamint a Tolna Megyei Népújság fotóriportereinek munkáiból láthattak kiállí­tást a szakmunkástanulók, vaLamint az érdeklődők, most viszont új dologgal pró­bálkoznak. A gyerekek ér­deklődését, kívánságát kö­vetve, illetve az eddigiéknél jobban figyelembe véve azt, Határ József népi iparmű­vész és Molnár M. György festőművész közös kiállítását rendezték meg, A január Sí­ig nyitva tartó bemutatón Határ József közel ötven — nagyobbrészt népi ihletésű — faragása, művészetének egy-egy jellemző darabja, valamint Molnár M. György tizenöt munkája szerepel. Az érdeklődők naponta S^tól délután 4 óráig tekinthetik meg a kiállítást. Érdeklődök u kiállításon A csehszlovák kulturális központ terveiből Kiállítások, irodalmi es­tek, komoly és könnyűzenei hangversenyék, barátsági napok hosszú sora nyújt az idén is betekintést Csehszlo­vákia életébe — tudtuk meg a Csehszlovák Kulturális és Tájékoztató Központ év ele­ji sajtótájékoztatóján, ame­lyen dr. Jaroslav Musélek igazgató szólt a tavalyi eredményekről és az új ter. vekről. Az intézmény 1985-ös te­vékenységéről csak annyit említsünk meg, hogy példá­ul 85 előadás, 48 hangver­seny mellett 94 vándorkiál­lítás anyagát fogadták nagy érdeklődéssel városokban és falvakban egyaránt. Az idei gazdag programnak külön hangsúlyt ad, hogy Cseh­szlovákia fontos események előtt áll: tavasszal tartják megalakulásának 65. évfor­dulóját ünneplő CSKP XVII. kongresszusát, nyáron pedig a szavazóurnákhoz járulnak északi szomszédaink. Bőséges lesz a zenei kíná­lat is: tíz együttes vendég­szerepei hazánkban. Közü­lük is kiemelkedőnek ígér­kezik a Liszt-centenárium alkalmából a csehszlovák művészek hangversenye (a művész nagy barátja volt a híres cseh zeneszerzőnek, Smetanának), és a csehszlo­vák Elvis Presleynek is ne­vezett Karel Zieh fellépése. A gyerekekről sem feledkez­tek meg: számos színházi előadás, film várja őket. A fennállásának 35. évfor­dulóját ünneplő központ 1986-ban is folytatja, a HNF megyei bizottságaival kar­öltve, a barátsági napok, hetek sorozatát: ezúttal Szol­nok, Vas és Tolna megyék látják vendégül Csehszlo­vákia reprezentánsait. — dl — péssel megnyílik a lehetőség Dunántúlt napló Dél-Dunántúl, Bács-Kis- kun, Csongrád megye és To­kaj-'Hegyalja nagyüzemi gazdaságainak szőlőtermelő szakemberei vettek részt Szentmiklóson, a Pannonvin Borgazdasági Kombinát ku­tatóállomásán rendezett sző­lőmetszési bemutatón, ame­lyet, mint 1957 óta minden évben, ezúttal is dr. Diófási Lajos tartott. A kombinát vezérigazgató­helyettese visszatekintett az elmúlt 30 évre, mely során Baranya és Dél-Dunántúl szőlőtermesztése többet vál­tozott, mint előtte évszáza­dokig. A pécsi kutatóállomás a 30 év alatt 21 tőkeforma, 7 metszési mód és 106 fajta kikísérletezésével járult hoz­zá a mai magas termelési színvonalhoz A kutatási eredményeket 90 bemutatón tették közzé, amelyeken 14 ezer nagyüzemi szakember és kistermelő jelent meg. Ezt .követően dr. Diófási Lajos ismertette az 1985. évi kutatási eredményeket, és bemutatta a korszerű tőke­művelési és metszési módo­kat. A tavalyihoz fogható téli fagykárt a mai szőlésznem. zedék még nem élt át. A kombinát 20 partnerüzemé­ben lévő 3000 hektár szőlő 17 százalékát ki kellett selej­tezni. E sorsra került a pécsi kutatóintézet termő szőlőjé­nek jelentős része is, pedig az állomás termőhelye opti­mális. Nagy kárt szenved­tek a nappal túlzottan fel- melegedő déli hegyoldalak. A fennsíkok — 160—210 mé­ter tengerszint felett — sze­repe Viszont felértékelődött. Tolna fennsíkjain vagy a bó- lyi Kossuth Tsz fennsíkra telepített szőlőjében alig volt kár. A fajták is különféle­képpen reagáltak. A Rajnai rizling például az egyik leg­jobb fagytűrő. A tőkeformák közül a középmagas kordon szenvedte a legnagyobb kárt. A virágzás körüli hűvös eső­zés, a nyári hőhiány és az őszi aszály is növelte a ter­méskiesést. A 20 partnernél az átlag 5,2 tonna lett. Tíz tonna felett termelt a bólyi, a decsi és a sióagárdi tsz. A borok, különösen a vörösbo­rok minősége jobb az előző évinél, de elmarad az 1983- astól. Nagy nyomás nehezedik a szőlészekre, hogy növeljék a hektáronkénti egyedszámot. A sortávcsökkentést nagy­üzemben továbbra sem ja­vasolja a kutató, a tőtávsűrí- téssel 120, de legfeljebb 100 centiméterig ajánlatos el­menni. Az idei terméskilátá­sok a most folyó rügyvizs­gálatok alapján kedvezőb­bek a tavalyinál. Eddig tíz­ezer vizsgálatot végeztek el. A legtöbb fürtkezdemény a rizlingszilváninál, a rajnai rizling és a királyleányka fajtákban van, de jó termést ígér a Zweigelt éa a Merlot is. Normál rügyterheléssel az idén nagy termésre lehet számítani. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Az idén már Paksról, az atomerőműtől is kap áramot a Dunai Vasmű. Ezzel a lé­a kohászati kombinát előtt, hogy egész áramellátási rendszerét korszerűsítse. Er­re pedig azért van szükség, mert az utóbbi években, végrehajtott nagyarányú fej­lesztések és gyártáskorszerű­sítések, így a kon verteres acélgyártás megvalósítása mind több villamos energiát igényelt, s így lesz ez a jö­vőben is. 1986 végén lép üzembe az új kokszolómű — mellyel a koksztermelés kö­zel a kétszeresére emelkedik — s ez a mű nemcsak áram­fogyasztó, hanem működése megköveteli, hogy igen nagy biztonsággal táplálják be a villamos energiát. Egy eset­leges áramkimaradás ugyan­is jóvátehetetlen károkat okozhat a berendezésekben. A paksi atomerőműre va­ló rácsatlakozással négyre nő ia Dunai Vasműben a betáp­lálások száma, s teljes mér­tékben rátérhet a kombinát a kapcsolt energiafogyasztás rendszerére. Ez a megoldás azért is előnyös, mert ki le­het váltani vele a Dunai Vasmű erőművében az ed­dig drága szénhidrogénekkel működtetett, úgynevezett tartalék generátort. Ez a fo­lyamatosan üzemeltetett be­rendezés évente 20 millió köbméter földgázt fogyasz­tott el és a paksi áram költ­ségének kétszereséért állítot­ta elő az energiát. A Dunai Vasmű a tartalék generátor leállításával évente 50—60 millió forint megtakarítást érhet el. PETŐFI NÉPE öt esztendeje minden év­ben meghirdeti pályázatát a hazai vállalatok részére az Ipari Minisztérium. A kiírás értelmében olyan licencvá­sárlásokat díjaznak, amelyek megfelelően segítik a gyárt- mányszerkezet-átalakítást, a népgazdaság devizamérlegé­nek javítását, és növelik a nevező iparvállalat haté­konyságát. A kecskeméti Mezőgép évente részt vesz ezeken a versengéseken, és nyer. A közelmúltban érté­kelték az 1985-ös pályázato­kat, és kihirdették, hogy e Mezőgép Magyarország ti­zenegy vállalatának társasá­gában ismét a nyertesek lis­tájára került. Mint Hugyecz Pál műsza­ki igazgatóhelyettestől meg­tudtuk, a kecskeméti vállalat évek óta a licencvásárlók között van. S tények bizo­nyítják, hogy kilenc és hu­szonnégy hónap között meg­kezdik az élenjáró termékek sorozatgyártását. Az elmúlt évben három témakörben nyújtott be pá­lyázatot a megyeszékhelyi gyár. A legeredményesebb­nek a tárolástechnológia fej­lesztése bizonyult. Egy angol hullámlemez siló licencét vásárolták meg, és kevesebb, mint egy év alatt honosítot­ták. Ez 1984 novembere és 1985 decembere között ti­zenkétmillió dollár árbevé­telt, azaz hatszázmillió fo­rintnyi tőkés exporttöbletet jelentett a vállalat számára. A talajművelő gépek terü­letén két pályázatot is be­nyújtottak. Az NSZK Rau cégtől az Unimat magágyké­szítő gépcsalád licencét vá­sárolták meg. A múlt évben már tizenkétmillió forint ér­tékben készítettek ebből a termékből. A másik talaj­művelő gépet, az úgyneve­zett Multitillert is a Rau cégtől szerezték be. A talaj­művelő meghonosításával je­lentős importkiváltást sike­rült megvalósítaniuk. A kecskeméti Mezőgép három fő termékénél — a talajművelő és a konzerv­ipari gépeknél, valamint a tárolástechnikai berendezé­seknél — továbbra is foly­tatni akarja aktív licencvá- sárlási programját. Az így meghonosított termékek vi­lágszínvonalat képviselnek, és ezért nagy jelentőségűek a magyar mezőgazdaság szá­mára. Ugyanakkor elősegítik a vállalat technológiai, mű­szaki fejlődését is. Somogyi Néplap Nem kisebb feladatra vál­lalkozik a megye a VII. öt­éves tervidőszakában, mint arra, hogy a lakosság közre­működésével minden telepü­lésre eljuttassák az egészsé­ges ivóvizet. A következő öt évben összesen 65 település 60 000 lakosának gondját kell megoldani. Erre hozzávetőlegesen egy- milliárd forint jut. Ehhez járul még a vízügyi alap 160 millió forintja, és szükség lesz a lakosság anyagi erejé­re is. Mégpedig nem kis mértékben, hiszen csak a vízvezeték-építés portánként 25—30 000 forintba kerül. Ha ehhez még hozzávesszük azt az ugyancsak jogos igényt, hogy a szennyvizet csatorna­hálózaton gyűjtsék össze és szállítsák el, akkor az érde­kelteknek újabb 35 000 fo­rint körüli összeget kell be­fizetniük a közös beruházás­ra. Ebben az évben hét víztár­sulatot szeretnének a megyé. ben kialakítani, s ezzel 12 településen kívánják meg­oldani az egészséges ivóvíz- ellátást. Nem elérhetetlen cél az, hogy a tervidőszak végére valamennyi somogyi telepü­lésre eljusson az egészséges ivóvíz. Természetesen ehhez jobb szervezésre, a tervezők és a kivitelezők versenyezte­tésére és a lakosság, illetve a helyi tanácsok, termelőszö­vetkezetek áldozatkész segít­ségére is szükség lesz. A lakosság a legkisebb gondnak a belterületi víz­rendszerek kialakítását te­kinti. Addig, amíg saját épü­letét nem fenyegeti a víz, nem foglalkoznak a termé­szetes vízelvezetőkkel, a nyílt árkokkal. A múlt év végén Csurgón alakult meg az első társulat, amelyik en. nek a gondnak a megoldá­sára jött létre. Természete­sen itt is nélkülözhetetlen a lakosság hozzájárulása. Szigetvári jubileum Szigetváron megkezdőd­tek az előkészületek a város török alóli felszabadulásának 300. évfordulójára. A nagy hírű erősséget, a török ka­tonasággal megrakott és műszakilag jól megerősített várat csak az utolsók egyi­keként — 1689-.ben — sike­rült visszavenni, három év­vel Buda, Pécs és Siklós után. Az évforduló megün­neplésére gazdag program készült, amelyet keddi ülé. sén hagyott jóvá a városi ta­nács végrehajtó bizottsága. Sokféle rendezvény — tu­dományos konferencia, talál­kozó, kiállítás, hangverseny, bemutató, vetélkedő — hely­színe lesz a következő évek­ben Szigetvár. Megszerve­zik a Zrínyi Miklós nevét viselő termelőszövetkeze­tek, szocialista brigádok és út­törőcsapatok országos találko­zóját, valamint a Zrínyiről elnevezett iskolák diákjainak történelmi vetélkedőjét. Szi­getvár lesz a házigazdája az „öreg várak ifjú városai” elnevezésű találkozónak, amelyen közös gondjaikról, tennivalóikról, törekvéseik­ről tanácskoznak majd a du. nántúli városok vezetői. A jubileumi program során megrendezik a népi sportjá­tékok nemzetközi bemutató­ját és versenyét.

Next

/
Thumbnails
Contents