Tolna Megyei Népújság, 1986. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-21 / 17. szám
A KÉPÚJSÁG 1986. január 21. Moziban Minden hónapban egy kasszasiker a szekszárdi Panoráma moziban — sok ez vagy kevés? Attól függ mihez képest. Mindenesetre A tűz háborúja után harminc nappal itt a Kék Villám — várjuk a februári meglepetést, annál is inkább, mert az ugyanitt működő és nagy lehetőségeket rejtő videó- klub a műfaji gyarapodás ellenére még nem igazán találta meg arculatát. Kárpótlásként jegyet válthaltunk a legújabb — mármint Magyarországon legújabb — amerikai sikerfilmre, ám mielőtt még megismerkednénk a művel, tegyünk egy rövid és talán nem felesleges történelmi kitérőt. Ismert tény, hogy az Egyesült Államok hadvezetése a vietnámi nép elleni háborúja folyamán nagy mennyiségben vetett be fel- fegyverzett harci hefliikopter- egységeket. Kevésbé köztudott, hogy a helikoptereket egyéb hátborzongató célokra is felhasználták. A foglyul ejtett partizánokat — akik természetesen nem voltak hajlandók adatokat szolgáltatni az ellenségnek — egymás után kilökték a 400 —500 méter magasan lebegő gépből. Az USA háborús kalandja óta több mint 10 év telt él. Frank Murphy egykori vietnámi frontharcos heli koptenpilóta Los Angeles fölött járőrözik gépével, a rendőrség légi megfigyelő szolgálata tisztjeként. Lelki szemei előtt rendre megjelenik annak a vietnámi katonának az alakja, akit az általa vezetett helikopterből felettese, Cochare ezredes saját kezűleg dobott ki. Azóta gyűlölik egymást. Közeleg az Olimpia, s a szervezők a játékok védelmére speciális eszközöket is kidolgoznak. Ezek egyike a különleges helikopter, a Kék Villám, melyet, mint tapasztalt pilóta, Frank Murphy próbál ki. A Kék Villám valóságos szuperfegyver. A tudomány és technika legújabb eredményeinek felhasználásával készült. Képes hangtalanul repülni, Számítógépe bármilyen információt azonnal kiad, az elektronikus felderítő rendszer előtt nincs titok. A hőérzékelő kamerák a falakon is keresztül látnak, az érzékeny mikrofonok kilométeres távolságból is közvetítik a hangot. A helikopter hatalmas tűzerővel rendelkezik: a fedélzeti gépágyú célzóberendezése a pilóta szemmozgását követi. Murphy a felszállás után tanúja lesz az ezredes és társai titkos tanácskozásának, ahol kiderül, hogy az összeesküvők a közeljövőben zavargásokat keltenek a városban, így kívánják felmérni a helikopter harcbaveté- sének eredményességét. Szerepel továbbá a tervben a lehetséges ellenfél, Murphy megsemmisítése is. Mind-1 ezeket látva és hallva világos: nincs visszaút és elkezdődik a Kék Villám, valamint Murphy háborúja ... Az ezután következő egy óra a kalandok — helikopteres üldözések, légiharcök, rakétatámadások, tűzpánba- jok — szakadatlan láncolata. Lenyűgöző technikai megoldásoknak, gyors egymásutánban pergő képék feszültségteremtő erejének lehetünk tanúi — és minden ami történik az a hihetőség határmezsgyéjén belül marad. Illetve majdnem minden ... John Badham rendező a maga nemében, ha nem is egyedülálló, mindenesetre figyelemre méltó művel örvendeztette meg az ilyen jellegű alkotások rajongóit. Nem az ő hibája, hogy nem tudott átlépni a műfaj által megszabott korlátokon. Hiszen már hozzászokhattunk: az utóbbi 90 év amerikai filmtermésében a jó mindig győz a rossz felett, az igazság diadalmaskodik a hamisságon, ahogy az állítólag a való életben megtörténik... SZERI ÄRPÄD Rádió Szombat délelőtt Vallomást teszek. Nagyon szeretem a rádiót, rendszeres hallgatója vagyok. S nemcsak főzés, és vasalás közben „szórakoztatom” műsoraival magamat, hanem kizárólagos programként is beiktatom napjaimba. Az egyik kedvencemmel, a Szombat délelőttel az a helyzet, hogy konyhai tevékenységem mellett hallgatom, így volt ez az elmúlt szombaton is, a Papp Endre műsorvezetésében és Pásztor Magdolna szerkesztésében elhangzott adáskor. A kétórás műsor rendszerint azért ragad magával, mert roppant pergő, jól szerkesztett, s ami a témát illeti, azok mindig aktuálisak — soha nem öncélúak. Akár fel is sorolhatnám cím szerint az elhangzott riportok mindegyikét, de terjedelmi okok miatt nem teszem. Szívfájdítóan szép, lírai riportot készített Incze Zsuzsa akiket nem látogattak címmel. Olyan idős emberekkel beszélt, akiknek nincs hozzátartozójuk, illetve van, de azok nem törődnek velük. így a téli idő egy részét például — egy-egy főorvos jóvoltából — kórházaikban töltik. Aztán következtek az orvosok drámai szavai, melyek helyére tették az „összképet”. Ami a legjobb, hogy ez a Szombat délelőtt nem volt jobb a korábban elhangzott társainál, de gyengébb sem. Ügy tűnik, hogy az adás szerkesztőinek hosszú ideje sikerül tartani a színvonalat... S visszakanyarodva mondandóm első részéhez: ezt a műsorblokkot valóban hallgathatják a háziasszonyok a konyhában, s közben nemcsak egy finom ebéddel, hanem sok-sok információval és kellemes élménnyel lesznék gazdagabbak. — hm— Husek Rezső jubileumi hangversenye Harminc önálló koncert, közben nagyon sok fellépés a Filharmónia hangversenyein, a zeneiskola megszervezése, majd megyei hálózatának kiépítése, a hangversenyélet alapjainak megteremtése: íme, Husek Rezső harmincéves működésének mérlege. Zongoraművész és pedagógus, akinek állandó jelenléte nélkül elképzelhetetlen az elmúlt három évtized zenei élete. A jubiláris hangverseny, amit a Művészetek Házában tartott, éppen ezért összefoglalója is volt ennek az eseményekben és eredményekben gazdag időszaknak, ugyanakkor annak is bizonysága, hogy ez a kiváló művész állandóan emelkedett pályáján. A hangverseny két oszlopa Bach és Beethoven egy- egy műve. Az Olasz koncert Vivaldi concerto formáját idézi, jóllehet nincs közvetlen modellje, mint Bach jó néhány átiratának. Az olaszos dallam természetes közvetlensége, a tételek biztos felépítése, variációs gazdagsága „megérdemli azt a bámulatot és szeretetet, amely- lyel mindig is körülvették” — írja egyik méltatója. Beethoven Asz-dúr szonátája egészen más kérdéseket vet fel. Itt már alig van nyoma a klasszikus szonátaformának, amit a tételek is mutatnak: a harmadik tétel arioso dolente-je után hatalmas fúga következik, diadalmas befejezéssel, amit Beethoven utasítása is határozottan előír. Husek Rezső pontosan értelmezi a két művet, a Bach- koncertben elsősorban a második tétel andantéjának gazdag koloritját csodáltuk meg, a Beethoven-szonátá- ban a biztos emelkedést, ami a sugárzóan tiszta, de nagyon sok előadói kérdést felvető fináléban éri el tetőpontját. Már az is szokatlan, hogy két ilyen nagy mű áll egy szólóest elején, mutatva egyben Husek Rezső hibátlan felkészültségét, technikai biztonságát is. A második részt főleg romantikusokból állította ösz- sze, Chopin-, majd Liszt- művek hangzottak fel, a Velence és Nápoly sorozat Gondolierájának ihletetten szép előadása és a ritkán hallható XI. magyar rapszódia. És közben két Albeniz- tánc, bizonyságul arra, hogy a hajdan népszerű spanyol szerzőt méltatlanul mellőzik hangversenytermeinkben. Husek Rezső művészként, pedagógusként egyaránt igaz érdemeket szerzett, s jubiláris koncertjén a megbecsülés és a szeretet jogán ünnepelte a Művészetek Házának közönsége. cs.-------------------------i. ............ Rá dió- és tévé-invázió Az Információs imperializmus iskolapéldái, ahogyan az USA-ból a tévéprogramokat exportálják: évente mintegy 200 000 órányi műsort. Több mint száz ország, köztük számos fejlődő ország kötött üzleti megállapodásokat az olyan amerikai tévé-óriásokkal, mint a CBS, vagy az ABC. Igen sok műsort mélyen áron alul adnak el azok a harmadik világbeli vásárlóknak. Vannak példák arra, hogy olyan félórás tévéműsorok, amelyeknek előállítás; költsége 200 000 dollár volt, Costa Ricában 60—70 dollár lefizetése ellenében kerülnek képernyőre, Kenyában pedig egyenesen csak 25—30 dollárért. Kiállítás Fischer Ernő alkotásai A munkái alapján kialakított kép nem minden esetben egyezik meg azzal, amit a valóságban történt találkozáskor tapasztalunk egy emberről. Ilyen meglepetést okozhat Fischer Ernő festőművészszel való személyes kézfogás is. A hét évtizedet megélt művész, a környezetének világáról olyan frissen fogalmazott, megjelenített információkat közöl vibráló, zudtolja korát. Munkái az színes képein, hogy megha- állandóan mozgó emberi világról vallanak. Színeinek líraisága, feszülő, pattanó vonalainak lüktetése, a minden pillanatban megújulni kész, alkotó embert tükrözik. Párizs, New-Delhi, Koppenhága — csak néhány a külföldi kollektív kiállítási helyekből — Budapest, Szeged, Dunaújváros mellé most Szekszárd is felsorakozik. A Babits Mihály Megyei és Városi Művelődési Központban február 2-ig tekinthető meg Fischer Ernő festőművész kiállítása. decs! — fotó: kapfinger Niké _____________ M itológiai jelenet Tévénapló Babits jegyében A Laodameiához nincs mércénk. Tulajdonképpen sosem adták elő, az irodalomtörténet is könyvdrámának tartja, a színházak mindig idegenkedtek tőle. Mondják, hogy valamikor, a háború után 'kísérleteztek előadásával, a megyében az egyik gimnázium fiataljai szólaltatták meg egyszer, de a vállalkozás nem ment túl a Babits előtti tisztelgésen. Ruszt József tehát járatlan úton indult el, s egyben azt is bizonyítania kellett, hogy a Laodameia színpad- képes mű, sőt, remekmű, amit érdemes lenne újra meg újra elővenni, mert az előadás — és feltehetően minden újabb előadás — egész sor kérdést vet fel. Ha önmagában nézzük, megható szerelmi történet. Laodameia, Akasztosz és Asztüdameia lánya feleségül megy Próteszilaoszhoz, aki esküvője napján indul Trójába, feje felett Delphi jóslatával: „Kinek a lába legelőbb érinti meg Trójának földjét, Trója földjén veszni fog.” Babits a jóslattal indítja a drámát, ami verssorról verssorra emelkedik, Laodameia szerelmes tragédiájáig, aki arra kérte az isteneket, hogy három órára hozzák vissza férjét. A három óra a szerelem beteljesülése: „Ne félj! az örök végzetet legyőztem én” — mondja férjének, amire az egy adoniszi sorral felel: „Három órára”. Romantikus történet? Az is, Babitsnál bizonyos szecessziós elemeket is felismerünk, de fontosabb ennél a szöveg emelkedettsége, a forma szeszélyes változatossága, amelyben az idömértéket eseteríként a rímes sorok váltják fel, vagy éppen elegyítik őket, mint a befejező részben, ahol ezeket a sorokat a fiúk kara mondja: Es szóljon az ének és zengjen a lant: nyugalom szívének örökre alant, de dicső legyen itt neve és kora sírja fölött kiviruljon a hant. A nagyszabású költemény, ami a magyar dráma történetében is jelentős állomás, tulajdoniképpen verbális élmény, s minden előadásnak elsősorban ezt kell figyelembevennie.. Akár azt is merném mondani, verstani fölkészültség nélkül a Laodameia nehezen áthágható bástyafal, ami mindenek előtt a színészekre vonatkozik, akiknek közve- títeniők kell a tudatosan raffinált Babits-i formát. S ebből a szempontból a Laodameia már nem romantikus szerelmi történet, hanem olyan költemény, amihez fogható alig van irodalmunkban. Weöres Theomachiája is, amit „a tanítvány hűségével” ajánlott Babitsnak, egészen más forrásból táplálkozik. Ruszt József rendezését két dramaturg is segítette, s általában ráérezték a forma megtartó erejére, de sajnos, tanúi lehettünk hibás metrumoknak is, amikor a megfordított jambus magát a mondanivalót hozta gyanúba. Mert ebben a végtére mégis csak ál-görög tragédiában a verbális élmény fontos, amely szavakkal közvetít egy emberi magatartást, hirdetve a szerelem legyőzhetetlenségét, a halálon is diadalmaskodó erejét. Az igazi érdem Gáti Józsefé, aki ’képes arra, hogy egymagában színházat teremtsen. Senki nem mond szebben nála Babits-verseket, a Jónás könyvét talán hiú vállalkozás utána bárkinek is elmondania, csodálatos beleérző képessége, s nem utolsó sorban verstani felkészültsége itt is áhítatot teremt; ő jelenti a Laodameia maradandó élményét. Tudja, átéli és élettel tölti meg Babits gyönyörű szövegét, s tulajdoniképpen mindig arra várunk, mikor hozzák be hordszékén. Az is biztos, hogy ilyen nagy művész mellett mindenkinek nehéz a sorsa. Hámori Ildikónak is, aki pedig nagyon szépen mondta a nehéz szöveget, de romantikus szerepfelfogása mégis csak eltávolodott Babits görög világától. A vasárnap esti Babits-műsorban az volt az örvendetes, hogy nem kapcsolódott kerek évfordulóhoz, azt bizonyítva, hogy a klasszikusok az év minden napján időszerűek. Keresztury Dezső tömörségében is ihletett esszéje biztos keretet adott a Babits-antológiának, melyben a verseket Kálmán György és Mensáros László szólaltatta meg. A rendező Czigány Tamás és az operatőr Haraszti Zsolt szekszárdi és kisebb mértékben esztergomi helyszínt választott a versek hátteréül, esetenként nagyon meggyőzően, máskor némileg modorosán, itt azonban illő lett volna legalább annyit megjegyezni, hogy a visszatérő motívumként megjelenő Babits-szobor Szekszárdon van, és Farkas Pál alkotása. CSANYI LÁSZLÓ Pest-budai versengések Vasárnap a déli órákban Pest—budai versengések cím alatt fővárosi gyerekek részvételével szervezett négy részes helytörténeti vetélkedő kezdődött. A Fővárosi Tanács által kiírt pályázat teljesítése alapján kijelölt gyerekek ez esetben feladatot kaptak: számot "kellett adniok arról, hogyan, mennyire ismerik lakóhelyüket. S lássunk csodát, ismerték. Ez derült ki már az első kérdésnél is, ahol felnőttes alapossággalszakértői részletességgel, szakszavakkal mutatták be a Sütő utcai iskola dísztermét, de később az Óbudát bemutató filmhez készített kísérő szöveget is inkább a felkészítő tanárok, mint a gyerekek tudhatták, vallhatták magokénak. Ebben a versenyfeladatban az V. kerület „versengői" több pontot kaptak vet ily társuknál, de ha a gyerekek nem, a felnőtték azért gondolhattak volna arra, hogy a televízióban is vetítendő film a nézők tömegének nem sokat mond szövegkíséret nélkül. Említhetnénk a sorban a gyakorlati feladatokat, a tárgyak felismerését, ahol a szakember nem volt szűkszavú, a gyerek viszont igen, vagy Gutenberg és Karinty műveinek idézését, vagy a pontozásnál az átlag- számítást. Nem értettem, hogy a 4,5 miért annyit ér, mint a 4,75, de azt sem, hogy a filmrejtvénynél az egyik csapatnak miért egy, a másiknak pedig miért három kérdés, illetve válasz dukált a maximális pontért. Végül meglett a győztes, lezajlott az első forduló. „Okosak” voltak a gyerekek, szépen adták vissza a felnőtt szintre méretezett kérdésekre a felnőttek által kreált válaszokat. Egy valami azonban sajnos, 'kiderült: Ebből a nagy „versengésből” kimaradt a gyerekek, a zsűritagok is a nézők öröme. Ez pedig elég nagy baj. — él — Kék Villám Lecsap a Kék Villám
