Tolna Megyei Népújság, 1986. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-20 / 16. szám
A t*ÉPÜJSÀG 1986. január 20. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszird, Postafiók: 71 Megszünik-e az autók parkolása a Herman O. utcában ? Bálint László szekszárdi olvasónk elmondta, hogy a Herman Ottó utcában par. kóló autók sok gondot, bősz- szúságot okoznak az autóbuszok közlekedésében azok vezetőinek. Van rá példa, hogy mindkét oldalon várakoznak gépjárművek, ekkor azonban az autóbusznak várnia kell, míg azok el nem mennek onnan. Jó lenne valami megoldást találni, vagy a gépkocsik máshol parkoljanak, így nem akadályozva a közlekedést, az arra való elhaladást. A Tolna Megyei Tanács közlekedési osztályának vezetője, dr. Nedók Pál válaszolt: — A Gemenc Volán már korában jelezte osztályunk felé olvasójuk által felvetett problémát. Ennek megoldására január 6-án helyszíni be'árást tartottunk, amely során a Herman Ottó utcában a járművek parkolása szabályozásra került. Figyelemmel kellett lenni azonban arra. hogy a környéken a parkolóhelyek száma kor. látozott. — Ezért az út déli oldalán továbbra is biztosítani kellett a járművek parkolási lehetőségét. Az északi oldalon. valamint a megállóhelyek környezetében mindkét oldalon megállási tilalom kerül bevezetésre, amely az autóbuszok és egyéb járművek folyamatos közlekedését biztosítani fog- ja. Telefonszámunk: 16-211 Lehet-e Wartburgot nyerni? Nagy Jánosné szekszárdi olvasónk kérdezte, hogy valóban lehet-e Wartburgot nyerni a Tomi mosóporral? A Tisza Menti Vegyiművektől Szolnokról Posch Péter kereskedelmi főosztály- vezető küldte meg válaszát a kérdésre: — Érdeklődésére válaszolva tájékoztatjuk, hogy a „TOMI: Kulcs a kulcshoz” reklám- és nyereményakció január 20-ával lezárul. A családi dobozokban a múlt év folyamán elhelyezett nye- rőlszelvényeket — aki megtalálta — kitöltve, 1986. december 20-ig kellett postára adni. A szelvények beküldői 1— 1 db TOMI Gála 3 kg-os mosóport nyertek, valamint részt vesznek az 1986. január 20-i sorsoláson (Budapest, Népstadion Press terme, de. 11 órakor), ahol eldől, kié lesz az 1 db Wartburg személygépkocsi. Lesz-e elegendő tej? Domonkos Sándorné kaj- dacsl olvasónk leveléből idézünk: „Ma 1985. december 2- a, hétfő van és délelőtt 9 órakor nem kaptam tejet a községben. Két gyermekem van, akik szeretik a tejet. Kajdacson sajnos sok probléma van a bevásárlási lehetőségeinkkel, ami csak téma és csak beszélünk róla. Változás semmi sem történt. A községben két élelmiszerüzlet van, hétfőn, az egyik, kedden a másik szabadnapos. Reggel mindkettő csak 7-kor nyit. A tej vagy megérkezik nyitásra, vagy nem. Ha óvodába indítás előtt megyek bevásárolni, akkor vagy kapok tejet, vagy nem, ha utána, akkor rendszerint már nincs, mivel olyan keveset rendelnek, hogy 9 órakor már nincs tej...” A Nagydorog és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet igazgatósági elnöke, Molnár István válaszolt: — A rendelkezésemre álló vizsgálati anyag alapján feltételezhető, hogy olvasójuk által megjelölt időpontban nem volt tej. A rendszertelen tejipari szállítások, eseti megalapozatlan árurendelés miatt a tej^ hiánya több esetben is előfordult. A kereskedelmi osztályt és a kaj- dacsi egységek vezetőinek figyelmét nyomatékosan felhívtam, a hasonló esetek elkerülésére. Egyben heti szintű ellenőrzést rendeltem el, s ha hasonló ellátatlanságot tapasztalok, szigorú felelősségre vonásra kerül sor. A tejipari vállalattal felvettük a kapcsolatot, a rendszeres és időbeni kiszállítás biztosítása érdekében. Mikor kerül a hinta a helyére? Réti Anita szekszárdi olvasónk elmondta, hogy a Béri Balogh Ádám utca 37— 39., valamint a 45—47. számú háztömböknél van egy játszótérnek kinevezett terület, ahova több faházat is kihelyeztek. Szerinte ezek nem éppen illenek egy játszótérre. Szállítottak ide egy hintát is, amit „elfelejtettek” leásni, így ez baleset- veszélyes! Székszárd Városi Tanács V. B. Városfenntartási GA- MESZ megbízott vezetője, Plotz Jánosné válaszolt: — A Béri B. A. utcában létesített játszóterek kialakítására beruházási program keretén belül — a terveknek megfelelően — került sor, így az oda tervezett fa játszóeszközök kihelyezése is akkor történt. — A Béri B. A. utca 37— 39. számú lakóépület elé szállított hajóhintát nem a városi tanács helyeztette ki. Több helyen történt érdeklődésünk után a Béri B. A. u. 37—39. számú lakóépület közös képviselőjének tájékoztatása alapján az alábbiakat tudtuk meg: — Lakás vétel alapján a házba költöző új lakó előző ingatlanáról hozatta a játszótérre a hajóhintát. Ezzel kapcsolatban kisebb problémák merültek fel, így a hinta beépítését nem szorgalmazták. A közös képviselő tájékoztatása szerint tavaszra ismét szerveznek társadalmi munkát, amikor a hinta beépítésére is sor kerül. Ml VÁLASZOLUNK Változatosabb vállalkozási formák a téeszekben Mind sokszínűbb az anyagi érdekeltségi rendszer a termelőszövetkezetekben, gazdagodnak a vállalkozási formák a föld- és eszközhasználatban. A TOT elemzése szerint — ehhez a Központi Statisztikai Hivatal a tavalyi átfogó felmérését vették alapul — a közös gazdaságok kiterjedten alkalmazzák a különböző érdekeltségi formákat a nagyüzemekből kiszoruló kézimunka-igényes növények termesztésénél. Mindenekelőtt a zöldségtermesztésben és a gyümölcsöskertekben vezették be sikerrel a részesművelést és más vállalkozási formákat. Ezek fő jellemzője: a nagyüzem vállalja a nagyobb talajmunkák elvégzését, a növényápolás pedig a szövetkezeti tagok, családtagok, nyugdíjasok és sok esetben kívülállók — kistermelő szakcsoportok — dolga. Új ültetvényeket is létesítenek ilyen érdekeltségi rendszerben, az egyéni munkaerő bevonásával. Az adatok szerint 14 ezer hektárral csökkent a tsz-ek- ben 5 év alatt a szántóföldi zöldségterület, ugyanakkor a bérbeadott és egyénileg hasznosított szántó 13,2 ezer hektárral nőtt anélkül természetesen, hogy a földtulajdon változott volna. Szőlőművelésre még nagyobb a vállalkozói kedv; 5 év alatt két és félszeresére nőtt az ily módon gondozott terület, amely már megközelíti a 4 ezer hektárt. A tsz-ek szőlő- területének 5 százalékát művelik részes-formában. A gépkihasználást is újszerű, a tagokkal, alkalmazottakkal kötött szerződések segítik. A FŐT a fogyasztók érdekvédelméért — Fogyasztók Országos Tanácsa tavaly a lakosság széles körét érintő kérdésekkel foglalkozott. Nőtt a szerepe a fogyasztói érdekvédelemben, munkáját a lakosság egyre nagyobb része támogatja. A FŐT — a helyi, megyei és városi fogyasztói tanácsok összegező beszámolóira támaszkodva — megfelelően megalapozott, a lakosság véleményét tükröző állásfoglalásokkal, javaslatokkal segítette a fogyasztók érdekeinek érvényesítését. 1985-ben tárgyalta például a lalkásáltvéte- lek módszerével, a garanciális és szavatossági kérdésekkel kapcsolatos problémákat a tanácsi és az OTP-értéke- sítésű lakásoknál. A FŐT véleménye szerint a nagy értéket képviselő lakások kivitelezése gyakran nem megfelelő. Különösen az építők számára fontos év végi teljesítés számos hiba forrása. A jövendő lakásbérlők vagy tulajdonosok átvenni kényszerülnek a hibás Lakásokat is. Az épitőipar jelenleg nem megfelelően érdekelt a hiányosságok megszüntetésében. A Fogyasztók Országos Tanácsa állásfoglalásában javasolta, hogy készüljön magas szintű állami rendelkezés a lakások kötelező jótállási rendszeréről, vizsgálják felül a lakáskiutalás rendjét annak érdekében, hogy a jövendő lakók hamarabb megismerhessék új otthonukat és beavatkozhassanak a kivitelezés utolsó szakaszába. A FŐT javaslata szerint megfontolandó jogszabállyal előírni, hogy a beruházók a lakások átvételét követően a kivitelezési ár 75 százalékát fizessék ki, s a hátralévő 25 százalékot csak akkor, ha az egy évet követő bennlakás utáni szemle által feltárt hibákat a kivitelező kijavította. A Fogyasztók Országos Tanácsa napirendre tűzte a zöldség-, gyümölcstermelés és -felvásárlás helyzetét, javasolta a termelők közvetlen érdekeltségének további növelését, valamint a termelők és kereskedelmi szervek együttműködésének fejlesztését. A felsőruházati cikkek, valamint a cipőgyártás és -értékesítés helyzetével kap- csolaltblan a testület megállapította, hogy szükséges a mé- rettáhlázatnak az európai gyakorlatot is figyelembe vevő felülvizsgálata, korszerűsítése, a külföldön jól bevált szerkesztési eljárások átvétele. Egy másik vizsgálódás nyomán az Állami Biztosító intézkedéseket tesz a lakossági biztosítások értékállóságának megtartására, a díjak emelése nélkül bővíti az életbiztosítási szolgáltatásokat, s továbbfejleszti a lakásbiztosítási formákat. A fogyasztói panaszok alapján tűzte napirendre- a FŐT a minőségszabályozás és -védelem témáját. A testület szükségesnek tartja, hogy az arra feljogosított ellenőrző szervezetek hatékonyabban ellenőrizzék az ezzel kapcsolatos érvényben lévő rendeletek betartását, s kezdeményezzenek szigorúbb szankciókat a végrehajtást elmulasztókkal szemben. A FŐT véleménye szerint szükséges kiterjeszteni a minőségellenőrzési szervezetek hatáskörét a javító-szerelő szolgáltatásokra, mivel teljésen megoldatlan e területeken a megfelelő minőség biztosítása, s védelme. A fogyasztók érdekeit védő tanácsok tevékenysége az elmúlt esztendőben kiszélesedett. Tovább nőtt a helyi és területi fogyasztói tanácsok száma, a városok mellett a körzetközpontként működő nagyközségekben is megalakultak a testületek. Ezek a helyileg legfontosabbnak ítélt kérdéseket tárgyalták: megvitatták többek között a helyi közlekedési szolgáltatásók tapasztalatait, valamint a diák- és üzemi étkeztetés, az alapvető élelmiszer-kínálat helyzetét, az egészségügyi ellátás problémáit, illetve .a szerződéses üzletek tevékeny, ségét. Számos egyéni panaszt sikerült orvosolni, ami növelte a fogyasztók tanácsainak tekintélyét. A FŐT ajánlásait az érdekeltek az esetek többségében elfogadják, de a szükségesnél és a lehetségesnél jóval kevesebb történik azok megvalósításáért. A lakossági érdekvédelem még hatékonyabbá tételéért szükséges, hogy a FŐT állásfoglalásaival az illetékes állami szervek és vállalatok érdemiben foglalkozzanak. A FŐT szorgalmazza, hogy a szerződéses fegyelmet sorozatosan megsértő gazdálkodók nevét nyilvánosságra hozzák, s ugyanakkor a jó minőségben termelő, a jól kereskedő és szolgáltató gazdálkodót nagyobb társadalmi elismerés, megbecsülés illesse meg. $ Legutóbb e helyen közöltük, hogy 1985. év végén több — az olvasók szélesebb körének érdeklődésére számot tartó — jogszabály módosítására került sor, mely módosításokat akkor — a terjedelem korlátáira figyelemmel — nem ismertethettünk. Így most adunk tájékoztatást arról, hogy a Minisztertanács 58/1985. (XII. 27.) számú rendeleté módosítja a lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló korábbi jogszabályt, mely módosítás szerint: ha a bérlő tanácsi bérlakásra vonatkozó lakásbérleti jogviszonyáról a lakásügyi hatóság javára mond le, és másik állami lakást nem kér, illetőleg nem kap, a térítés mértéke a lakásra megállapítható lakáshasználatbavételi díj háromszorosa. A városi, illetőleg a községi tanács rendeletben, a helyi lakásviszonyok figyelembevételével ettől eltérő — legalább azonban az egyszeres összeget elérő — mértéket is megállapíthat. Ha a bérlő a tanácsi bérlakásra vonatkozó lakásbérleti jogviszonyáról a tanácsi ingatlanközvetítő szerv javára mond le, és másik állami lakást nem kér, illetőleg nem kap, a térítés mértékében — a lakás használati értékét befolyásoló tényezők figyelembevételével — a felek szabadon állapodnak meg. A térítés mértéke azonban a lakásra megállapítható lakás- használatbavételi díj háromszorosánál nem lehet kevesebb. Kimondja a jogszabály azt is, hogy aki a tanácsi bérlakásának lakásbérleti jogviszonyáról a lakásügyi hatóság vagy a tanácsi ingatlanközvetítő szerv javára pénzbeli térítés ellenében mond le, ugyanabban a városban, községben öt éven belül tanácsi bérlakás kiutalására nem jogosult. A lakásépítési hozzájárulásról és a IcCkáshasználatba- vételi díjról, továbbá a kedvezményekről szóló korábbi jogszabályt módosítja az építésügyi és városfejlesztési miniszter, és a pénzügyminiszter 19/1985. (XII. 27.) számú együttes rendelete, amely egyebek között azt is kimondja, hogy a lakáshaszná- labavételi díj mértéke — a lakás településen belüli fekvése alapján — a városi, illetőleg a községi tanács végrehajtó bizottsága által a lakbérről szóló jogszabályok szerint megállapított lakbér- övezetnek megfelelően 50 százalékkal növelhető, illetőleg 25 százalékkal csökkenthető. Rendelkezik a jogszabály arra az esetre is, ha a lakásügyi hatóság a tanácsi bérlakást építési munkák előzetes elvégzésének feltételével utalta ki. Az állami tulajdonban álló házingatlanok elidegenítésének szabályozásáról szóló korábbi jogszabályt módosítja az építésügyi és városfejlesztési miniszter, a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint a pénzügyminiszter 20/1985. (XII. 27.) ÊVMiMÉM-PtM számú együttes rendelete, s e módosítás szerint nem idegeníthetők el azok a házingatlanok, amelyek valamely állami szerv részére szolgálati, illetőleg vállalati bérlakás céljára szolgálnak és ezt a jelleget a lakás felett rendelkezni jogosult szerv nem szünteti meg, a műemlék vagy műemlék jellegű házingatlanok, ha a műemléki hatóság az elidegenítéshez nem járult hozzá, valamint azok a házingatlanok sem, amelyeknek teljes felújításától számított öt év nem telt el. A pénzügyminiszter és az építésügyi és városfejlesztési miniszter 45/1985. (XII. 27.» 'HM-ÉVM számú együttes rendelete az egyes építési kölcsönökröl szóló korábbi jogszabályt módosítja és elrendeli — egyebek között —, hogyha az adós a korábbi rendeletek alapján 1985. december 31-ig nyújtott kedvezményes kamatozású kölcsönökre még fennálló tartozását a vállalt határidő előtt saját pénzeszközeiből teljesen visszafizeti, úgy a fennálló tartozásából — ha jogszabály másként nem rendelkezik, — 40 százalék engedményt kell adni. A teljes visszafizetést el nem érő törlesztés esetén az előírt éves törlesztési kötelezettségen felül fizetett ösz- szeg 40 százalékának megfelelő engedményt kell adni. Az említett valamennyi jogszabály a Magyar Közlöny 1985. évi 52. számában jelent meg és 1986. január 1-én hatályba lépett. DR. DEÁK KONRAD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke Magyar csillagász és a Halley-üstökös A minden idők leghíresebb üstökösének is nevezhető Halley-üstökös megjelenését már több é:ve váró csillagászoknak kellemes meglepetésben volt részük 1985. őszén, amikor a híresség végre szabad szemmel is láthatóvá vált. A korábbi becsléseket fölülmúlva látványos csóvát is eresztett már, holott ezt csak január végére remélték a kutatók. A nemzetközi sajtóban közzétett képek mindeddig csupán a köméta fejét mutatták, mert ennék többi része még nem fejlődött ki, illetve nem volt eléggé fényes. Egy magyar csillagász, dr. Szécsényi-Nagy Gábor, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Csillagászati Tanszékének adjunktusa 1986. január 5-én a kora esti órákban fotókat készített a Hal- ley-üstö'kösről. Felvételeit a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Kutató Intézetének Piszkéstetői Obszervatóriumából készítette, legérzékenyebb hazai távcsővel. A képiek mintegy 190 millió kilométer távolságból mutatják az üstököst, amely jelenleg már a déli égbolton tartózkodik, és megfigyelése hazánkból illetve Európából és Észak-Amerikából egyre nehezebbé válik. Még remélhető a nyomon követése, majd március végén, április elején bukkan fel újra horizontunk fölött. Szécsényi-Nagy Gábor mikroszkóp segítségével ellenőrzi a felvétel minőségét
