Tolna Megyei Népújság, 1986. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-20 / 16. szám
rtÉPÜJSÀG 3 A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság idei tervei Szellemi műhelyeink Tolna Megyei Pedagógiai Intézet A népgazdaság, a társadalom előtt álló legfontosabb feladatokhoz kapcsolódva, az idén is több jelentős vizsgálat szerepel a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság 1986. évi munkatervében. A gazdasági kérdések vizsgálata mellett a KNEB az idén is nagy figyelmet fordít a társadalompolitikai célok megvalósításának elősegítésére. A testület 1986-os első félévi programtervét a kormány jóváhagyta. Ennek megfelelően a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság egyik legfontosabb feladata lesz ebben az esztendőben a dollár elszámolású ipari kivitel bővítési lehetőségeinek felmérése. A gépipar, a vegyipar és a könnyűipar egyes exportorientált vállalataira kiterjedő országos vizsgálatban részt vevő népi ellenőri szervek — a Magyar Kereskedelmi Kamarával együttműködve — elemzik, milyen műszaki, gazdasági, illetve piaci tényezők akadályozzák az iparvállalatok kivitelének bővítését, s a gazdaságszervező munka hogyan és milyen mértékben befolyásolta az érintett cégek konvertibilis elszámolású exportját. A helyszíni tájékozódást is magában foglaló vizsgálat eredményeit a kormány Gazdasági Bizottsága elé terjesztik. Másik széles körű vizsgálatuk az egészségügyi intézmények műszerellátásának helyzetét értékeli; s célja, hogy feltárja a gyógyító intézmények műszerezettségi fokát. A fővárosi és a megyei népi ellenőrök bevonásával — a Hazafias Népfront Országos Tanácsának közreműködésével — megvizsgálják továbbá a hazai, illetve külföldi gyártmányú gyógyászati eszközök arányát, s választ keresnek arra is, hogy a magyar gyártók — elsősorban a Medicor — termékei miért nem jutnak el megfelelő mennyiségben az egészségügyi intézményekbe. Ennek során ellenőrzik, hogy a hazai gyártók mennyire veszik figyelembe az igényeket, s azokat milyen mértékben elégítik ki. Emellett áttekintik az érintett vállalatok érdekeltségi rendszerét is a megrendelések teljesítésében. Az országos intézetek, klinikák, tanácsi kórházak és rendelőintézetek legalább felét érintő helyszíni vizsgálattal kiegészített felmérés megállapításait az Egészség- ügyi, az Ipari, valamint a Külkereskedelmi Minisztérium hasznosítja további szervező munkájában. Ugyancsak a KNEB első félévi munkatervében szereEsküvők (Folytatás az 1. oldalról.) gok. Valaki mondja, hogy Lassan indulhatnak. A gépkocsik és az autóbusz előállt. A lakodalmat Szentgál- pusztán tartják, a kastély- iban. Az ünnepi menü pedig a következő : tyúkhúsleves, töltött káposzta, sertés- és baromfipörkölt, töltött tyúk, és disznótoros. No meg a sok édesség... a torták, a sütemények. A násznépnek ehhez jó étvágyat kívántunk. Az ifjú párnak pedig boldogságot — szívből. Tizenhat óra Ismét a Művészetek Házában. Az előző háaasságkötés után megváltozik a berendezési tárgyak elhelyezkedési képe. Másként áll az anyakönyvvezetői asztal, a tanúk részére odakészített székek. Ez alkalommal először láthatjuk Hoch Ferenc festőművész alkotását, amely az Esküvői csendélet címet viseli. A képet a Tolna Megyei Tanács ajándékozta az. pel a közérdekű bejelentések kezelésének ellenőrzése. A bejelentések intézésében jelentős szerepet betöltő minisztériumokra, országos hatáskörű szervekre, tanácsi szakigazgatási szervekre, valamint az érintett vállalatokra, szövetkezetekre és in. tézményekre kiterjedő vizsgálat célja, hogy feltárja, miként érvényesülnek a gyakorlatban a közérdekű bejelentések, javaslatok, panaszok kezelésére vonatkozó jogszabályok és rendelkezések. A népi ellenőrök megvizsgálják továbbá, hogy az érintett szervek a beadványok intézése során eleget tettek-e kétévenkénti elemzési, illetve ötévente esedékes ellenőrzési kötelezettségüknek. A vizsgálat eredményeit a KNEB a Minisztertanács elé terjeszti. Az átfogó vizsgálatok mellett az első félévben a testület tájékoztató jelleggel értékeli a tankötelezettségi törvény végrehajtását vizsgáló, 1978-ban végzett felmérés eredményeinek hatását. E kérdésről a művelődési miniszter készít tájékoztatót, s ezt egészíti ki a KNEB saját felmérése. A válaszra váró fontosabb kérdések: 1978—1985. között hogyan alakult az általános iskolát tanköteles korban befejezők aránya; milyen mértékű volt a tanulók lemorzsolódása, s ennek milyen okai voltak; hogyan változott meg az általános iskolai oktatás-nevelés követelményszintje, s miként alakultak a nevelő munka személyi, anyagi feltételei? A második félévre átfogó vizsgálatot tűzött napirendre a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. Az előzetes terveknek megfelelően ekkor kezdik meg a lakásépítések minőségének és a szavatossági kötelezettségek teljesítésének az ellenőrzését. Ennek során feltárják, hogy a kivitelezők és az építtetők milyen ágazati, illetve belső szervezeti, szabályozási, ellenőrzési eszközökkel biztosítják a Lakóépületek jó minőségű kivitelezését. Választ keresnek arra is, az építtetők miként érvényesítik a lakások minőségével kapcsolatos szerződéses jogaikat. A széles körű vizsgálat kiterjed a minisztériumi, a tanácsi és a szövetkezeti építőipari szervezetekre, a kisvállalkozókra, a kisiparosokra, valamint a tanácsok beruházási vállalataira, építésügyi szakigazgatási szerveire és az OTP fiókjaira is. A felmérés eredményeit a Minisztertanács elé terjesztik. hét végén intézménynek, kogy az esküvő ünnepi hangulatát, a képzőművészet eszközével is fokozni lehessen. Akik most az IGBN-t válaszolják házassági szándékukat kutató kérdésre Deli Éva sióagárdi menyasszony és Gergely István budapesti vőlegény. Ismeretségüket a velencei KISZ-továbbképző tanfolyamnak köszönhetik. A BHG szekszárdi gyárának betanított műszerésze és a fővárosi Ikarus-gyár propagandistája a mai naptól közösen járja a két éve tervezett utat. Üj otthonuk Budapesten a Nagymező utcában lesz. Ide várják megálmodott két gyermekük érkezését is. Gondolataikat most Mendelssohn nászindulójának ismert dallamához igazítják. Az orgona halkuló muzsikája beleolvad a jókívánságokat suttogó násznép tompa morajába . .. —vhm—ka—dkj— Három évvel ezelőtt, 1983. január 1-én alakult meg Szekszárdon — az országban az elsők között — a pedagógus továbbképző intézet, a megyei nevelési tanácsadó és a gyógypedagógiai áthelyező bizottság ösz- szevonásával a Tolna Megyei Pedagógiai Intézet. Az integrációval — mivel 1983- tól a megye közoktatási szakfelügyelete is ide tartozik — megvalósulhatott a szakfelügyelet és a pedagógus továbbképzés egységének a helyreállítása. Logikus volt, (ma is az), hogy a pályaválasztási tanácsadást is ide kapcsolták, mert ismert, a pályaválasztás színtere az iskola. A másik két „társ”, az állandó áthelyező bizottság és a nevelési tanácsadó szervezeti összevonásán szakmai önállósággal működik az intézet keretén belül. Kulturális szolgáltatás Szekszárd, Bezerédj utca 8—10. Az igazgatói irodában Werner András igazgatót — élve a vendég jogával — arról faggatom, milyen funkciót tölt be az intézet megyénk pedagógiai életében, milyen szerepet képes és hivatott vállalni, éllátni abban az összetett szocializációs folyamatban, amely az iskolákban folyik. — Ha ezt egy szóval kell kifejeznem, akkor azt hiszem, a segítés a legmegfelelőbb fogalom — mondja az igazgató. — Ha bővebben fogalmazok, akkor orientáló, tanácsadó, serkentő, támogató szerepről, fejlesztő közreműködésről beszélhetünk. Meghatározott célú kulturális szolgáltatásról van tehát szó. Természetesen adódhat a kérdés, hogy melyek az intézet eszközei, lehetőségei e feladatok megvalósításához. Legelőször is a szakfelügyeletet kell megemlítenünk, hiszen ők azok a jól képzett pedagógiai szakemberek, akik rendszeresen jelen vannak a „műhelyekben”, vagyis a nevelő-oktató munka folyamatában. Nem ellenőrként, nem tettenérő szándékkal látogatják a pedagógusokat, hanem tanácsadóként. Tekintélyüket nem a funkció, hanem a tapasztalatra épülő szakmai tudás alapozza meg. Néhány napos jelenlétük egy-egy iskolában felérhet egy szervezett továbbképzéssel, hiszen nagyon sokoldalú, gyakorlatias támogatást tudnak adni az ott folyó munkához. Ezek a látogatások, a szerzett tapasztalatok jelentik a pedagógusok továbbképzésének alapjait. — Ha már a továbbképzésnél tartunk, hadd mondjam el — fűzi tovább a gondolatsort Werner András —, hogy tanévenként húsz körül van azoknak a továbbképző tanfolyamoknak a száma, amelyeket az intézet szervez. Tematikájukat nézve ezek igen sokfélék. Ide tartoznak a képesítés nélküli nevelők alapozó képzésétől kezdve, a különböző szak- módszertani foglalkozásokon át, a tudományos kutatómunkát és a helyi nevelési rendszerek általános elméleti alapjait feldolgozó igen igényes kurzusok is. Ez utóbbiakban gyakran támaszkodunk az országos szakemberekre is. A tanfolyamok mellett rendszeresen szervez az intézet az úgynevezett továbbképzési napok keretében tapasztalatcsere-szerű találkozásokat és tavaszonként — néhány fontos pedagógiai kérdésben — megyei tanácskozásokat. Ezenkívül a legjobb pedagógusok, szakemberek rendszeresen részt vesznek a tudományos társaságok országos rendezvényein, • az idegennyelv szakosok pedig hazai és külföldi nyelvtanfolyamokon. Az országos fórumokon tanultakat aztán igyekeznek beáramoltatni a megye pedagógiai köztudatába. Kutatásokról, innovációs alapról Az intézet tudományos kutatásokkal kapcsolatos tevékenységei közül igen fontosnak tartják azokat az eredménymérő, értékelő munkákat, amelyekkel az iskolai pedagógiai tevékenységet kívánják magasabb szintre emelni. Jelenleg annak 'a magyar nyelvi és irodalmi, valamint matematikai alapképességmérésnek a feldolgozását végzik, amelyet az elmúlt tanévben — a szak- felügyelők közreműködésével — a megye általános iskoláiban és középfokú oktatási intézményeiben végeztek. Tervezik, hogy az idén a tavalyihoz hasonló módon vizsgálják meg — a megfelelő tantárgyak keretében — a tanulók társadalomismereteit... Joggal kérdezhetjük: van-e, illetve mi a haszna ezeknek a „vizsgálódásoknak”? A kérdés első felére igen a válasz, a második részét pedig úgy lehet megvilágítani, hogy végül is ez olyan feltáró munka, amivel megfelelő elemzés után lehet diagnosztizálni, le lehet (le is kell!) vonni a pedagógiai következtetéseket. S, hogy ne csak az intézet számára legyen hasznos, feldolgozás után kiadvány formájában visszajut az oktatási intézményekbe. Lényeges feladat az is, hogy serkentsék, támogassák a pedagógusok tapasztalat- leíró, kutató, kísérletező munkáját, ezért rendszeresen hirdetnek meghatározott témakörökben pedagógiai pályázatokat. Évente közel harminc dolgozat érkezik ezekre, s a legjobbakat megyei kiadványban visszajuttatják az iskolákba, és elősegítik, hogy országos pedagógiai szaklapokban is megjelenjenek. Az intézet végzi a pedagógiai újítások szakmai véleményezését és az általános iskolai fakultációs programok szakvéleményezését. Ezekben a munkákban részben megyei, részben országos szakemberek állásfoglalására támaszkodnak. — Igen nagy öröm — közli Werner András —, hogy a megyei művelődési osztály 1986. január 1-től pedagógiai innovációs alapot hozott létre a magye oktatási intézményeiben folyó helyi kezdeményezések támogatására. A felhasználás módjának kidolgozása jelenleg folyik, véglegesítése után tájékoztatják az iskolákat. Beszélgetésünk során újabb dolgok „derülnek ki”. Az egyik: Jelentősen támogatja a pedagógus-továbbképzést az a pedagógiai szakkönyvtár, amely a tanítóképző- könyvtárral együtt működik. A másik : A Zsolnai-féle nyelvig irodalmi és kommunikációs program szeptembertől már választható tanterv. Jelenleg a megyében nyolc tanulócsoportban oktatnak e szerint, de a felmérés azt mutatja, hogy az új tanévtől negyven tanulócsoportot tanítanak majd az új tanterv szerint. A harmadik, a ráadás: Néhány évvel ezelőtt részben központi keretből, részben pedig a középiskolák anyagi ráfordításaiból számítógépek kerültek az intézményekbe, s megkezdődött az oktatás. Az új tedinika — központi támogatás nélküli — azonban az általános iskolákba is „betört". Ez új lépést követelt a pedagógiai intézettől. Elmondhatjuk, eljutottak oda, hogy az iskolák pedagó. gusait felkészítse a „legújabb tantárgy” oktatására. Számítástechnikai tantermet rendeztek be a Bezerédj utca 8 —10. szám alatt, és január 1- től szakemberrel töltötték be a kapott státuszt, akinek feladata az iskolák számítástechnikai programjának a segítése. támogatása. Hat csoportban már meg is indult a képzés. Segítő „társak” — Szóljunk a „társakról” is! — javaslom az igazgatónak, mire elmondja, hogy a pályaválasztási tanácsadócsoport gondozza a tehetségnevelés érdekében kilenc témakörben — általános iskolai tanulók részére kiírt — egyéni pályázatot. Ezekre ebben a tanévben közel hatszáz pályamű érkezett. A középfokú intézmények tanulóinak — ugyanezen célból — tanulmányi és szakmái versenyeket szerveznek. — A pályaválasztás súlypontja az intézet létrehozása óta az iskolákba helyeződött át — közli Werner András. — A munkatársak kint az iskolákban igyekeznek közvetlen segítséget adni a pálya- választási felelősöknek, az osztályfőnököknek, illetve írásos anyaggal látják el az intézményeket, a tanulókait és szüleiket. Arra törekednek, hogy a tanintézeteket egyre alkalmasabbá tegyék a pályaválasztási funkció ellátására, de mellette továbbra is biztosítják a rászorulók számára a pszichológiai és pályaegészségügyi — közvetlen — szolgáltatást. Ehhez megfelelő szakemberrel rendelkeznek. Szólni kell — röviden — a felelősségteljes munkát végző gyógypedagógiai állandó áthelyező bizottságról, ahol az iskolák, illetve óvó- dák kérésére gyermekpszichiáter, pszichológus, gyógypedagógus végez szakvizsgálatot, segítve ezzel a megfelelő fokozatú oktatási intézménybe kerülést. Újdonság, hogy míg korábban csak megyei nevelési tanácsadó létezett, addig ez év január Intői a megyei tanács lehetőséget biztosított a városi nevelési tanácsadók létrehozására is. Az intézet legsürgősebb feladata most, hogy az ott dolgozó munkatársakat felkészítse feladataik sikeres végrehajtására. — Hát, ez a mi munkánk... — zárja a gondolatsort Werner András. ÉKES LÄSZLÖ Fotó: Kapfinger András A számítástechnikai tanfolyam néhány résztvevője Háromezer kötetes kézikönyvtár segíti a felkészülést
