Tolna Megyei Népújság, 1985. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-10 / 289. szám

1985. december 10. Képújság 3 Születés előtt Kompiter és közigazgatás Hess Ferenc az adóívek egyeztetését végzi Stier András: — Itt olvasható a vállalatok munkaerő­kereslete Pincehely ipar a mezőgazdasági szövetkezetben Szerződés 1990-ig - A nyereség idén meghaladja a kétmillió forintot A belecskal Szemben bébi hálózsákokat készítenek szov­jet megrendelésre Takács Józsefné a szőrmeüzem régi dolgozója Az Államigazgatási Szer. vezési Intézet Budapesten évek óta foglalkozik elméle­ti szinten a tanácsok mun­káját segítő gépi adatfeldol­gozásai. A gyakorlatban a gépi adatfeldolgozás ma még új dolognak számít. Szedres községben, mely alsófokú körzetközpont, a tanácshá­zán régóta már számítógép monoton búgása jelzi, hogy új módon folyik a munka. Ress Ferenc vb-titkár kész. séggel tájékoztat: — A berendezés hasznos­ságát kezdetben többen meg­kérdőjelezték. Amikor ta­nácsakadémiára jártam, akkor indult a számítás- technikai speciális kollégi­um. Nekem itt kezdődött a fertőzésem. Tavaly pedig egy .megyei értekezleten volt szó arról, hogy megyénk­ben is megindul kísérleti jelleggel az adó gépi feldol­gozása. Ehhez a megyei ta­nács biztosított számítógé­pet. Mentem én is, hogy van elképzelésem, nemcsak adó, nemcsak költségvetés, hanem egyéb nyilvántartás­ra, adatfeldolgozásra is. Nem szaporítom a szót. Megkaptam a támogatást. — Mutassa be az új mun­katársát! '' — Commodore 64-es! A hozzá tartozó mágneslemez­meghajtóval és egy nyomta­tóval. Ez 150 ezer forintba került, lOOnat :a megyei ta­nácstól toptunk, a .többit magunk szedtük össze. Ez idén áprilistól van meg. — Mi volt az első munkája a gépnek? — A tanácsi választások­kor mutatkozott be. Órán­ként jöttek az adatok, hogy hányán szavaztak, melyük körzetben. /Amikor befutot­tak a szavazási jegyzőköny­vek, akkor nem ikellett la­pozgatni. Nyomban betáplál­tuk. összesített, kiugratta a hibát, ahol tévedés történt. Ez az összesítés így negyed­órái munka volt... — ... és azóta? — A Commodore 64-es fő foglalkoztatási területe az adó és költségvetés. Ez napi információkkal tud majd szolgálni. Ha tehát bejön ide valaki, hogy mennyi .adója van, mennyit fizetett be és a többi, és a többi, akkor én mindjárt meg tudom mon­dani a :pontos választ és nem kell hetekig várni. A nyil­vántartások zömét fel lehet dolgozni, természetesen csak azt, ami a mértéke miatt in­dokolt. A vadkár bejelentést például fölösleges lenne. A szabálysértés vagy a népes­ség nyilvántartása már igényli a gépi feldolgozást. A testületi munka szintén. Nem sorolom, hogy milyen széles a felhasználási kör. Vettünk tavaly egy mikro­számítógépet is, ezen most az általános iskolások részé­re vezetek szakkört. — Legutóbb a település- fejlesztési hozzájárulás fel­hívásait készítette a gép. Ha ez nincs, akkor, hogy oldot­ták volna meg? — Lestencileztünk volna annyi felhívást, amennyire szükségünk volt. Küllőn le kellett volna írni a címzett nevét. A másik .a nyilatkozat volt. A borítékolásról nem is beszélve. A gépen egyszerre megoldottuk, és amit az em­ber két hétig csinált volna, azt a gép két nap alatt elvé­gezte ... * Szekszárdon, az Otthon Áruház kirakatában egy te­levízió-képernyőről — szá­mítógépes programozással — különböző vállalatok munka­erő-szükségletéről olvashat­nak a járókelők. A városi ta­nács munkaügyi szolgáltató irodája üzemelteti ezt a ké­szüléket. Részletesebben Sti­er Andrástól, az iroda fő­előadójától érdeklődhetünk. — Egy kicsit önreklám, ami a Garay téri kirakatban látható — kezdi a főelőadó. — Többen kerestek már ben­nünket, hogy olvasták ott a kirakatban, de ... és akkor mi itt a helyszínen ia Beze- rédj utcában készséggel ál­lunk rendelkezésre. Most még nagyon .az elején va­gyunk a gépi programozás­nak, inkább a hagyományos módszerekkel közvetítjük a munkaerőt. Nálunk a Com­modore 64-es számítógép Van, még nem tudtunk egy teljes negyedévet végigdol­gozni vele, de pszichológiai hatása máris észlelhető. Le­het, hogy kicsit misztikusnak tűnik és talán ,az újdonsága miatt is, de jobban hisznek neki az emberek. — Mit tud segíteni az önök munkájában? — A munkaközvetítést tá­mogatja oly módon, hogy befogadja egyrészről a /válla­lati igényéket, minden fel­tétellel együtt, másrészről azoknak a névsorát, akik munkát keresnék, de a pilla­natnyi kínálat nem elégíti ki az igényüket. /Ehhez kapcso­lódik az úgynevezett párosí- tási funkció, amely az előző kettőnek az összékombinálá- sából áll tulajdonképpen. A gép megkeresi azt a közös nevezőt, amely mindkét fél­nek elfogadható dehet. Volt egy eset, amikor egy segéd­munkás 4000 forintos állást keresett. A gépen bemutat­tuk néki, hogy melyek .azok, és végigolvashatta a vállala­tok névsorát. Megrántotta a vállát, hogy '„csak ennyi hely van?”. Mondtuk neki, hogy adja le a forint összegét és keressünk ismét. Akkor már sokkal többet tudott felso­rolni a mi segítőnk. Mindezt gombnyomásra teszi és nem kell több száz kartont végig­lapozni az ügyfél előtt. Az igazi talán akkor lesz, ami­kor a megyék egymás között is tudnak már .munkaerőt közvetíteni... * Megyénkben a közigazga­tás területén alkalmazott gé­pi adatfeldolgozásra az egyik illetékes azt a hasonlatot mondta, hogy olyan állapot­ban van, mint a gyermeket váró édesanya, aki naponta figyeli alakjának változását, formálódását, de a megszü­letés pillanataira még hóna­pokat kell várnia. A szedresi és szekszárdi kezdeményezést példának kínáljuk, figyelve a vajúdásra, hogy majd a vi­lágra jövetelrő és a .növeke­désről is beszámolhassunk. Decsi Kiss János Nem divat, hanem jól fel­fogott érdek, hogy a mező- gazdasági szövetkezetek bő­vítsék tevékenységi körüket, ahol lehetséges, a „szórvány munkaerőt” lekössék hasznos tevékenységgel. Pincehelyen, a tsz-ben a mezőgazdasági termelés szin­te teljes egészében végter­mékre, hústermelésre és tej­re korlátozódik. Arra nincs szükség, hogy a sertésvágó- hidat felépítsék, vagy netán tejfeldolgozó üzemet. Ugyan­is van a körzetben e két te­vékenység végzésére állami ipar, amely mind hatéko­nyabban működik. Am sok- sok évvel ezelőtt is gond volt, hogy Pincehely iparo­sodása sorvad, a jó hírű ipari szövetkezet is lassan kimúlt. Tehát maradt a mos­tani helyzetre a gáztöltő ál­lomás mint ipari munkát adó, és a vasút. Ám ebben a községben is haladnak a korral, hiszen a növénytermesztést és az ál­lattartást korszerűsítve, szin­te a minimálisra csökkent a kézi munkaerőre az igény. Felszabadult sok munkaerő a helyi gazdaságban, de Be- lecskán is. Ott ugyanis a termelőszövetkezet megszűnt, s keresni kellett új foglal­koztatási alkalmakat. A szö­vetkezetre hárult ez a tenni­való is. A pincehelyi termelőszö­vetkezetben 1972-ben kezd­ték az ipari munkát. A sza­bályzók változása lehetővé tette, hogy elfogadják a si- montornyai szőrmegyár ked­vező ajánlatát. Abban a kez­deti hetekben Simontornyán képezték ki a pincehelyi üzembe került dolgozók je­lentős részét, s ötvenen fog­tak a munkához. Azóta is tart a jó kapcsolat a Bőr­és Szőrmeipari Vállalattal. Ugyan most már csak har­minc személy dolgozik az üzemben, de a termelési ér­ték idén is meghaladja a négymillió forintot, ez vala­mivel több, mint az 1973-as termelési szint volt. Az ebben az üzemben fog­lalkoztatott személyek kez­detben alkalmazottak vol­tak. Az asszonyok kérésére felvettek mindenkit téesz- tagnak. Így azonos jogaik vannak, mint akik a mező- gazdasági termelésben vesz­nek részt. A második üzemet 1981- ben szerelték fel a Május 1. Ruhagyár kihelyezett tago­zataként. Még ugyanebben az évben a Fővárosi Ruha­ipari Vállalat is jelentkezett: a felesleges munkaerő haté­kony foglalkoztatását ígérve. A nagy konfekciógyárak ke­resik a tevékenységi körük bővítésének lehetőségét, nem utolsósorban a megbízható kisüzemeket, ahol gyorsan tudnak a termékváltásra vá­laszolni. E két, utóbb alapí­tott üzem a kívánt terveket elérte. A Május 1. Ruhagyár, il­letve a Fővárosi Ruhaipari Vállalattal nemrég kötötték meg a termelési-együttműkö­dési szerződést. Az üzemben összesen — a szőrmeüzem­mel együtt — körülbelül száz személyt tudnak állan­dóan foglalkoztatni. Az éves termelési érték az ipari ága­zatból elérheti az évi hét­millió forintot is, a nyeresé­get 1985-re 2,2 millió forint­ra tervezték. A dolgozók ellátása is szinte jó ipari szinten van. A műhelyek fűthetők, jó a világítás, megfelelő a közle­kedés, van fürdő, öltöző. Az üzemrészeket pedig egy sze­mély, Nagy Jánosné ágazat- vezető irányítja, ö korábban a szőrmeüzemben dolgozott, a kezdetben tanácsadó volt, máj ágazatvezető lett. Köz­vetlenül a főkönyvelő Irányí­tása alá tartozik az Ipari ágazat. Az üzemekben a dolgozók rendszeres szakmai tovább­képzésben részesülnek, ha egy-egy új termék kerül a szalagra, akkor az anyagyár­ban tanítják meg az új fo­gásokat. A helyi sajátos helyzetből adódik az is, hogy a varrógépek, egyéb konfekcióhoz használatos eszközök nagyjavítását az anyavállalatokban végzik el, elviszik Pincehelyről a tmk- ra a gépet, és a javítottat hozzák vissza. A varrodákban teljesít­ménybérben dolgoznak. A havi jövedelem is a termék minőségétől s a mennyiségtől függ. Az átlagos kereset meglehetősen széles skálán mozog. Hiszen a 35 ezer fo­rintos évi jövedelmet elérők mellett vannak, akik 52 ezer forintot keresnek egy év­ben. A dolgozók premizálá­sa elsősorban a minőségi szempontok alapján törté­nik. Az összes termék, amely a három üzemből ki­kerül, csaknem száz száza­lékig első osztályú minősé­gű. Ritka, amikor 1 százalék az osztályos áru. Olyan ki­tűnő a minőség, hogy az igényes szovjetunióbeli piac­ra is termelnek — a ren­delő legnagyobb megelége­désére. Pincehelyről több mező- gazdasági üzem közgazdászai vittek már el jó tapasztala­tokat. Azt történetesen, hogy az ipari ágazatból származó bevétel csökkenti a forgóesz­közhitei felvételének meny- nyiségét. A másik hasznos tapasztalat, hogy minden dol­gozóval olyan szerződést kö­töttek, hogyha szükséges, a mezőgazdaságban végeznek szezonális munkát, ugyan­csak teljesítménybérben, szüneteltetve addig az ipart. A szezon általában négy-öt hetet jelent, ám a szerződést biztos ami biztos alapon há­rom hónapos idénymunka végzésére szólóan írták alá. Így például nincs gond a mezőgazdasági szövetkezet­ben, ha a 35 hektár meggyes termését kell leszedni. Bár még csak idén fordult ter­mőre a csaknem százhek­tárnyi szőlő, de a következő években a szürethez is kel­lenek majd az ipari üze­mekből a szezonmunkások. PÁLKOVÁCS JENŐ Fotó: Kapf inger András Kúrák Józsefné ellenőrzi a késztermékek minőségét

Next

/
Thumbnails
Contents